2000.évic.törvény...

OptiJUS © Opten Kft. I 2000. évi C. törvény

2000. évi C. törvénya számvitelről1

2016.01.01. és 2016.12.31. között hatályos szöveg

TartalomjegyzékI. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1A törvény célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1Értelmező rendelkezések, fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

II. FejezetBESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS 14Beszámolási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Üzleti év . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Könyvvezetési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Számviteli alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

III. FejezetAZ ÉVES BESZÁMOLÓ 22Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Közbenső mérleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23A mérleg tagolása, tételeinek tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24A mérlegtételek értékelésének általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43Az eszközök értékcsökkenése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47Az eszközök értékvesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Valós értéken történő értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53A mérlegtételek alátámasztása leltárral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64Az eredménykimutatás tartalma, tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65Az eredménykimutatás tételeinek tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Kiegészítő melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Üzleti jelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

IV. FejezetEGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 89

1A törvényt az Országgyűlés 2000. szeptember 5-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 2001. 01. 01.

Készült: 2016. január 4. 13:03 Hatályos: 2016.01.01.–2016.12.31.

OptiJUS © Opten Kft. II 2000. évi C. törvény

V. FejezetEGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓ 90Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90Az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93Az egyszerűsített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94Az eredménylevezetés tartalma, tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94Az eredménylevezetés tételeinek tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

V/A. FEJEZETAZ IFRS-EK SZERINT ÉVES BESZÁMOLÓT KÉSZÍTŐ GAZDÁLKODÓKRA VONATKOZÓELTÉRŐ SZABÁLYOK 97Értelmező rendelkezések, fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97Saját tőke megfeleltetési tábla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99Az e törvény szerinti éves beszámolóra történő áttérés (visszatérés) szabályai . . . . . . . . . . . . . . 99Átalakulás, egyesülés, szétválás különös előírásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102Összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102Egyéb speciális rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

VI. FejezetÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ 103Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109Adósságkonszolidálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése . . . . . . 111Ráfordítások és bevételek konszolidálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112Társult vállalkozások konszolidálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Összevont (konszolidált) üzleti jelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116

VI/A. FEJEZETA KORMÁNYOK RÉSZÉRE FIZETETT ÖSSZEGEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉS 116

VII. FejezetSAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 118Előtársasági időszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118Vagyonmérleg, vagyonleltár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121A végleges vagyonmérleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122Egyéb átalakulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123Forintról devizára való áttérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Devizáról forintra való áttérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Devizáról más devizára való áttérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125


OptiJUS © Opten Kft. III 2000. évi C. törvény

VIII. FejezetSZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS 126

IX. FejezetNYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL 132Letétbe helyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132Közzététel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

X. FejezetKÖNYVVIZSGÁLAT 135A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

XI. FejezetKÖNYVVEZETÉS, BIZONYLATOLÁS 139Kettős könyvvitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Az egységes számlakeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Számlarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140Egyszeres könyvvitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140A könyvviteli rendszerek változtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141Könyvviteli zárlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142Számviteli bizonylatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142Szigorú számadási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144A bizonylatok megőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144

XII. FejezetJOGKÖVETKEZMÉNYEK 145

XIII. FejezetAZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG 145A bizottság létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145A bizottság feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145A bizottság működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145

XIV. FejezetZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 146Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146Az Európai Unió jogának való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146A magyar számviteli standardok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146Felhatalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1531. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154A mérleg előírt tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154A változat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154Eszközök összesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155Források összesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156A mérleg előírt tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156B változat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1582. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158


OptiJUS © Opten Kft. IV 2000. évi C. törvény

Ebből: visszaírt értékvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Ebből: értékelési különbözet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Ebből: értékelési különbözet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1593. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Az eredménykimutatás előírt tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Ebből: visszaírt értékvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1594. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1605. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1606. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161I. Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el az 1. számú mel-

léklet „A” változata szerinti mérleg tagolásától . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1617. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162


OptiJUS © Opten Kft. – 1– 2000. évi C. törvény

2000. évi C. törvénya számvitelről1

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen,hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntése-ik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, minda nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyébgazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi ésjövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív in-formációk álljanak rendelkezésre.

E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, ame-lyek összhangban állnak az Európai Közösségnek ejogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel van-nak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alap-ján megbízható és valós összképet biztosító tájékozta-tás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelem-termelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alaku-lásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.

Ennek érdekében az Országgyűlés a számvitelről akövetkező törvényt alkotja:

I. FejezetÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja1. § Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozókbeszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a be-számoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvé-nyesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, va-lamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és akönyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

A törvény hatálya2. § (1) A törvény hatálya – a (3) bekezdésben foglal-

tak kivételével – kiterjed a gazdaság minden olyanrésztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgaz-daság más szereplői tájékoztatást igényelnek.

(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.(3) 2 A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállal-kozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre,továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyaror-szági kereskedelmi képviseletére.

2/A. § 3 (1) 4 5 6 7 E törvény hatálya nem terjed ki arraa közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyénicégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilván-tartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló,illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és akisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint ve-zeti.

(2) 8 9 10 11 Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló,illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és akisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételek-nek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti közkere-seti társaság, betéti társaság, valamint egyéni cég at-tól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni,amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállal-kozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozásoktételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényhatálya alá.

1A törvényt az Országgyűlés 2000. szeptember 5-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 2001. 01. 01.2A 2000. évi C. törvény 2. § (3) bekezdése a 2009. évi CXV. törvény 68. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2010.01.01.4A 2000. évi C. törvény 2/A. § (1) bekezdése a 2009. évi CXV. törvény 68. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2010. 01. 01.5A 2000. évi C. törvény 2/A. § (1) bekezdése a 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2013. 01. 01.6A 2000. évi C. törvény 2/A. § (1) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 232. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 11.

30.7A 2000. évi C. törvény 2/A. § (1) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2014. 03. 15.3 A 2000. évi C. törvény 2/A. §-át a 2002. évi XLIII. törvény 26. §-a iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01.8A 2000. évi C. törvény 2/A. § (2) bekezdése a 2009. évi CXV. törvény 68. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2010. 01. 01.9A 2000. évi C. törvény 2/A. § (2) bekezdése a 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2013. 01. 01.10A 2000. évi C. törvény 2/A. § (2) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 232. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 11.

30.11A 2000. évi C. törvény 2/A. § (2) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2014. 03. 15.



(3) 12 13 14 15 Az egyszerűsített vállalkozói adórólszóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójá-ról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alóle törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) be-kezdés szerinti közkereseti társaságra, betéti társa-ságra, valamint egyéni cégre a jogelőd nélkül alapí-tott vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfe-lelően alkalmazni.

(4) 16 17 18 19 Az egyszerűsített vállalkozói adórólszóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adó-járól és a kisvállalati adóról szóló törvény hatályaalól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1)bekezdés szerinti közkereseti társaságnak, betéti tár-saságnak, valamint egyéni cégnek – tételes leltáro-zással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérlegetkell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaciértéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő,a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainakmegfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és akötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) külön-bözetének összegében kell figyelembe venni. A nyi-tó mérlegbe felvett eszközök és források értékénekvalódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

(5) 20 21 22 23 A törvény hatálya alá tartozó közkeresetitársaság, betéti társaság, valamint egyéni cég beszá-molójának kiegészítő mellékletében – az (1)-(4) be-kezdés előírásaival összefüggésben – utalni kell ar-ra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei te-kintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói

adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételesadójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatá-lya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagyha e törvény hatálya alá – az egyszerűsített vállal-kozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozásoktételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényhatálya alól – átkerülve (visszatérve) először készítbeszámolót.

Értelmező rendelkezések, fogalmak3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szer-vezetei, az egyéb szervezet, a Magyar NemzetiBank, továbbá az általuk, illetve a természetes sze-mély által alapított egészségügyi, szociális és okta-tási intézmény;2. 24 vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amelya saját nevében és kockázatára nyereség- és va-gyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejé-ben termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a to-vábbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ide-értve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a be-fektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá anonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szo-ciális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az euró-pai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársa-ság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdő-birtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállal-

12A 2000. évi C. törvény 2/A. § (3) bekezdése a 2009. évi CXV. törvény 68. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2010. 01. 01.

13A 2000. évi C. törvény 2/A. § (3) bekezdése a 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2013. 01. 01.

14A 2000. évi C. törvény 2/A. § (3) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 232. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 11.30.

15A 2000. évi C. törvény 2/A. § (3) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés c) pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 03. 15.




19A 2000. évi C. törvény 2/A. § (4) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés d) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2014. 03. 15.




23A 2000. évi C. törvény 2/A. § (5) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2014. 03. 15.

24A 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja a 2014. évi XV. törvény 61. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2014.03.15.



kozás magyarországi fióktelepe, a kezelt vagyon,amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felso-roltak közé;3. 25 államháztartás szervezetei: az államháztartás-ról szóló törvény alapján az államháztartás közpon-ti és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek;4. egyéb szervezet:a) a lakásszövetkezet,b) a társasház,c) 26 az egyesület, a köztestület,d) 27 az egyházi jogi személy,e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,f) 28 az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda,a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,g) 29h) 30 a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkeze-lő Alap,i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program kereté-ben létrejött szervezet,j) a víziközmű társulat,k) a befektetési alap, az egyéb alapok,l) 31 32 a tőzsde, a központi értéktári, a központiszerződő fél tevékenységet végző szervezet,m) a magánnyugdíjpénztár,n) az önkéntes nyugdíjpénztár,o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezőpénztár,p) a közraktár,r) külön jogszabályban meghatározott, jogi sze-mélynek minősülő egyéb szervezet.

(2) E törvény alkalmazásában

1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másikvállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) köz-vetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetettenmeghatározó befolyást képes gyakorolni, mert azalábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatánaktöbbségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdo-ni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagyb) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötöttmegállapodás alapján a szavazatok többségét egye-dül birtokolja, vagyc) 33 a társaság tulajdonosaként (részvényeseként)jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagya felügyelő bizottság tagjai többségét megválasszavagy visszahívja, vagyd) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötöttszerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése)alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szava-zati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól– döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyástképes gyakorolni;3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági tár-saság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavál-lalat konszolidálásba bevont leányvállalata), más-részt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pontszerinti jogosultságokkal paritásos alapon – leg-alább 33 százalékos szavazati aránnyal – rendelke-zik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostár-sak közösen irányítják;4. 34 társult vállalkozás: az a – konszolidálásba tel-jeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az

25A 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pontja a 2012. évi CCVIII. törvény 40. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2013.01.01.

26A 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont c) alpontja a 2011. évi CLXXV. törvény 139. §-ának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2011. 12. 22.

27A 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont d) alpontja a 2013. évi CXXXIII. törvény 86. §-ának megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2013.08.01.

28A 2000. évi C. törvény 3. § 1. bekezdés 4. pontjának f) alpontja a 2004. évi XCIX. törvény 1. § 1. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.

29A 2000. évi C. törvény 3. § 1. bekezdés 4. pontjának g) alpontját a 2006. évi IV. törvény 367. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.Hatályos: 2009. 07. 01.

30A 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont h) alpontja a 2010. évi CLXXXV. törvény 227. § (10) bekezdésének megfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01.

31A 2000. évi C. törvény 3. § 1. bekezdése 4. pontjának l) alpontja a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 13. bekezdésének megfelelőenmódosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.

32A 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont l) alpontja a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § a) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2016. 01. 01.

33A 2000. évi C. törvény 3. § 2. bekezdése 1. pontjának c) alpontja a 2002. évi XLII. törvény 230. § 1. bekezdésének megfelelően módo-sított szöveg. Hatályos: 2003. 01. 01.

34A 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 4. pontja a 2015. évi CI. törvény 1. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2015.07.04.



anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leány-vállalata a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni része-sedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gya-korol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi poli-tikájára;4a. 35 mértékadó befolyást gyakorló: az a vállalko-zás, amely egy másik gazdasági társaságnál leg-alább a szavazatok - 115. § (4) bekezdésében előírtszámítási eljárás értelemszerű alkalmazásával szá-mított – 20 százalékával közvetlenül vagy közvetet-ten rendelkezik;5. 36 egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás:az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nemrendelkezik a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni ré-szesedéssel, és amely nem tartozik a 2-4. pont sze-rinti vállalkozások közé;6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anya-vállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, akonszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozásegyüttesen;7. 37 38 kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anya-vállalat és a 2-3. pont szerinti vállalkozások (fölé-rendelt anyavállalat esetében aminősítést a föléren-delt anyavállalat szempontjából kell elvégezni).8. 39 kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai par-lamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyesnemzetközi számviteli standardok elfogadásárólszóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meg-határozott fogalom.9. 40 jelentős tulajdoni részesedés: más vállalko-zások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülővagy más módon meghatározott jog, amelynek cél-ja az említett vállalkozással való tartós kapcsolatkialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozás-nak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa;és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meg-haladja.

(3) E törvény alkalmazásában

1. ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület általelfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) ada-tainak – a gazdálkodó, illetve az adóhatóság álta-li – utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve azadóhatósági ellenőrzés keretében;2. 41 ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés soránfeltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, asaját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek abeszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcso-latosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagynem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelme-zéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekményelkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hiba-hatásnakminősül a szerződésmódosítással, a szám-viteli bizonylatok módosításával dokumentált, be-számolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazda-sági események könyvviteli elszámolásban rögzí-tendő jellemzőinek utólagos módosítása is;3. 42 jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásánakévében, a különböző ellenőrzések során, egy adottüzleti évet érintően (évenként külön-külön) fel-tárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tő-két növelő-csökkentő – értékének együttes (elő-jeltől független) összege meghaladja a számvite-li politikában meghatározott értékhatárt. Mindenesetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárá-sának évében az ellenőrzések során – ugyanazonévet érintően – megállapított hibák, hibahatásokeredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékénekegyüttes (előjeltől független) összege meghaladjaaz ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 szá-zalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százalékanem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1millió forintot;4. nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásá-nak évében, a különböző ellenőrzések során, egyadott üzleti évet érintően (évenként külön-külön)feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tő-két növelő-csökkentő – értékének együttes (előjel-

35A 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 4a. pontját a 2015. évi CI. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.36A 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 5. pontja a 2015. évi CI. törvény 1. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2015.07.04.37A 2000. évi C. törvény 3. § 2. bekezdésének 7. pontja a 2002. évi XLII. törvény 230. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2003. 01. 01.38A 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 7. pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2015. 07. 04.39A 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 8. pontja a 2009. évi LXXVII. törvény 146. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2010.01.01.40A 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 9. pontját a 2015. évi CI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.41A 2000. évi C. törvény 3. § (3) bekezdés 2. pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 282. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított

szöveg. Hatályos: 2015.01.01.42A 2000. évi C. törvény 3. § (3) bekezdés 3. pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 307. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013.01.01.



től független) összege nem haladja meg a jelentősösszegű hiba 3. pont szerinti értékhatárát;5. 43

(4) E törvény alkalmazásában1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által sajátnevében vásárolt és a harmadik személlyel (a meg-rendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződés-ben rögzített módon részben vagy egészben, de vál-tozatlan formában továbbértékesített (továbbszám-lázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál agazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak,a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagyegészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kö-tött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlá-ból a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálko-dó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szol-gáltatást is értékesíti változatlan formában, de nemfeltétlenül változatlan áron, egyértelműen megálla-pítható;2. 44 alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesz-tésről és innovációról szóló törvényben (a további-akban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;3. 45 alkalmazott kutatás: az Innovációs tv.-benmeghatározott alkalmazott kutatás;4. 46 kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv.-ben meg-határozott kísérleti fejlesztés;5. hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt azamortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosanvagy teljesítményarányosan az eredmény terhéreelszámolja;a) hasznos élettartam az az időszak, amely alatt azamortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizi-kai elhasználódás (műszakok száma, tevékenység-re jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellem-zői), erkölcsi avulás (technológiai változások, ter-mékek iránti kereslet), az eszköz használatával kap-csolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelem-bevételével várhatóan használni fogja, vagyb) hasznos élettartam az a megtermelhető darab-szám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egység-szám figyelembevételével meghatározott időszak,amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket vár-hatóan elő tudja állítani az amortizálható eszközfelhasználásával;

6. maradványérték: a rendeltetésszerű használatba-vétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendel-kezésre álló információk alapján, a hasznos élet-tartam függvényében – az eszköz meghatározott, ahasznos élettartam végén várhatóan realizálható ér-téke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értékevalószínűsíthetően nem jelentős;7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése,saját vállalkozásban történő előállítása, a beszer-zett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetés-szerű használatbavétele érdekében az üzembe he-lyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig vég-zett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés,alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a te-vékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhezhozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészí-tést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosí-tást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bőví-tését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítá-sát, élettartamának, teljesítőképességének közvet-len növelését eredményező tevékenység is, az előb-biekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsol-ható egyéb tevékenységekkel együtt;8. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredetiállaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szol-gáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység,amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott esz-köz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki ál-lapota, teljesítőképessége megközelítően vagy tel-jesen visszaáll, az előállított termékek minőségevagy az adott eszköz használata jelentősen javulés így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövő-ben gazdasági előnyök származnak; felújítás a kor-szerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazá-sával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredeti-től eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyieszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, hasz-nálhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyieszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamato-san, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett atárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szer-kezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódott-ság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezte-ti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó kar-

43A 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2013. 01. 01.44A 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 2. pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 282. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított

szöveg. Hatályos: 2015.01.01.45A 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 3. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 227. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2012.01.01.46A 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 4. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 227. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2012.01.01.



bantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül aköltségek nagyságától;9. karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszközfolyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetésétszolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideért-ve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabbidőszakonként, de rendszeresen visszatérő nagy-javítást, és mindazon javítási, karbantartási tevé-kenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat ér-dekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasz-nálódás rendszeres helyreállítását eredményezi;10. behajthatatlan követelés: az a követelés,a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás soránnincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csakrészben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetle-nül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szü-neteltetik, az óvatosság elvéből következően a be-hajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyvalapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolásieljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljá-rása során egyezségi megállapodás keretében elen-gedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás(nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljá-rás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat sze-rinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,e) 47 amelyet eredményesen nem lehet érvényesí-teni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással,a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenekarányban a követelés várhatóan behajtható össze-gével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehaj-tás veszteséget eredményez vagy növeli a vesztesé-get), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a meg-adott címen nem található és a felkutatása „igazol-tan” nem járt eredménnyel,f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítanikell.48

(5) E törvény alkalmazásában1. 49 üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társasá-gért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálóza-táért fizetett ellenérték és a tételesen állomány-ba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesenállományba vett, átvállalt kötelezettségek – e tör-vény szerinti értékelésselmeghatározott – értékévelcsökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetettellenérték magasabb;2. 50 negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt tár-saságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethá-lózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állomány-ba vett egyes eszközök piaci értékének tételesenállományba vett, átvállalt kötelezettségek – e tör-vény szerinti értékeléssel meghatározott – értéké-vel csökkentett összege közötti különbözet, ha a fi-zetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözeta megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök,készletek reális értékének arányos csökkentésévelsem szűnik meg;3. 51 52 többségi befolyás, minősített többséget biz-tosító befolyás: a Polgári Törvénykönyv gazdasá-gi társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meg-határozott fogalom;4. létesítő okirat: a gazdálkodó alapításához szüksé-ges jogszabályban előírt okirat, ide tartozik külö-nösen: a társasági szerződés, az alapító okirat, azalapszabály, az egyéb módon nevezett – a tulajdo-nosok közötti – megállapodás.

(6) E törvény alkalmazásában1. mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tétele-ihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzle-ti év mérlegfordulónapját követő – időpont, amelyidőpontig a megbízható és valós vagyoni helyzetbemutatásához szükséges értékelési feladatokat ellehet és el kell végezni;2. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: mindenolyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy

47A 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont e) alpontja a 2010. évi CXXIII. törvény 186. §-ának megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2011.01.01.

48A 2000. évi C. törvény 3. § 4. bekezdés 10. pont g) alpontjának utolsó mondatát a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 3. bekezdése hatályonkívül helyezte. Hatályos: 2005. 01. 01.



51A 2000. évi C. törvény 3. § 5. bekezdés 3. pontja a 2006. évi CXXXI. törvény 100. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2007. 01. 01.

52A 2000. évi C. törvény 3. § (5) bekezdés 3. pontja a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés e) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2014. 03. 15.



dematerializált értékpapír, illetve e törvény által ér-tékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat,amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénz-összeg rendelkezésére bocsátását elismerve arrakötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, va-lamint annak meghatározott módon számított ka-matát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vál-lalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosá-nak (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módonmegfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: akötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy,a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a ha-jóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy,a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alapáltal kibocsátott befektetési jegy;3. 53 54 tulajdoni részesedést jelentő befektetés: min-den olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható)vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvényáltal értékpapírnak minősített, jogot megtestesítőokirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénz-összeg, illetve pénzértékben meghatározott nempénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használat-bavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezenértékpapír, okirat birtokosának meghatározott va-gyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik külö-nösen: a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti ré-szesedés, a vagyonjegy, egyéb társasági részesedés,a határozatlan futamidejű befektetési alap által ki-bocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, akockázati tőkerészvény;4. diszkont értékpapír: olyan hitelviszonyt megtes-tesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névértékalatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken vál-tanak be;5. vásárolt készletek: az anyagok [alap-, segéd-,üzem- és fűtőanyag, alkatrészek, a 28. § (3) be-kezdésének a) pontja szerinti eszközök], az áruk(kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek, aközvetített szolgáltatások), a készletre adott előle-gek;

6. saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés,a félkész termékek, a késztermékek, a növendék-,hízó- és egyéb állatok;7. FIFOmódszer: az elsőként bevételezett eszköz el-sőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított)eszköz kerül először értékesítésre (felhasználásra),következésképpen az időszak végén az eszközökközött maradó tételek a legutóbb megvásárolt (elő-állított) tételek.

(7) E törvény alkalmazásában1. igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgál-tatás, amely nem tartozik a közvetített szolgálta-tás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösenaz utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktáro-zás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmun-ka, az eszközök karbantartása, a postai és távköz-lési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizo-mányi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás éstovábbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda,a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállo-dai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérletifejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizs-gálat, a könyvviteli szolgáltatás;2. 55 egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, a befektetési, abiztosítási, a hatósági igazgatási, az egyéb hatóságiszolgáltatás;3. 56 57 58 személyi jellegű egyéb kifizetések: azoka természetes személyek részére teljesített kifizeté-sek, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a ter-mészetes személy részére jogszabályi előírás vagysaját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoz-nak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmá-ba. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatá-si költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás(ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költségetis), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcso-latos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozókötelezettségvállalásának térítése, a bányászati ke-resetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb termé-szetbeni munkajövedelmek, a megváltozott mun-

53A 2000. évi C. törvény 3. § (6) bekezdés 3. pontja a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés f) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2014. 03. 15.

54A 2000. évi C. törvény 3. § (6) bekezdés 3. pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 3. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 11. 27.

55A 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 2. pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 2. pontjának megfelelőenmódosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.

56A 2000. évi C. törvény 3. § 7. bekezdésének 3. alpontja a 2005. évi CXII. törvény 1. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2006. 01. 01.

57A 2000. évi C. törvény 3. § 7. bekezdésének 3. pontja a 2005. évi CXII. törvény 30. § 7. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2006. 01. 01.

58A 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja a 2011. évi CLXVII. törvény 75. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2012. 01. 01.



kaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, abetegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táp-pénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részérekötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet-és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárbabefizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a ma-gánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa át-vállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturálisköltségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájá-rulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébelépő korhatár előtti ellátás igénybevételéhez, továb-bá az alkalmazottakat, munkavállalókat megilletőkifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, ajogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sor-katonai vagy polgári szolgálat teljesítését követőenfizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szaba-dalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj,az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj,valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésbenfizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet él-vező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közre-működői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkátvégzők díjazása, a természetben adott juttatások, areprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisz-tikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek,szociális költségnek minősített összegek.

(8) E törvény alkalmazásában1. 59 60 tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonna-li ügylet, központi értéktár, központi szerződő fél,központi értéktári tevékenység, központi szerződőfél tevékenység, központi értékpapírszámla, érték-papírszámla, ügyfélszámla, dematerializált érték-papír, másodlagos értékpapír, értékpapír kölcsön-zés: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározottfogalom;2. 61 62 repó-, fordított repóügylet: minden olyanmegállapodás, amely értékpapír tulajdonjogánakátruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egy-idejűleg meghatározott vagy meghatározandó jö-vőbeli időpontban történő visszavásárlási kötele-zettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron,

függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt avevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszer-zi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repó-ügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzalszabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként ke-rül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óva-déki repóügylet). Az óvadéki repóügylet a való-di penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításosrepóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabá-lyai szerint kerül elszámolásra, melynek során ér-telemszerűen alkalmazhatók a törvény felhatalma-zása alapján kiadott, a hitelintézetek és a pénzügyivállalkozások éves beszámolókészítési és könyvve-zetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kor-mányrendelet ezen ügyletekre vonatkozó előírásai;3. pénzügyi instrumentum: olyan szerződéses meg-állapodás, amelynek eredményeként az egyik félnélpénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötele-zettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletke-zik. Így különösen: a szerződéses megállapodásonalapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, azértékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír éstulajdoni részesedést jelentő befektetés), a szárma-zékos ügylet;4. elszámoló ár: a tőzsde által a határidős ügyletektárgyát képező tőzsdetermékre kereskedési napon-ként megállapított és kihirdetett árfolyam (piaci ér-ték), amely a befektetési szolgáltató napi árfolyam-alakulásból adódó pénzügyi kötelezettségei és kö-vetelései kiszámításának alapjául szolgál;5. tőzsdén kívüli határidős ügylet: valamely áru,pénzügyi instrumentum szerződésben előre meg-határozott áron (kötési ár), árfolyamon és mennyi-ségben egy a szerződésben rögzített későbbi idő-pontban (lejáratkor, amely a 9. pontban foglalt idő-szakot meghaladja) tőzsdén kívül történő adásvéte-le;6. 63 tőzsdén kívüli opciós ügylet: valamely áru-ra, pénzügyi instrumentumra tőzsdén kívül kötött,a tőkepiacról szóló törvényben opciós ügyletkéntmeghatározott fogalomnak megfelelő ügylet;7. swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet: vala-

59A 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 1- 2. pontja a 2008. évi XV. törvény 4. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2008.05.01.

60A 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 1. pontja a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2016. 01. 01.

61A 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 1- 2. pontja a 2008. évi XV. törvény 4. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2008.05.01.

62A 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 2. pontja a 2008. évi LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2008. 12. 10.

63A 2000. évi C. törvény 3. §-a 8. bekezdésének 6. pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 118. §-ának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2002. 01. 01.



mely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozóolyan összetett megállapodás, amely általában egyazonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, il-letve több határidős ügyletből tevődik össze és álta-lában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja magaután;8. kamat swap ügylet: valamely tőkeösszegre rög-zített kamatláb alapján számított fix kamat és –bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított –változó kamatláb alapján számított változó kamat-összeg meghatározott időközönkénti cseréje;9. tőzsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötéstkövető legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügy-let esetén 2munkanapon belül teljesített, értékpapíradásvételi, illetve csereügylet;10. 64 fedezeti ügylet: olyan kockázatfedezeti cél-lal kötött származékos, illetve valutára, devizáravonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható ár-folyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másikügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügy-letek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfo-lyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatá-nak fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jö-vőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetke-ző változások egy vagy több fedezett ügylet (tételvagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövet-kező változások kockázatának fedezetére szolgál.A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügy-letek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendi-leg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkezőelőjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymás-sal szoros korrelációt mutató, egymást ellentétele-ző nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáram-lása, illetve az abban bekövetkező változások egy-mást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek.A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet:a) piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamelyfedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mér-legben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egészevagy meghatározott része piaci értékében bekövet-kező változás, vagy valamely származékos ügyletjövőben várható eredményében (piaci értékében)bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fede-zetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valami-lyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszá-

molóban szereplő eredményt;b) cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügy-letből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezett-séghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfi-zetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz le-szállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opci-ós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előre-jelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlá-sokban bekövetkező változás miatt fennálló kocká-zat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kocká-zat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkezőkockázat, amely befolyásolja a beszámolóban sze-replő eredményt is;c) külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó be-fektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznembenfennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföl-di gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részese-dést jelentő, nem kereskedési célra tartott befek-tetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), va-lamint az ezen gazdálkodó szervezettel szembenfennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezett-ség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatá-nak fedezetére kötött ügylet;11. 65 penziós (elhelyezési) ügylet: olyan ügylet,amelyben az egyik fél („penzióba adó”) a mérlegé-ben szereplő, tulajdonában lévő pénzügyi eszközö-ket (a valuta, a deviza és a saját kibocsátású hitel-viszonyt megtestesítő értékpapír, illetve saját kibo-csátású tulajdoni részesedést jelentő befektetés ki-vételével) ruház át a másik félre („penzió átvevő-je”), olyan megállapodás mellett, hogy ugyaneze-ket a pénzügyi eszközöket – sorozatban kibocsátottértékpapírok esetén az azonos sorozathoz tartozó,azonos mennyiségű és névértékű értékpapírokat – apenzió átvevője a megállapodásban rögzítettek sze-rinti későbbi időpontban (időpontig), meghatáro-zott áron visszaszármaztatja az a), illetve a b) pont-ban foglaltak szerint a penzióba adónak;a) 66 valódi penziós (elhelyezési) ügylet: olyan pen-ziós ügylet, amelyben legalább az egyik fél hitelin-tézet, és amelyben a penzió átvevője kötelezi ma-gát, hogy a pénzügyi eszközöket egy meghatáro-zott vagy a penzióba adó által meghatározandó idő-pontban visszaadja, továbbá a penzióba adó szer-ződéses kikötésekkel a pénzügyi eszközök feletti

64A 2000. évi C. törvény 3. § 8. bekezdés 10. pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 1. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2004. 01. 01.

65A 2000. évi C. törvény 3. § 8. bekezdés 11. pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 1. § 4. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2004. 01. 01.

66A2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés a) alpontja a 2008. évi LXXXII. törvény 30. § (5) bekezdés b) pontjánakmegfelelőenmódosítottszöveg. Hatályos: 2008. 12. 10.



ellenőrzési jogokat (rendelkezési jog az eszköz to-vább értékesítéséről, fedezetként való felhasználá-sáról, kölcsönbeadásáról, valamint a hasznok sze-désére vonatkozó jog) fenntartja. A valódi penzi-ós ügylet kölcsönügyletként kerül elszámolásra, azügylet tárgyát képező eszköz a penzióba adó köny-veiben marad, az eladási és a visszavásárlási ár kü-lönbözete kamatnak minősül;b) 67 nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: olyanpenziós ügylet, amelyben a felek megállapodásátólfüggően, a penzió átvevője saját döntése (jogosult-sága) alapján egy előre rögzített időpontban (idő-pontig), vagy az általa megállapított későbbi idő-pontban vagy egy, a későbbiekben bekövetkező fel-tétel beállta esetén, annak időpontjában az eladá-si áron, vagy a felek által meghatározott más áronvisszaadja, a penzióba adó pedig visszaveszi a pen-zió tárgyát. Nem valódi penziós ügyletnek minősülaz is, ha a penzió átvevője kötelezi magát, hogy apenzió tárgyát egy előre meghatározott vagy a pen-zióba adó által meghatározandó időpontban vissza-adja és a penzióba adó a penzió tárgya feletti ellen-őrzési jogokat szerződéses kitételekkel nem tartjafenn. A nem valódi penziós ügylet a pénzügyi esz-közök adásvételére vonatkozó általános szabályokszerint kerül elszámolásra.12. 68 69 elektronikus pénz: a hitelintézetekről és apénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meg-határozott fogalom;13. 70 pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénz-ügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénz-ügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideért-ve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalataközött jött létre;14. 71 függő kötelezettség: az olyan – általában –harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség,amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérleg-tételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ.A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, il-letve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettsé-

gek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettsé-gek közé tartoznak különösen: a kezességvállalá-si, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség,az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyle-tekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatbanvárható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonat-kozó kötelezettségek közé tartoznak különösen afedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott(szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miattiegyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek;15. biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan vissza-vonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg forduló-napján már fennáll, de a szerződés teljesítése mégnem történt meg, ezért mérlegtételként nem szere-peltethető. A biztos (jövőbeni) kötelezettségek le-hetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonat-kozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoz-nak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, aswap ügyletek határidős része miatti pénzeszközvagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezett-ségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgelkapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek;16. 72 mérlegen kívüli tétel: olyan, szerződés alapjánfennálló mérlegen kívüli [függő vagy biztos (jövő-beni)] kötelezettség, illetve követelés, amely pénz-eszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvéte-lére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fenn-áll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeniesemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesí-tésétől függ;17. függő követelés: olyan pénzeszközre vagy egyébeszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fenn-álló követelés, amelynek mérlegtételkénti szere-peltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartoznakkülönösen a kapott garanciák, kezességek harma-dik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek,biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciósügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvé-telére vonatkozó követelések;18. biztos (jövőbeni) követelés: olyan pénzeszközre

67A2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés b) alpontja a 2008. évi LXXXII. törvény 30. § (5) bekezdés b) pontjánakmegfelelőenmódosítottszöveg. Hatályos: 2008. 12. 10.

68A 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 12. pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 187. §-ánakmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos:2011.01.01.

69A 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 12. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

70A 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 13. pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 282. § (3) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2015.01.01.

71A 2000. évi C. törvény 3. § 8. bekezdés 14- 15. pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 1. § 5. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.

72A 2000. évi C. törvény 3. § 8. bekezdés 16- 18. pontjait a 2003. évi LXXXV. törvény 1. § 5. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01.01.



vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg forduló-napján fennálló követelés, amelynek mérlegtétel-kénti szerepeltetése a szerződés teljesítésétől függ.Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügy-letek, a swap ügyletek határidős része miatti pénz-eszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó kö-vetelések;19. 73 hátrasorolt eszköz: az a követelés, illetve hit-elviszonyt megtestesítő értékpapír, amely az adós-nál, illetve az értékpapír kibocsátójánál hátrasoroltkötelezettségnek minősül, és amely felett az adós,illetve az értékpapír kibocsátó felszámolása, csőd-je esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehetrendelkezni, illetve kiegyenlíteni;20. keresztárfolyam: a Magyar Nemzeti Bank általközzétett – az érintett két devizára az adott naponérvényes- hivatalos devizaárfolyamokból számítottárfolyam (az érintett két deviza egymáshoz viszo-nyított aránya).

(9) 74 E törvény alkalmazásában1. pénzügyi eszköz:a) a pénzeszköz,b) a szerződéses megállapodáson alapuló követeléspénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök másfelektől való átvételére (ideértve a mérlegben sze-replő követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő ér-tékpapírokat, valamint a határidős, opciós ügyle-tek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrészemiatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket is),c) a szerződéses megállapodás alapján biztosítottjog pénzügyi instrumentumoknak potenciálisankedvező feltételek mellett történő cseréjére más fe-lekkel (ideértve az opciós jog vevőjénél az opciósjog értékét),d) a más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instru-mentum (más vállalkozóban lévő tulajdoni részese-dést jelentő befektetés);2. pénzügyi kötelezettség:a) a szerződéses megállapodáson alapuló kötele-zettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszkö-zök más felek részére történő átadására (ideértvea mérlegben szereplő kötelezettségeket, valamint ahatáridős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletekhatáridős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kí-vüli kötelezettségeket is),b) a szerződéses megállapodáson alapuló kötele-zettség pénzügyi instrumentumoknak potenciáli-

san kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjéremás felekkel (ideértve az opciós jog kiírójának egy-oldalú kötelezettségvállalását is pénzügyi elszámo-lással teljesülő ügyleteknél a záráskori piaci ár és ahatáridős kötési ár különbözetében, illetve áru vagypénzügyi eszköz leszállításával teljesülő ügyletnéla határidős kötési ár összegében);3. tőkeinstrumentum: a tulajdoni részesedést jelentőbefektetés kibocsátójánál a saját tőke (saját tőke-elem);4. más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instru-mentum: más vállalkozóban lévő tulajdoni része-sedést jelentő befektetés a befektetőnél, amely a ki-bocsátó vállalkozó eszközeiben valamennyi kötele-zettség (beleértve a céltartalékot és a passzív időbe-li elhatárolást is) levonása után fennmaradó része-sedést biztosítja;5. kereskedési célú pénzügyi eszköz: a rövid távú ár-és árfolyam-ingadozásokból származó nyereség el-érése céljából szerzett pénzügyi eszköz. [Így kü-lönösen: a forgatási célú hitelviszonyt megtestesí-tő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő be-fektetés, a gazdálkodó által keletkeztetett, a vásá-rolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra enged-ményezett követelés, amelyet a gazdálkodó azon-nal vagy rövid távon (egy éven belül) értékesíteniszándékozik, továbbá a kereskedési célúnak minő-sített, rövid távú nyereségszerzés céljára portfolió-kezelésbe helyezett pénzügyi eszköz, a nem fedeze-ti célú származékos ügyletből eredőmérlegen kívü-li követelés függetlenül attól, hogy portfolió részétképezi vagy egyedi szerződésen alapul.];6. kereskedési célú pénzügyi kötelezettség: a nem fe-dezeti célú származékos ügyletből eredő mérlegenkívüli kötelezettség, valamint az értékpapír köl-csönbevétele miatt fennálló kötelezettség;7. értékesíthető pénzügyi eszköz: olyan pénzügyieszköz, amelyet nem soroltak be a kereskedési célúpénzügyi eszközök, a lejáratig tartott pénzügyi esz-közök és a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön-és más követelések közé. (Így különösen a be-fektetési céllal tartott tulajdoni részesedést jelen-tő befektetés, a befektetett eszközök között kimu-tatott, nem lejáratig tartott hitelviszonyt megteste-sítő értékpapír, illetve az a vásárolt vagy harmadikfél által a gazdálkodóra engedményezett követelés,amelyről a gazdálkodó a nyilvántartásba vételkormég nem döntötte el, hogy rövid távon értékesíteni,

73A 2000. évi C. törvény 3. § 8. bekezdés 19- 20. pontjainak számozása a 2003. évi LXXXV. törvény 1. § 5. bekezdésének megfelelőenmódosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.

74A 2000. évi C. törvény 3. § 9. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 1. § 6. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.



behajtani vagy lejáratig tartani szándékozik.);8. lejáratig tartott pénzügyi eszköz: olyan pénz-ügyi eszköz [ideértve a befektetett eszközök, illet-ve a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonytmegtestesítő értékpapírt, továbbá az áru leszállí-tásával záruló határidős, opciós ügyletekből ere-dő mérlegen kívüli követelést], amelyet a vállal-kozó annak lejáratáig szándékozik és képes meg-tartani, valamint a bankbetét, illetve a pénzeszköz.Nem tartoznak ide a gazdálkodó által keletkeztetettkölcsön- és más követelések;9. a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és máskövetelés: a gazdálkodó által pénzügyi eszközök,áruk vagy szolgáltatások – közvetlenül az adósnakteljesített – rendelkezésre bocsátásával létrehozott,rögzített vagy meghatározható fizetéssel járó pénz-ügyi eszköz (ide nem értve azt, amelyet a gazdálko-dó kereskedési célúvá minősített, illetve a vásároltvagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedmé-nyezett követelést);10. egyéb pénzügyi kötelezettség: minden olyan –mérlegben szereplő, illetve mérlegen kívüli – pénz-ügyi kötelezettség, amely nem tartozik a kereskedé-si célú kötelezettségek közé;11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénz-ügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fe-dezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, il-letve ezek további származékai, amelyeka) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instru-mentummal történik,b) értéke egymeghatározott kamatláb, hitelviszonytmegtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részese-dést jelentő befektetés árfolyama, áru vagy pénz-ügyi eszköz ára, devizaárfolyam, árindex, árfolya-mindex, kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hi-telindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögötte-sek) függvényében változik,c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mérték-ben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan apiaci tényezők függvényében változó ügyletekhez(szerződésekhez) viszonyítva,d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott ké-sőbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) ke-rül sor.Nem minősül származékos ügyletnek az olyan ha-táridős és opciós ügylet, amely kezdeményezésé-nek, megkötésének és fenntartásának célja az ügy-let tárgyát képező áru beszerzése, értékesítése vagy

használata, és amely várhatóan az ügylet tárgyátképező áru átadásával (leszállításával) teljesül azügylet zárásakor (ide nem értve azt, amikor a pénz-ügyi rendezés – a záráskori piaci ár és a határidőskötési árfolyam közötti különbözet, illetve a pénz-áramlások pénzügyi elszámolása – a felek közöttimegállapodás alapján, pénzeszköztől eltérő pénz-ügyi instrumentum átadásával, rendelkezésre bo-csátásával teljesül, pénzmozgás helyett);7512. valós érték: az az összeg, amelyért egy esz-köz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolha-tó), vagy egy kötelezettség rendezhető megfelelőentájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánítófelek között, a szokásos piaci feltételeknek meg-felelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) kereté-ben. Valós érték a piaci megítélésről rendelkezésreálló információk alapján lehet:a) a piaci érték, amelyaa) a tőzsdén jegyzett árfolyam, ha a pénzügyi inst-rumentum a tőzsdén forgalmazott és van tőzsdénjegyzett ára, árfolyama,ab) a két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha apénzügyi instrumentumnak nincs tőzsdén jegyzettára, árfolyama, de tőzsdén kívüli piacon kialakult, apiaci ár tendenciáját megfelelően tükröző árajánla-tokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítésadataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet azértékelés időpontjában megfelelően jellemzi,ac) az előzőek hiányában a pénzügyi instrumentumösszetevőinek, vagy hasonló pénzügyi instrumen-tumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték(számított piaci érték),b) az általános értékelési eljárásokkal meghatáro-zott, a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték;13. előrejelzett ügylet: olyan ügylet, amelyre vonat-kozóan a felek a szerződést még nem kötötték meg,de amelynek bekövetkezése nagy valószínűséggelvárható és számszerűsíthető az ügylet fajtája, tár-gya, nagyságrendje, időpontja, időtartama, illetveegyéb feltételei tekintetében;14. fedezeti hatékonyság: annak kifejezésére szol-gál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagypénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekorés annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellen-súlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagytételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban be-következő változásokat. A hatékony fedezet alapve-tő feltételei:

75A 2000. évi C. törvény 3. § (9) bekezdés 11. pontjának jelölt része a 2015. évi CI. törvény 43. § 2. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2015. 07. 04.



a) a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáram-lásainak változása az ügylet kezdetekor és annakteljes lejárati ideje alatt csaknem teljes egészébenellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értéké-ben vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változá-sokat,b) a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) va-lós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetke-zett változások egymáshoz viszonyított aránya 80és 125 százalék közötti sávban van,c) a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő fel-tételei azonosak (így különösen az ügylet jellegé-től függően: az ügylet tárgya, annak mennyisége ésnévértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átára-zási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, akamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerző-déskötés időpontja és helye stb.),d) a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagylegfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (té-tel) lejárati ideje.A fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának)módszerét és időpontjait a kockázatkezelési és fe-dezeti politikával összhangban a számviteli politi-ka részeként rögzíteni kell.

(10) 76 E törvény alkalmazásában:1. nemzetközi számviteli standardok: a Nemzetkö-zi Számviteli Standardok Testülete [InternationalAccounting Standards Board (IASB)] által elfoga-dott vagy kibocsátott Keretelvek (Framework forthe Preparation and Presentation of Financial Sta-tements), Nemzetközi Számviteli Standardok [In-ternational Accounting Standards (IAS)], Nemzet-közi Pénzügyi Beszámolási Standardok [Internati-onal Financial Reporting Standards (IFRS)], és akapcsolódó Értelmezések (SIC, IFRIC interpreta-tions), ezen standardok módosításai és az azokhozkapcsolódó értelmezések.2. IFRS-ek: a nemzetközi számviteli standar-dok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi ren-deletben foglalt eljárás alapján az Európai UnióHivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett

nemzetközi számviteli standardok.3. kisebb méretű hitelintézet: az a hitelintézet,amelynek a 2015. évben induló üzleti évről ké-szített, könyvvizsgáló által felülvizsgált éves be-számolója mérlegének mérlegfőösszege nem éri elaz 5 milliárd forintot, kivéve a hitelintézetekről ésa pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapjánösszevont alapú felügyelet alá tartozó csoportbatartozó hitelintézetet.

(11) 77 E törvény exportra, importra vonatkozó ren-delkezéseinek alkalmazásában:1. 78 külföld: Magyarország államhatárán kívüli te-rület;2. külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyi-ség nélküli szervezet, illetve természetes személy,amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában ál-landó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányá-ban szokásos tartózkodási helye külföldön van;3. 79 belföld: Magyarország területe;4. belföldi: az a jogi személy vagy jogi személyi-ség nélküli szervezet, illetve természetes személy,amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában ál-landó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányá-ban szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(12) 80 E törvény alkalmazásában Európai Gazdasá-gi Térség állama: az Európai Unió tagállama és azEurópai Gazdasági Térségről szóló megállapodás-ban részes más állam.

(13) 81 E törvény alkalmazásában:1. hitelesítő záradék: a Magyar Könyvvizsgálói Ka-maráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, vala-mint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló tör-vény 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti ma-gyar nemzeti könyvvizsgálati standardok alapjánkibocsátott független könyvvizsgálói jelentésbenszereplő, minősítés nélküli könyvvizsgálói véle-mény;2. korlátozott záradék: az 1. pont szerint kibocsá-tott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő,korlátozott könyvvizsgálói vélemény;

76A 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 1. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2016.01.01.

77A 2000. évi C. törvény 3. § 11. bekezdését a 2004. évi XCIX. törvény 1. § 3. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.78A 2000. évi C. törvény 3. § (11) bekezdés 1. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 2. pontjának megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.79A 2000. évi C. törvény 3. § (11) bekezdés 3. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 2. pontjának megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.80A 2000. évi C. törvény 3. § (12) bekezdését a 2009. évi CXVI. törvény 74. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.01.01.81A 2000. évi C. törvény 3. § (13) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 227. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.01.01.



3. elutasító záradék: az 1. pont szerint kibocsátottfüggetlen könyvvizsgálói jelentésben szereplő el-lenvélemény;4. záradék megadásának elutasítása: az 1. pont sze-rint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentés-ben a véleménynyilvánítás visszautasítása.

(14) 82 E törvény alkalmazásában:1. kezelt vagyon: a Polgári Törvénykönyvről szólótörvény bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonat-kozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon (szerző-désenként külön-külön);2. vagyonrendelő: az a személy, amely a PolgáriTörvénykönyvről szóló törvény bizalmi vagyonke-zelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerintvagyonrendelőnek minősül;3. bizalmi vagyonkezelő: az a személy, amely a Pol-gári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi va-gyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezéseiszerint vagyonkezelőnek minősül;4. bizalmi vagyonkezelés: a Polgári Törvénykönyv-ről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelésiszerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő által vég-zett tevékenység.

(15) 83 E törvény alkalmazásában közérdeklődésreszámot tartó gazdálkodó: a Magyar KönyvvizsgálóiKamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, vala-mint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007.évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározottfogalom.

II. FejezetBESZÁMOLÁS ÉSKÖNYVVEZETÉSBeszámolási kötelezettség

4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénz-ügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyve-inek zárását követően, e törvényben meghatározottkönyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles –magyar nyelven- készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbíz-ható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó va-

gyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrá-sairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége ered-ményéről.

(3) A törvényben előírtakon túlmenő, további infor-mációkat kell a kiegészítő mellékletben megadni,amennyiben e törvény előírásainak alkalmazása, aszámviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő amegbízható és valós összképnek a mérlegben, azeredménykimutatásban történő bemutatásához.

(4) A törvény előírásaitól csak abban a kivételes eset-ben lehet – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tar-talmú nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott kö-rülmények mellett e törvény valamely rendelkezésé-nek alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint akiegészítő mellékletben való bemutatást is] nem biz-tosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valósösszképet.Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegé-szítő mellékletben, bemutatva annak indokait, vala-mint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetreés az eredményre gyakorolt hatását is.

(5) 84 A törvény előírásaitól való (4) bekezdés szerinti-kivételes esetekre vonatkozó – eltérés nem eredmé-nyezheti azt, hogy a bemutatott összkép ellentétes azEurópai Közösség e jogterületre vonatkozó irányel-veiben foglaltakkal, illetve nem lehet olyan számvi-teli eljárás eredménye, amelynek alkalmazása nincsösszhangban azokkal.

5. § 85 Az államháztartás szervezetei beszámolási kö-telezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetésikötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés soránérvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat – etörvény alapján és az államháztartásról szóló törvény-ben foglaltakra figyelemmel – kormányrendelet sza-bályozza.

6. § (1) 86 A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet,a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, abiztosító könyvvezetésének és éves beszámolókészí-tésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.

(2) Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségé-nek, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötele-zettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogsza-bály és e törvény alapján kormányrendelet szabá-lyozza.

82A 2000. évi C. törvény 3. § (14) bekezdését a 2014. évi XV. törvény 61. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.83A 2000. évi C. törvény 3. § (15) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.84 A 2000. évi C. törvény 4. §-ának 5. bekezdése az EU-hoz való csatlakozáskor lép hatályba. Hatályos: 2001. 01. 01.85A 2000. évi C. törvény 5. §-a a 2012. évi CCVIII. törvény 41. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.86A 2000. évi C. törvény 6. § (1) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 3. pontjának megfelelően módosított




(3) A gazdálkodó, illetve a természetes személy ál-tal alapított egészségügyi, szociális és oktatási intéz-mény könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezett-ségét – e törvény és a vonatkozó külön jogszabályrendelkezései alapulvételével – a létrehozó szerve-zet állapítja meg azzal, hogy a létrehozott szerveze-tet – jogi személyiségének megfelelően – a 3. § (1)bekezdése 2-4. pontjai szerinti szervezetek közé kellbesorolnia.

(4) 87 Agazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámo-lókészítés során alkalmaznia kell a külön rendelet-tel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standar-dokat.

(5) 88 A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszá-moló készítésének sajátosságait e törvény alapjánkormányrendelet szabályozza.

(6) 89 Az (1)-(2) bekezdés szerinti kormányrendele-tek előírásait az éves beszámolóját az IFRS-ek sze-rint összeállító gazdálkodónak nem kell alkalmaz-nia.

7. § 90 Az 5. § és a 6. § szerinti kormányrendelet az etörvényben meghatározott szabályoktól eltérő rendel-kezéseket állapíthat meg. E törvény kormányrendelet-ben meghatározott eltéréssel nem érintett rendelkezé-seit – a kormányrendeletben meghatározott sajátossá-gokon túlmenően – az 5. §-ban és a 6. §-ban megha-tározott szervezeteknél is alkalmazni kell.

7/A. § 91 A külföldi székhelyű vállalkozás magyaror-szági fióktelepe alapítására, működésére és megszű-nésére – ha e törvény, illetve más jogszabály eltérőennem rendelkezik – e törvény vállalkozóra vonatkozószabályait kell megfelelően alkalmazni.

7/B. § 92 A kezelt vagyonra e törvény vállalkozóra vo-natkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal,hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési

kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő – kezelt va-gyononként elkülönítve – teljesíti.

8. § (1) A beszámoló formája az éves nettó árbevételnagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatot-tak létszámától, mindezek határértékeitől függ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló lehet:a) éves beszámoló,b) egyszerűsített éves beszámoló,c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,d) egyszerűsített beszámoló.

(3) 93 A gazdálkodónak a (2) bekezdés szerinti beszá-molót kettős könyvvitellel kell – a (4) bekezdésbenfoglalt kivétellel – alátámasztania.

(4) 94 Egyszeres könyvvitellel alátámasztott – a (2)bekezdés d) pontja szerinti – egyszerűsített beszá-molót készíthet a gazdálkodó, ha azt e törvény vagyaz 5-6. §-okban hivatkozott kormányrendelet lehető-vé teszi.

(5) 95 A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szer-vén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén be-lül a tagok együttes kötelezettsége – a jogszabály-ban meghatározott hatáskörükben eljárva – annakbiztosítása, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsí-tett éves beszámoló és az összevont (konszolidált)éves beszámoló (ideértve a 9/A. § és a 10. § (2) és(3) bekezdés alapján az IFRS-ek szerint elkészítettéves beszámolót és összevont (konszolidált) éves be-számolót is), valamint a kapcsolódó üzleti jelentésösszeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvényelőírásainak megfelelően történjen.

9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles ké-szíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2)bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) 96 Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a ket-tős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást kö-

87A 2000. évi C. törvény 6. § (4) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 228. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.01.01.88A 2000. évi C. törvény 6. § (5) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 308. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.89A 2000. évi C. törvény 6. § (6) bekezdését a 2015. évi CLXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.90A 2000. évi C. törvény 7. §-a a 2012. évi CCVIII. törvény 40. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.01.01.91A 2000. évi C. törvény 7/A. §-át a 2011. évi CLVI. törvény 229. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.01.01.92A 2000. évi C. törvény 7/B. §-át a 2014. évi XV. törvény 61. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.93A 2000. évi C. törvény 8. § 3. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 11. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2004. 01. 01.94A 2000. évi C. törvény 8. § 4. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 3. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01.

01.95A 2000. évi C. törvény 8. § (5) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 3. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2016.01.01.96A 2000. évi C. törvény 9. § (2) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 2. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.



vető üzleti évben a mérleg fordulónapján a követke-ző, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bár-melyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számaaz 50 főt.

(3) 97 98 A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan mű-ködő részvénytársaság, az anyavállalat, a közérdek-lődésre számot tartó gazdálkodó, valamint az olyanvállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekez-dés 2-3. pontja szerinti – értékpapírjai tőzsdei ke-reskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést márkérelmezték, nem alkalmazhatja.

(4) 99 Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálás-ba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet a(2) bekezdés szerint egyszerűsített éves beszámolót,ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az össze-vont (konszolidált) éves beszámoló összeállításáhozszükséges információkat az anyavállalat részére.

(5) 100 Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (2)bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásakor -,ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikénekvagy mindkettőnek az éves nettó árbevétel adatai hi-ányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre,akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és – havan – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintreátszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni.Az előbbiekben foglaltak megfelelő alkalmazásávalkell eljárni a (2) bekezdés a) és c) pontja tekintetébenis.

(6) 101 Egyszerűsített éves beszámolóját – saját vá-lasztása alapján – a 6. § (5) bekezdés szerinti kor-mányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikro-gazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elké-szítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalko-zó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg for-

dulónapján a következő, a nagyságot jelző hárommutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja megaz alábbi határértéket:a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számaa 10 főt.

(6a) 102 Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsí-tett éves beszámolót

a) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irány-elv 2. cikk 14. pontja szerinti befektetési vállalkozás,

b) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irány-elv 2. cikk 15. pontja szerinti pénzügyi holdingvál-lalkozás.

(7) 103 Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (6)bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzle-ti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mind-kettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben áll-nak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokatés – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (évesszintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.

(8) 104 Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves be-számolót készítő vállalkozó a (6) bekezdés szerintifeltételeknek két egymást követő üzleti évben nemfelel meg, akkor a második üzleti évet követő évtőléves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámo-lót köteles készíteni.

(9) 105 A (6) bekezdés szerinti mikrogazdálkodói egy-szerűsített éves beszámoló választása esetén a vál-lalkozó választásától – a (8) bekezdés kivételével –leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsí-tett éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.

(10) 106 Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől márnem készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves be-számolót, akkor a következő üzleti év nyitó adataiazonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záróadataival.

97A 2000. évi C. törvény 9. § (3) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 230. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatá-lyos: 2012.01.01.

98A 2000. évi C. törvény 9. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.07. 04.

99A 2000. évi C. törvény 9. § (4) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 230. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatá-lyos: 2012.01.01.

100A 2000. évi C. törvény 9. § 5. bekezdését a 2002. évi XLII. törvény 231. §-a iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01.101A 2000. évi C. törvény 9. § (6) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 309. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013.01.01.102A 2000. évi C. törvény 9. § (6a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.103A 2000. évi C. törvény 9. § (7) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 309. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013.01.01.104A 2000. évi C. törvény 9. § (8) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 309. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.105A 2000. évi C. törvény 9. § (9) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 309. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.106A 2000. évi C. törvény 9. § (10) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 309. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.



9/A. § 107 (1) Éves beszámolóját az IFRS-ek szerintállíthatja összea) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Euró-pai Gazdasági Térség bármely államának szabályo-zott piacán forgalmazzák,b) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közve-tett anyavállalata az összevont (konszolidált) évesbeszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,c) az a vállalkozó, amely a koncesszióról szóló1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kon-cessziós tv.) alapján koncesszióköteles tevékeny-ség végzésére, illetve koncessziós szerződés meg-kötésére jogosult, vagy amely a Koncessziós tv. 20.§-a szerinti koncessziós társaságnak minősül.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhat-jaa) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kap-csolatos feladatkörében eljáró Magyar NemzetiBank felügyelete alá tartozó vállalkozó,b) az állami vagy önkormányzati vagyonkezeléstvégző vállalkozó,c) a nonprofit gazdasági társaság.

(3) A vállalkozó az IFRS-ekben nem szabályozottkérdések tekintetében – az IFRS-ekkel összhangban– e törvény előírásait köteles alkalmazni.

(4) Amennyiben jogszabály speciális bemutatási,közzétételi kötelezettséget ír elő a vállalkozó számá-ra, úgy azt az éves beszámolóját az IFRS-ek szerintösszeállító vállalkozó is megfelelően köteles alkal-mazni.

10. § 108 (1) Összevont (konszolidált) éves beszámolótés összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteleskészíteni – a 116-117. §-ban foglaltak kivételével –az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhozfűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pont-ja értelmében anyavállalatnak minősül.

(2) 109 A nemzetközi számviteli standardok alkalma-zásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK eu-rópai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke hatálya

alá tartozó vállalkozó az (1) bekezdés szerinti köte-lezettségének azzal tesz eleget, hogy az IFRS-ek sze-rint állítja össze az összevont (konszolidált) éves be-számolóját. A vállalkozó az IFRS-ekben nem szabá-lyozott kérdések tekintetében – az IFRS-ekkel össz-hangban – e törvény előírásait köteles alkalmazni.

(3) 110 A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállal-kozó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének az-zal is eleget tehet, ha az IFRS-ek szerint állítja összeaz összevont (konszolidált) éves beszámolóját azzal,hogy az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések te-kintetében – az IFRS-ekkel összhangban – e törvényelőírásait köteles alkalmazni.

(4) 111 Ahol e törvény, illetve más jogszabály össze-vont (konszolidált) éves beszámoló kifejezést hasz-nál, ott azon a (2) és (3) bekezdés szerinti, az Eu-rópai Parlament és a Tanács a nemzetközi számvite-li standardok alkalmazásáról szóló 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete előírásainak megfelelőenösszeállított összevont (konszolidált) éves beszámo-ló is értendő.

(5) 112 Azon gazdálkodó esetében, amely a 9/A. §, va-lamint a (2) és (3) bekezdés alapján az IFRS-ek sze-rint állítja össze éves beszámolóját, összevont (kon-szolidált) éves beszámolóját, – e törvény, valaminta külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóanmeghatározott feltételein túlmenően – a jogszabályikötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok el-látására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgá-ló, könyvvizsgáló cég részére megbízás, ha a kama-rai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelke-zik IFRS minősítéssel.

(6) 113 114 Az (5) bekezdés szerinti gazdálkodó a 151.§ (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gon-doskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás kö-rébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az évesbeszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszá-moló elkészítését olyan személy végezze, akia) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel akönyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában,

107 A 2000. évi C. törvény 9/A. §-át a 2015. évi CLXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.108 A 2000. évi C. törvény 10. §-a a 2003. évi LXXXV. törvény 4. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.109A 2000. évi C. törvény 10. § (2) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2016.01.01.110A 2000. évi C. törvény 10. § (3) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2016.01.01.111A 2000. évi C. törvény 10. § 4. bekezdését a 2004. évi XCIX. törvény 3. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.112A 2000. évi C. törvény 10. § (5) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 5. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2016.01.01.113A 2000. évi C. törvény 10. § (6) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 231. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.01.01.114A 2000. évi C. törvény 10. § (6) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2016. 01. 01.



vagyb) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tagkönyvvizsgáló.

Üzleti év11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a

beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartamamegegyezik – a (2)-(13) bekezdésben foglaltak ki-vételével – a naptári évvel.

(2) 115 116 117 Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hi-telintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosí-tónak nem minősülő vállalkozónál, a Magyarországterületén engedéllyel működő külföldi felsőoktatásiintézménynél, amennyiben azt a működés jellemzői(különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve kon-szolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavál-lalat információs igénye) indokolttá teszik. Annál avállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdé-sét, valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adó-ról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál,amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti, az üz-leti év nem térhet el a naptári évtől.

(3) 118 119 120 Az üzleti év mérlegfordulónapjánakmegváltoztatására – a (2) bekezdésben rögzítettekmellett is – három, beszámolóval lezárt üzleti évután, vagy az anyavállalat személyében bekövetke-zett változás esetén van lehetőség, a létesítő okiratennek megfelelő módosítása mellett.

(4) Az üzleti év időtartama – az (5)-(13) bekezdésbenfoglaltak kivételével – 12 naptári hónap.

(5) 121 Üzleti év a jogelőd nélkül alapított vállalkozó-nál – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – alapí-tása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének,illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejötté-nek (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve acégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának,vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének nap-jáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak,függetlenül annak időtartamától (előtársasági idő-szak) .

(6) Az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb időtar-tamú lehet az előtársasági időszak, valamint az aztkövető üzleti év esetében, továbbá a naptári évről anaptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évrőlúj üzleti évre történő áttéréskor.

(7) 122 123 Üzleti év az átalakulás, egyesülés, szét-válás során megszűnő vállalkozónál az előző üzle-ti év mérlegfordulónapját követő naptól az átalaku-lás napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő idő-szak.

(8) 124 Üzleti év az átalakulással, egyesüléssel, szét-válással létrejövő új vállalkozónál az átalakulás,egyesülés, szétválás napját követő naptól a vállalko-zó által – az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel –az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérleg-fordulónapig – terjedő időszak.

(9) 125 126 A beszámolóban rögzített adatoknál forint-ról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról másdevizára való áttéréskor, továbbá a Polgári Törvény-könyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelke-

115A 2000. évi C. törvény 11. § (2) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 232. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2012.01.01.

116A 2000. évi C. törvény 11. § (2) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 4. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.

117A 2000. évi C. törvény 11. § (2) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 4. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2014. 11. 27.

118A 2000. évi C. törvény 11. § 3. bekezdése a 2006. évi CXXXI. törvény 188. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007.01. 01.

119A 2000. évi C. törvény 11. § (3) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 195. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011.01. 01.

120A 2000. évi C. törvény 11. § (3) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 2. pontjánakmegfelelőenmódosított szöveg. Hatályos:2013. 01. 01.

121A 2000. évi C. törvény 11. § (5) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 286. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2008.01.01.

122A 2000. évi C. törvény 11. § 7- 8. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 364. § 12. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2006. 07. 01.


124A 2000. évi C. törvény 11. § (8) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 5- 6. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2014. 11. 27.

125A 2000. évi C. törvény 11. § (9) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés e) pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 03. 15.

126A 2000. évi C. törvény 11. § (9) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 5. és 7. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 11. 27.



zéseiben nem szabályozott átalakulásnál, egyesülés-nél, szétválásnál az üzleti év az (5)-(8) bekezdésnekmegfelelően határozható meg azzal, hogy – értelem-szerűen – a mérlegfordulónap az áttérés, az átalaku-lás, egyesülés, szétválás napja.

(10) 127 Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végel-számolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén azelőző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól afelszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlé-si eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mintmérlegfordulónapig – terjedő időszak. Amennyibena felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be,hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befe-jezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszá-molási eljárás befejezésének napját követő naptól avállalkozó által – az (1)-(3) bekezdés szerinti feltéte-lekkel – az üzleti év végeként megjelölt napig – mintmérlegfordulónapig – terjedő időszak.

(11) 128 A felszámolás, illetve a kényszertörlési eljá-rás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenülannak időtartamától.

(11a) 129 Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása so-rán felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszá-molás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszá-molás elrendelésének a napja.

(12) A végelszámolás időszaka általában egy üzle-ti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hó-nap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás idősza-ka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, mígaz utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb islehet.

(13) 130 131 Az anyavállalat összevont (konszolidált)éves beszámolóját az anyavállalat éves beszámoló-jának üzleti évéről kell elkészíteni. Amennyiben azanyavállalat leányvállalatainak üzleti éve eltér azanyavállalat éves beszámolójának üzleti évétől, ak-kor az összevont (konszolidált) éves beszámoló üz-leti éve lehet a leglényegesebb leányvállalat vagy a

leányvállalatok többsége beszámolójának üzleti éveis. Ez esetben az eltérés tényét és annak indokait azösszevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítőmellékletében be kell mutatni. Ezen túlmenően kö-zölni kell az összevont (konszolidált) éves beszámo-ló kiegészítő mellékletében az eszközökkel, a forrá-sokkal, a pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásávalkapcsolatos olyan lényeges események hatását, ame-lyek az anyavállalati éves beszámoló mérleg fordu-lónapja és az összevont (konszolidált) mérleg fordu-lónapja közötti időszakban következtek be.

Könyvvezetési kötelezettség12. § (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek

keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előfor-duló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére ki-ható gazdasági eseményekről – e törvényben rögzí-tett szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartástvezet és azt az üzleti év végével lezárja.

(2) A könyvvezetés a 159-169. §-okban foglaltak és aszámviteli alapelvek figyelembevételével az egysze-res és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyarnyelven történhet.

(3) Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállal-kozó, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, a Ma-gyar Nemzeti Bank, továbbá az 5-6. §-ban megjelöltszervezet, ha azt kormányrendelet előírja.

(4) 132 133 Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni a 8. §(4) bekezdése szerint egyszerűsített beszámolót ké-szítő gazdálkodó.

13. § 134 (1) Egyszeres könyvvitelt vezethet a gazdál-kodó, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-ban hivatkozottkormányrendelet lehetővé teszi.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó áttér-het a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján– bármelyik év január 1-jével, illetve köteles áttérni

127A 2000. évi C. törvény 11. § (10) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 219. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2013.11.30.

128A 2000. évi C. törvény 11. § (11) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 310. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2012.11.30.

129A 2000. évi C. törvény 11. § (11a) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 310. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.11.30.130A 2000. évi C. törvény 11. § 13. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 5. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01.

01.131A 2000. évi C. törvény 11. § (13) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2012. 01. 01.132A2000. évi C. törvény 12. § 4. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 11. bekezdésénekmegfelelőenmódosított szöveg. Hatályos:

2004. 01. 01.133A 2000. évi C. törvény 12. § 4. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 6. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2004. 01. 01.134 A 2000. évi C. törvény 13. §-a a 2003. évi LXXXV. törvény 6. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.



a kettős könyvvitelre, ha azt e törvény vagy az 5-6.§-ban hivatkozott kormányrendelet előírja.

Számviteli alapelvek14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvveze-

tés során a 15-16. §-ban meghatározott alapelveketkell érvényesíteni.

(2) Az alapelvektől csak e törvényben szabályozottmódon lehet eltérni.

(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési elő-írások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalnia gazdálkodó adottságainak, körülményeinek legin-kábbmegfelelő – a törvény végrehajtásánakmódsze-reit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.

(4) 135 A számviteli politika keretében írásban rög-zíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodó-ra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket,amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a szám-viteli elszámolás, az értékelés szempontjából lénye-gesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentős-nek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevétel-nek, költségnek, ráfordításnak továbbá meghatároz-za azt, hogy a törvényben biztosított választási, mi-nősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltéte-lek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gya-korlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltá-rozási szabályzatát;b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsőszabályzatot;d) a pénzkezelési szabályzatot.

(6) 136 Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezett-ség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót ké-szítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolótkészítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meg-határozott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.

(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk be-szerzési értékével, a közvetített szolgáltatások érté-kével csökkentett nettó árbevétele valamely üzletiévben az egymilliárd forintot vagy a költségnemekszerinti költségek együttes összege az ötszáz millióforintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődőena saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rend-jére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkulá-ció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezett-sége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételekismételt teljesülése esetén – sem mentesül.

(8) 137 A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kelllegalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bank-számlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénz-kezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségiszabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartottpénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállo-mányt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárásirendjéről, a napi készpénz záró állomány maximá-lis mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekorkövetendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról,a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kap-csolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommalkapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

(9) 138

(10) 139

(11) 140 Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) be-kezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekez-dés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalaku-lás időpontjától számított 90 napon belül köteles el-készíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokatannak hatálybalépését követő 90 napon belül kell aszámviteli politikán keresztülvezetni.

(12) 141 A számviteli politika elkészítéséért, módosí-tásáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személyfelelős.

15. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvveze-tés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó abelátható jövőben is fenn tudja tartani működését,


136A2000. évi C. törvény 14. § 6. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 11. bekezdésénekmegfelelőenmódosított szöveg. Hatályos:2004. 01. 01.

137A 2000. évi C. törvény 14. § 8. bekezdését a 2006. évi CXXXI. törvény 101. §-a iktatta be, egyidejűleg a jelenlegi 8- 9. bekezdésszámozását 9- 10. bekezdésre módosította. Hatályos: 2007. 01. 01.

138A 2012. évi CXLVI. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 12. 01.139A 2012. évi CXLVI. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 12. 01.140A 2008. évi LXXXI. törvény 170. §-ának megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.141A 2008. évi LXXXI. törvény 170. §-ának megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.



folytatni tudja tevékenységét, nem várható a műkö-dés beszüntetése vagy bármilyen okból történő je-lentős csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve).

(2) A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gaz-dasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre ésa forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyako-rolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértveazokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adottüzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mér-leg fordulónapját követően, de még a mérleg elké-szítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azo-kat is, amelyek amérleg fordulónapjával lezárt üzletiév gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordu-lónapja előtt még nem következtek be, de a mérlegelkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljességelve).

(3) A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban sze-replő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak,bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapítha-tóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy fe-leljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és azazokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a való-diság elve).

(4) A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, ért-hető, e törvénynek megfelelően rendezett formábankell elkészíteni (a világosság elve).

(5) A beszámoló tartalma és formája, valamint az aztalátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandósá-got és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell (akövetkezetesség elve).

(6) Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük azelőző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymástkövető években az eszközök és a források értékelése,az eredmény számbavétele csak e törvényben meg-határozott szabályok szerint változhat (a folytonos-ság elve).

(7) Az adott időszak eredményének meghatározása-kor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek el-ismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költsé-geit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenüla pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költ-ségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk,amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemé-rés elve).

(8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az ár-bevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.A tárgyévi eredmény meghatározása során az érték-vesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kellfigyelembe venni az előrelátható kockázatot és felté-telezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mér-legének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja

között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az ér-tékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni,függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nye-reség vagy veszteség (az óvatosság elve).

(9) A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve akövetelések és a kötelezettségek egymással szemben– az e törvényben szabályozott esetek kivételével –nem számolhatók el (a bruttó elszámolás elve).

16. § (1) Az eszközöket és a kötelezettségeket akönyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egye-dileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értéke-lés elve). A beszámoló elkészítése során – a (3)-(5)bekezdésben és a 46. § (3) bekezdésében foglaltakalapján – az egyedi értékelés elve e törvény szerintiesetekben sajátosan érvényesülhet.

(2) Az olyan gazdasági események kihatásait, ame-lyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adottidőszak bevételei és költségei között olyan aránybankell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló idő-szak és az elszámolási időszak között megoszlik (azidőbeli elhatárolás elve).

(3) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvve-zetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket atényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – etörvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazo-dóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelőenkell elszámolni (a tartalom elsődlegessége a formá-val szemben elve).

(4) Lényegesnekminősül a beszámoló szempontjábólminden olyan információ, amelynek elhagyása vagytéves bemutatása – az ésszerűség határain belül – be-folyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntése-it (a lényegesség elve).

(5) A beszámolóban (a mérlegben, az eredményki-mutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvános-ságra hozott információk hasznosíthatósága (hasz-nossága) álljon arányban az információk előállítá-sának költségeivel (a költség-haszon összevetésénekelve).

(6) Az egyszerűsített beszámolót készítőknél a szám-viteli alapelvek érvényesülésének sajátosságait a100. § (1) bekezdése tartalmazza.

III. Fejezet



AZ ÉVES BESZÁMOLÓAz éves beszámolóra vonatkozó általános

szabályok17. § (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a 11. §

szerinti üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mintmérlegfordulónappal éves beszámolót köteles készí-teni, illetve a 9. § (2) bekezdésében előírt feltételekesetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet.

(2) 142 Az egyszerűsített éves beszámolónak az évesbeszámolótól eltérő előírásait a 96-98/A. §-ok tartal-mazzák.

18. § 143 Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyo-ni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok válto-zásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tar-talmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a cél-tartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véveaz időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az idő-szak bevételeit és ráfordításait, az adózott eredményt,valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat,amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyze-tének, működése eredményének bemutatásához szük-ségesek.

19. § (1) Az éves beszámoló mérlegből, eredményki-mutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az évesbeszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell ké-szíteni.

(2) Az egymást követő üzleti évek éves beszámoló-inak összehasonlíthatóságát a mérleg és az ered-ménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásá-nak és tartalmának, valamint a mérlegtételek értéke-lési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biz-tosítani.

(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban min-den tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év meg-felelő adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze,akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutat-ni és indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés azelőző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetettjelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor azelőző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig

megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetvea jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításo-kat a mérleg és az eredménykimutatás minden téte-lénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azoknem képezik részét az eredménykimutatás tárgyéviadatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredmény-kimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnekaz előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vo-natkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

(4) Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg többtételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszközvagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évrőla másikra megváltozik, akkor az alkalmazott meg-oldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, azösszetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatko-zásaival meg kell adni.

20. § (1) Az éves beszámolót e törvényben meghatá-rozott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban,az 1-3. számú mellékletben előírt tételeket a meg-adott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illet-ve összevonásának szabályai figyelembevételével,bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen veze-tett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és átte-kinthető formában magyar nyelven kell elkészíteni.

(2) 144 Az éves beszámolóban az adatokat – a (3)-(5)bekezdésben foglalt kivétellel – ezer forintban kellmegadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámo-lója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot, akkor az adatokat millió forintbankell megadni.

(3) 145 A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadte-rületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály sze-rint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokatis) az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzítettdevizában kell elkészíteni. A létesítő okiratban rög-zített devizában készítheti el éves beszámolóját azeurópai gazdasági egyesülés, az európai részvény-társaság és az európai szövetkezet is. A devizábanelkészített éves beszámolóban az adatokat a Ma-gyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegy-zése szerinti devizaegységben kell megadni.

(4) 146 A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően,

142A 2000. évi C. törvény 17. § (2) bekezdése a 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2009. 01. 01.

143A 2000. évi C. törvény 18. §-a a 2015. évi CI. törvény 44. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015. 07. 04.144A 2000. évi C. törvény 20. § (2)- (5) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 147. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2010.01.01.145A 2000. évi C. törvény 20. § (2)- (5) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 147. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2010.01.01.146A 2000. évi C. törvény 20. § (4) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 220. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014. 01.

01.



bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban ké-szítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó dön-tését a számviteli politikájában az üzleti év első nap-ját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerin-ti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelöltemeg. A vállalkozó – az (5) bekezdésben foglaltak al-kalmazását kivéve – e döntését legkorábban a dön-tést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtat-hatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és alétesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.

(5) 147 148 A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túl-menően a létesítő okiratban rögzített – eurótól vagyUSA dollártól eltérő – devizában készítheti el évesbeszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevé-kenység elsődleges gazdasági környezetének pénz-neme (a funkcionális pénznem) az eurótól vagyUSAdollártól eltérő deviza, feltéve, hogy

a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamintb) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei azelőző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön többmint25%-ban az adott devizában merülnek fel. [Afeltételek fennállásának megállapításánál az a), il-letve a b) pontban felsorolt tételek együttes össze-gét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pontszerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket fi-gyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerülttételként lehet figyelembe venni a devizaalapú té-teleket is.

(5a) 149 Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolóta (3)-(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rög-zített devizában készíti el, az e törvényben egyesrendelkezések alkalmazásának feltételeként forint-ban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemze-ti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzé-tett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítás-sal kell figyelembe venni.

(6) 150 Az éves beszámoló részét képező mérleget,eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a helyés a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletérejogosult személy köteles aláírni.

Közbenső mérleg21. § 151 (1) Ha jogszabály közbenső mérleg készíté-

sét írja elő, akkor a közbenső mérleget – a jogsza-bály eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozó ál-tal meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell –a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfor-dulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordu-lónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek fi-gyelembevételével – az e törvény szerinti beszámo-lóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni.

(2) A közbenső mérleget – ha jogszabály eltérőennem rendelkezik – a fordulónapra vonatkozó anali-tikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, amérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozóelőírásainak figyelembevételével, eredménykimuta-tással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető mó-don – leltár alapján – kell összeállítani.

(3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetvea főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és aforrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vo-natkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év vé-gi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (tervenfelüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, cél-tartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alá-támasztó számításokat.

(4) A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóanaz analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nemlehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. Amérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdésszerinti korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyil-vántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csaka közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembevenni.

(5) 152 Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálata 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötele-zettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegreis vonatkozik.

(6) 153 Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjénekévközi megállapításáról, vagy figyelembe vételérőlrendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányá-ban saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfe-

147A 2000. évi C. törvény 20. § (2)- (5) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 147. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2010.01.01.

148A 2000. évi C. törvény 20. § (5) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 231. § 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014.01. 01.

149A 2000. évi C. törvény 20. § (5a) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 283. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.01.01.150A 2000. évi C. törvény a 2008. évi LXXXI. törvény 171. §-ának megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.151 A 2000. évi C. törvény 21. § 1- 2. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 7. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004.

01. 01.152A 2000. évi C. törvény 21. § 5. bekezdését a 2004. évi XCIX. törvény 3. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.153A 2000. évi C. törvény 21. § (6) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 221. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.



lelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített(1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimu-tatott saját tőkét kell érteni.

(7) 154 A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült,a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérőjogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordu-lónapját követő hat hónapig lehet figyelembe vennia saját tőke alátámasztására.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma22. § (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklet

tartalmazza, „A”, illetve „B” változatban. A vállal-kozó az „A”, illetve „B” változat közül választhat.Amennyiben azonban a vállalkozó az egymást kö-vető üzleti évben nem azonos változat szerint készítia mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adatai-val az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók le-gyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést akiegészítő mellékletben indokolni kell.

(2) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg téte-leinek további tagolása megengedett. Új tételek isfelvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát azelőírt séma szerinti tételek egyikének e törvény sze-rinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben azúj tétel tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítőmellékletben be kell mutatni.

(3) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg arabszámmal jelzett tételei egy-egy római számmal jel-zett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevon-hatók, haa) azok összegükben a megbízható és valós összképszempontjából nem jelentősek,b) azok összevonása elősegíti a világosság elvénekérvényesülését,c) az összevont tételek részletezését és az összevo-nás indokát a kiegészítő melléklet tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerinti összevonás nem érinthetia kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket.

(5) Nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab szám-mal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzletiévre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szere-pel.

23. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni avállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, avállalkozó működését szolgáló befektetett eszközö-ket és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök ki-vételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjo-ga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételekteljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá azaktív időbeli elhatárolásokat.

(2) 155 156 A vagyonkezelőnél a mérlegben eszköz-ként kell kimutatni a – törvényi rendelkezés, illet-ve felhatalmazás alapján – kezelésbe vett, az államivagy önkormányzati vagyon részét képező eszközö-ket is. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben –legalább mérlegtételek szerinti megbontásban – kü-lön be kell mutatni.

(3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lí-zing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbevett (a használatra átvett) eszközökön végzett beru-házások, felújítások, valamint a koncessziós szerző-dés alapján beszerzett, megvalósított eszközök érté-két is.

(4) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapjánkell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök kö-zé sorolni.

(5) 157 Amennyiben egy adott eszköz használata, ren-deltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követő-en megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, aműködést tartósan már nem szolgálja vagy fordít-va, akkor annak besorolását meg kell változtatni; azeszközt – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában,a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorol-ni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök kö-zé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetetteszközök közé.

24. § (1) Befektetett eszközként olyan eszközt szabadkimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevé-kenységet, a működést tartósan, legalább egy éventúl szolgálja.

(2) A befektetett eszközök közé az immateriális java-kat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi esz-közöket kell besorolni.

154A 2000. évi C. törvény 21. § (7) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 284. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.11.27.155A 2000. évi C. törvény 23. § 2. bekezdésének első mondata a 2004. évi XCIX. törvény 5. §-ának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2005. 01. 01.156A 2000. évi C. törvény 23. § (2) bekezdése a 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) bekezdés r) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2007. 09. 25.157A 2000. évi C. törvény 23. § (5) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 285. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.01.01.



25. § (1) Az immateriális javak között a mérlegben anem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat azingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivé-telével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégérté-ket), továbbá az immateriális javakra adott előlege-ket, valamint az immateriális javak értékhelyesbíté-sét kell kimutatni.

(2) Az immateriális javak között kimutatható azalapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fej-lesztés aktivált értéke is.

(3) 158 Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vál-lalkozási tevékenység indításával, megkezdésével,jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésévelkapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nemminő-sülő – a külső vállalkozók által számlázott, valaminta saját tevékenység során felmerült olyan – az 51.§ szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költsége-ket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezésbefejezését követően a tevékenység során a bevéte-lekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – töb-bek között – a minőségbiztosítási rendszer beveze-tésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamintaz ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerültolyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás,felújítás bekerülési értékében nem vehetők figye-lembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékeny-ség eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasz-nosításából származó bevételekben várhatóan meg-térülnek.

(4) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőbenhasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményénekjövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérü-lő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felme-rült olyan számlázott összeget és a saját tevékenységsorán felmerült – az 51. § szerinti – közvetlen ön-költségbe tartozó költségeket lehet figyelembe ven-ni, amelyek aktiválható termékben -szellemi termék,tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mi-vel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árátmeghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vettaktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget,ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gaz-dasági haszonból a további fejlesztési költségek, a

várható termelési költségek, illetve a termék értéke-sítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költ-ségek levonása után.

(5) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet ki-mutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordu-lónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jö-vőben várhatóan megtérülő – közvetlen költségeit is.Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem-csak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglaljamagában, hanem azon termékek közvetlen költségeitis, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés be-fejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, aszellemi termékek között állományba venni a kísér-leti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Azalap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kí-sérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nemaktiválhatók.

(6) 159 160 Az immateriális javak között vagyoni érté-kű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimu-tatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilye-nek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a va-gyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználásijoga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játék-jog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyébjogok.

(7) 161 Szellemi termékek közé sorolandók:a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (külö-nösen: szabadalom, használati minta, formaterve-zési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző,kereskedelmi név),b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői mű-vek és szomszédos jogok (különösen: szoftverter-mékek, műszaki tervek),c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságukrévén monopolizált szellemi javak,függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokatvagy sem.

(8) 162 Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cég-vásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon remé-nyében teljesített – a 3. § (5) bekezdés 1. pontjábanmeghatározott – többletkifizetés összegét.



160A 2000. évi C. törvény 25. § 6. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 6. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.161A 2000. évi C. törvény 25. § (7) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 311. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.01.01.162A 2000. évi C. törvény 25. § 8. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 5. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.



(9) 163 Az immateriális javakra adott előlegként kellkimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt (meg-fizetett, kiegyenlített) – a levonható előzetesen fel-számított általános forgalmi adót nem tartalmazó –összeget.

(10) Az immateriális javak értékhelyesbítésekéntcsak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi ter-mékek -könyv szerinti értéket meghaladó – piaci ér-téke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értékneka terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegévelcsökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.

26. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokata rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe he-lyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telke-sítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, mű-szaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felsze-relés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódóvagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimu-tatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetettmódon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, to-vábbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházá-sokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valaminta tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

(2) 164 Az ingatlanok között kell kimutatni a rendelte-tésszerűen használatba vett földterületet és mindenolyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kap-csolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolan-dó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, azépületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívü-li ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbáaz ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vál-lalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagybérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok kö-zött kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzettés aktivált beruházást, felújítást is.

(3) 165 Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékűjogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezetés használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az in-gatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó– jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak(víziközműfejlesztési hozzájárulás, villamos energiahálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj

megfizetése alapján szerzett használati jog, valamintaz ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

(4) A műszaki berendezések, gépek, járművek közöttkell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett,üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét köz-vetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezése-ket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket ésszerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berende-zéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékeny-ségi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és lé-giközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt,bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást,felújítást.

(5) Az egyéb berendezések, felszerelések, járművekközé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használat-ba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések,gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berende-zések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozótevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek külö-nösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések,felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási beren-dezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli beren-dezések, felszerelések, járművek, valamint az itt fel-sorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált be-ruházás, felújítás.

(6) 166 Tenyészállatok között kell kimutatni azokat azállatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során levá-lasztható terméket (szaporulatot, más leválaszthatóállati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezentermékek értékesítése során megtérülnek, vagy azegyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás)hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülé-sét, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgáljáka vállalkozási tevékenységet.

(7) A beruházások, felújítások között kell kimutatnia rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembenem helyezett, a (2)-(6) bekezdésben nevesített esz-közök bekerülési értékét, továbbá a már használat-ba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendel-tetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel,felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált– bekerülési értékét.

163A 2000. évi C. törvény 25. § (9) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (4) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2010. 01. 01.

164A 2000. évi C. törvény 26. § 2. bekezdése a 2002. évi XLII. törvény 232. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 01.01.

165A 2000. évi C. törvény 26. § (3) bekezdése a 2008. évi LXXXI. törvény 172. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2009.01.01.

166A 2000. évi C. törvény 26. § 6. bekezdése a 2006. évi CXXXI. törvény 167. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2007. 01. 01.



(8) 167 Beruházásokra adott előlegként kell kimutat-ni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél azimportálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen cí-men átutalt (megfizetett, kiegyenlített) – a levonhatóelőzetesen felszámított általános forgalmi adót nemtartalmazó – összeget.

(9) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a(2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök – könyvszerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyvszerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerin-ti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentettértéke) közötti különbözet mutatható ki.

27. § (1) 168 A befektetett pénzügyi eszközök között amérlegben azokat az eszközöket (részesedés, érték-papír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vál-lalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál,adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövede-lemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagybefolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget ér-jen el. A kezelt vagyonra szóló tartós követelést, va-lamint a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyes-bítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök kö-zött kell a mérlegben kimutatni.

(2) 169 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásbanmérlegtételként a 3. § (2) bekezdésének 7. pont-ja szerinti vállalkozásban lévő tulajdoni részesedéstjelentő, tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzé-si lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket,üzletrészeket, egyéb társasági részesedéseket) kellkimutatni.

(3) Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásbanmérlegtétel azokat a pénzkölcsönöket (ideértve apénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fi-zetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is),tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél – a 3.§ (2) bekezdésének 7. pontja szerinti adóssal kötöttszerződés szerint – a pénzformában kifejezett fize-

tési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tár-gyévet követő üzleti évben még nem esedékes.

(3a) 170 Tartós jelentős tulajdoni részesedés mérleg-tétel az olyan, a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meg-határozott mértékű tulajdoni részesedést jelentő be-fektetést tartalmazza, amely nem tartozik a (2) be-kezdésben meghatározott részesedések közé.

(3b) 171 Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni ré-szesedési viszonyban álló vállalkozásban mérleg-tétel a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatáro-zott mértékű részesedési viszonyban lévő adóssalszembeni olyan pénzkölcsönt és tartós bankbetétettartalmazza, amely nem tartozik a (3) bekezdésbenmeghatározott pénzkölcsönök és tartós bankbetéte-tek közé.

(4) 172 Egyéb tartós részesedés mérlegtétel mindenolyan tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetésttartalmaz, amely nem tartozik a (2) és (3a) bekez-désben meghatározott részesedések közé.

(5) 173 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési vi-szonyban álló vállalkozásban mérlegtétel tartalmaz-za az olyan egyéb részesedési viszonyban lévő adós-sal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet,amely nem tartozik a (3) és (3b) bekezdésben meg-határozott pénzkölcsönök és tartós bankbetétek kö-zé.

(6) 174 Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutat-ni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szem-beni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet

(7) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírkéntazokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokatkell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a tárgy-évet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vál-lalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nemszándékozik értékesíteni.

(8) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése-ként a részesedések – bekerülési értéket meghaladó-


168A 2000. évi C. törvény 27. § (1) bekezdése a 2014. évi XV. törvény 61. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2014.03.15.


170A 2000. évi C. törvény 27. § (3a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.171A 2000. évi C. törvény 27. § (3b) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.172A 2000. évi C. törvény 27. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 3. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:



2015.07.04.



piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözetmutatható ki.

(9) 175 A kezelt vagyonra szóló tartós követelést a va-gyonrendelőnél tartósan adott kölcsönként kell ki-mutatni a mérlegben.

28. § (1) A forgóeszközök csoportjába a mérlegben akészleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartó-san szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megteste-sítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő be-fektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni.

(2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetle-nül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevé-kenység keretében értékesítési céllal szereztek be,és azok a beszerzés és az értékesítés között vál-tozatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek,közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,b) 176 amelyek az értékesítést megelőzően a terme-lés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [be-fejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még kinem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek]vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értéke-sítésre várnak (késztermékek),c) amelyeket az értékesítendő termékek előállításavagy a szolgáltatások nyújtása során fognak fel-használni (anyagok).

(3) A készletek között kell kimutatni továbbáa) használatba vételükig azokat az anyagi eszkö-zöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés,munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vál-lalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgál-ják,b) a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, ame-lyek a termelés (a tartás) költségei eredményekéntnövekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), füg-getlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységetmennyi ideig szolgálják,

c) azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett esz-közök közül – a 23. § (5) bekezdése szerint – átso-roltak.d) 177 a használatba vétel időpontjától áruként azo-kat az értékesítési céllal beszerzett, előállított esz-közöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (azállományból történő kivonásig) átmenetileg hasz-nálatba vett.

(4) 178 A készletekre adott előlegként az anyag-, azáruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak,importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozó-nak ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) –a levonható előzetesen felszámított általános forgal-mi adót nem tartalmazó – összeget kell kimutatni.

29. § 179 (1) Követelések azok a különféle szállítási,vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekbőljogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetésiigények, amelyek a vállalkozó által már teljesített,a másik fél által elfogadott, elismert termékérté-kesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonytmegtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést je-lentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz,előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is)kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelé-sek, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkülés egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság általjogerősen megítélt követeléseket is.

(2) 180 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból(vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállal-kozó által teljesített – a vevő által elismert – termék-értékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó kö-vetelést, amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdés sze-rinti követelések és a 27. § (3), (3b), (5)-(6) bekez-désében nevesített pénzkölcsönök közé.

(3) 181 Követelések kapcsolt vállalkozással szembenmérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerinti követe-léseket tartalmazza, amelyeknél az adós a 3. § (2)bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásés a követelés nem tartozik a 27. § (3), (3b), (5)-(6)bekezdése szerinti pénzkölcsönök közé.

175A 2000. évi C. törvény 27. § (9) bekezdését a 2014. évi XV. törvény 61. § (5) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.176A 2000. évi C. törvény 28. § 2. bekezdésének b) pontja a 2005. évi CXII. törvény 3. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2006. 01. 01.177A 2000. évi C. törvény 28. § (3) bekezdés d) pontját a 2012. évi CLXXVIII. törvény 312. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.178A 2000. évi C. törvény 28. § (4) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (4) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2010. 01. 01.179 A 2000. évi C. törvény 29. § 1. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 7. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.180A 2000. évi C. törvény 29. § (2) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 5. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.181A 2000. évi C. törvény 29. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 5. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.



(3a) 182 Követelések jelentős tulajdoni részesedési vi-szonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtételazokat az (1) bekezdés szerinti követeléseket tartal-mazza, amelyeknél az adós vállalkozóban a 3. § (2)bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű tulaj-doni részesedés áll fenn, és a követelés nem tartozika 27. § (3), (3b), (5)-(6) bekezdése szerinti pénzköl-csönök közé.

(4) 183 Követelések egyéb részesedési viszonyban lé-vő vállalkozással szemben mérlegtétel azokat az (1)bekezdés szerinti követeléseket tartalmazza, ame-lyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lé-vő adóssal szemben áll fenn, és a követelés nem tar-tozik a 27. § (3), (3b), (5)-(6) bekezdése szerintipénzkölcsönök közé.

(5) Váltókövetelések között csak a nem részesedésiviszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelése-ket szabad kimutatni.

(6) 184 Egyéb követelésként kell kimutatni a munka-vállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt,de még nem teljesített támogatást, továbbá a 77. §(7) bekezdése szerinti utólag kapott engedmény mi-atti követelés összegét is.

(7) 185 Egyéb követelésként kell kimutatni – a nem ré-szesedési viszonyban lévő vállalkozások között lét-rejött – valódi penziós és óvadéki repóügylet ese-tén a határidős viszonteladási kötelezettség mel-lett vásárolt eszköz kifizetett vételárát, illetve a ha-táridős visszavásárlási kötelezettség mellett eladotteszköz kifizetett visszavásárlási árát, az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír köl-csönszerződés szerinti értékében fennálló követe-lést, továbbá a határidős és opciós ügyletek eseténa fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbö-zetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul.

(8) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túlmenőenaz egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni to-vábbá a nem részesedési viszonyban lévő adóssalszembeni (1) bekezdés szerinti valamennyi követe-

lést – a (2) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételé-vel -, ideértve a tartósan adott kölcsönből a mérleg-fordulónapot követő egy éven belül esedékes rész-leteket, a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül ésegyéb címen átvett követeléseket, a peresített köve-telésekből a bíróság által az üzleti év mérlegforduló-napjáig jogerősen megítélt követeléseket is.

(9) 186 A követelések között kell a mérlegben önállótételként kimutatni származékos ügyletek pozitív ér-tékelési különbözete címén a pénzügyi instrumentu-mok 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történőértékelése esetén a le nem zárt kereskedési, illetvefedezeti célú származékos ügyletek pozitív valós ér-tékét (jövőben várható – nyereségjellegű – eredmé-nyét).

30. § (1) A forgóeszközök között értékpapírként a for-gatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vá-sárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, il-letve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kellkimutatni.

(2) 187 Részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegté-telnél a 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti vállal-kozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, forga-tási célból, általában árfolyamnyereség elérése érde-kében vásárolt befektetéseket (részvényeket, üzletré-szeket, egyéb társasági részesedéseket) kell kimutat-ni.

(2a) 188 Jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel azolyan, a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatáro-zott mértékű tulajdoni részesedést jelentő, forgatásicélból, különösen árfolyamnyereség elérése érdeké-ben vásárolt befektetést tartalmazza, amely nem tar-tozik a (2) bekezdésben meghatározott részesedésekközé.

(3) 189 Egyéb részesedés minden olyan tulajdoni ré-szesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befekte-tés, amely nem tartozik a (2) és a (2a) bekezdés sze-rinti részesedések közé.

182A 2000. évi C. törvény 29. § (3a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 4. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.183A 2000. évi C. törvény 29. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 5. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.184A 2000. évi C. törvény 29. § (6) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 148. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2010.01.01.185A 2000. évi C. törvény 29. § 7- 8. bekezdései a 2004. évi XCIX. törvény 7. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.186A 2000. évi C. törvény 29. § 9. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 8. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.187A 2000. évi C. törvény 30. § (2) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 6. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.188A 2000. évi C. törvény 30. § (2a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 5. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.189A 2000. évi C. törvény 30. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 7. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.



(4) 190 191 Saját részvények, saját üzletrészek a vál-lalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdonirészesedést jelentő saját befektetések. A visszavá-sárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befekteté-sek között kell kimutatni a vállalkozó által ellenér-ték (visszaváltási érték) fejében megszerzett vissza-váltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőkekötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig.

(5) A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő érték-papírok között azokat az értékpapírokat kell kimu-tatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, il-letve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztekbe, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üz-leti évben lejárnak.

(6) 192 E törvény alkalmazásában a saját részvé-nyekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet aláa visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részese-dés (ideértve az átalakított befektetői részjegyet is).A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részese-désre e törvény saját részvényre, saját üzletrészre vo-natkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

31. § 193 A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikuspénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglal-ják magukban.

32. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten– kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegénekfordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan össze-geket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértvea halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordu-lónapját követő időszakra számolhatók el, valamintaz olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevétele-ket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedé-kesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandókel, továbbá a 68. § (1) bekezdése szerinti különbö-zetből az eredményt csökkentő tételként még el nemszámolt összeget.

(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben ki-mutatni a (kamatbevételekkel szemben elszámolt)névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásá-rolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő, befekte-

tett vagy forgóeszközként kimutatott – értékpapíroknévértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti kü-lönbözet adott üzleti évre, időarányosan járó össze-gét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem érté-kesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetikki.

(3) 194 Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérleg-ben kimutatni – a vállalkozó számviteli politikábanrögzített döntése szerint – a befektetett pénzügyi esz-közök közé sorolt, névérték alatt beszerzett – hitel-viszonyt megtestesítő, a valós értéken történő érté-kelés alá nem vont – kamatozó értékpapír névérté-ke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű –különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfor-dulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó (apénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben el-számolt) összeget. Az elhatárolást ezen értékpapírértékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből– egyéb jogcímen – történő kivezetése esetén kellmegszüntetni, valamint akkor és olyan összegben, haés amilyen összegben az időbelileg elhatárolt külön-bözet realizálása bizonytalan.

(4) Amennyiben a forgóeszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni ré-szesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcso-lódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben a61. § (2) bekezdése szerint figyelembe nem vett bi-zományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős össze-gű és az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír,a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, an-nak összegét időbelileg el lehet határolni.

(5) 195 Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni amérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határ-idős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügylet-része esetében az ügylet nyereségének tárgyévre idő-arányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alap-ügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügy-let fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszaká-ban lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős,opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügy-letrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a

190A 2000. évi C. törvény 30. § 4. bekezdése a 2006. évi CXXXI. törvény 103. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2007. 01. 01.

191A 2000. évi C. törvény 30. § 4. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 9. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01.01.

192A 2000. évi C. törvény 30. § (6) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2014.03.15.

193A 2000. évi C. törvény 31. §-a a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 4. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2012. 01. 01.


195A 2000. évi C. törvény 32. § (5) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 287. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.



tárgyévre időarányosan jutó összegét, feltéve, hogya valós értéken történő értékelést a vállalkozó nemalkalmazza.

33. § (1) 196 Az aktív időbeli elhatárolások között ha-lasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentétele-zés nélküli tartozásátvállalás során – a tartozását-vállalás beszámolási időszakában – a véglegesen át-vállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségegyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerin-ti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettség-nek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor,a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordítá-sokkal szemben megszüntetni.

(2) 197 Az aktív időbeli elhatárolások között ha-lasztott ráfordításként elszámolható a devizaszám-lán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföl-di pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházás-sal megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékűjoghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó – hi-teltartozások, devizakötvény-kibocsátásból szárma-zó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tár-gyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó– tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegforduló-napi értékelésből adódóan – a 60. § (2) bekezdésé-ben foglaltakból következően – keletkezett és a pénz-ügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt –árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyam-veszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyébráfordításainak a csökkentésével (nem realizált ár-folyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor –az előző időszakokban elhatárolt halmozott összeg-ből – a törlesztőrészletre jutó – halasztott ráfordítás-ként kimutatott – nem realizált veszteséget meg kellszüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai-nak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).

(3) 198 A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordítás-ként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyiműveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással –meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló

hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból szár-mazó tartozást teljes összegében visszafizették, il-letve – tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszíro-zása esetén – ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyo-ni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímenaz állományból kivezették. Nem minősül a tartozásvisszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénz-nemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretébenmegváltoztatják.

(4) A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításkéntkimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műve-letek egyéb ráfordításakénti elszámolással – csök-kenteni kell az érintett devizakötelezettség után azegyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnekmegfelelő összeggel is.

(5) 199 Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni akölcsönbeadott értékpapír könyv szerinti értékéneka – felhalmozott kamattal csökkentett – kölcsönszer-ződés szerinti értékét meghaladó összegét (vesztesé-gét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntet-ni, amikor a kölcsönbevevő által visszaszolgáltatottértékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügyletkeretében az állományból véglegesen kivezetésre ke-rül, vagy a kölcsönbevevő megtéríti annak piaci ér-tékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgálta-tásra.

(6) 200 201 202 Az aktív időbeli elhatárolások közötthalasztott ráfordításként ki lehet mutatni a jogszabá-lyi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nél-kül, véglegesen átadott eszköz (beruházás) nyilván-tartás szerinti értékét. A térítés nélkül átadott esz-köz (beruházás) időbelileg elhatárolt nyilvántartásszerinti értékét – az átadáskor meghatározott módonés időtartamon belül – kell az egyéb ráfordításokkalszemben megszüntetni.

34. § A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltarta-lékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elha-tárolásokat kell szerepeltetni.

35. § 203 (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan

196A 2000. évi C. törvény 33. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.197A 2000. évi C. törvény 33. § (2) bekezdése a 2012. évi CXLVI. törvény 22. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.01.01.198A 2000. évi C. törvény 33. § (3) bekezdése a 2012. évi CXLVI. törvény 22. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.01.01.199A 2000. évi C. törvény 33. § (5)- (6) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 288. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.200A 2000. évi C. törvény 33. § (5)- (6) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 288. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.201A 2000. évi C. törvény 33. § (6) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 195. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011.

01. 01.202A 2000. évi C. törvény 33. § (6) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 8. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.



tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos(a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagyamelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakontúlmenően az adózott eredményből hagyott a vállal-kozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az ér-tékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értéke-lés értékelési tartalékát is.

(2) 204 A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fi-zetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, a tőke-tartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tarta-lékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózotteredményéből tevődik össze.

(3) 205 Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt fe-lelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e te-kintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség ter-heli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő ok-iratban meghatározott összegben.

(4) 206 A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alap-tőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, egyéb társa-sági részesedés felemelése, illetve leszállítása miattijegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegy-zés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyv-viteli nyilvántartásokban rögzíteni.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó-nál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott,a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésrebocsátott – ténylegesen átadott – tőke.

(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni – nempénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7)bekezdése szerinti értékben – a működéshez, a tar-tozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi szék-helyű vállalkozás által biztosított – tartósan és ilyencímen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott –vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotáci-ós tőkét is).

(7) 207 Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felülivagyoni fedezet alatt – eltérő rendelkezés hiányában– a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbáa pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkeösszegét kell érteni.

(8) 208 Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kellkimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelé-sekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegy-zett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még benem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a tár-saság rendelkezésére még nem bocsátott összegét,ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsá-tást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő ok-irat, illetve annak módosítása megengedi.

(9) 209 Amennyiben jogszabály a jegyzett tőke felté-teles leszállítását lehetővé teszi a jegyzett tőke egy-idejű felemelésével, a tőkeleszállítás, illetve a tő-keemelés cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjá-val könyvelni kell – a létesítő okirat módosításá-nak megfelelően – mind a jegyzett tőke leszállítását,mind a jegyzett tőke felemelését.

(10) 210 A visszavásárolt saját részvény, saját üz-letrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén,azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzetttőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlá-si (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözet-tel – előjelének megfelelően – az eredménytartalé-kot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának acégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.

36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutat-ni:a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori,ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke ésnévértéke közötti különbözetet,b) 211 az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tu-lajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás

203 A 2000. évi C. törvény 35. § 1. bekezdése a 2006. évi CXXXI. törvény 105. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007.01. 01.


205A 2000. évi C. törvény 35. §-ának 3. bekezdése a 2001. évi LXXIV. törvény 173. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2002. 01. 01.




209A 2000. évi C. törvény 35. § 9. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 11. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.210A 2000. évi C. törvény 35. § (10) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 234. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.01.01.211A 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés b) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 286. §-ánakmegfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2014.11.27.



részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés ré-szeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névér-ték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök,pénzeszközök értékét,c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkalszemben,d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett felnem osztható vagyon összegét,e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetettösszegét a lekötés feloldása alapján,f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egy-idejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helye-zett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

(2) A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék el-lentételezésére felhasznált összeget,c) 212 a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőkeleszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszál-lításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét,d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett össze-gét,e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgássalegyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkalszemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tő-ketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növeke-désének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csök-kenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módo-sítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlé-si határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelés-ről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, il-letve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegy-zése időpontjával történik,a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzéstmegelőzően megtörtént,b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,

c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetvea cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekoraz (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzésidőpontjáig nem történt meg.213

(4) A 35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál a tő-ketartalék (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti növeke-désének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csök-kenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módo-sítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli el-számolása az (1) bekezdés b) pontja esetén az eszkö-zök átvételével egyidejűleg, az (1) bekezdés c) pont-ja, továbbá a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén az er-ről szóló taggyűlési határozatban megjelölt időpont-tal (legkorábban a határozat keltének időpontjával)történik.

(5) A (2) bekezdés szerinti összegekkel a tőketarta-lék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartaléknem lesz negatív.

37. § (1) Az eredménytartalék növekedéseként kell ki-mutatni:a) 214 az előző üzleti év adózott eredményét (nye-reségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek)adózott eredményét növelő módosítását (nyeresé-gét) is,b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalék-kal szemben,c) 215 a veszteség miatti negatív eredménytartalékellentételezésére felhasznált tőketartalékot, lekötötttartalékot,d) 216 a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)a veszteség pótlásához nem szükséges – korábbanilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott össze-gét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyide-jűleg,e) az eredménytartalékból lekötött tartalék visszave-zetett összegét a lekötés feloldása alapján,f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egy-idejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékbahelyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

212A 2000. évi C. törvény 36. §-a 2. bekezdésének c) pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 120. §-ának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2002. 01. 01.

213A 2000. évi C. törvény 36. § 3. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 363. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006.07. 01.

214A 2000. évi C. törvény 37. § (1) bekezdés a) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 11. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2015. 07. 04.

215A 2000. évi C. törvény 37. § (1) bekezdés c) pontja a 2009. évi LXXVII. törvény 149. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatá-lyos: 2010.01.01.

216A 2000. évi C. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 9. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2015. 01. 01.



(2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimu-tatni:a) 217 az előző üzleti év adózott eredményét (veszte-ségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) adózotteredményét csökkentőmódosítását (veszteségét) is,b) a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló sza-bad eredménytartalékból,c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetettösszegét,d) 218 az osztalékra, részesedésre, a kamatozó rész-vény kamatára (ide értve az azt terhelő adót is) fel-használt összeget,e) 219 a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)a gazdasági társaság veszteségének fedezetére tel-jesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefize-tés összegét a pénzmozgással, az eszközmozgássalegyidejűleg,f) 220 a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőkeleszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke le-szállításával arányos – eredménytartalék-kivonásösszegét,g) 221 a pénzmozgással, illetve az eszközmozgás-sal egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytar-talékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközökértékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetke-zet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjá-ban fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jog-viszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalékés az eredménytartalék arányos részét meghaladóösszegét is.

(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál azeredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti nö-vekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerin-ti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annakmódosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a tag-gyűlési határozat, könyvviteli elszámolását a tőke-emelésről, a tőkeleszállításról szóló létesítő okirat-

nak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történtbejegyzése időpontjával kell végrehajtani.

(4) A 35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál azeredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti nö-vekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerin-ti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annakmódosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyv-viteli elszámolása a taggyűlési határozatban meg-jelölt időponttal (legkorábban a határozat kelténekidőpontjával) történik.

(5) 222 Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpont-jáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vo-natkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten ki-mutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét(adózott eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzletiévében kell elszámolni

(6) 223

(7) 224 Amennyiben a gazdasági társaság veszteségé-nek fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló– pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel törté-nik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az esz-közmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályaiszerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletke-zett követeléssel szemben kell az eredménytartalékotcsökkenteni.

38. § (1) A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve azeredménytartalékból lekötött összegeket és a kapottpótbefizetés összegét foglalja magában.

(2) A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tarta-lékba átvezetni:a) 225b) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét,c) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó sajátelhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fe-dezetét jelentő – tartalékot,

217A 2000. évi C. törvény 37. § (2) bekezdés a) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 11. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2015. 07. 04.

218A 2000. évi C. törvény 37. § (2) bekezdés d) pontja a 2015. évi CLXXVIII. törvény 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2016.01.01.

219A 2000. évi C. törvény 37. § (2) bekezdés e) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 9. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2015. 01. 01.

220A 2000. évi C. törvény 37. §-a 2. bekezdésének f) pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 121. §-ának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2002. 01. 01.

221A 2000. évi C. törvény 37. § (2) bekezdés g) pontja a 2013. évi CC. törvény 222. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2014.01.01.

222A 2000. évi C. törvény 37. § (5) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 7. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.223A 2015. évi CI. törvény 44. § c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 07. 04.224A 2000. évi C. törvény 37. § (7) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 287. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.01.01.225A 2000. évi C. törvény 38. §-a 2. bekezdésének a) pontját a 2001. évi LXXIV. törvény 173. § 3. bekezdése hatályon kívül helyezte.

Hatályos: 2002. 01. 01.



d) 226 a 36. § (1) bekezdésének f) pontja alapjántőketartalékba helyezett összeg azon részét, ame-lyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodás-ban rögzített feltételek nem teljesítése esetén rész-ben vagy egészen vissza kell fizetni.

(3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötötttartalékba átvezetni:a) 227 228 a visszavásárolt saját részvények, sajátüzletrészek, továbbá a visszaváltható részvényekkönyv szerinti értékét,b) 229

c) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továb-bá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még lenem írt összeget,d) 230 a 33. § (2) bekezdése szerinti nem realizáltárfolyamveszteség és a 41. § (4) bekezdése szerinticéltartalék különbözetének összegét,e) a (2) bekezdés szerinti lekötendő tőketartalékot,ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet,f) 231 a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület ál-tal megszavazott, demég nem teljesített – fizetendőpótbefizetés összegét,g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját el-határozása alapján lekötött – kötelezettségek fede-zetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalékot.

(4) 232 Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazda-sági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pót-befizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig,elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgássalegyidejűleg történik.

(5) A (3) bekezdés szerinti lekötést az eredménytarta-lékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekö-tött tartalék növekedése miatt az eredménytartalék-nak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlegenő.

(6) A lekötött tartalék feloldását – a (4) bekezdés sze-rinti pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, il-letve az eredménytartalékkal szemben kell elszámol-ni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék atőketartalékból, illetve az eredménytartalékból ke-rült lekötésre.

(7) 233 234 Amennyiben jogszabály rendelkezése alap-ján a gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a lekötötttartalék javára – az alaptőke terhére képzett tartalék-ként – szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegy-zékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszál-lítás összegét a lekötött tartalékba kell átvezetni. Azígy átvezetett összeget a lekötött tartalékon belül el-különítetten kell kimutatni.

(8) A (7) bekezdés szerint elkülönített lekötött tartalé-kot csak a jogszabálybanmeghatározott módon lehetmegszüntetni: veszteségrendezésre – az erről szólódöntés időpontjával – az eredménytartalék negatívösszegét csökkentő tételként, illetve tőkeemelésre –a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése idő-pontjával – a jegyzett tőkét növelő tételként.

(9) 235 A lekötött tartalék növekedéseként, illetvecsökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, il-letve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jog-szabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett,illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök érté-két. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tarta-lék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelke-zése hiányában – az eredménytartalékkal szembenkell elszámolni.

(10) 236 Amennyiben a gazdasági társaság vesztesé-gének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson ala-puló – korábban teljesített pótbefizetés visszafizeté-sének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, ak-kor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmoz-gással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint

226A 2000. évi C. törvény 38. § 2. bekezdésének d) pontját a 2002. évi XLII. törvény 233. §-a iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01.227A 2000. évi C. törvény 38. § 3. bekezdésének a)- b) pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 12. § 1. bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.228A 2000. évi C. törvény 38. § (3) bekezdés a) pontja a 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (3) bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2010. 01. 01.229A 2011. évi CLVI. törvény 257. § 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 01. 01.230A 2000. évi C. törvény 38. § 3. bekezdés d) pontját a 2006. évi CXXXI. törvény 106. § 1. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2007. 01. 01.231A 2000. évi C. törvény 38. §-a 3. bekezdésének f) pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 173. § 3. bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2002. 01. 01.232A 2000. évi C. törvény 38. § (4) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 9. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2015. 01. 01.233A 2000. évi C. törvény 38. § 7- 8. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 363. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2006. 07. 01.234A 2000. évi C. törvény 38. § 7- 8. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 12. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.235A 2000. évi C. törvény 38. § 9. bekezdését a 2006. évi CXXXI. törvény 106. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2007. 01. 01.236A 2000. évi C. törvény 38. § (10) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 288. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.01.01.



kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett köve-teléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökken-teni.

39. § 237 (1) Értékelési tartalékként, és azon belül el-különítetten kell kimutatnia) az 58. § szerinti piaci értékelés alapján meghatá-rozott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítésértékelési tartalékaként, továbbáb) az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történőértékelés alapján a saját tőkével szemben elszámoltértékelési különbözetet a valós értékelés értékelésitartalékaként.Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az ér-tékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelésitartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egy-mással szemben és azonos összegben változhat. Azértékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeitnem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettségnem teljesíthető.

(2) 238

(2a) 239 Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kama-tozó részvények kamata kötelezettségként kimuta-tott összegének teljesítése nem pénzeszközzel törté-nik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt azértékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

(3) 240 Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegé-szített szabad eredménytartalék akkor fizethető kiosztalékként, részesedésként, a kamatozó részvénytulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal,továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentettsaját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kama-tozó részvény kamatának figyelembevétele (kifize-tése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

(3a) 241 A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytar-talék és saját tőke összegének meghatározásánál nö-velő tételként figyelembe lehet venni az előző üzletiévi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyév-ben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. §(1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részese-dés összegét.

(4) 242 Osztalékelőlegként – amás jogszabályban elő-írt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető kia 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb,az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimuta-tott adózott eredménnyel kiegészített eredménytar-talék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív ér-tékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mér-legben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámolómérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osz-talékelőleg megállapított összegének figyelembevé-telével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

(5) 243 A saját részvény, a saját üzletrész, továbbáa visszaváltható részvény visszavásárlásának (meg-szerzésének) – a más jogszabályban előírtakon túl-menően – az is feltétele, hogy azok visszavásárlására(megszerzésére)a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérle-gében kimutatott adózott eredménnyel kiegészítettszabad eredménytartalék osztalékként, részesedés-ként, kamatozó részvény kamataként figyelembenem vett összege, vagyb) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetveegyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nemvett – adózott eredménnyel kiegészített szabaderedménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy,hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tar-talékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés)értékével csökkentett saját tőke összege nem csök-ken a jegyzett tőke összege alá.

40. § (1) 244 A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felü-li saját tőke terhére történő emelésére akkor és olymértékben kerülhet sor, haa) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérle-gében, vagyb) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetveegyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)kimutatott tőketartalék, valamint az – osztalék-ként, részesedésként, kamatozó részvény kamata-ként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nemvett – adózott eredménnyel kiegészített szabad

237 A 2000. évi C. törvény 39. § 1. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 13. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2004. 01. 01.

238A 2015. évi CI. törvény 44. § d) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 07. 04.239A 2000. évi C. törvény 39. § (2a) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 223. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.01.01.240A 2000. évi C. törvény 39. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.241A 2000. évi C. törvény 39. § (3a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.242A 2000. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.243A 2000. évi C. törvény 39. § (5) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.244A 2000. évi C. törvény 40. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 9. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.



eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeeme-lést követően a jegyzett tőke összege nem haladjameg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív érté-kelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.

(2) A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történika jegyzett tőke emelése – az (1) bekezdésben rög-zített feltételek mellett – akkor is, ha ingyenes vagykedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozóiüzletrészt bocsátanak ki.

(3) 245 Ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti évmérlege, illetve a - 21. § szerinti – közbensőmérleg akülön jogszabályban meghatározott időtartamon be-lül több kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál,a feltételek vizsgálata során azokat együttesen (egy-be számítva) kell figyelembe venni.

(4) 246 247 Átváltoztatható és átváltozó kötvény rész-vénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke(alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti köte-lezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat,az alapszabály előírásainak (módosításának) megfe-lelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjá-val.

40/A. § 248 (1) 249 Kezelt vagyonnál a saját tőke az in-duló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, azértékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredmé-nyéből tevődik össze.

(2) Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során avagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendel-kezésére bocsátott eszközök 50. § (9) bekezdése sze-rinti értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezeléssorán kiadott vagyon összegével.

(3) A tartalék növekedéseként kell kimutatni:

a) 250 a kezelt vagyon előző üzleti évi adózott ered-ményét (nyereségét), ide értve az ellenőrzés előzőüzleti év(ek) adózott eredményét növelő módosítá-sát (nyereségét) is;b) a tartalékba a lekötött tartalékból visszavezetettösszeget a lekötés feloldása alapján.

(4) A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:a) 251 a kezelt vagyon előző üzleti évi adózott ered-ményét (veszteségét), ide értve az ellenőrzés előzőüzleti év(ek) adózott eredményét csökkentő módo-sítását (veszteségét) is;b) a tartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét;c) 252 253 a bizalmi vagyonkezelés során a hozamki-fizetésre igénybe vett összeget.

(5) A tartalékból kell lekötni, és a lekötött tartalékbaátvezetni a 38. § (3) bekezdés c), d), g) pontja szerintiösszegeket. A lekötött tartalék feloldását a tartalék-kal szemben kell elszámolni.

(6) Értékelési tartalékként a 39. § (1) bekezdése sze-rinti összegeket lehet kimutatni.

(6a) 254

(7) 255 Bizalmi vagyonkezelés során az előző üzletiévi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból ak-kor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tarta-lékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csök-kentett saját tőke összege a hozamkifizetés után semcsökken az induló tőke összege alá.

(8) 256 Bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásracsak az induló tőke (negatív tartalék, illetve tárgy-évi veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyéviveszteséggel csökkentett induló tőke) összegéig ke-rülhet sor. Évközi vagyonkiadásnál a kiadható va-

245A 2000. évi C. törvény 40. § 3. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 14. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.246A 2000. évi C. törvény 40. § 4. bekezdésének számozása a 2003. évi LXXXV. törvény 14. §-ának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2004. 01. 01.247A 2000. évi C. törvény 40. § (4) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 231. § 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013.

11. 30.249A 2000. évi C. törvény 40/A. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 9. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.248 A 2000. évi C. törvény 40/A. §-át a 2014. évi XV. törvény 61. § (6) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.250A 2000. évi C. törvény 40/A. § (3) bekezdés a) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 11. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2015. 07. 04.251A 2000. évi C. törvény 40/A. § (4) bekezdés a) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 11. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2015. 07. 04.252A 2000. évi C. törvény 40/A. § (4) bekezdés c) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 289. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított

szöveg. Hatályos: 2015.01.01.253A 2000. évi C. törvény 40/A. § (4) bekezdés c) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 12. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2015. 07. 04.254A 2015. évi CI. törvény 44. § e) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 07. 04.255A2000. évi C. törvény 40/A. § (7) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 10. §-ánakmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.256A 2000. évi C. törvény 40/A. § (8) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § f) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.



gyon megállapításánál a közbenső mérlegben kimu-tatott negatív adózott eredményt is figyelembe kellvenni.

41. § 257 (1) 258 Az adózás előtti eredmény terhére cél-tartalékot kell képezni – a szükséges mértékben –azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügy-letekből, szerződésekből származó, harmadik felek-kel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve kü-lönösen a jogszabályban meghatározott garanciáliskötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jö-vőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj,illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a vég-kielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környe-zetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordu-lónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak,de összegük vagy esedékességük időpontja még bi-zonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fede-zetet más módon nem biztosította.

(2) Az adózás előtti eredmény terhére – a valós ered-mény megállapítása érdekében a szükséges mérték-ben – céltartalék képezhető az olyan várható, jelen-tős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre(különösen a fenntartási, az átszervezési költségek-re, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek-re), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhe-tő vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, deösszegük vagy felmerülésük időpontja még bizony-talan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolá-sok közé.

(3) A (2) bekezdés szerinti céltartalék a szokásos üz-leti tevékenység rendszeresen és folyamatosan fel-merülő költségeire nem képezhető.

(4) 259 Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévődevizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzérték-re szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósulótárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá aforgóeszközhöz kapcsolódó – hiteltartozások, továb-bá devizakötvény kibocsátásából származó – beru-házáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszköz-höz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások

nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekez-dése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, azüzleti év végén az így elhatárolt halmozott összeg-nek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától,egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartamés a hitel figyelembe vehető futamideje arányábanszámított hányadának megfelelő összegű céltartalé-kot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti évvégéig ilyen címen képzett céltartalék ennél keve-sebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell acéltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szem-ben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szem-ben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem le-het hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve – tárgyieszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén –mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoniértékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett– élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.

(5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfo-lyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint megkell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzettcéltartalék is megszüntetendő.

(6) 260 Az 5-6. § szerint kormányrendelettel szabályo-zott gazdálkodói körben a kormányrendelet – a sajá-tosságok figyelembevételével – az (1)-(3) bekezdés-ben foglaltaktól eltérően is szabályozhatja a céltarta-lék képzését és annak felhasználását, illetve továbbicéltartalék, egyéb tartalék képzését írhatja elő.

(7) 261 Külön törvény, illetve kormányrendelet továb-bi egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetvelehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék kép-zésének és felhasználásának elszámolása során a kü-lön törvényben, illetve kormányrendeletben megha-tározottak szerint kell eljárni.

(8) 262 A képzett céltartalék, illetve annak felhasz-nálása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímekszerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyesjogcímek szerint képzett céltartalék összege az előzőévi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítőmellékletben indokolni kell.

258A 2000. évi C. törvény 41. § (1) bekezdése a 2011. évi CLXVII. törvény 75. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012.01. 01.

257 A 2000. évi C. törvény 41. § 1- 2. bekezdései a 2004. évi XCIX. törvény 8. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2005. 01. 01.

259A 2000. évi C. törvény 41. § (4) bekezdése a 2012. évi CXLVI. törvény 23. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2013.01.01.

260A 2000. évi C. törvény 41. § 6. bekezdése a 2005. évi CXII. törvény 30. § 7. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2006. 01. 01.

261A 2000. évi C. törvény 41. § 7. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 15. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.262A 2000. évi C. törvény 41. § 8. bekezdésének számozása a 2003. évi LXXXV. törvény 15. §-ának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2004. 01. 01.



(9) 263 Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti céltarta-lék képzése során amérlegfordulónapon fennálló kö-telezettségeket, illetve várható költségeket akkor isfigyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak amérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja kö-zött válnak ismertté.

42. § 264 (1) 265 Kötelezettségek azok a szállítási, vál-lalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekbőleredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások,amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hite-lező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállal-kozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgál-tatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagyönkormányzati vagyon részét képező eszközök – tör-vényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján tör-ténő – kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötele-zettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid le-járatúak.

(2) Hosszú lejáratú kötelezettség – a hitelezővel kö-tött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabblejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsá-tást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő együzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával,továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

(3) Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet megnem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve ahosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg forduló-napját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesz-téseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellék-letben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettsé-gek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg,az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből szár-mazó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osz-talék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat,valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.

(4) Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni min-den olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vál-lalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó

szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetér-tését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott köl-csön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe,valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztéseksorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyenáll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje eseténcsak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyen-líteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meg-határozatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, deeredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a köl-csön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződés-ben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

(5) 266 267 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségkéntkell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízing-be vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó(helyette az eladó) által számlázott ellenértékénekmegfelelő kötelezettséget, valamint az állami vagyönkormányzati vagyon részét képező eszközök – tör-vényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján tör-ténő – kezelésbevételéhez kapcsolódó kötelezettsé-get.

(6) 268 A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktől elkülö-nítetten kell kimutatni a részvénnyé átváltoztathatóés átváltozó kötvények miatti, továbbá a vállalkozóáltal kibocsátott egyéb kötvények miatti kötelezett-ségeket, ha azok nem tartoznak a (7)-(8) bekezdés-ben foglaltak közé.

(7) 269 Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozássalszemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerin-ti kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél – a 3.§ (2) bekezdése 7. pontja szerinti hitelezővel kötöttszerződés szerint – a pénzértékben kifejezett fizetésikötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, ide-értve az átváltoztatható és átváltozó kötvények miat-ti, továbbá az egyéb kötvénykibocsátásból származókötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése atárgyévet követő évben még nem esedékes.

(7a) 270 Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni ré-

263A 2000. évi C. törvény 41. § 9. bekezdését a 2004. évi XCIX. törvény 8. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.265A 2000. évi C. törvény 42. § (1) bekezdése a 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) bekezdés r) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2007. 09. 25.264 A 2000. évi C. törvény 42. § 1. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 9. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.266A 2000. évi C. törvény 42. § 5. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 9. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.267A 2000. évi C. törvény 42. § (5) bekezdése a 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) bekezdés r) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2007. 09. 25.268A 2000. évi C. törvény 42. § (6) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 231. § 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013.

11. 30.269A 2000. évi C. törvény 42. § (7) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 231. § 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013.

11. 30.270A 2000. évi C. törvény 42. § (7a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 11. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.



szesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szem-ben mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerinti kö-telezettségeket tartalmazza, amelyeknél – a 3. § (2)bekezdés 9. pontjábanmeghatározott mértékű része-sedéssel rendelkező hitelezővel kötött szerződés sze-rint – a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettsé-gek lejárata az egy évet meghaladja, ideértve az át-változtatható és átváltozó kötvények miatti, továbbáaz egyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezett-ségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévetkövető évben még nem esedékes.

(8) 271 Tartós kötelezettségek egyéb részesedési vi-szonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtételtartalmaz minden olyan egyéb részesedési viszony-ban lévő hitelezővel szembeni, egy évnél hosszabblejáratú kötelezettséget, amely nem tartozik a (7) és(7a) bekezdés hatálya alá, ha pénzügyi rendezése atárgyévet követő évben még nem esedékes.

43. § (1) 272 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségkéntkell kimutatni különösen amunkavállalókkal, a költ-ségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos el-számolásokat, a jogerős határozattal előírt kötele-zettségeket, valamint a 81. § (5) bekezdése szerintiutólag adott engedmény miatti kötelezettség össze-gét is.

(2) 273 A rövid lejáratú kötelezettségek között kell ki-mutatni valódi penziós és óvadéki repóügylet eseténa határidős visszavásárlási kötelezettség mellett el-adott eszköz befolyt eladási árát, illetve a határidősviszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszközbefolyt viszonteladási árát, az értékpapír kölcsön-ügylet során kölcsönbevett értékpapír kölcsönszer-ződés szerinti értékében fennálló kötelezettséget, to-vábbá a határidős és opciós ügyletek esetén a kapottletétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet lenem zárul.

(3) 274 275 A külföldi székhelyű vállalkozás magyar-országi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelé-sek, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállal-kozással vagy annakmás fióktelepével szembeni kö-veteléseit, illetve kötelezettségeit, ideértve azokat atételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői azellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállal-kozásnak, vagy más fióktelepének fizetik meg, illet-ve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a kül-földi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fiók-telepe közvetlenül egyenlít ki. A pénzügyileg nemrendezendő követeléseket és kötelezettségeket év vé-gén egymással szemben össze kell vezetni és a fo-rintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi művele-tek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletekegyéb ráfordításaként kell elszámolni.

(4) 276 A kötelezettségek között kell a mérlegben ön-álló tételként kimutatni származékos ügyletek ne-gatív értékelési különbözete címén a pénzügyi inst-rumentumok 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténő értékelése esetén a le nem zárt kereskedési,illetve fedezeti célú származékos ügyletek negatívvalós értékét (jövőben várható – veszteségjellegű –eredményét).

44. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülöní-tetten kimutatnia) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt be-vételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszakárbevételét, bevételét képezi,b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelőköltséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordu-lónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlá-zásra,c) 277 mérleg fordulónapja és elkészítésének idő-pontja között a vállalkozóval szemben érvényesí-tett, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üz-leti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést,bírósági költséget,d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jó-váhagyásra jogosult testület által megállapított, kö-


272A 2000. évi C. törvény 43. § (1) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 150. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2010.01.01.

273A 2000. évi C. törvény 43. § 2. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 16. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2004. 01. 01.



276A 2000. évi C. törvény 43. § 4. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 16. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.277A 2000. évi C. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 305. § 1. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2014. 11. 27.



telezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutal-mat, azok járulékát.

(2) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni aköltségek (a ráfordítások) ellentételezésére – vissza-fizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyilegrendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatásösszegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítássalnem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költ-ségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetvea támogatási szerződésben, megállapodásban foglal-tak teljesülésekor kell megszüntetni.

(3) 278 Passzív időbeli elhatárolásként lehet a mérleg-ben kimutatni – a vállalkozó számviteli politikábanrögzített döntése szerint – a befektetett pénzügyi esz-közök közé sorolt, névérték felett beszerzett – hit-elviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő ér-tékelés alá nem vont – kamatozó értékpapír névér-téke és beszerzési értéke közötti – veszteségjellegű– különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg-fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó –elszámolt értékvesztéssel csökkentett – (a pénzügyiműveletek egyéb ráfordításaival szemben elszámolt)összeget. Az elhatárolást ezen értékpapír értékesíté-sekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből – egyébjogcímen – történő kivezetése esetén, valamint ak-kor kell megszüntetni, ha az 54. § (4)-(7) bekezdéseszerint olyan összegű értékvesztést kell elszámolni,amelynek hatására az értékpapír könyv szerinti érté-ke a névérték alá csökken.

(4) 279 A (3) bekezdés és a 32. § (3) bekezdése szerin-ti választási lehetőség tekintetében a vállalkozónakazonosan kell eljárnia.

(5) 280 Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutat-ni a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fe-dezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet ésswap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügy-let tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényespiaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama kö-

zötti veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nemrealizált várható összegét, valamint a mérleg fordu-lónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási ha-táridős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrészeesetében az ügylet veszteségének tárgyévre időará-nyosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügyletidőarányos nyereségének összegéig, illetve amérleg-készítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszá-molási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügy-let határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizáltveszteségének a tárgyévre időarányosan jutó össze-gét, feltéve, hogy a valós értéken történő értékelést avállalkozó nem alkalmazza.

45. § (1) 281 A passzív időbeli elhatárolások között ha-lasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevétel-ként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszá-molta) 282 fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettségnélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatásvéglegesen átvett pénzeszköz összegét,b) elengedett, valamint a harmadik személy által át-vállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kö-telezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcso-lódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilván-tartás szerinti értékében),c) 283 térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nél-kül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a ha-gyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök pi-aci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén ajogszabály szerinti – értékét.

(2) 284 285 A támogatásonként, a véglegesen átvettpénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközön-ként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés soránmegvalósított eszköz, az elengedett, valamint a har-madik személy által átvállalt kötelezettséghez kap-csolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett esz-köz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként ka-pott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § sze-


279A 2000. évi C. törvény 44. § 4. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 17. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.280A 2000. évi C. törvény 44. § (5) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 289. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.281A 2000. évi C. törvény 45. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 14. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.282A 2000. évi C. törvény 45. § 1. bekezdésének a) pontja a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 6. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2005. 01. 01.283A 2000. évi C. törvény 45. § (1) bekezdés c) pontja a 2007. évi CXXVI. törvény 290. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított

szöveg. Hatályos: 2008.01.01.284A 2000. évi C. törvény 45. § (2) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2008. 01. 01.285A 2000. évi C. törvény 45. § (2) bekezdése a 2008. évi LXXXI törvény 173. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009.

01. 01.



rint meghatározott bekerülési értékének, illetve be-kerülési értéke arányos részének költségkénti, illet-ve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntet-ni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miattkimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafi-zetésekor is.

(2a) 286 Amennyiben az eszköz bekerülési értéke ahasználatba vételt követően megnő a használatbavé-telkori bekerülési értékhez képest, akkor a halasz-tott bevétel (2) bekezdés szerinti megszüntetésekora bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kellhagyni. Amennyiben e mellett az eszköz hasznosélettartama is növekszik, akkor a halasztott bevétel(2) bekezdés szerinti megszüntetésekor a hasznosélettartam növekedését is figyelmen kívül kell hagy-ni.

(3) 287 Halasztott bevételként kell kimutatni cégvá-sárlás esetén a 3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerintkülönbözetként meghatározott negatív üzleti vagycégértéket.

(4) 288 289 290 A negatív üzleti vagy cégértékkéntkimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követőlegalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyébbevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben avállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnélhosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellék-letben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégér-tékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevé-telekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szol-gáló részesedés bármilyen jogcímen történő köny-vekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor,egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha anegatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható kö-rülményekben, feltételekben olyan változások követ-keznek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégértéktovábbi kimutatását nem indokolják.

(5) 291 A passzív időbeli elhatárolások között halasz-tott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamelybefektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési,

kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. Ahalasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben,megállapodásban meghatározott időtartam alatt, ha-tározatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennélhosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyibena vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti mega halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletbenindokolni kell.

(6) 292 Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatnia kölcsönbeadott értékpapír – felhalmozott kamattalcsökkentett – kölcsönszerződés szerinti értékének akönyv szerinti értékét meghaladó összegét (nyeresé-gét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntet-ni, amikor a kölcsönbevevő által visszaszolgáltatottértékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügyletkeretében az állományból véglegesen kivezetésre ke-rül, vagy a kölcsönbevevő megtéríti annak piaci ér-tékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgálta-tásra.

A mérlegtételek értékelésének általánosszabályai

46. § (1) Az értékelésnél a vállalkozás folytatásánakelvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvé-nyesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, il-letve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellent-mondó tényező, körülmény nem áll fenn.

(2) Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazottértékelési elvek csak akkor változtathatók meg, haa változtatást előidéző tényezők tartósan – legalábbegy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változás ál-landónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változta-tást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukata kiegészítő mellékletben részletezni kell.

(3) 293 Az eszközöket és a kötelezettségeket leltáro-zással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellen-őrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivéte-lével – egyedenként értékelni kell. A különböző idő-

286A 2000. évi C. törvény 45. § (2a) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 313. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.287A 2000. évi C. törvény 45. § 3. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 5. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.288A 2000. évi C. törvény 45. § (4) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 235. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.01.01.289A 2000. évi C. törvény 45. § (4) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 10. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2014. 11. 27.290A 2000. évi C. törvény 45. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 15. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.291A 2000. évi C. törvény 45. § 5. bekezdését a 2004. évi XCIX. törvény 10. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.292A 2000. évi C. törvény 45. § (6) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 290. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.293A 2000. évi C. törvény 46. § (3) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 236. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.01.01.



pontokban beszerzett, előállított, általában csopor-tosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendel-kező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási)áron, továbbá a FIFOmódszerrel történő értékelés isalkalmazható.

(4) 294 Amérlegben kimutatott eredmény meghatáro-zásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelem-be kell venni – az 52-56. §-ban foglaltak alapján –minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amelya mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti,és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.Az 53-56. §-ok alkalmazásában tartósnak minősül akönyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, haaz múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alap-ján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartós-nak minősül – fennállásának időtartamától függetle-nül – akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésreálló információk alapján véglegesnek tekinthető.

Az eszközök bekerülési (beszerzési éselőállítási) értéke

47. § 295 (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállí-tási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzem-be helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a rak-tárba történő beszállításig felmerült, az eszközhözegyedileg hozzákapcsolható tételek együttes össze-ge. A bekerülési (beszerzési) érték az engedmények-kel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbáaz eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, rak-tárba történt beszállításával kapcsolatban felmerültszállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembehelyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait(ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történtvégzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltségaktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshezkapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámter-heket foglalja magában.

(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az(1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az esz-köz beszerzéséhez szorosan kapcsolódóa) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvé-tel, csere után járó) illetéke],b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható ál-talános forgalmi adó,

c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szol-gáltatási díj,d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárá-si díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdé-sében foglaltak kivételével].

(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része alevonható előzetesen felszámított általános forgalmiadó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló tör-vény szerint ellenérték arányában megosztott előze-tesen felszámított általános forgalmi adó le nem von-ható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglege-sen kapott támogatás összege nem csökkenti az esz-köz bekerülési (beszerzési) értékét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési)érték részét képezi

a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetle-nül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsönaa) felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön felté-telként előírt – bankgarancia díja,ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevé-tele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék,a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésretartási jutalék,ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig,raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra el-számolt (időszakot terhelő) kamat;b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az esz-köz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszá-molt (időszakot terhelő) – biztosítási díj; továbbác) 296 a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz köz-vetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő de-vizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettség-nek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszak-ra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül at-tól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamvesz-teség; valamintd) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, aberuházás lebonyolítás, az új technológia elsajátí-tás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.


295 A 2000. évi C. törvény 47. § 1. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 12. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2004. 01. 01.

296A 2000. évi C. törvény 47. § 4. bekezdésének c) pontja a 2002. évi XLII. törvény 234. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2003. 01. 01.



e) 297 földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzé-se esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a föld-gázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szol-gáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, azivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történőértékesítésről kiállított számlában szereplő, különjogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, té-telek.

(5) Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, épít-mény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben azépületet, az építményt rendeltetésszerűen nem ve-szik használatba (az épület, építmény rendeltetés-szerűen nem hasznosítható), akkor az épület, épít-mény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vá-sárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdeké-ben végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek(a földterület) értékét növelő beszerzési költségkéntkell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni(az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig,az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a meg-valósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerü-lési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.

(6) Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépítettépület, építmény bontásának költségeit az adott be-ruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell szá-mítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszközbekerülési (beszerzési) értékének minősül.

(7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez,rendeltetésszerű használatához szükséges – és a tár-gyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annaküzembe helyezéséig beszerzett – tartozékok, tarta-lékalkatrészek beszerzési értéke – függetlenül attól,hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagykülön számlában jelenik meg – a tárgyi eszköz be-kerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.

(8) 298 A bekerülési (beszerzési) értéket csökkentia próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett,értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítá-si költsége, ennek hiányában az állománybavételko-ri piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő

költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladásiára, legfeljebb a próbaüzemeltetés – bekerülési (be-szerzési) értékként figyelembe vett-költségéig, va-lamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámoltkamat összegét csökkenti a beruházásra adott előlegután, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülöní-tett pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapottkamatösszege.

(9) 299 A bekerülési (beszerzési) érték részét képező– az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt – té-teleket a felmerüléskor, a gazdasági esemény meg-történtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kellszámításba venni a számlázott, a kivetett összegben.Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba tör-ténő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylatnem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékeshatóság nem állapította meg, akkor az adott eszközértékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szer-ződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapjánkell meghatározni. Az így meghatározott érték és aténylegesen számlázott vagy később módosított fi-zetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a be-szerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvételeidőpontjában akkor kell módosítani, ha a különbö-zet összege az adott eszköz értékét jelentősen módo-sítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősennem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszer-zési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatokkézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, il-letve egyéb bevételként kell elszámolni.

(10) 300 301 302 Az eszköz bekerülési (beszerzési, elő-állítási) értékét módosítja az a felek között utólag el-számolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellen-érték alapján számított különbözet, amellyel a tár-sasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. éviLXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 18.§-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel atársasági adó alapját módosítani kellene, amennyi-ben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában abekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.

48. § (1) A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési

297A 2000. évi C. törvény 47. § (4) bekezdés e) pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 315. §-ának megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2013.01.01.

298A 2000. évi C. törvény 47. § (8) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 189. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2011.01.01.

299A 2000. évi C. törvény 47. § 9. bekezdése a 2002. évi XLII. törvény 234. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2003. 01. 01.

300A 2000. évi C. törvény 47. § (10) bekezdését a 2013. évi CIII. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.06.30.301A 2000. évi C. törvény 47. § (10) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 231. § 4. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2013. 11. 30.302A 2000. évi C. törvény 47. § (10) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 12. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2014. 11. 27.



(beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meg-levő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésénekmeg-változtatásával, átalakításával, élettartamának növe-lésével összefüggő munka, továbbá az elhasználó-dott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pon-tossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka el-lenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítá-sa esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség akti-vált értékét is).

(2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, bizton-ságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartásimunka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási,az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vál-lalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerültés a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költsé-gek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (be-szerzési) értékében figyelembe venni.

(3) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési)értékként kell figyelembe venni az eszköz használa-ti értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmun-kálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.

(4) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési)értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzé-se esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján –beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása cí-mén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nemírt) összeget.

(5) 303 Importbeszerzésként kell elszámolni a termék-nek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforga-lomban külfölditől történő beszerzését (termékim-port), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybevett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgál-tatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéketdevizában, valutában, exportáruval, exportszolgál-tatással vagy forintban egyenlítik ki. A köz- és ma-gánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabá-lyokban rögzített feltételek szerint minősül import-beszerzésnek.

(6) Nem minősül importbeszerzésnek az exportérté-kesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és akülföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó –

egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő – devi-zában, valutában vagy forintban számlázott, fizetettszállítási és rakodási-raktározási díj. Ha a vámjog-szabályok eltérően nem rendelkeznek, nem minősülimportbeszerzésnek a vámszabad és a tranzitterüle-ten levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés,továbbá a vámszabad és tranzitterületen lévő vállal-kozóknak az egymástól történő beszerzése sem.

(7) 304 Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítéseszámla alapján devizában, valutában történik, akkora számla szerinti – levonható általános forgalmi adótnem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegneka beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (tel-jesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése sze-rinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, il-letve a szolgáltatás értéke.

(8) 305 Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítésevalutában történik, akkor – a (7) bekezdéstől eltérő-en – a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellen-értékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán ismeghatározható.

(9) 306 Ha a beszerzés devizában meghatározott el-lenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonosdevizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a be-szerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése szerintkell meghatározni.

49. § (1) 307 Gazdasági társaságnál alapításkor, tőke-emeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá ajegyzési, a kibocsátási érték és a névérték külön-bözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezetekéntnem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbe-fizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban,annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapí-tói, a taggyűlési határozatban meghatározott értékebekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalaku-lás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratbanmeghatározott értéknek az átalakulással, egyesülés-sel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végle-ges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinte-ni.

(2) 308 Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési)

303A 2000. évi C. törvény 48. § 5- 6. bekezdései a 2004. évi XCIX. törvény 11. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2005. 01. 01.


305A 2000. évi C. törvény 48. § (8) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 238. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.01.01.306A 2000. évi C. törvény 48. § (9) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 238. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.01.01.307A 2000. évi C. törvény 49. § (1) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 290. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2014.11.27.308A 2000. évi C. törvény 49. § (2) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 239. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.01.01.



értéke cégvásárlás esetén a 3. § (5) bekezdésének 1.pontja szerint meghatározott különbözet.

(3) 309 A gazdasági társaságban lévő tulajdoni része-sedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) ér-téke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyébtársasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).

(4) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részese-dést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) érté-ke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban,annak módosításában, illetve a közgyűlési, az ala-pítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fe-dezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási értékés a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felü-li tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájá-rulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénz-betétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbelibetétnek megfelelő összegben.

(5) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részese-dést jelentő befektetés névértéke fejében a jegy-zett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítás-sal egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tő-kével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivo-nást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értékea gazdasági társaság által közölt, illetve számlázottérték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszű-nése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.

(6) 310 311 Gazdasági társaság átalakulása, egyesülé-se, szétválása esetén a megszűnt gazdasági társaság-ban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés el-lenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) ér-téke a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gaz-dasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti –saját tőke összege (kiválás esetén a kiválással létre-jött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege sze-rinti saját tőke összege).

(7) Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tu-lajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lé-vő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellené-ben kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értékea megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasá-gi társaság végleges vagyonmérlege szerinti – sajáttőke összege.

50. § (1) Követelés fejében átvett eszköz bekerülési

(beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csere-szerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (szám-lázott, bizonylatolt) értéke.

(2) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszer-zési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke,a cserébe adott eszköz eladási ára.

(3) A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpa-pír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhat-ja a [vételár részét képező, továbbá a kibocsátási ok-iratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási ja-vaslatbanmeghatározott piaci, forgalmi, beszámításiérték részét képező] (felhalmozott) kamat összegét.

(4) 312 A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettségnélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagya-tékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt(a nem adminisztrációs hibából származó többlet-)eszköz bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogsza-bály eltérően nem rendelkezik – az eszköznek az ál-lományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.

(5) A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, il-letve felhasznált saját előállítású termék forgalmi ér-téke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege isa termék bekerülési (beszerzési) értékének (előállí-tási költségének) részét képezi.

(6) A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfi-zetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szer-ződés szerinti feltételek teljesülésénekmeghiúsulásamiatt később visszavett, a két időpont között a vevőáltal használt eszköz visszavételkori beszerzési ér-tékeként az eszköz – a lízingbeadó, illetve az eladóáltal kiállított helyesbítő számlában rögzített – piaciértékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figye-lembe venni.

(7) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepénél a működéséhez, a tartozások kiegyen-lítéséhez részére biztosított – tartósan rendelkezésrebocsátott -, a 35. § (6) bekezdése szerint vagyonkéntkapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, meg-állapodás szerinti értéke (legfeljebb a vámérték ésaz e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttesösszege) minősül bekerülési (beszerzési) értéknek.

(8) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepe működése során, a (7) bekezdésben fog-

309A 2000. évi C. törvény 49. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 12. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.310A 2000. évi C. törvény 49. § 6. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 349. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2006. 07. 01.311A 2000. évi C. törvény 49. § (6) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 14. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2014. 11. 27.312A 2000. évi C. törvény 50. § (4) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 291. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2008.01.01.



laltakon túlmenően, beszerzésként – a 48. § (5) be-kezdésében előírtak esetén importbeszerzésként –köteles elszámolni a külföldi székhelyű vállalko-zástól, vagy annak más fióktelepétől kapott eszközszámla szerinti értékét. Az így állományba vett esz-köz bekerülési (beszerzési) értéke – ez esetben is –magában foglalja mindazon 47-51. § szerinti tétele-ket, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsol-hatók.

(9) 313 A kezelt vagyonra szóló tartós követelés beke-rülési értéke a bizalmi vagyonkezelésbe adott esz-közök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti,együttes értéke.

(10) 314 Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetésvisszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszer-zési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pót-befizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapí-tói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.

51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékénekrészét képezik azok a költségek, amelyeka) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése,bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakí-tása, eredeti állagának helyreállítása során közvet-lenül felmerültek,b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolat-ban voltak, továbbác) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jel-lemzők segítségével elszámolhatók(együttesen: közvetlen önköltség).

(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatásbekerülési (előállítási) értékének részét azok a költ-ségek képezik, amelyeka) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése soránközvetlenül felmerültek,b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesíté-sével szoros kapcsolatban voltak, továbbác) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők se-gítségével elszámolhatók(együttesen: közvetlen önköltség).

(3) Az előállítási költségek között kell elszámolni [ésígy a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] azidegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz

a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó fe-lé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (be-szerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék,nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásároltanyag, a saját előállítású termék tényleges beépítése-kor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.

(4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvet-len kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyébáltalános költségeket – az eszközértékelés alapjáulszolgáló – közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

Az eszközök értékcsökkenése52. § (1) 315 Az immateriális javaknak, a tárgyi eszkö-

zöknek a hasznos élettartam végén várhatómaradvá-nyértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illet-ve előállítási) értékét azokra az évekre kell feloszta-ni, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóanhasználni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).

(2) 316 Az évenként elszámolandó értékcsökkenésneka bekerülési értékhez (bruttó értékhez) – maradvá-nyérték megállapítása esetén a maradványértékkelcsökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) –vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt ér-tékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszo-nyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesít-ménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenésévenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz vár-ható használata, ebből adódó élettartama, fizikai el-használódása és erkölcsi avulása, az adott vállalko-zási tevékenységre jellemző körülmények figyelem-bevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántar-tásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerűhasználatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell al-kalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszközszokásos vállalkozási tevékenység keretében történőrendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja.Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon doku-mentálni kell.

(3) Az évenként elszámolandó értékcsökkenés össze-gének évek közötti - (2) bekezdés szerinti – felosztá-sánál figyelembe lehet venni az adott eszköz haszná-latával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz beszer-zésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem mi-nősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni ka-

313A 2000. évi C. törvény 50. § (9) bekezdését a 2014. évi XV. törvény 61. § (7) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.314A 2000. évi C. törvény 50. § (10) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 291. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.01.01.315A 2000. évi C. törvény 52. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § g) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.316A 2000. évi C. törvény 52. § (2) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 316. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2013.01.01.



matot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), az esz-köz folyamatos használatával kapcsolatos karbantar-tási költségeket az egyedi eszköznek – az adott vál-lalkozási tevékenységre jellemző körülmények alap-ján számított – várható hasznos élettartamán belül,amennyiben az összemérés elvének érvényesüléseazt indokolja.

(4) 317 A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezettalapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennélrövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyi-ben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsül-ni.

(5) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés aföldterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hul-ladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivé-telével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régé-szeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és azüzembe nem helyezett beruházásnál.

(6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszá-molni az olyan eszköznél, amely értékéből a hasz-nálat során sem veszít, vagy amelynek értéke – kü-lönleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan –évről évre nő.

(7) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetés-szerűen használatba vett, üzembe helyezett imma-teriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámol-ni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelőenhasználják.

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immate-riális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor,haa) 318 az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósanés jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci ér-téke;b) 319 az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide-értve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken,mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide-értve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység

változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongá-lódás, megsemmisülés, illetve hiány következtébenrendeltetésének megfelelően nem használható, il-letve használhatatlan;c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása mi-att csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvé-nyesíthető;d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósulótevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, il-letve az eredménytelen lesz.e) 320 az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke– a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó vára-kozásokat befolyásoló körülmények változása kö-vetkeztében – tartósan és jelentősenmeghaladja an-nak piaci értékét (a várható megtérülésként megha-tározott összeget).

(2) 321 Az (1) bekezdés szerint az érték csökkentésétolyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immate-riális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használ-hatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvé-nyes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi esz-köz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nemhasználható, illetve használhatatlan, megsemmisültvagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyieszközök, a beruházások közül – a terven felüli ér-tékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. Apiaci érték alapján meghatározott terven felüli ér-tékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszkö-zök állományból történő kivezetése esetén meghatá-rozott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés idő-pontjával kell elszámolni.

(3) 322 Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköz-nél a piaci érték alapján meghatározott terven felüliértékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagycsak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüliértékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriálisjószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére – legfeljebba terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételévelmeghatározott nettó értékére – vissza kell értékelni.

317A 2000. évi C. törvény 52. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 13. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.318A 2000. évi C. törvény 53. § (1) bekezdés a) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 7. pontjának megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.319A 2000. évi C. törvény 53. § 1. bekezdésének b) pontja a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 6. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2005. 01. 01.320A 2000. évi C. törvény 53. § (1) bekezdés e) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 240. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.01.01.321A 2000. évi C. törvény 53. § 2. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 13. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.322A 2000. évi C. törvény 53. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 14. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.



Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nemalkalmazható.

(4) Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél aterven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetvevisszaírása az évenként elszámolandó terv szerintiértékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és amaradványérték újbóli megállapítását eredményez-heti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasz-nos élettartam és a maradványérték újbóli megálla-pítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell ésannak az eszközökre, illetve az eredményre gyako-rolt hatását külön be kell mutatni.

(5) 323 Ha az évenként elszámolásra kerülő érték-csökkenés megállapításakor (megtervezésekor) fi-gyelembe vett körülményekben (az adott eszközhasználatának időtartamában, az adott eszköz ér-tékében és a várható maradványértékben) lényegesváltozás következett be, akkor a terv szerint elszá-molásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, dea változás eredményre gyakorolt számszerűsített ha-tását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(6) Nem számolható el terv szerinti, illetve terven fe-lüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá tervszerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéketelért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél.

Az eszközök értékvesztése54. § (1) Agazdasági társaságban lévő tulajdoni része-

sedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogyaz a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyieszközök között szerepel – értékvesztést kell elszá-molni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci ér-téke közötti – veszteségjellegű – különbözet össze-gében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik ésjelentős összegű.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értékemeghatározásakor figyelembe kell venni:a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a pi-aci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmo-zott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívü-li árfolyamát, annak tartós tendenciáját,b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóanmegtérülő összeget,

c) 324 a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befek-tetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befek-tetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti év mérleg-fordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolya-mon átszámított forintértéken.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti befektetés-nek a (2) bekezdés figyelembevételével meghatáro-zott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen éstartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerin-ti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt ér-tékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az érték-vesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti ér-téke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdés sze-rinti beszerzési értéket.

(4) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabblejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az aforgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszkö-zök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni,ha a hitelviszonytmegtestesítő értékpapír könyv sze-rinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartal-mazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjel-legű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír piaci értékemeghatározásakor figyelembe kell venni:a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentetttőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, an-nak tartós tendenciáját,b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, apiaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátóa lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhal-mozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve mi-lyen arányban fizeti majd meg.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékpapírmérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartó-san magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a külön-bözettel a korábban elszámolt értékvesztést vissza-írással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírá-sával az értékpapír könyv szerinti értéke nem halad-hatja meg a 62. § (1) bekezdése szerinti beszerzésiértéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a név-értéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), azértékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv sze-rinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapírnévértékét.

323A 2000. évi C. törvény 53. §-ának 3- 4. bekezdése a 2001. évi LXXIV. törvény 123. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2002. 01. 01.

324A 2000. évi C. törvény 54. § 2. bekezdésének c) pontja a 2004. évi XCIX. törvény 14. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2005. 01. 01.

325A 2000. évi C. törvény 54. §-ának 7. bekezdése a 2001. évi LXXIV. törvény 124. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2002. 01. 01.



(7) 325 A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni része-sedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonytmegtestesítő (4) bekezdés szerinti értékpapírnál az(1), illetve a (4) bekezdés szerinti értékvesztés össze-gét, a (3), illetve a (6) bekezdés szerinti értékvesz-tés visszaírását devizában kell megállapítani, majd anyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra át-számítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között,illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentőtételként elszámolni. Ezt követően kell a 60. § sze-rinti árfolyamváltozás hatását megállapítani.

(8) 326 A hitelkockázati szempontból – a (9) bekez-désben foglaltak figyelembevételével, a számvitelipolitikábanmeghatározottak szerint – kockázatmen-tesnek minősített, valamely ország központi kor-mánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsá-tott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantáltbefektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó, illetvediszkont értékpapírok esetében a (4) bekezdés sze-rinti értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni abekerülési érték azon része után, amely a lejáratkormegtérül.

(9) 327 A (8) bekezdés alkalmazása szempontjábólbármely vállalkozónál kockázatmentesnek minősít-hető a külön törvény(ek) felhatalmazása alapján ki-adott, jogszabály(ok) szerint nulla százalékos koc-kázati súlyozású tételnek tekinthető valamely országközponti kormánya vagy központi (jegy) bankja ál-tal kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatko-zóan garantált értékpapír, feltéve, hogy az értékpa-pírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési kése-delem nem merült fel.

(10) 328 A kezelt vagyonra szóló tartós követelésre ér-tékvesztést kell elszámolni annak könyv szerinti ér-téke és piaci értéke közötti veszteségjellegű külön-bözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mu-tatkozik és jelentős összegű.

(11) 329 A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetveannak visszaírása során a piaci értékmeghatározása-kor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjárakimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembevenni.

55. § (1) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti

év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészí-tés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követe-lésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállal-kozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként,az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételekaktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjel-legű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – amérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló in-formációk alapján – a követelés könyv szerinti értékeés a követelés várhatóan megtérülő összege közötti– veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez akülönbözet tartósnak mutatkozik és jelentős össze-gű.

(2) 330 A vevőnként, az adósonként kisösszegű kö-vetelések könyvvitelben elkülönített csoportjára – avevők, az adósok együttes minősítése alapján – azértékvesztés összege ezen követelések nyilvántartás-ba vételi értékének százalékában is meghatározható,egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutat-ható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulóna-pi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegűkövetelések – hasonló módon megállapított – érték-vesztésének összegét össze kell vetni az előző évi,ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével ésa csoport szintjén mutatkozó különbözetet – előjelé-nek megfelelően – a korábban elszámolt értékvesz-tést növelő értékvesztésként, illetve a korábban el-számolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámol-ni.

(3) Amennyiben a vevő, az adós minősítése alap-ján a követelés várhatóan megtérülő összege jelen-tősen meghaladja a követelés könyv szerinti érté-két, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesz-tést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztésvisszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nemhaladhatja meg a 65. § (1)-(3) bekezdése szerintinyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60.§ szerinti árfolyamon számított) értékét.

(4) A követelések eredeti, a 65. § (1)-(3) bekezdéseszerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés ese-tén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét,az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmo-zottan elszámolt értékvesztés összegét – legalább a

326A 2000. évi C. törvény 54. § 8- 9. bekezdéseit a 2004. évi XCIX. törvény 14. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.327A 2000. évi C. törvény 54. § (9) bekezdése a 2008. évi LXXXI. törvény 253. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009.

01. 01.328A 2000. évi C. törvény 54. § (10) bekezdését a 2014. évi XV. törvény 61. § (8) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.329A 2000. évi C. törvény 54. § (11) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 292. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.01.01.330A 2000. évi C. törvény 55. § (2) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 292. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2008.01.01.



mérlegtételek szerinti megbontásban – a kiegészítőmellékletben be kell mutatni.

56. § (1) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési(beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősenés tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor is-mert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegbena tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelé-sű készlet (befejezetlen termelés, félkész és készter-mék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv sze-rinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint amérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, ak-kor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költ-ségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelteladási áron számított értéken kell kimutatni, a kész-let értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszá-molásával kell csökkenteni.

(2) A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illet-ve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésűkészlet bekerülési (előállítási) értékét – az (1) be-kezdésben foglaltakon túlmenően – csökkentettenkell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vo-natkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel,szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetéséneknem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználá-sa, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált.A készlet értékének csökkentését – a különbözet-nek értékvesztéskénti elszámolásával – ez esetbenaddig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet ahasználhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfe-lelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzé-sekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább ha-szonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljena mérlegben.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értékvesztés összegea – fajlagosan kis értékű – készleteknél a vállalkozóáltal kialakított készletcsoportok könyv szerinti érté-kének arányában is meghatározható.

(4) Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen éstartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a külön-bözettel a korábban elszámolt értékvesztést vissza-írással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírá-sával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatjameg a 62. § (2)-(3) bekezdése szerinti bekerülési ér-téket.

A mérlegben szereplő eszközök és forrásokértékelése

57. § (1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket -a 60-62. §-ban foglaltak figyelembevételével – a 47-51. § szerinti bekerülési értéken kell értékelni, csök-kentve azt az 52-56. § szerint alkalmazott leírások-kal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírásösszegével.

(2) 331 332 Amennyiben az 53-56. § szerint alkalma-zott leírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszkö-zök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszkö-zök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabbértéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyieszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyébeszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai márnem, illetve csak részben állnak fenn, az 53-56. §szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriálisjavaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt tervenfelüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszá-molt értékvesztés összegének csökkentésével), – amegbízható és valós összkép érdekében – az eszköztpiaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkormegállapított, a 47-51. § szerinti bekerülési értékére,immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv sze-rinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatá-rozott nettó értékére az egyéb bevételekkel szemben,illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentőtételként vissza kell értékelni (visszaírás). A tervenfelüli értékcsökkenés, az értékvesztés visszaírását azüzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékeléskeretében kell végrehajtani.

(3) Amennyiben az 58. § (5) bekezdése szerinti be-fektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a(2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerin-ti értéket (a nyilvántartásba vételkor megállapított, a47-51. § szerinti bekerülési értéket, illetve immateri-ális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti érték-csökkenés figyelembevételével meghatározott nettóértéket), ezen eszköz – az 58-59. § előírásai szerint –piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési ér-ték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznéla terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételévelmeghatározott nettó érték és a piaci érték különbö-zetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a for-rások között -az értékhelyesbítés összegével azonosösszegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni.

331A 2000. évi C. törvény 57. § 2. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 15. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01.01.




58. § (1) Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) be-kezdése szerinti lehetőséggel, illetve kötelező az 57.§ (2) bekezdése szerinti visszaírás, akkor a piaci ér-tékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett esz-közök esetében a leltárnak – többek között – tartal-maznia kell:a) 333 az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci ér-tékét;b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámoltértékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a(2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülé-si értékét (könyv szerinti nettó értékét);c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét.

(2) 334 Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítés-kori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv sze-rinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköz-nél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevéte-lével meghatározott nettó értékét, akkor a különbö-zet összegével – a (3) bekezdésben foglaltak figye-lembevételével – csökkenteni kell az elszámolt ter-ven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztésösszegét és az egyéb bevételekkel szemben, a része-sedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztésénéla pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkentésé-vel növelni kell az adott eszköz könyv szerinti érté-két.

(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyvszerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vé-telekor számításba vett értékéig – a 47-51. § sze-rinti bekerülési értéke összegéig, immateriális jó-szágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsök-kenés figyelembevételével meghatározott nettó érté-kig – kell növelni (visszaírás összege). A visszaírásösszege nem lehet több, mint a korábban terven fe-lüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámoltösszeg.

(4) 335 Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítés-kori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti érté-kénél, akkor az így mutatkozó különbözetet az 53.§-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltak fi-gyelembevételével kell rendezni.

(5) Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósanszolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tár-

gyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásraadott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő be-fektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adotteszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utánikönyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték ésa visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékközötti különbözet a mérlegben az eszközök között„Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értéke-lési tartalék”-ként kimutatható.

(6) A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és an-nak változásait egyedi eszközönként elkülönítettenkell nyilvántartani.

(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedi esz-közönként meghatározott értékhelyesbítés összegejelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónap-ján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárralalátámasztott különbözeta) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelésitartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítésértéke meghaladja az előző évit,b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értéke-lési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyes-bítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebbaz előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatottértékhelyesbítés összegéig.

(8) 336 Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszközmérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb könyvszerinti (bekerülési) értékénél, immateriális jószág-nál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettó értékénél,az adott eszköz (7) bekezdés b) pontja szerint elszá-molt értékhelyesbítést meghaladó különbözettel – az53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglal-tak szerint – a könyv szerinti (bekerülési) értéket kellterven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámo-lásával csökkenteni.

(9) Az (5) bekezdés szerinti eszközök könyvekbőltörténő kivezetésekor az egyedi eszközhöz kapcso-lódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítéstis ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.

59. § (1) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azértékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csök-

333A 2000. évi C. törvény 58. §-a 1. bekezdésének a) pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 126. § 1. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2002. 01. 01.






kenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok,szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatla-nokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, mű-szaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyébberendezések, felszerelések, járművek, tenyészálla-tok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetésekrészletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertet-ni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazottelveit és módszereit.

(2) Az értékhelyesbítések megállapításának, elszá-molásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak akötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell.Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdé-se alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgála-tával független könyvvizsgálót kell megbízni.

Valós értéken történő értékelés337

59/A. § (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó – aszámviteli politikájában rögzített döntése szerint – apénzügyi instrumentumok (6)-(7) bekezdésben fog-laltak figyelembevételével meghatározott körére al-kalmazhatja az e §-ban, valamint az 59/B-59/F. §-okban előírt valós értéken történő értékelés szabá-lyait.

(2) A valós értéken történő értékelés szabályainak al-kalmazása esetén a 32. § (1)-(2) bekezdésének, 50.§ (3) bekezdésének, 54. § (1), (4) bekezdésének, 55.§ (1) bekezdésének, 58. § (5) bekezdésének, 60. §(3) bekezdésének, 64. §-ának, 65. §-ának, 84. § (5)bekezdése a)-c), f) pontjának, (6) bekezdésének, (7)bekezdése b), d), j)-k) pontjának, 85. § (2) bekez-dése e) pontjának, (3) bekezdése b), d), j)-k) pont-jának előírásait az e §, valamint az 59/B-59/F. §-ok rendelkezéseinek megfelelő figyelembevételévelkell alkalmazni.

(3) A vállalkozó a valós értéken történő értékelés so-rán az e §-ban és az 59/B-59/F. §-okban nem szabá-lyozott kérdésekben a törvény felhatalmazása alap-ján kiadott, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozá-sok éves beszámoló készítési és könyvvezetési köte-lezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletvalós értéken történő értékelésre vonatkozó előírása-it értelemszerűen alkalmazhatja.

(4) A valós értéken történő értékelés alkalmazásaszempontjából a fedezeti célú ügylet részét nem ké-pező pénzügyi eszközöket – a törvény egyéb előírá-sai szerinti befektetett pénzügyi eszközzé vagy for-

góeszközzé történő minősítés érintése nélkül – a kö-vetkezők szerint kell besorolni:a) kereskedési célú pénzügyi eszközök,b) értékesíthető pénzügyi eszközök,c) lejáratig tartott pénzügyi eszközök,d) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és máskövetelések.

(5) A valós értéken történő értékelés alkalmazásaszempontjából a fedezeti célú ügylet részét nem ké-pező pénzügyi kötelezettségeket – a törvény egyébelőírásai szerinti minősítés érintése nélkül – a kö-vetkezők szerint kell besorolni:a) kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek,b) egyéb pénzügyi kötelezettségek.

(6) A pénzügyi instrumentumok bekerülésekor – akönyvekbe bekerülési (beszerzési) értéken történőfelvételt követően -, valamint a mérleg fordulónap-jára vonatkozó értékelésekor a (7) bekezdésben fog-laltak figyelembevételévela) a bekerülés időpontjában érvényes, illetve mér-legfordulónapi értékelés esetén a mérleg forduló-napján érvényes valós értéken kell értékelni a ke-reskedési célú pénzügyi instrumentumokat,b) a bekerülés időpontjában érvényes, illetve mér-legfordulónapi értékelés esetén a mérlegkészítés-kor ismert valós értéken lehet értékelni az értéke-síthető pénzügyi eszközöket,amennyiben valós értékük megbízható módonmeghatározható.

(7) Nem alkalmazható a valós értéken történő értéke-lés:a) a lejáratig tartott pénzügyi eszközre,b) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és máskövetelésre,c) a leányvállalatban, közös vezetésű vállalkozás-ban, társult vállalkozásban lévő, a befektetett pénz-ügyi eszközök közé tartozó tulajdoni részesedést je-lentő befektetésre,d) a visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonytmegtestesítő értékpapírra és tulajdoni részesedéstjelentő befektetésre,e) az egyedi jellemzőkkel rendelkező pénzügyi inst-rumentumra,f) az árura vonatkozó leszállítási határidős és opciósügyletre (nem származékos ügylet),g) a klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikai válto-zókhoz kapcsolódó határidős és opciós ügyletre,h) az egyéb pénzügyi kötelezettségre,

337A 2000. évi C. törvény 59/A.- 59/F. §-ait a 2003. évi LXXXV. törvény 18. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.



i) az olyan pénzügyi instrumentumra, amelynek va-lós értékét megbízható módon nem lehet megálla-pítani.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott pénzügyi inst-rumentumokat a törlesztésekkel és az értékvesztés-sel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési (be-szerzési) értéken, illetve a szerződés szerinti érté-ken kell kimutatni, a törvény általános (bekerülésiérték szerinti) értékelési előírásainak figyelembevé-telével.

(9) Nem minősíthető kereskedési célúvá vagy értéke-síthetővé a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön-és más követelésekből a pénzügyi lízinggel kapcso-latos követelés, a biztosítási szerződésekből eredőkövetelés, valamint a munkavállalókkal és a költség-vetéssel szembeni követelés.

(10) A pénzügyi instrumentumok (4)-(5) bekezdésszerinti besorolását és (6) bekezdés szerinti értéke-lését következetesen kell alkalmazni. Ha a lejáratigtartott pénzügyi eszközöket a vállalkozó – a körül-ményeiben vagy a tartás szándékában bekövetkezettváltozás miatt – kereskedési célúvá vagy értékesít-hetővé sorolja át, akkor azt az átsorolás időpontjábanvalós értékre kell (kereskedési célúminősítés esetén)vagy lehet (értékesíthetővé történő minősítés esetén)átértékelni.

(11) 338 Ha valamely lejáratig tartott pénzügyi esz-közből jelentős mértékű értékesítésre vagy átsoro-lásra került sor – és ez jelentős mértékben befolyá-solta az eszköz piaci értékét, valamint a vállalkozásfizetőképességét -, akkor az adott pénzügyi eszköz-zel azonos jogokat megtestesítő, állományban ma-radó pénzügyi eszközöket értékesíthetővé vagy ke-reskedési célúvá kell átsorolni – kivéve, ha kivételeskörülmények indokolták az értékesítést vagy az átso-rolást – és alkalmazni kell a (10) bekezdésben fog-lalt átértékelési előírásokat. Az ilyen pénzügyi esz-köz meglévő állományát és a későbbi beszerzéseit azátsorolást követő két évig nem lehet lejáratig tartott-nak minősíteni.

(12) 339 340 A kereskedési célú pénzügyi eszközöketnem lehet átsorolni más kategóriába, kivéve ha a ki-vételes körülmények miatt azok tartásának szándékamegváltozott. Valamely meglévő pénzügyi eszközt

– a (11) bekezdésben foglaltakon túlmenően – csakakkor lehet kereskedési célú kategóriába átsorolni,ha a rövid távú nyereség elérése érdekében folytatotttevékenység (kereskedési tevékenység) azt indokol-ja.

(13) Valamely pénzügyi eszköz átsorolásakor – ha etörvény másképp nem rendelkezik – a bekerülés (be-szerzés) időpontjában meglévő állapotra kell vissza-rendezni az eszközhöz kapcsolódó elszámolásokat(az értékelési különbözeteket, az értékvesztéseket,az időbeli elhatárolásokat, az eredményt, a valós ér-tékelés értékelési tartalékát érintő összegeket). Ezzelegyidejűleg el kell számolni az átsorolás utáni beso-rolásnak megfelelő pénzügyi eszközre vonatkozó in-dokolt értékelési különbözetet, értékvesztést, időbelielhatárolást.

(14) Ha a (13) bekezdés szerinti átsorolásra nem a be-kerülés évében kerül sor, akkor az eredményt érin-tő értékelési különbözetek, értékvesztések, időbelielhatárolások átsorolás időpontjában történő meg-szüntetését a jellegétől függő bevétel vagy ráfordításnövekedéseként kell elszámolni. Ha az átsorolásra abekerülés évében kerül sor, akkor az előbbi tételekmegszüntetését a jellegétől függő bevétel vagy rá-fordítás csökkenéseként (stornó tételként) kell elszá-molni.

(15) Avalós értéken történő értékelés és az azzal kap-csolatos elszámolások szabályszerűségét a könyv-vizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében el-lenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155.§ (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelésés az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgála-tával független könyvvizsgálót kell megbízni.

(16) Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt,a valós értéken történő értékelés alá vont kamatozóértékpapírokra nem alkalmazható a 32. § (3) bekez-dése és a 44. § (3) bekezdése szerinti időbeli elhatá-rolás.

59/B. § (1) A valós értéken történő értékeléshez kap-csolódó mérlegben szereplő pénzügyi eszközöket a47. § és a 49-50. §-ok szerinti bekerülési (beszer-zési) értéken, illetve a pénzügyi kötelezettségeket aszerződés szerinti értéken kell a könyvekbe felvenni.

338A 2000. évi C. törvény 59/A. § (11) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 16. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2015. 07. 04.

339A 2000. évi C. törvény 59/A. § (12) bekezdése a 2008. évi LXXXII. törvény 13. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2008.12.10.

340A 2000. évi C. törvény 59/A. § (12) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 16. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2015. 07. 04.



(2) A beszerzés időpontjára és a mérleg fordulónap-jára vonatkozóan a pénzügyi instrumentumokat az59/A. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdés a)pontja, illetve az 59/A. § (4) bekezdés b) pontja sze-rint meghatározott körben valós értékre kell, illetvelehet átértékelni.

(3) Az átértékelési különbözetet a pénzügyi művele-tek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletekegyéb ráfordításaként kell elszámolni:a) a mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyieszköz, illetve pénzügyi kötelezettség esetében, azeszközhöz, illetve a kötelezettséghez rendelt érté-kelési különbözettel szemben, az aktuális értéke-léskori valós érték, valamint a megelőző utolsó ér-tékelés során kialakult értékelési különbözettelmó-dosított bekerülési (beszerzési) érték különbözeté-nek összegében;b) a kereskedési célú származékos ügylet és a piaciérték (valós érték) fedezeti ügylet esetében, jellegé-től függően az ügylethez rendelt, a követelések, il-letve a kötelezettségek között kimutatott pozitív, il-letve negatív értékelési különbözettel szemben, azügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum ak-tuális értékelés napján érvényes piaci értéke (valósértéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti kü-lönbözetnek a megelőző utolsó értékelés napján ér-vényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határ-idős) árfolyama közötti különbözethez képest fenn-álló eltérése összegében (előjelének megfelelően).

(4) Az átértékelési különbözetet az egyéb kapott (já-ró) kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fize-tendő kamatok és a kamatjellegű ráfordítások közöttkell elszámolni a kamatfedezeti célra kötött piaci ér-ték (valós érték) fedezeti ügylet esetében, jellegétőlfüggően az ügylethez rendelt, a követelések, illet-ve a kötelezettségek között kimutatott pozitív, illetvenegatív értékelési különbözettel szemben az ügylettárgyát képező pénzügyi instrumentum aktuális ér-tékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke)és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözet-nek a megelőző utolsó értékelés napján érvényes pi-aci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfo-lyama közötti különbözethez képest fennálló eltéréseösszegében (előjelének megfelelően).

(5) Az átértékelési különbözetet a saját tőkén belül,az értékelési tartalék részét képező, valós értékelésértékelési tartalékában kell kimutatni:a) a mérlegben szereplő értékesíthető pénzügyi esz-köz esetén, az eszközhöz rendelt értékelési külön-bözettel szemben, az aktuális értékeléskori valós

érték, valamint a megelőző utolsó értékelés soránkialakult értékelési különbözettel módosított beke-rülési (beszerzési) érték különbözetének összegé-ben mindaddig, amíg az eszközhöz rendelt értéke-lési különbözet pozitív;b) a cash-flow fedezeti ügylet, valamint a külföldigazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fe-dezetére kötött ügylet esetén, jellegétől függően,az ügylethez rendelt követelések, illetve kötelezett-ségek között kimutatott pozitív, illetve negatív ér-tékelési különbözettel szemben, az ügylet tárgyátképező pénzügyi instrumentum aktuális értékelésnapján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kö-tési (határidős) árfolyama közötti különbözetnek amegelőző utolsó értékelés napján érvényes piaciértéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolya-ma közötti különbözethez képest fennálló eltéréseösszegében (előjelének megfelelően).

(6) A cash-flow fedezeti célú kamat-swap ügylet ese-tén az (5) bekezdés b) pontja szerinti értékelési kü-lönbözetet a változó kamatláb és a fix kamatláb név-leges tőkeösszegre vetített hátralévő lejárati időre ju-tó különbözeteinek értékelés időpontjára diszkontáltértékében kell meghatározni.

(7) Amérlegben szereplő pénzügyi eszközhöz rendeltértékelési különbözet az eszköz utolsó értékelésekorérvényes valós értéke és a bekerülési (beszerzési) ér-téke közötti különbözet összegével egyezik meg. Avalós érték változásakor az értékelési különbözetetkell – a változás jellegétől függően – növelni vagycsökkenteni a (3) bekezdés szerint a pénzügyi mű-veletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi mű-veletek egyéb ráfordításaival, vagy az (5) bekezdésszerint a valós értékelés értékelési tartalékával szem-ben.

(8) A kereskedési célú pénzügyi eszközöknél az ér-tékelési különbözet mutatja az eszköz valós értéké-nek a bekerülési (beszerzési) érték fölé növekedésétvagy a bekerülési (beszerzési) érték alá csökkenését.A pozitív vagy negatív jellegű értékelési különbözetaz eszköz bekerülési (beszerzési) értékével együtt al-kotja annak könyv szerinti értékét, amely megegye-zik a valós értékkel (függetlenül attól, hogy az érté-kelési különbözet elkülönítetten kerül nyilvántartás-ra). Kereskedési célú pénzügyi eszközöknél az esz-köz értékében bekövetkezett csökkenés nem számol-ható el értékvesztés címén.

(9) Az értékesíthető pénzügyi eszközöknél az érté-kelési különbözet a bekerülési (beszerzési) értéketmeghaladó valós értéket mutatja, csak pozitív jelle-gű lehet, nem része az eszköz könyv szerinti értéké-



nek. Ha az eszköz valós értéke az értékelés időpont-jában a bekerülési (beszerzési) érték alá csökken, ak-kor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni avalós értékelés értékelési tartalékával szemben, és haez a csökkenés tartósan és jelentős összegben fenn-áll, akkor értékvesztést kell elszámolni. Az egyéb ré-szesedési viszonyt megtestesítő, tulajdoni részese-dést jelentő befektetéseknél értékhelyesbítés és ér-tékelési különbözet egyidejűleg nem állhat fenn.

(10) A mérlegben lévő kamatozó, illetve diszkont ér-tékpapírok valós értéken történő értékelésekor a (3)bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés a) pontja, va-lamint a (8)-(9) bekezdés szerinti értékelési külön-bözet meghatározása során a valós (piaci) értéketa felhalmozott kamattal, illetve diszkont értékpapí-rok esetében a névérték és a vételár közötti külön-bözet időarányos összegével csökkentett értéken kellfigyelembe venni.

(11) 341 A kereskedési célú pénzügyi eszközök, illet-ve pénzügyi kötelezettségek (3) bekezdés a) pontjaszerinti átértékelési különbözetét a tárgyévben ko-rábban már elszámolt értékelési különbözet módo-sításának összegéig jellegétől függően a pénzügyiműveletek egyéb bevételeit vagy a pénzügyi műve-letek egyéb ráfordításait csökkentő tételként (stornótételként), az azt meghaladó részt a pénzügyi műve-letek egyéb ráfordításainak vagy a pénzügyi művele-tek egyéb bevételeinek növeléseként kell elszámol-ni.

(12) A devizaeszközök és a devizakötelezettségek –ideértve a mérlegben szereplő, külföldi pénznemreszóló pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket is –mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) be-kezdése szerinti, választott devizaárfolyamon törté-nő értékelése nem minősül valós értéken történő ér-tékelésnek [ideértve a 60. § (8) bekezdése szerintiátértékelést is, függetlenül attól, hogy azt kizárólag avalós értékelés szabályainak alkalmazása esetén kellalkalmazni és az árfolyamkülönbözet a valós értéke-lés értékelési tartalékában kerül kimutatásra], azokraa 60. § általános előírásait kell alkalmazni.

(13) A 60. § (8) bekezdésének alkalmazása eseténbiztosítani kell, hogy a mérlegben lévő pénzügyieszközök és pénzügyi kötelezettségek értékelési kü-lönbözetében, illetve értékvesztésében megjelenődeviza-árfolyamkülönbözet a valós értékváltozás ha-

tásától elkülönítetten kimutatható legyen.(14) A származékos leszállítási ügyletek zárásakor azügyletet az azonnali adásvétel szabályai szerint kellelszámolni. A származékos leszállítási ügylet kere-tében beszerzett pénzügyi eszközöket a bekerülés(beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni –az 59/A. § (6) bekezdésétől eltérően – az eszközbesorolásától függetlenül, minden esetben a pénz-ügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénz-ügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.

(15) A valós értéken történő értékelés alkalmazásaesetén a forint ellenében vásárolt valuta-, illetve de-vizakészletet a bekerülés napján is át kell értékelnia 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti választott deviza-árfolyamon, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei-vel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása-ival szemben.

59/C. § (1) A mérlegben lévő valós értéken értékeltpénzügyi eszközök és kötelezettségek könyvekbőltörténő kivezetésekor:a) a kereskedési célú pénzügyi eszközöket és pénz-ügyi kötelezettségeket azok könyv szerinti értékén[a bekerülési (beszerzési) érték, illetve a törleszté-sekkel csökkentett bekerülési (beszerzési) érték ér-tékelési különbözettel módosított értékén] kell ki-vezetni a könyvekből;b) az értékesíthető pénzügyi eszközöket azok könyvszerinti értékén [a bekerülési (beszerzési) érték tör-lesztésekkel és értékvesztéssel csökkentett, vissza-írással növelt értékén] kell kivezetni a könyvekbőlés egyidejűleg ki kell vezetni az eszközhöz rendeltértékelési különbözetet is a valós értékelés értéke-lési tartalékával szemben.

(2) 342 A valós értéken történő értékelés alkalmazá-sa esetén be kell mutatni a kiegészítő mellékletben a90. § (9) bekezdésében és az üzleti jelentésben a 95.§ (6) bekezdésében foglalt adatokat.

59/D. § (1) A határidős és opciós ügyletek, valamint aswap ügyletek határidős ügyletrésze az ügylet zárá-sáig mérlegen kívüli tételként kerülnek nyilvántar-tásra a szerződés szerinti kötelezettség összegében,a kötési (határidős) árfolyamon.

(2) Az ügylet tárgyát képező áru leszállításával zá-ruló határidős ügyletek és opciós ügyletek esetében

341A2000. évi C. törvény 59/B. § 11. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 6. bekezdésénekmegfelelőenmódosított szöveg. Hatályos:2005. 01. 01.

342A 2000. évi C. törvény 59/C. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 195. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011.01. 01.



nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés,az ügylet zárását az azonnali adásvétel szabályai sze-rint kell elszámolni.

(3) Avalós értéken történő értékelés alkalmazása ese-tén a nem fedezeti céllal kötött származékos ügyle-tek kizárólag kereskedési célúnak minősíthetők.

(4) A kereskedési célú és a fedezeti célú származékosügyleteket valós értéken kell értékelni.

(5) A (4) bekezdés szerinti ügyletek bekerülési (be-szerzési) értéke az ügylet kötése kapcsán – annakérdekében – felmerült költségek (ügynöki díjak, ju-talékok, opciós díjak) összege. Az ügylet bekerülési(beszerzési) értékét az ügylethez rendelt, a követelé-seken belül szereplő pozitív értékelési különbözet-ben kell nyilvántartásba venni a pénzeszközök csök-kenésével egyidejűleg.

(6) A (4) bekezdés szerinti ügyletek kötés (bekerülés)napján, valamint – a mérleg fordulónapjáig le nemzárt ügyletek esetén – a mérleg fordulónapjára vo-natkozó valós értéken történő értékelése során meg-állapított értékelési különbözet az ügylet valós érté-ke, várható eredménye, amely az ügylet tárgyát ké-pező áru, pénzügyi instrumentum kötési (határidős)ára összegében az ügylet kapcsánmérlegen kívüli té-telként nyilvántartásba vett pénzügyi követelés vagykötelezettség, illetve az ügylet tárgyát képező áru,pénzügyi instrumentum értékelés napjára vonatko-zó piaci ára (valós értéke) összegében, mint mérle-gen kívüli tételként fennálló pénzügyi kötelezettségvagy követelés különbözete (nettó valós értéke).

(7) A (4) bekezdés szerinti ügyletek valós értéke a (6)bekezdés, valamint az 59/B. § (3) bekezdés b) pont-ja, (4) bekezdése, (5) bekezdés b) pontja, (6) bekez-dése szerint meghatározott módszertől eltérő általá-nos értékelési eljárásokkal is megállapítható.

(8) A kereskedési célú származékos elszámolási ügy-letek zárásakor, az ügylet tárgyát képező áru, pénz-ügyi instrumentum záráskori piaci ára (árfolyama)és a kötési (határidős) árfolyama közötti különbö-zetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illet-ve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közöttkell elszámolni a pénzeszközök növekedésével, il-letve csökkenésével szemben, ténylegesen realizálteredményként. A kereskedési célú származékos le-szállítási ügyletek zárását az 59/B. § (14) bekezdéseszerint kell elszámolni.

(9) A (4) bekezdés szerinti származékos ügylet zá-rásakor az értékelési különbözet összegét meg kellszüntetni jellegétől függően:

a) kereskedési célú ügyleteknél a pozitív értékelésikülönbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevéte-leit csökkentő, a negatív értékelési különbözetet apénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentőtételként,b) piaci érték (valós érték) fedezeti ügyleteknél apozitív értékelési különbözetet a pénzügyi művele-tek egyéb ráfordításaként, illetve fizetendő kamat-ként és kamatjellegű ráfordításként, a negatív ér-tékelési különbözetet a pénzügyi műveletek egyébbevételeként, illetve egyéb kapott (járó) kamatkéntés kamatjellegű bevételként,c) a cash-flow fedezeti ügyleteknél, valamint a kül-földi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befekte-tés fedezeti ügyleténél a valós értékelés értékelésitartalékával szembenelszámolva.

(10) A valós értéken történő értékelés esetén a szár-mazékos ügyletek (ideértve a fedezeti és a nem fe-dezeti ügyleteket egyaránt) jövőben várható eredmé-nyét nem lehet a mérleg fordulónapján időbeli elha-tárolásként vagy céltartalék képzésként elszámolni.

(11) A valós értéken történő értékelés esetén a mér-legben a követelések, illetve a kötelezettségek kö-zött, valamint a befektetett pénzügyi eszközök és azértékpapírok között külön soron kell bemutatni a kö-vetelések, a kötelezettségek, a származékos ügyle-tek, valamint a befektetett pénzügyi eszközök és azértékpapírok értékelési különbözetét, továbbá a sajáttőkén belül az értékelési tartalék részletezéseként azértékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós érté-kelés értékelési tartalékát.

(12) A valós értéken történő értékelés esetén az ered-ménykimutatásban a pénzügyi műveletek egyéb be-vételeinek, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfor-dításainak tájékoztató adataként be kell mutatni azeredményben elszámolt értékelési különbözetet [idenem értve a fedezeti ügyletek 59/E. § (5) bekezdéseszerint elszámolt értékelési különbözetét].

59/E. § (1) A fedezeti ügyletet az ügylet megkötésekorfedezeti megjelöléssel kell ellátni és ahhoz a fede-zett ügyletet vagy ügyleteket (tételt vagy tételeket),illetve annak konkrét kockázatát egyértelműen hoz-zá kell rendelni.

(2) A fedezeti ügyletről és a hozzárendelt fedezettügyletről (tételről) az analitikus nyilvántartást alátá-masztó fedezeti dokumentációt kell vezetni, amely-ben rögzíteni kell a fedezett kockázat típusát, a fe-dezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelé-sére alkalmazott általános értékelési eljárást, annak



feltételeit és az időérték figyelembevételének tényét,továbbá a fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgá-latának) módszerét, időpontjait és eredményét.

(3) A fedezeti ügylet megkötésekor és annak teljes le-járati ideje alatt folyamatosan biztosítani kell a fede-zeti hatékonyság fennállását. A fedezeti hatékonysá-got a fedezeti ügylet lejárati ideje alatt folyamatosan– a vállalkozó által megjelölt időpontokban – és amérleg fordulónapján kell mérni.

(4) A fedezeti célú ügyletek zárásakor – a (6) bekez-désben foglalt kivétellel – az ügylet tárgyát képe-ző áru, pénzügyi instrumentum záráskori piaci ára(árfolyama) és a kötési (határidős) árfolyama közöttikülönbözet összegében realizálta) árfolyamnyereségét a fedezett ügylet, ügyletek[alapügylet(ek), tétel(ek)] veszteségét tartalmazópénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, vagy a fi-zetendő kamatokat és kamatjellegű ráfordításokatcsökkentő tételként kell elszámolni, legfeljebb afedezett ügylet, ügyletek [tétel(ek)] eredményénekösszegéig, az azt meghaladó részt a pénzügyi mű-veletek egyéb bevételei között kell elszámolni,b) árfolyamveszteségét a fedezett ügylet, ügyletek[alapügylet(ek), tétel(ek)] nyereségét tartalmazópénzügyiműveletek egyéb bevételeit vagy az egyébkapott (járó) kamatokat és kamatjellegű bevétele-ket csökkentő tételként kell elszámolni, legfeljebba fedezett ügylet, ügyletek [tétel(ek)] eredményé-nek összegéig, az azt meghaladó részt a pénzügyiműveletek egyéb ráfordításai között kell elszámol-ni.

(5) A fedezeti célú ügyletek mérlegfordulónapi va-lós értéken történő értékelésével meghatározott érté-kelési különbözetét az 59/B. § (3) bekezdésének b)pontja és (4) bekezdése, (5) bekezdésének b) pontjaés (6) bekezdése szerinti elszámoláskora) pozitív értékelési különbözet (nyereségjellegűkülönbözet) esetén, piaci érték (valós érték) fede-zeti ügyletnél a (4) bekezdés a) pontja szerint, acash-flow fedezeti ügyletnél és a külföldi gazdálko-dó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügy-lete esetén a valós értékelés értékelési tartalékát nö-velő tételként kell elszámolni,b) negatív értékelési különbözet (veszteségjellegűkülönbözet) esetén a piaci érték (valós érték) fe-dezeti ügyletnél a (4) bekezdés b) pontja szerint,a cash-flow fedezeti ügyletnél és a külföldi gaz-dálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetiügylete esetén a valós értékelés értékelési tartalékátcsökkentő tételként kell elszámolni.

(6) Ha a cash-flow fedezeti ügylet egy mérlegbenieszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésévelvagy keletkezésével járó előre jelzett ügyletet, illetveáru leszállításával záruló határidős vagy opciós ügy-letet, mint alapügyletet (ügyleteket) fedez, akkor afedezeti ügylet zárásakor realizált eredményt az esz-köz vagy a kötelezettség bekerülési értékét módosítótételként kell elszámolni az eszköz vagy kötelezett-ség bekerülésekor. A kapcsolódó értékelési külön-bözetet az 59/D. § (9) bekezdés c) pontja szerint kellmegszüntetni.

(7) A cash-flow fedezeti ügyletek esetében a valós ér-téken történő értékeléskor a fedezeti ügylet (5) be-kezdés szerinti értékelési különbözeteként a fedezetiügylet valós értéke (értékelési különbözete) és a fe-dezett ügylet, ügyletek jövőbeni pénzáramlás válto-zásainak valós értéke (összesített diszkontált értéke)közül a kisebbiknek megfelelő részt kell a valós ér-tékelés értékelési tartalékával szemben elszámolni.

(8) A külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó be-fektetés fedezeti ügyletének lejártakor a fedezett té-telek 60. § (8) bekezdés szerint elszámolt árfolyam-különbözetét az értékelési különbözetből ki kell ve-zetni a valós értékelés értékelési tartalékával szem-ben.

(9) Ha a piaci érték (valós érték) fedezeti ügylettel fe-dezett ügylet (ügyletek), tétel (tételek) nem tartozika valós értéken történő értékelés alá vagy a valós ér-téken értékelt értékesíthető pénzügyi eszköz kategó-riába tartozik, akkor a mérleg-fordulónapi értékeléssorán a fedezett ügylet (ügyletek), tétel (tételek) el-számolását a fedezeti ügylethez kell igazítani. Leg-feljebb a fedezeti ügylet eredménye összegének ere-jéig, ellentétes előjellel a pénzügyi műveletek egyébbevételeivel, illetve egyéb ráfordításaival szemben elkell számolni a fedezett ügylet (ügyletek), tétel (té-telek) eredményét.

(10) Ha a fedezeti ügylet lejárati ideje – a 3. § (9) be-kezdésének 14. pontja szerint – rövidebb, mint a fe-dezett alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügy-let zárásakor jelentkező eredményének (nyereségé-nek vagy veszteségének) a fedezett alapügylet tárgy-évben elszámolt eredményét (veszteségét vagy nye-reségét) meghaladó összegét időbeli elhatároláskéntlehet kimutatni. Az időbeli elhatárolást akkor kellmegszüntetni, amikor a fedezett alapügylet lezárul.

59/F. § (1) A valós értéken történő értékelés alkalma-zására áttérni az üzleti év elején, annak első napjáravonatkozóan lehet, az átsoroláshoz kapcsolódó sza-bályoknak megfelelően, a (2) bekezdés szerinti téte-



lek nyitó rendező tételkénti elszámolásával.(2) A valós értéken történő értékelés szabályaira tör-ténő áttéréskor, az áttérés napjára (az áttérés üzletiévének első napjára) vonatkozóan nyitó rendező té-telként kell elszámolni:a) a valós értéken történő értékelés alá tartozó keres-kedési célú – mérlegben szereplő – pénzügyi esz-közök értékvesztésének megszüntetését a pénzügyiműveletek egyéb ráfordításainak csökkentéseként,a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre tör-ténő átértékelését az eszközhöz rendelt értékelésikülönbözetben a pénzügyi műveletek egyéb bevé-teleivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfor-dításaival szemben;b) a valós értékelés alá vont értékesíthető, a be-fektetett eszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesítő értékpapírok és egyéb részesedési vi-szonyban lévő vállalkozásban fennálló tulajdoni ré-szesedést jelentő befektetések, valamint követelé-sek piaci értékre történő átértékelését, amely hameghaladja a bekerülési (beszerzési) értéket, ak-kor az értékvesztés bekerülési (beszerzési) értékig– illetve követelésnél a törlesztéssel csökkentett be-kerülési (beszerzési) értékig – történő visszaírá-sát a pénzügyi műveletek ráfordításainak, valamintaz egyéb ráfordításoknak a csökkentéseként és aztmeghaladóan az eszközhöz rendelt értékelési kü-lönbözet elszámolását a valós értékelés értékelésitartalékával szemben;c) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt, a d) pont-ba nem tartozó származékos ügyletekhez kapcso-lódóan a várható eredmény összegében elszámoltaktív és passzív időbeli elhatárolások, céltartalékokmegszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb bevé-teleivel és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítá-saival, valamint az egyéb kapott (járó) kamatokkalés kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetendő ka-matokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, az egyébbevételekkel szemben, illetve az ügyletek átértéke-lését – a várható nyereségének vagy veszteségénekelszámolását függetlenül attól, hogy fedezeti vagynem fedezeti célú, a követelések vagy a kötelezett-ségek között megnyitott – származékos ügyletek-hez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési kü-lönbözetben a pénzügyi műveletek egyéb bevétele-ivel és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival,valamint az egyéb kapott (járó) kamatokkal és ka-matjellegű bevételekkel, illetve a fizetendő kama-

tokkal és kamatjellegű ráfordításokkal szemben;d) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt cash-flow fe-dezeti célú, valamint külföldi gazdálkodó szerve-zetben lévő nettó befektetés fedezete céljából kötöttszármazékos ügyletekhez kapcsolódóan a várhatóeredmény összegében elszámolt aktív és passzívidőbeli elhatárolások megszüntetését a pénzügyiműveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi műve-letek egyéb ráfordításaival szemben, illetve az ügy-letek átértékelését – a várható nyereségének vagyveszteségének elszámolását – a származékos ügy-letekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelésikülönbözetben a valós értékelés értékelési tartalé-kával szemben.

(3) A valós értéken történő értékelés szabályainak al-kalmazásáról a bekerülési (beszerzési) értéken törté-nő értékelésre vonatkozó általános értékelési szabá-lyokra áttérni a mérleg fordulónapjával lehet az át-sorolás általános szabályai szerint, a már elszámoltértékelési különbözetek – jellegétől és a kapcsolódópénzügyi instrumentumtól függően, az eredménytvagy a valós értékelés értékelési tartalékát érintőelszámolással történő – megszüntetésével, az indo-kolt értékvesztések, aktív és passzív időbeli elhatá-rolások, céltartalékok bekerülési (beszerzési) érté-ken történő értékeléshez kapcsolódó általános sza-bályok szerinti elszámolásával.

60. § (1) Avalutapénztárba bekerülő valutakészletet, adevizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzérték-re szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, ér-tékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára,illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonat-kozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolya-mon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyil-vántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valu-tát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felven-ni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapjánkell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatároz-ni.

(2) 343 A mérlegben a valutapénztárban lévő valu-takészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbáa külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. § szerintminősített – minden követelést, ideértve a követe-lés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befekte-tett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezett-séget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbelielhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára

343A 2000. évi C. törvény 60. § (2) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 293. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2015.01.01.



vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaár-folyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

(3) 344 A valutapénztárban lévő valutakészletnek, adevizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföl-di pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénz-ügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettség-nek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2)bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti ér-téke és az értékeléskori forintértéke közötti különbö-zetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. § (4) bekezdé-sének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenle-gében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai kö-zött árfolyamveszteségként,b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegé-ben a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közöttárfolyamnyereségkéntkell elszámolni.

(4) 345 A valuta készlet, a devizaszámlán lévő devi-za, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befek-tetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakbanegyütt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetvekötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértéké-nekmeghatározásakor a valutát, a devizát – a válasz-tott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi ésdevizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a MagyarNemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank ál-tal közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forint-ra átszámítani.

(5) 346 A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam hasz-nálatától el kell térni, ha a hitelintézet, a MagyarNemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank ál-tal nem jegyzett valutát, ilyen valutára szóló eszkö-zöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani.Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán – ennekhiányában országos napilapban a világ valutáinak ár-folyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján -, aválasztott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank,illetve az Európai Központi Bank által jegyzett devi-zára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegy-

zett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamá-nak átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve azEurópai Központi Bank által közzétett, hivatalos de-vizaárfolyamon forintra átszámítani.

(5a) 347 Azon gazdasági események esetén, amelyek-nél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meg-határozásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés,illetve kötelezettség forintértékének meghatározásasorán – a vállalkozó számviteli politikában rögzítettdöntése alapján – alkalmazható az általános forgalmiadóról szóló törvénynek az adóalap forintban törté-nő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfo-lyam is.

(6) 348 A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kö-telezettségek forintra történő átszámításánál a de-vizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyettvalamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz éskötelezettség egységesen értékelhető devizavételivagy csak devizaeladási árfolyamon is, ha a (4)bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek azeszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyako-rolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valósösszkép követelménye a (4) bekezdés szerint történőértékelés mellett nem teljesülne.

(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy de-vizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikbanaz ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit de-vizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződésekalapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezett-ségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántar-tásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelé-sénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkal-mazni.

(8) 349 350 Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténő értékelést alkalmazó vállalkozónak a kap-csolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodószervezetben lévő, tulajdoni részesedést jelentő, nemkereskedési célra tartott befektetés, valamint az ezengazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú le-járatú követelés vagy kötelezettség (együttesen: akülföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befek-tetés) devizában kifejezett könyv szerinti értékére


345A 2000. évi C. törvény 60. § (4) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 224. §-ánakmegfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014.01.01.346A 2000. évi C. törvény 60. § (5) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 224. §-ánakmegfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014.01.01.347A 2000. évi C. törvény 60. § (5a) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 241. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.01.01.348A 2000. évi C. törvény 60. § (6) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 197. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011.

01. 01.349A 2000. évi C. törvény 60. § 8. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 6. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.350A 2000. évi C. törvény 60. § 8. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 19. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.



(a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett,visszaírással növelt bekerülési devizaértékre) vonat-kozóan a (4)-(6) bekezdés szerinti átszámítás soránkeletkezett árfolyam-különbözetet a valós értékelésértékelési tartalékában kell elszámolni a részesedés-hez, a követeléshez és a kötelezettséghez rendel-ten nyilvántartott értékelési különbözettel szemben,amennyiben az fedezeti ügylettel fedezett, a fedezettösszeg erejéig. A külföldi gazdálkodó szervezetbenlévő nettó befektetés fedezeti ügylettel nem fedezettrészének árfolyam-különbözetét a (3) bekezdés sze-rint kell elszámolni.

(9) 351 Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) bekez-dése szerinti lehetőséggel, a fedezeti ügylettel nemfedezett, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldigazdálkodó szervezetben lévő, külföldi pénzérték-re szóló tulajdoni részesedést jelentő, nem kereske-dési célra tartott befektetése értékelésekor az érték-vesztés, illetve az értékhelyesbítés összegének meg-határozásánál a befektetés (4)-(6) bekezdés szerintiátszámítása során keletkezett árfolyam-különbözetetés a devizában kifejezett értékvesztés, illetve érték-helyesbítés (4)-(6) bekezdés szerinti forintértékét –eltérően az 54. és az 57-58. §-ban foglaltaktól –egybe kell számítani, és az értékvesztés, illetve azértékhelyesbítés forintösszegénekmeghatározásánálösszevontan kell figyelembe venni.

(10) 352 Amennyiben a választott hitelintézet adottnapon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy Az(1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napijegyzett árfolyamok közül a számviteli politikábanmeghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.

61. § (1) A hitelviszonyt megtestesítő, rövid lejáratú(éven belüli, illetve egyéves lejáratú) értékpapír be-szerzési értéken (a vételár részét képező kamattalcsökkentett vételáron) értékelhető mindaddig, amíga kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan anévértéket (és a felhalmozott kamatot) megfizeti.

(2) A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelen-tő befektetés bekerülési értéke a beszerzéshez kap-csolódóan fizetett (elszámolt) bizományi díj, a vásá-rolt vételi opció díja nélkül is meghatározható.

62. § (1) Tulajdoni részesedést jelentő befektetések-nél, továbbá hitelviszonyt megtestesítő értékpapí-roknál bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek,vagy csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési ér-tékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzé-si ár, vagy a FIFOmódszer szerint meghatározott be-szerzési ár.

(2) 353 Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülésiérték a 47-50. § szerinti tételek, vagy a beszerzésiértékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszer-zési ár, vagy a FIFO módszer szerint meghatározottbekerülési érték; saját termelésű készleteknél (be-fejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok)előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önkölt-ség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség,vagy a FIFO módszer szerint meghatározott közvet-len önköltség. A közvetlen önköltség utókalkuláció-val meghatározott vagy norma szerinti közvetlen ön-költség lehet. A befejezetlen termelés norma szerintiközvetlen önköltsége a félkész termék, a készterméknorma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítésifok alapján arányosítással is meghatározható.

(3) A befejezetlen építési-szerelési, illetve technoló-giai szerelési munka bekerülési értéke a kalkuláci-ós egység összes elszámolt közvetlen költségéből amegrendelővel még el nem számolt, de ténylege-sen elvégzett munkák közvetlen önköltsége, amelyutókalkulációval, továbbá -a megrendelő igazolásaalapján – a teljesítési fok alapján arányosítással ismeghatározható. A kalkulációs egység egy szerző-dés szerinti munkánál (egy létesítménynél) nagyobbegység nem lehet.

(4) Valutakészleteknél, devizakészleteknél bekerülé-si érték a beszerzéskori árfolyamon számított forint-érték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolya-mon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon szá-mított forintérték.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti eszközöknél könyvszerinti érték az (1)-(4) bekezdés szerinti bekerülé-si érték, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel,növelve az értékvesztés visszaírt összegével.

63. § 354 (1) 355 Amérlegben a 25. § (2)-(8) bekezdéseszerint meghatározott immateriális jószágot a 47-51.§ szerinti bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési

351A 2000. évi C. törvény 60. § 9. bekezdését a 2004. évi XCIX. törvény 16. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.352A 2000. évi C. törvény 60. § (10) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 190. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2011.01.01.353A 2000. évi C. törvény 62. § 2. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 17. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01.

01.355A 2000. évi C. törvény 63. § (1) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (4) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2010. 01. 01.



értéknek az 52-53. § szerint elszámolt terv szerin-ti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, aterven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével nö-velt könyv szerinti értékén, az immateriális javakraadott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) –a levonható előzetesen felszámított általános forgal-mi adót nem tartalmazó – összegben, illetve a márelszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesz-tés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékénkell kimutatni.

(2) A vagyoni értékű jog és a szellemi termék könyvszerinti értékét meghaladó – az 58. § alapján meg-határozott – piaci értékét az immateriális javak ér-tékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőkerészét képező értékelési tartalékkal azonos összeg-ben.

(3) 356 357 Amérlegben a 26. § (2)-(7) bekezdése sze-rint meghatározott tárgyi eszközt, tenyészállatot ésberuházást a 47-51. § szerinti bekerülési értéknekaz 52-53. § szerint elszámolt terv szerinti és tervenfelüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felü-li értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyvszerinti értékén, a beruházásokra adott előleget az át-utalt (megfizetett, kiegyenlített) – a levonható előze-tesen felszámított általános forgalmi adót nem tartal-mazó – összegben, illetve amár elszámolt értékvesz-téssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegé-vel növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.

(4) A 26. § (2)-(6) bekezdése szerint meghatározotttárgyi eszköz, tenyészállat terv szerinti értékcsökke-nés figyelembevételével megállapított nettó értékétmeghaladó – az 58. § szerint meghatározott – piaciértékét a tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként kü-lön kell kimutatni a saját tőke részét képező értéke-lési tartalékkal azonos összegben.

64. § (1) A mérlegben a gazdasági társaságban lévőtulajdoni részesedést jelentő befektetést – függetle-nül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befekte-tett pénzügyi eszközök között szerepel – a 62. § (1)bekezdése szerinti bekerülési értéken, illetve a márelszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesz-tés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékenkell kimutatni.

(2) Amérlegben a hitelviszonyt megtestesítő, egy év-nél hosszabb lejáratú értékpapírt – függetlenül attól,hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénz-ügyi eszközök között szerepel – a 62. § (1) bekezdé-se szerinti bekerülési értéken, illetve a már elszámoltértékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírtösszegével növelt könyv szerinti értéken kell kimu-tatni.

(3) A gazdasági társaságban lévő - 27. § (2), (4) be-kezdése szerinti – tulajdoni részesedést jelentő be-fektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét abefektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésekéntkülön kell kimutatni a saját tőke részét képező érté-kelési tartalékkal azonos összegben.

(4) 358 Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken érté-kelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tu-lajdoni részesedést jelentő befektetésa) bekerülési értéke és az azt meghaladó valós érté-ke közötti különbözetet az értékpapírhoz hozzáren-delt pozitív értékelési különbözetként kell kimutat-ni, kereskedési célú értékpapír esetén a pénzügyiműveletek egyéb bevételeivel szemben, az értéke-síthető hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, vala-mint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eseténa valós értékelés értékelési tartalékával szemben;b) valós értéke és az azt meghaladó bekerülési ér-téke közötti különbözetet kereskedési célú érték-papír esetén az értékpapírhoz hozzárendelt nega-tív értékelési különbözetként a pénzügyi műveletekegyéb ráfordításaival szemben, az értékesíthető hit-elviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint tulaj-doni részesedést jelentő befektetés esetében az (1)-(2) bekezdés szerinti bekerülési értéket csökkentőértékvesztésként kell kimutatni.

(5) Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken értékeltkereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpa-pír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéskönyv szerinti értéke – az (1)-(2) bekezdéstől eltérő-en – a bekerülési érték értékelési különbözettel mó-dosított összege.

65. § (1) A mérlegben a követelést (ideértve a hitel-intézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeniköveteléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az

354 A 2000. évi C. törvény 63. § 1. bekezdése a 2002. évi XLII. törvény 237. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2003. 01. 01.



358A 2000. évi C. törvény 64. § 4- 5. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 20. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.



előlegként adott összegeket is) – függetlenül attól,hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénz-ügyi eszközök között szerepel – az elfogadott, az el-ismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesz-téssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegé-vel növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(2) A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló köve-telést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek aszerződés szerinti teljesítéskori (illetvemérlegfordu-lónapi), a 60. § szerinti árfolyamán, illetve a már el-számolt, devizában meghatározott értékvesztés nyil-vántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztésdevizában visszaírt összegének a nyilvántartási ár-folyamon számított értékével növelt könyv szerintiértéken kell kimutatni.

(3) Apénzügyi lízinggel kapcsolatos – a 27. § (3), (5),(6) bekezdése szerint kimutatott – követelés össze-ge nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kap-csolatosan járó kamat összegét. Az ilyen címen fel-vett követelés összegét a megfizetett lízingdíjnak alízingszerződésben meghatározott törlesztés össze-gével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani.

(4) Amérlegben a követelés fedezetére kapott váltót aleszámítolásig, az átruházásig, a pénzügyi rendezé-sig a követelés (1)-(2) bekezdése szerinti elfogadott,elismert értékén, illetve a már elszámolt értékvesz-téssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt össze-gével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(5) A mérlegben a 29. § (6)-(8) bekezdése szerintiegyéb követelést a járó, az igényelt, a fizetett összeg-ben, az átvett értéken, illetve a már elszámolt ér-tékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírtösszegével növelt könyv szerinti értéken kell kimu-tatni.

(6) Amérlegben a követelést az (1)-(5) bekezdés sze-rinti könyv szerinti értéken addig kell kimutatni,amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a PolgáriTörvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadás-sal) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, il-letve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlankövetelésként le nem írták.

(7) 359 Amérlegben behajthatatlan követelést nem le-het kimutatni. A részben vagy egészében behajtha-tatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – amérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló in-

formációk alapján – az üzleti év hitelezési vesztesé-geként le kell írni.

(8) 360 Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken ér-tékelt követelésa) befolyt törlesztésekkel csökkentett bekerülési ér-téke és az azt meghaladó valós értéke közötti kü-lönbözetet a követeléshez hozzárendelt pozitív ér-tékelési különbözetként kell kimutatni, kereskedésicélú követelés esetén a pénzügyi műveletek egyébbevételeivel, az értékesíthető követelés esetén a va-lós értékelés értékelési tartalékával szemben;b) valós értéke és az azt meghaladó, a befolyt tör-lesztésekkel csökkentett bekerülési értéke közöttikülönbözetet kereskedési célú követelés esetén ne-gatív értékelési különbözetként a pénzügyiművele-tek egyéb ráfordításaival szemben, az értékesíthetőkövetelés esetében az (1)-(6) bekezdés szerinti be-kerülési értéket csökkentő értékvesztésként kell ki-mutatni.

(9) Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken értékeltkereskedési célú követelés könyv szerinti értéke – az(1)-(6) bekezdéstől eltérően – a befolyt törlesztések-kel csökkentett bekerülési érték értékelési különbö-zettel módosított összege.

66. § (1) 361 A mérlegben a 28. § (2)-(3) bekezdéseszerinti készletet a 62. § (2) és (3) bekezdése szerintibekerülési értéken, illetve az 56. § szerint elszámoltértékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírtösszegével növelt könyv szerinti értéken, a készle-tekre adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyen-lített) – a levonható előzetesen felszámított általánosforgalmi adót nem tartalmazó – összegben, illetve amár elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az érték-vesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti ér-téken kell kimutatni.

(2) A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként az üz-leti évmérlegfordulónapján a pénztárban lévő forint-pénzkészlet értékét, a valutakészlet 60. § (2) bekez-dése szerint átszámított forintértékét, az elektroni-kus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékétkell kimutatni.

(3) A mérlegben a bankbetétek értékeként az üzletiév mérlegfordulónapján a hitelintézetnél elhelyezettforintbetét bankkivonattal egyező értékét, továbbá


360A 2000. évi C. törvény 65. § 8- 9. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 21. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.361A 2000. évi C. törvény 66. § (1) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (4) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2010. 01. 01.



a devizaszámlán lévő deviza bankkivonattal egyezőértékének a 60. § (2) bekezdése szerint átszámítottforintértékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogyazokat belföldi vagy külföldi hitelintézetben helyez-ték el.

67. § (1) A saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettsé-geket a mérlegben – a 60. §-ban foglaltak figyelem-bevételével – könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(2) A mérlegben – a saját tőke elemei között – különtételben negatív előjellel kell szerepeltetni a jegy-zett, de még be nem fizetett tőke értékét, ideértvea kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvé-nyek, dolgozói üzletrészek értékének a dolgozókatterhelő, általukmég nem rendezett hányadánakmeg-felelő értékét is.

68. § (1) Ha a kötelezettség visszafizetendő összegenagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő össze-get a mérlegben – jogcímének megfelelően – a köt-vénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötele-zettségek vagy a váltótartozások között kell kimutat-ni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és akiegészítő mellékletben be kell mutatni. A fizetendőkamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet kö-vető üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbelielhatárolások között kell állományba venni, és idő-arányosan kell elszámolni.

(2) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos – a 42. § (5) be-kezdése szerinti – kötelezettség összegét a megfi-zetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatáro-zott törlesztés összegével csökkentetten kell a mér-legbe beállítani. Az ilyen címen felvett kötelezettségösszege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggelkapcsolatosan fizetendő kamat összegét.

(3) 362 A vevőtől forintban kapott előleget a ténylege-sen befolyt összegben, a devizában kapott előlegeta 60. § szerint forintra átszámított összegben kell amérlegben kimutatni a szerződés szerinti teljesítéstkövető elszámolásig, az előleg visszautalásáig, illet-ve más módon történő elszámolásáig.

(4) A forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylege-sen folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentettösszegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt a tény-legesen folyósított deviza, illetve a törlesztésekkelcsökkentett deviza 60. § szerint forintra átszámítottösszegében kell a mérlegben kimutatni.

(5) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésébőlszármazó, általános forgalmi adót is tartalmazóa) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert,számlázott összegben,b) devizában teljesítendő kötelezettséget – kivéve,ha az ellenérték kiegyenlítése a 48. § (7) bekezdé-sének c) pontja alapján exportáruval történik – azelismert, számlázott devizaösszegnek a 60. § sze-rint forintra átszámított összegébenkell a mérlegben kimutatni mindaddig, amíg aztpénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Pol-gári Törvénykönyv szerinti beszámítással ki nemegyenlítették, egyéb, illetve halasztott bevételkéntel nem számolták.363

(6) A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendőforintösszegben, a devizában fennálló váltótartozá-sokat a devizaösszegnek a 60. § szerint forintra át-számított összegében kell a mérlegben – az (1) be-kezdés figyelembevételével – kimutatni.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral69. § 364 (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a be-

számoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátá-masztásához olyan leltárt kell összeállítani és e tör-vény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, el-lenőrizhető módon tartalmazza – az (5) bekezdés fi-gyelembevételével – a vállalkozónak a mérleg for-dulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyi-ségben és értékben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésekeretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés ésaz analitikus nyilvántartások adatai közötti egyezte-tést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóanel kell végeznie.

(3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek meg-felelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet,a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a lel-tár összeállítását megelőzően – leltározással köte-les meggyőződni, és azt az eszközök és a forrásokleltárkészítési és leltározási szabályzatában meg-határozott időszakonként, de legalább hároméven-te mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékbenkimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, va-lamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett,

362A 2000. évi C. törvény 68. § 3. bekezdése a 2006. évi CXXXI. törvény 167. § c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2007. 01. 01.

363A 2000. évi C. törvény 68. § (5) bekezdés b) pontjának jelölt része a 2015. évi CI. törvény 43. § 17. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2015. 07. 04.

364 A 2000. évi C. törvény 69. §-a a 2011. évi CLVI. törvény 242. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01.



portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő érték-papíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tar-tozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált érték-papíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

(4) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek meg-felelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy enyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a lel-tárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár össze-állítását megelőzően – eltározással köteles meggyő-ződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatko-zó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csakértékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségek-nél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe he-lyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lé-vő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közénem tartozó – eszközöknél, továbbá a demateriali-zált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

(5) A vállalkozó – a (3)-(4) bekezdéstől eltérően – azüzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedév-ben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizhe-ti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásá-nak a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai he-lyességét. Amennyiségi felvétel alapján szükségesséváló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjá-ra vonatkozóan kell elszámolni.

(6) A vállalkozó nem alkalmazhatja az (5) bekezdés-ben foglaltakat, ha árukészleteiről sem mennyiségi,sem értékbeni nyilvántartást nem vezet.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása70. § 365 (1) Az eredménykimutatás a vállalkozó adó-

zott eredményének a levezetését – az ellenőrzésmegállapításai alapján az előző üzleti év(ek) adózotteredményét módosító jelentős összegű hibák ered-ményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmaz-za, az eredmény keletkezésére, módosítására hatófőbb tényezőket, az adózott eredmény összetevőit,kialakulását mutatja be.

(2) Az üzleti év adózott eredményét az üzemi (üzle-ti) tevékenység eredménye és a pénzügyi művele-tek eredménye (a továbbiakban együtt: adózás előt-ti eredmény) adófizetési kötelezettség levonásávalcsökkentett összegében kell meghatározni

71. § (1) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye – avállalkozó döntésétől függően – kétféle módon álla-pítható meg:

a) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbe-vételének, az eszközök között állományba vett sa-ját teljesítmények értékének, az egyéb bevételek-nek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjelle-gű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, ér-tékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együt-tes összegének különbözeteként (összköltség eljá-rással);b) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbe-vételének és az értékesítés közvetlen költségei, azértékesítés közvetett költségei különbözetének, va-lamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítá-sok különbözetének összevont értékeként (forgalmiköltség eljárással).

(2) 366 Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatko-zó eredménymegállapítás (1) bekezdés szerinti kétmódjának tagolását a 2. és 3. számú melléklet tartal-mazza. A vállalkozó a 2., illetve a 3. számúmellékletközül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozóaz egyik üzleti évben összköltség eljárással, a másikévben forgalmi költség eljárással, illetve fordítva ké-szíti az eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy atárgyév adataival az előző üzleti év adatai összeha-sonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról)a másikra való áttérésről a kiegészítő mellékletbentájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell

(3) Az ellenőrzés által megállapított nem jelentősösszegű hibák eredményre gyakorolt hatását az ered-ménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmaz-zák.

(4) Az eredménykimutatás 2. és 3. számú melléklet-ben megadott tételeinek további tagolása megenge-dett, amennyiben az egyes tételek további részletezé-se az eredmény valós értéke kialakulásának megis-meréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Új téte-lek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartal-mát az előírt séma szerinti tételek egyikének e tör-vény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le.

(5) A 2. és a 3. számú mellékletben megadott ered-ménykimutatás arab számmal jelzett tételei egy-egyrómai számmal jelzett bevétel-, illetve ráfordításcso-porton belül összevonhatók, haa) azok összegükben a megbízható és valós összképszempontjából nem jelentősek,b) azok összevonása elősegíti a világosság elvénekérvényesülését,c) az összevont tételek és az összevonás indoka a ki-egészítő mellékletben bemutatásra kerül.

365 A 2000. évi C. törvény 70. §-a a 2015. évi CI. törvény 15. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.366A 2000. évi C. törvény 71. § (2) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 16. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.



(6) Az (5) bekezdés szerinti összevonás nem érinthetia kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket.

(7) Nem kell az eredménykimutatásban feltüntetniazon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél semaz előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóanadat nem szerepel.

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma72. § (1) 367 Az értékesítés nettó árbevételeként kell

kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakábanaz üzleti évben értékesített vásárolt és saját terme-lésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatásokártámogatással és felárral növelt, engedményekkelcsökkentett – általános forgalmi adót nem tartalma-zó – ellenértékét.

(2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámoltértékesítés nettó árbevétele magában foglaljaa) 368 a vevőnek a szerződésben meghatározott fel-tételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elkül-dött, a vevő által elismert, elfogadott számlában,nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugtakiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bi-zonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott– általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenér-tékkel egyező árbevételt,b) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozás-nak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktele-pének teljesített termékértékesítés és szolgáltatás-nyújtás számlázott ellenértékét az egymás közöttimegállapodásban, szerződésben meghatározott fel-tételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalko-zás, illetve annak más fióktelepe által elismert -általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg-ben,

c) 369 az árbevételbe beszámító ártámogatást az adó-hatósággal történő elszámolás alapján.

(3) Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja apénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadotttermék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fize-téssel történő eladáskor az eladott termék számlázott– általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenér-tékét, eladási árát, a termék átadásakor, függetlenüla részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzé-sétől, illetve annak időpontjától.

(4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámol-ni:a) 370 a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerző-dés keretében átadott vásárolt és saját termelésűkészletek, nyújtott szolgáltatások – általános for-galmi adót nem tartalmazó – számlázott, megál-lapodás, csereszerződés szerinti értékét a készletátadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában;b) 371 az értékesített göngyöleg betétdíjas áránakszámla, nyugta szerinti – általános forgalmi adótnem tartalmazó – értékét;c) 372 a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tő-kekivonással történő leszállításakor a bevont rész-vények, üzletrészek, egyéb társasági részesedésekellenében átadott vásárolt és saját termelésű kész-letek – általános forgalmi adót nem tartalmazó –számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításá-ban, illetve az arra jogosult testület határozatábanrögzített értékének összegét,d) 373 a befektetett eszközök használati, üzemelte-tési, kezelési jogának átengedéséért kapott – álta-lános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázottellenértéket.e) 374 az általános forgalmi adóról szóló törvény sze-rinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáértkapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettsé-


368A 2000. évi C. törvény 72. § (2) bekezdés a) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 243. § (1) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2012.01.01.

369A 2000. évi C. törvény 72. § (2) bekezdés c) pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelőenmódosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.

370A 2000. évi C. törvény 72. § (4) bekezdés a) pontja a 2008. évi LXXXI. törvény 174. §-ánakmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos:2009.01.01.

371A 2000. évi C. törvény 72. § (4) bekezdés b) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 243. § (2) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2012.01.01.

372A 2000. évi C. törvény 72. § (4) bekezdés c) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 15. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 11. 27.

373A 2000. évi C. törvény 72. § 4. bekezdés d) pontját a 2006. évi CXXXI. törvény 110. §-a iktatta be. Hatályos: 2007. 01. 01.374A 2000. évi C. törvény 72. § (4) bekezdés e) pontját a 2014. évi LXXIV. törvény 294. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.01.01.375A 2000. évi C. törvény 73. § (1) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2012. 01. 01.



gek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladóellenértéket.

73. § (1) 375 Az értékesítés nettó árbevétele nem tar-talmazhatja az értékesítésről kiállított számlában,nyugtában – a konkrét vásárolt és saját termelésűkészlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan –adott engedmény összegét.

(2) Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tétel-ként kell elszámolni:a) 376 a vásárolt és saját termelésű készlet értékesíté-séhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utó-lag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtá-ban rögzített – általános forgalmi adót nem tartal-mazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjá-ra vonatkozik);b) 377 378 a vásárolt és saját termelésű készlet érté-kesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó-an – a teljesítés időpontjában már fennálló, megis-merhető, a szerződés szerinti feltételektől való elté-rések vagy a teljesítést követően végrehajtott szer-ződésmódosítások miatt – utólag adott engedményhelyesbítő számlában, nyugtában rögzített – általá-nos forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a he-lyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik);c) 379 a – teljesítés időpontjában a vevő által szerző-dés szerinti teljesítésként elfogadott – vásárolt éssaját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgálta-tásnyújtáshoz kapcsolódóan – a szavatossági jogok(igények) érvényesítése során – utólag adott enged-mény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített –általános forgalmi adót nem tartalmazó- értékét (ahelyesbítés a szavatossági igény megismerésének

időpontjára vonatkozik);d) 380 381 az értékesített és később visszavett, a kétidőpont között használt – a 72. § (3) bekezdése sze-rinti – termék visszavételkori piaci értékét, legfel-jebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stor-nó számlában, nyugtában rögzített, a szerződés sze-rinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulá-samiatt az eredeti ellenértéknek részben vagy telje-sen visszatérített – általános forgalmi adót nem tar-talmazó – értékét (a helyesbítés a visszavétel idő-pontjára vonatkozik);e) 382 a vásárolt és saját termelésű készlet értékesíté-séhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesítettés később visszavett betétdíjas göngyöleg helyesbí-tő, illetve stornó számlában, nyugtában rögzített –általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (ahelyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpont-jára vonatkozik).

(3) 383 Az értékesítés nettó árbevételét növelő tétel-ként kell elszámolni a vásárolt és saját termelé-sű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshozkapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladásiárat növelő korrekciók helyesbítő számlában, nyug-tában rögzített – általános forgalmi adót nem tartal-mazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjáravonatkozik).

(4) 384 385 386 Az értékesítés nettó árbevételét módo-sítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásospiaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számí-tott különbözet, amellyel a Tao. 18. §-a alapján azértékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társaságiadó alapját módosítani kellene, amennyiben a külön-bözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés

376A 2000. évi C. törvény 73. § (2) bekezdés a) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

377A 2000. évi C. törvény 73. § 2. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 5. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2005. 01. 01.

378A 2000. évi C. törvény 73. § (2) bekezdés b) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

379A 2000. évi C. törvény 73. § (2) bekezdés c) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

380A 2000. évi C. törvény 73. § 2. bekezdésének d) és e) pontjai a 2004. évi XCIX. törvény 18. §-ának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2005. 01. 01.

381A 2000. évi C. törvény 73. § (2) bekezdés d) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

382A 2000. évi C. törvény 73. § (2) bekezdés e) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

383A 2000. évi C. törvény 73. § (3) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § ( 1) 8. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2012. 01. 01.

384A 2000. évi C. törvény 73. § (4) bekezdését a 2013. évi CIII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.06.30.385A 2000. évi C. törvény 73. § (4) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 231. § 4. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013.

11. 30.386A 2000. évi C. törvény 73. § (4) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 16. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2014. 11. 27.



nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné.

74. § 387 (1) Belföldi értékesítés árbevételeként kellelszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásároltés saját termelésű készlet, valamint a belföldi igény-be vevő részére teljesített szolgáltatás 75. § szerintmeghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt fo-rintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgál-tatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés ár-bevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tran-zitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen ér-tékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitte-rületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak,illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vál-lalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.

(2) Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolnia vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmitermékforgalomban külföldi vevőnek történő értéke-sítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részérevégzett szolgáltatásnyújtásnak a 75. § szerint meg-határozott értékét, függetlenül attól, hogy azt devi-zában, valutában, forintban, termék- vagy szolgálta-tásimporttal egyenlítik ki.

(3) 388

75. § 389 (1) Az értékesítés 72. § (2) bekezdésének a)pontja szerinti árbevételének ellenértéke kiegyen-líthető számlajóváírással forintban vagy devizá-ban, készpénzben forintban vagy jogszabályi előírásalapján valutában, az értékesítés devizában megha-tározott ellenértékével azonos értékű importáruval,importszolgáltatással.

(2) Ha az ellenérték kiegyenlítése a 72. § (2) bekez-désének a) pontja szerinti számla alapján forintbantörténik, akkor a számla szerinti – általános forgal-mi adót nem tartalmazó – forintértéket kell árbevé-telként elszámolni.

(3) Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történőkiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az általánosforgalmi adóval csökkentett összegét kell árbevétel-ként figyelembe venni.

(4) Ha az ellenérték kiegyenlítése a 72. § (2) bekez-désének a) pontja szerinti számla alapján devizábantörténik, akkor a számla szerinti – általános forgalmi

adót nem tartalmazó – deviza (7) bekezdés szerintátszámított forintértékét kell árbevételként elszámol-ni.

(5) Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történőkiegyenlítésekor a kapott valuta (7) bekezdés szerintátszámított – általános forgalmi adót nem tartalmazó– forintértékét kell árbevételként figyelembe venni.

(6) Ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illet-ve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbe-szerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét azimportbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az ex-portszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékénekaz első teljesítés napjára vonatkozó – a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti – devizaárfolyamon átszámí-tott forintértékén kell meghatározni. Így az import-beszerzés értéke és az exportértékesítés árbevételeforintértékben is azonos lesz.

(7) A 72. § (2) bekezdése a) pontjának megfelelőszámla szerinti devizát, az ellenértékként kapott va-lutát a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó– a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti – devizaárfolya-mon kell forintra átszámítani.

76. § (1) Aktivált saját teljesítmények értékeként a sa-ját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált(az eszközök között állományba vett) értéke és a sa-ját termelésű készletek állományváltozása együttes(összevont) összegét kell kimutatni.

(2) 390 Saját előállítású eszközök aktivált értékekéntkell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és azeszközök között állományba vett saját teljesítmé-nyek [tárgyi eszközök, immateriális javak, a 48. §(1), (3) bekezdése szerinti, az eszközök értékét nö-velő munkák], továbbá a tenyészállattá átminősítettnövendékállatok, valamint a törvény előírásai sze-rint az egyéb ráfordítások között elszámolandó sajátelőállítású eszközök és saját teljesítmények - 51. §szerint meghatározott – közvetlen önköltségen szá-mított értékét (ideértve a saját termelésű készletekértékvesztését is).

(3) A saját termelésű készletek - 66. § (1) bekezdéseszerint meghatározott értéke – üzleti év végi záróál-lományának és az üzleti év elejei nyitóállományának

387 A 2000. évi C. törvény 74. § 1- 2. bekezdései a 2004. évi XCIX. törvény 19. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005.01. 01.

388A 2014. évi LXXIV. törvény 305. § 2. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 01. 01.389 A 2000. évi C. törvény 75. § 1. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 9. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2004. 01. 01.390A 2000. évi C. törvény 76. § (2) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § h) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.



különbözetét kell állományváltozásként figyelembevenni.

77. § (1) 391 Egyéb bevételek az olyan, az értékesítésnettó árbevételének részét nem képező bevételek,amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) so-rán keletkeznek, és nem minősülnek pénzügyi mű-veletek bevételeinek.

(2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevéte-leket,b) 392 393 a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, ké-sedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kár-térítések, sérelemdíjak összegét,c) a behajthatatlannak minősített – és az előző üzletiév(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelé-sekre kapott összeget,d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére -visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagykülföldi gazdálkodótól, illetve természetes sze-mélytől, valamint államközi szerződés vagy egyébszerződés alapján külföldi szervezettől kapott tá-mogatás, juttatás összegét,e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó,terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,f) 394

amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet meg-előző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérleg-készítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az a)-f) pontokban meghatározottak egyéb bevételkéntielszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés idő-pontjáig történő pénzügyi rendezés, ha e törvény,illetve más jogszabály eltérően rendelkezik.395

(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint képzettcéltartalék összegének felhasználását (csökkené-sét, megszűnését);b) 396 a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére– visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóható-ságtól, jogszabály által meghatározott szervezettőlmegkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan amérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogsza-bályi előírásoknak megfelelően – igényelt (járó) tá-mogatás, juttatás összegét;c) 397d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladó-nál) az átruházott (engedményezett) követelésnekaz engedményes által elismert értékét a követelésátruházásakor;e) 398 399 az immateriális jószág, a tárgyi eszköz ér-tékesítéséből (ide értve azt is, ha az immateriálisjószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekbennincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, atárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontjaszerinti jogcímen történő átadásából származó be-vételt az értékesítéskor, az átadáskor;f) a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítésidőpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, il-letve a tárgyévet megelőző üzleti évi káresemény-hez kapcsolódó – összeget;g) 400 a követelés eredeti jogosultjánál – ha a köve-telésre korábban értékvesztést számolt el – a köve-telés könyv szerinti értékét meghaladóan realizáltösszeget.h) 401 a nyereség jellegű kerekítési különbözetet.


392A2000. évi C. törvény 77. § (2) bekezdés b) pontja a 2013. évi CC. törvény 231. § 5. pontjánakmegfelelőenmódosított szöveg. Hatályos:2014. 01. 01.

393A 2000. évi C. törvény 77. § (2) bekezdés b) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 17. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2015. 01. 01.

394A 2009. évi LXXVII. törvény 200. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01.395A 2000. évi C. törvény 77. § 2. bekezdésének ezen részét a 2004. évi XCIX. törvény 20. § 1. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2005. 01.

01.396A 2000. évi C. törvény 77. § 3. bekezdésének b) pontja a 2005. évi CXII. törvény 4. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2006. 01. 01.397A 2000. évi C. törvény 77. § 3. bekezdésének c) pontját a 2002. évi XLII. törvény 323. § 4. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos:

2003. 01. 01.398A 2000. évi C. törvény 77. § 3. bekezdésének e) pontja a 2004. évi XCIX. törvény 20. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2005. 01. 01.399A 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés e) pontja a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § d) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2016. 01. 01.400A 2000. évi C. törvény 77. § 3. bekezdésének g) pontját a 2004. évi XCIX. törvény 20. § 3. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2005. 01.

01.401A 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés h) pontját a 2008. évi LXXXI. törvény 175. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.01.



i) 402 a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelés-be adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerző-dés szerinti értékét;j) 403 a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbenivagy teljes kiadásakor az átvett vagyon vagyonren-delőnek járó összegét.k) 404 a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagyrészesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyil-vántartás szerinti értékének és a létesítő okiratbanmeghatározott értékének a különbözetét, amennyi-ben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;l) 405 a tartozásátvállalás során harmadik személyáltal – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettségszerződés (megállapodás) szerinti összegét, továb-bá a hitelező által elengedett, valamint az elévültkötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköznem kapcsolódik;m) 406 a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a(2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nemfejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvettpénzeszközök összegét;n) 407 térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgálta-tások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezéseesetén a jogszabály szerinti – értékét;o) 408 45. § (3) bekezdése szerint halasztott bevé-telként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékbőlaz üzleti évben a 45. § (4) bekezdése szerint leírtösszeget.

(4) 409 Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasz-tott bevételként időbelileg el kell határolni:a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha azrészesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülőbeszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az el-engedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzetteszköz könyv szerinti értékének összegéig;

b) fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nél-kül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, vég-legesen átvett pénzeszközök összegét;c) a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül– átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, atöbbletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapír-nak nem minősülő eszközök piaci – illetve jogsza-bály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerin-ti – értékét;d) a tartozásátvállalás során harmadik személy ál-tal – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezett-ség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, haaz részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősü-lő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb azátvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzetteszköz könyv szerinti értékének összegéig.

(4a) 410 Egyéb bevételként kell kimutatni a (4) bekez-dés szerint halasztott bevételként elszámolt, időbeli-leg elhatárolt összegből a 45. § (2) bekezdése szerinta kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezé-sére megszüntetett összeget.

(5) Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni azértékvesztések visszaírt összegeit [ideértve az im-materiális javak, a tárgyi eszközök 53. § szerint el-számolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírtösszegét, továbbá a követelések 55. § (3) bekezdé-se, a készletek 56. § (4) bekezdése szerint visszaírtértékvesztésének összegét], valamint a kereskedel-mi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különböze-tének összegét.

(6) 411 Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszá-molni a (3) bekezdés e) pontja szerint értékesített ésa szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbimeghiúsulása miatt visszavett, a két időpont közötthasznált eszköz - 73. § (2) bekezdés d) pontja szabá-lyai szerinti – visszavételkori értékét.

(7) 412 413 Egyéb bevételként kell kimutatni az üzle-

402A 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés i) pontját a 2014. évi XV. törvény 61. § (9) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.403A 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés j) pontját a 2014. évi XV. törvény 61. § (9) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.404A 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés k) pontját a 2015. évi CI. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.405A 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés l) pontját a 2015. évi CI. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.406A 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés m) pontját a 2015. évi CI. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.407A 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés n) pontját a 2015. évi CI. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.408A 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés o) pontját a 2015. évi CI. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.409A 2000. évi C. törvény 77. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 17. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.410A 2000. évi C. törvény 77. § (4a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.411A 2000. évi C. törvény 77. § (6) bekezdését a 2008. évi LXXXI. törvény 175. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.01.412A 2000. évi C. törvény 77. § (7) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 295. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.01.01.413A 2000. évi C. törvény 77. § (7) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § i) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.



ti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkréttermékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtás-hoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólagkapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét,ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvényszerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretébenkapott (járó) engedmény – általános forgalmi adóvalcsökkentett-összegét is.

78. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell ki-mutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, azigénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem von-ható általános forgalmi adót is magában foglaló – ér-tékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott árukbeszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgál-tatások értékét.

(2) 414 Anyagköltségként az üzleti évben felhasználtvásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csök-kentett, az értékvesztés visszaírt összegével növeltbekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-,hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimu-tatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás soránkeletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, azanyagok bekerülési értékében figyelembe vett vám-teher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegé-vel az anyagköltséget csökkenteni kell.

(3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzletiévben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegűszolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonhatóáltalános forgalmi adót is magában foglaló – számlá-zott, fizetett, szerződésbenmeghatározott összegbenkell elszámolni.

(4) Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti év-ben felmerült, az eszközök bekerülési értékében elnem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jog-szabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatásidíjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárá-si díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosí-tási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek asaját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállítása-kor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakormegfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott,a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított),

a bevallott összegben kell kimutatni.(5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben– általában – változatlan formában eladott anyagok,áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az ér-tékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) ér-tékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzésiértékét növelő tételként kell kimutatni az értékesí-tett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majdaz eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell avisszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéké-vel.

(6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékekénta vásárolt és változatlan formában értékesített szol-gáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az érté-kesítéskor.

(7) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagyannak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatáso-kat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfor-dításait is) a számlázott értéken – jellegének meg-felelően – a (3)-(4), illetve a (6) bekezdés szerintiszolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordításokközött kimutatni.

(8) 415 416 417 A (3)-(4), illetve a (6) bekezdés szerint– jellegének megfelelően – elszámolt költség, ráfor-dítás értékét módosítja az a felek között utólag elszá-molt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenértékalapján számított különbözet, amellyel a Tao. 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igény-be vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alap-ját módosítani kellene, amennyiben a különbözeteta könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybevétele miatti költség, ráfordítás értékének módosítá-saként nem szerepeltetné.

79. § (1) Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazot-taknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak mun-kadíjként elszámolt összeg, a természetes személytulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenér-tékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegűegyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

(2) 418 Bérköltségminden olyan – az üzleti évhez kap-csolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az al-


415A 2000. évi C. törvény 78. § (8) bekezdését a 2013. évi CIII. törvény 26. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.06.30.416A 2000. évi C. törvény 78. § (8) bekezdése a 2013. évi CC. törvény 231. § 4. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013.


2014. 11. 27.418A 2000. évi C. törvény 79. § (2) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 9. pontjának megfelelően módosított




kalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes ren-delkezések szerint bérként vagymunkadíjként elszá-molandó járandóság, ideértve a természetes személytulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenér-tékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állókés a munkavégzésre irányuló további jogviszony-ban állók részére az üzleti évre bérként számfej-tett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után el-számolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, va-lamint a 13. és a további havi fizetést is), amely ele-meiben megfelel a statisztikai elszámolások szerintikeresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen ki-fizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadótfizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem abérjárulékoknak.

(3) A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoz-nak a természetes személyek részére nem bérkölt-ségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, el-számolt összegek, beleértve ezen összegek le nemvonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezenösszegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett)személyi jövedelemadó összegét is.

(4) 419 420 Bérjárulékok a szociális hozzájárulási adó,az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzá-járulás, továbbá minden olyan adók módjára fizeten-dő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordításokvagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanakmeg, függetlenül azok elnevezésétől.

80. § (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:a) az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknekaz 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (megha-tározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosítottértékcsökkenése összegét,b) a (2) bekezdés szerint a használatbavételkor el-számolt összeget.

(2) 421 A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállításiérték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek,

tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó dön-tésétől függően – a használatbavételkor értékcsökke-nési leírásként egy összegben elszámolható.

81. § (1) 422 Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesí-tés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetettennem kapcsolódó kifizetések ésmás veszteség jellegűtételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletme-net) során merülnek fel, és nem minősülnek pénz-ügyi műveletek ráfordításainak.

(2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:a) az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetke-zett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált kár-eseményekkel kapcsolatos – a le nem vonható álta-lános forgalmi adót is magában foglaló – kifizeté-seket, elszámolt, fizetendő összegeket;b) 423 424 a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpont-jáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg-fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok,kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtásiköltségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak össze-gét;c) 425 a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére-visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagykülföldi gazdálkodónak – az üzleti évhez kapcso-lódóan – adott támogatás, juttatás összegét;d) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, ter-méktanácsok javára teljesített – az üzleti évhezkapcsolódó- befizetések összegét;e) 426 az államháztartás egyes alrendszereivel (aközponti kormányzat, az elkülönített állami pénz-alapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiz-tosítás költségvetéseivel), az Európai Unió külön-böző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) el-számolt – a bekerülési érték részét nem képező, il-letve a költségek között el nem számolható – adók,díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott,fizetett, illetve fizetendő összegét;

419A 2000. évi C. törvény 79. § (4) bekezdése a 2009. évi CXVI. törvény 76. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2010.01.01.


421A 2000. évi C. törvény 80. § 2. bekezdése a 2005. évi CXII. törvény 5. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01.422A 2000. évi C. törvény 81. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 19. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.423A2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés b) pontja a 2013. évi CC. törvény 231. § 5. pontjánakmegfelelőenmódosított szöveg. Hatályos:

2014. 01. 01.424A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés b) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 17. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2015. 01. 01.425A 2000. évi C. törvény 81. § 2. bekezdésének c) pontja a 2005. évi CXII. törvény 30. § 6. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2006. 01. 01.426A 2000. évi C. törvény 81. § 2. bekezdésének e) pontja a 2004. évi XCIX. törvény 21. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.



f) 427

g) 428

h) 429 a veszteség jellegű kerekítési különbözetet.i) 430 a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelés-be adott eszközök könyv szerinti értékét;j) 431 a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbenivagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tar-tós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos,kivezetett összegét.k) 432 a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagyrészesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyil-vántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a lé-tesítő okiratban meghatározott értékének a külön-bözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti értéka több;l) 433 behajthatatlannak nem minősülő, elengedettkövetelés könyv szerinti értékét;m) 434 a tartozásátvállalás során – ellentételezés nél-kül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapo-dás) szerinti összegét – a 33. § (1) bekezdésénekfigyelembevételével – a tartozást átvállalónál;n) 435 a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott,pénzügyileg rendezett, a c) pont alá nem tartozó tá-mogatás, véglegesen átadott pénzeszközök össze-gét;o) 436 a fejlesztési célra kapott támogatás visszafi-zetendő összegét;p) 437 a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagyértékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántar-tás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatá-sok bekerülési értékét a felszámított, az átvevő általmeg nem térített általános forgalmi adóval növeltösszegben.

(3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint az üzletiévben képzett céltartalék összegét, a képzett céltar-talékot növelő összeget;b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírtösszegét;c) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlenértékesítésekor azok könyv szerinti értékét;d) 438e) a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, azállományból kivezetett vásárolt és saját termelésűkészlet könyv szerinti értékét;f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladó-nál) az átruházott (engedményezett) követelésnek akönyv szerinti értékét a követelés átruházásakor.

(4) Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kellkimutatni:a) az értékvesztés összegét, ideértve az immateriá-lis javak, a tárgyi eszközök 53. § (1)-(2) bekezdéseszerint elszámolt terven felüli értékcsökkenésénekösszegét, a követelések 55. § (1)-(2) bekezdése, akészletek 56. § (1)-(3) bekezdés szerint elszámoltértékvesztésének összegét;b) a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárérté-kelési különbözetének összegét;c) 439

(5) 440 441 Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üz-leti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konk-rét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyúj-táshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utó-lag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerintiösszegét, ideértve az általános forgalmi adóról szó-ló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési ak-ció keretében adott (fizetendő) engedmény – általá-nos forgalmi adóval csökkentett – összegét is.

427A 2011. évi CLVI. törvény 257. § 2. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 01. 01.428A 2009. évi LXXVII. törvény 200. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01.429A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés h) pontját a 2008. évi LXXXI. törvény 176. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.01.430A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés i) pontját a 2014. évi XV. törvény 61. § (10) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.431A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés j) pontját a 2014. évi XV. törvény 61. § (10) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.432A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés k) pontját a 2015. évi CI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.433A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés l) pontját a 2015. évi CI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.434A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés m) pontját a 2015. évi CI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.435A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés n) pontját a 2015. évi CI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.436A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés o) pontját a 2015. évi CI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.437A 2000. évi C. törvény 81. § (2) bekezdés p) pontját a 2015. évi CI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.438A 2000. évi C. törvény 81. §-a 3. bekezdésének d) pontját a 2001. évi LXXIV. törvény 173. § 3. bekezdése hatályon kívül helyezte.

Hatályos: 2002. 01. 01.439A 2014. évi LXXIV. törvény 305. § 3. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2014. 11. 27.440A 2000. évi C. törvény 81. § (5) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 296. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.01.01.441A 2000. évi C. törvény 81. § (5) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § j) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.



(6) 442 Az egyéb ráfordítások között kell elszámol-ni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehethatárolni – az összemérés számviteli alapelv érvé-nyesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósí-tott (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapjánaz üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadottolyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti érté-két, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége ér-dekében valósított (szerzett) meg.

82. § (1) Az értékesítés közvetlen költségei között kellkimutatni az értékesített saját termelésű készletekés teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, azeladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetí-tett) szolgáltatások értékét.

(2) Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségema-gában foglalja az értékesített saját termelésű készle-tek, a teljesített saját szolgáltatások - 51. § szerintmeghatározott – közvetlen önköltségét a 66. § (1) be-kezdésében foglaltak szerint meghatározott értéken.

(3) Az értékesítés közvetett költségei között az érté-kesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási költ-ségeket és az egyéb általános költségeket kell szere-peltetni.

(4) Az értékesítési, forgalmazási költségek között azértékesítéssel kapcsolatos külön költségeket (csoma-golási, szállítási költségek, bizományi díjak), a kész-termékek, az értékesítésre váró áruk raktározási költ-ségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit,a reklám, a propaganda és a piackutatás költségeitkell kimutatni, függetlenül attól, hogy az az értékesí-téshez közvetlenül hozzárendelhető-e vagy sem. Azértékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolható költsé-geket, továbbá a kereskedelmi tevékenység közvet-lenül elszámolható költségeit indokolt elkülönítettenkimutatni.

(5) Az igazgatási költségek között kell kimutatni azigazgatás személyi és anyagjellegű, valamint egyébköltségeit.

(6) Az egyéb általános költségek között kell kimutat-ni a működés egyéb közvetett költségeit.

83. § (1) Apénzügyi műveletek eredménye a pénzügyiműveletek bevételeinek és ráfordításainak különbö-zete.

(2) 443 A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoz-nak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részese-désekből származó bevételek, árfolyamnyereségek,a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok-ból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyam-nyereségek, az egyéb kapott (járó) kamatok és ka-matjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyébbevételei.

(3) 444Apénzügyiműveletek ráfordításai közé tartoz-nak: részesedésekből származó ráfordítások, árfo-lyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközök-ből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfor-dítások árfolyamveszteségek, a fizetett (fizetendő)kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyiműveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az ér-tékpapírok, a kölcsönök, bankbetétek értékvesztése.

84. § (1) 445 446 447 Kapott (járó) osztalék és részese-dés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés utánkapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló hatá-rozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó rész-vények után kapott, illetve járó kamatot, valaminta bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnekkifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az amérlegfordulónapig ismertté vált.

(2) 448 Részesedésekből származó bevételként, árfo-lyamnyereségként kell elszámolni:a) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulaj-doni részesedést jelentő befektetés értékesítésekoraz értékesített befektetés eladási ára és könyv sze-rinti értéke közötti – nyereségjellegű – különböze-tet;b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) agazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyieszközök között kimutatott részesedés nyilvántar-tás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítőokiratban meghatározott értékének a különbözetét,

442A 2000. évi C. törvény 81. § (6) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.443A 2000. évi C. törvény 83. § (2) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 19. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.444A 2000. évi C. törvény 83. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 19. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.445A 2000. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése a 2014. évi XV. törvény 61. § (11) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2014.03.15.446A 2000. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 20. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.447A 2000. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § e) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2016. 01. 01.448A 2000. évi C. törvény 84. § (2) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 20. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.



amennyiben a létesítő okiratban meghatározott ér-ték a több;c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseesetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszer-törlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határo-zat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós ré-szesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági ré-szesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) ér-tékének és a megszűnt tartós részesedés ellené-ben kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat sze-rinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerin-ti értékével csökkentett) értékének a különbözetét,amennyiben a kapott eszközök értéke a több;d) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági tár-saság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazda-sági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés(részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés)nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének ésaz átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejöttgazdasági társaságban szerzett részesedés – a meg-szűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági tár-saság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkeösszegével azonos összegű – bekerülési értékéneka különbözetét, amennyiben a szerzett részesedésértéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejöttgazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerin-ti saját tőke összegét kell figyelembe venni a külön-bözet számításánál);e) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonos-nál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása ese-tén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő meg-szűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyébtársasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyvszerinti) értékének és a megszűnt részesedésre ju-tó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyon-mérlege szerinti – saját tőke értékének (mint a jog-utód gazdasági társaságban szerzett részesedés be-kerülési értékének) a különbözetét, amennyiben asaját tőke értéke a több;f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságjegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszál-lítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tar-tós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társaságirészesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)értékének és névértéke fejében átvett eszközök ér-tékének a különbözetét, amennyiben az átvett esz-közök értéke a több.

(2a) 449 Részesedésekből származó bevételként kellelszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elkell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tétele-ket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszkö-zök között kimutatott részesedéshez kapcsolódnak.A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felme-rülésekor – azzal arányosan – kell elszámolni része-sedésekből származó bevételként.

(3) 450 Befektetett pénzügyi eszközökből származóbevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni:a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatottadott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), hitelvi-szonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után ka-pott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a be-fektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hit-elviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír érté-kesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét;b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimuta-tott befektetési jegyek nettó eszközértéke és név-értéke közötti különbözet összegében kapott ho-zam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból,osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik,továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközér-ték és a könyv szerinti érték különbözetében reali-zált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi esz-közök között kimutatott kockázatitőkealap-jegyekután kapott hozam összegét, – forgatási célú befek-tetés esetén a hozamokat az egyéb kapott (járó) ka-matok és kamatjellegű bevételek között kell figye-lembe venni -;c) a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő ka-pott (járó) kamat összegét;d) a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vé-telára és névértéke közötti különbözetből a tárgyév-re időarányosan jutó összeget;e) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatottés eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő ér-tékpapír – kamatozó értékpapírnál az eladási árbanlévő kamattal, diszkont értékpapírnál a d) pont sze-rint elszámolt kamattal csökkentett – eladási ára,illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti– nyereségjellegű – különbözetet az értékesítéskor,illetve a beváltáskor;f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) agazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyieszközök között kimutatott értékpapír vagy köl-csön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő

449A 2000. évi C. törvény 84. § (2a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.450A 2000. évi C. törvény 84. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 20. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.



okiratban meghatározott értékének a különbözetét,amennyiben a létesítő okiratban meghatározott ér-ték a több.

(3a) 451 Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapí-rok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámol-ni, de halasztott bevételként időbelileg el kell hatá-rolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyi-ben azok a befektetett pénzügyi eszközök között ki-mutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak.A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felme-rülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor(visszafizetésekor vagy kivezetésekor) – azzal ará-nyosan – kell elszámolni befektetett pénzügyi esz-közökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevé-telként.

(4) 452 A befektetett pénzügyi eszközök bevételétcsökkentő tételként kell kimutatni a (3) bekezdés a)pontja szerinti kamatozó értékpapír vételárában lévőkamat (beszerzéskor elszámolt) összegét.

(5) Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű be-vételek között kell kimutatni:a) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (ese-dékes, járó) kamat összegét, továbbá ezen érték-papír értékesítésekor az eladási árban lévő kamatösszegét;b) 453 a forgóeszközök között kimutatott kölcsön,váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedé-kes, járó) kamat összegét, valamint a forgóeszkö-zök között kimutatott befektetési jegyek hozamát;c) a forgóeszközök között kimutatott diszkont érték-papírok vételára és névértéke közötti különbözetbőla tárgyévre időarányosan jutó összeget;d) a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziósügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidősvisszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét;e) 454 a valódi penziós ügyletek és az óvadéki repó-ügyletek esetén a határidős viszonteladási kötele-zettség mellett vásárolt eszköz követelésként kimu-tatott vételára és kötelezettségként kimutatott vi-szonteladási ára közötti különbözet összegében, va-

lamint a kölcsönbe adott értékpapír után járó köl-csönzési díj összegében elszámolt kamatbevételt;f) kamatjellegű bevételként a kamatfedezeti ügyle-tek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek)teljes nyereségét, ha az ügylet az üzleti év mérleg-fordulónapjáig lezárult, továbbá a mérleg forduló-napjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciósügyleteket) időarányos nyereségét, legfeljebb a fe-dezett alapügylet időarányos veszteségének össze-géig,g) 455 az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken tör-ténő értékelés alkalmazása esetén, kamatjellegűbevételt csökkentő tételként a kamatfedezeti ügy-letek veszteségét, ha az ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, legfeljebb a fedezett alap-ügylet nyereségének összegéig, továbbá a mérlegfordulónapjáig még le nem zárt ügyletek várhatóveszteségét a kamatfedezeti célú piaci érték (va-lós érték) fedezeti ügyletek esetében az 59/E. § (5)bekezdése szerint meghatározott összegben, illetvea kamatfedezeti célú cash-flow fedezeti ügyletnekminősülő kamat-swap ügyletek esetében a változókamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegrevetített, az adott elszámolási időszakra jutó, a mér-leg fordulónapjáig időarányosan számított összegé-nek különbözetében,függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdál-kodó vagy magánszemély fizeti.

(6) Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelle-gű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni az(5) bekezdés a) pontja szerinti kamatozó értékpa-pír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt)összegét.

(7) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kellkimutatni:a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni ré-szesedést jelentő befektetések (ideértve a saját rész-vényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az érté-kesített befektetés eladási ára és könyv szerinti ér-téke közötti – nyereségjellegű – különbözetet (ár-folyamnyereséget);b) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt

451A 2000. évi C. törvény 84. § (3a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.452A 2000. évi C. törvény 84. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 43. § 21. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.453A 2000. évi C. törvény 84. § (5) bekezdés b) pontja a 2015. évi CLXXVIII. törvény 7. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2016.01.01.454A 2000. évi C. törvény 84. § 5. bekezdésének e) pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 22. § 1. bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.455A 2000. évi C. törvény 84. § 5. bekezdésének g) pontját a 2003. évi LXXXV. törvény 22. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01.

01.



megtestesítő értékpapír – a kamatozó értékpapírnálaz eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpa-pírnál az (5) bekezdés c) pontja szerint elszámoltkamattal csökkentett – eladási ára és könyv szerin-ti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet(árfolyamnyereséget) az értékesítéskor;c) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor anévérték és a könyv szerinti érték közötti –nyereségjellegű- különbözetet (árfolyamnyeresé-get);d) a diszkont értékpapír beváltásakor a (3) bekezdésd), illetve az (5) bekezdés c) pontja szerint kamat-bevételként elszámolt összeggel csökkentett névér-ték és a vételár közötti – nyereségjellegű – külön-bözetet;e) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente tör-ténő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, vala-mint a könyv szerinti értéknek a törlesztő rész és atörlesztő részt is magában foglaló hátralévő törlesz-tő részek arányában meghatározott összege közötti– nyereségjellegű – különbözetet;f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásávalkapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföl-di pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénz-ügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghezkapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizáltárfolyamnyereséget;g) 456 a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzér-tékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz,értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi érté-kelésekor – a 60. § (3) bekezdése szerint – össze-vontan elszámolt árfolyamnyereséget;h) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megteste-sítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és név-értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből azidőbelileg elhatárolt összeget;i) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesí-tő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névér-téke közötti – nyereségjellegű – különbözet koráb-ban időbelileg elhatárolt összegének megszünteté-sét;

j) a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciósügyletek és swap ügyletek határidős része esetén,az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejá-rat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes pi-aci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közöt-ti – nyereségjellegű – különbözet teljes összegét,ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig meg-történt, illetve a pénzügyileg is realizált nyereség-jellegű különbözetnek a tárgyévre időarányosan ju-tó összegét, amennyiben az ügylet zárása a mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja közöttmegtörtént;k) a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyle-tek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek)nyereségének teljes összegét, ha az ügylet zárása amérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a nyere-ség tárgyévre jutó időarányos összegét, legfeljebb afedezett alapügylet időarányos vesztesége összegé-ig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérlegfordulónapjáig nem zárult le;l) a kiírt opcióért kapott opciós díjat;m) a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meg-haladó összegben befolyt pénzbevétel összegét;n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási árés a könyv szerinti érték közötti – nyereségjellegű– különbözetet;o) 457 458 a szerződésben meghatározott fizetési ha-táridőn (esedékességen) belül történt pénzügyi ren-dezés esetén kapott – a szerződésben meghatáro-zott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-átmeg nem haladó, nem számlázott – engedményösszegét;p) 459 közös tevékenység, közös üzemeltetés ese-tén a közös költségeknek (ráfordításoknak) a kö-zös tevékenységben, a közös üzemeltetésben résztvevőkre – a tárgyévvel kapcsolatosan – átterheltösszegét, illetve a közös tevékenységből, közösüzemeltetésből származó nyereség – tárgyévvelkapcsolatosan – átvett (járó) összegét;r) egyesülésnél a működés költségeinek – tárgyév-vel kapcsolatosan – az egyesülés tagjaira átterheltösszegét.

456A 2000. évi C. törvény 84. § 7. bekezdésének g) pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 22. § 3. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.

457A 2000. évi C. törvény 84. § 7. bekezdésének o) pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 12. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.

458A 2000. évi C. törvény 84. § (7) bekezdés o) pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 11. pontjának megfelelőenmódosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.

459A 2000. évi C. törvény 84. § 7. bekezdésének p) pontja a 2004. évi XCIX. törvény 22. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2005. 01. 01.

460A 2000. évi C. törvény 84. § 7. bekezdésének s)- u) pontjait a 2003. évi LXXXV. törvény 22. § 4. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004.01. 01.



s) 460 az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken törté-nő értékelés alkalmazása során, a kereskedési célúszármazékos ügyletek esetén, az ügylet zárása (le-járata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszünte-tése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kö-tési (határidős) árfolyam közötti – nyereségjellegű– különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása amérleg fordulónapjáig megtörtént, valamint a mér-leg fordulónapján érvényes piaci árfolyam és a kö-tési (határidős) árfolyam közötti – nyereségjellegű– különbözet összegét, ha az ügylet a mérleg for-dulónapjáig nem zárult le, ideértve a 85. § (2) be-kezdésének f) pontja és (3) bekezdésének t) pontjaszerinti fedezeti ügyletnek az alapügylet vesztesé-gét meghaladó összegét is;t) az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történőértékelés alkalmazása során bevételt csökkentő té-telként a nem kamatfedezeti célú fedezeti ügyletekveszteségének összegét, ha az ügylet zárása a mér-leg fordulónapjáig megtörtént, illetve a nem kamat-fedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügy-letek várható veszteségének összegét, a mérlegfor-dulónapi piaci ár, árfolyam és a kötési (határidős)árfolyam közötti – veszteségjellegű – különbözetösszegében, ha az ügylet a mérleg fordulónapjáignem zárult le, legfeljebb a fedezett alapügylet tár-gyévben elszámolt nyereségének összegében;u) az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken érté-kelt kereskedési célú, mérlegben szereplő pénzügyieszközök pozitív értékelési különbözetét.v) 461 a 84. § (2), (2a), (3) és (3a) bekezdésébenmeghatározott gazdasági események nyereségjel-legű eredményeit, ha azok forgóeszközök közöttkimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kap-csolódnak.

(8) 462 Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kellelszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elkell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tétele-ket, amennyiben azok forgóeszközök között kimu-tatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. Ahalasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerü-lésekor – azzal arányosan – kell elszámolni a pénz-ügyi műveletek egyéb bevételeként.

85. § (1) 463 Részesedésekből származó ráfordítás-ként, árfolyamveszteségként kell kimutatni:a) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulaj-

doni részesedést jelentő befektetés értékesítésekoraz értékesített befektetés eladási ára és könyv sze-rinti értéke közötti – veszteségjellegű – különböze-tet;b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) agazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyieszközök között kimutatott részesedés nyilvántar-tás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítőokiratban meghatározott értékének a különbözetét,amennyiben a létesítő okiratban meghatározott ér-ték a kevesebb;c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseesetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszer-törlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határo-zat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós ré-szesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági ré-szesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) ér-tékének és a megszűnt tartós részesedés ellené-ben kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat sze-rinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerin-ti értékével csökkentett) értékének a különbözetét,amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb;d) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági tár-saság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazda-sági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés(részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés)nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének ésaz átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejöttgazdasági társaságban szerzett részesedés – a meg-szűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági tár-saság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkeösszegével azonos összegű – bekerülési értékéneka különbözetét, amennyiben a szerzett részesedésértéke a kevesebb (kiválás esetén a kiválással lét-rejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlegeszerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni akülönbözet számításánál);e) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonos-nál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása ese-tén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő meg-szűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyébtársasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyvszerinti) értékének és a megszűnt részesedésre ju-tó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyon-mérlege szerinti – saját tőke értékének (mint a jog-utód gazdasági társaságban szerzett részesedés be-

461A 2000. évi C. törvény 84. § (7) bekezdés v) pontját a 2015. évi CI. törvény 20. § (5) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.462A 2000. évi C. törvény 84. § (8) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 20. § (6) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.463A 2000. évi C. törvény 85. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 21. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.



kerülési értékének) a különbözetét, amennyiben asaját tőke értéke a kevesebb;f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságjegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszál-lítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tar-tós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társaságirészesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)értékének és névértéke fejében átvett eszközök ér-tékének a különbözetét, amennyiben az átvett esz-közök értéke a kevesebb;g) a térítés nélkül átadott befektetett eszközök kö-zött kimutatott részesedések nyilvántartás szerintiértékét.

(1a) 464 Befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása-ként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatottés eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő érték-papír – kamatozó értékpapírnál az eladási árában lé-vő kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (3) be-kezdés

d) pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett – el-adási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értékeközötti – veszteségjellegű – különbözetet az értéke-sítéskor, illetve a beváltáskor;

b) a térítés nélkül átadott, befektetett pénzügyi esz-közök között kimutatott értékpapírok és kölcsönökösszegének nyilvántartás szerinti értékét;

c) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatottbefektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettóeszközérték és a könyv szerinti érték különbözeté-ben realizált veszteséget;

d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) agazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyieszközök között kimutatott értékpapír vagy köl-csön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítőokiratban meghatározott értékének a különbözetét,amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több

(2) Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordításokközött kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hi-telintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély ré-szére kell fizetni:

a) a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségekközött nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvényki-bocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő ér-tékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, váltó-tartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamatösszegét az eszközök bekerülési értékében elszá-molt, figyelembe vett kamat kivételével;b) a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt köl-csöntőke) után fizetett, fizetendő (esedékes) kamatösszegét;c) 465 befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor anettó eszközérték és a könyv szerinti érték külön-bözetében realizált veszteséget;d) 466 a valódi penziós ügyletek és az óvadéki re-póügyletek esetén a határidős visszavásárlási kö-telezettség mellett eladott eszköz kötelezettségkéntkimutatott eladási ára és követelésként kimutatottvisszavásárlási ára közötti különbözet összegében,valamint a kölcsönbe vett értékpapír után fizeten-dő kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatrá-fordítást;e) 467 kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós,swap és azonnali ügyletek) teljes veszteségét, haaz ügylet a mérleg fordulónapjáig lezárult, továb-bá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyle-tek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos vesz-teségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányosnyereségének összegéig;f) 468 az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken tör-ténő értékelés alkalmazása esetén, kamatjellegű rá-fordítást csökkentő tételként a kamatfedezeti ügy-letek nyereségét, ha az ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, legfeljebb a fedezett alap-ügylet veszteségének összegéig, továbbá a mérlegfordulónapjáig még le nem zárt ügyletek nyeresé-gét a kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fe-dezeti ügyletek esetében az 59/E. § (5) bekezdéseszerint meghatározott összegben, illetve a kamatfe-dezeti célú cash-flow fedezeti ügyletnek minősülőkamat-swap ügyletek esetében a változó kamatlábés a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, azadott elszámolási időszakra jutó, a mérleg forduló-napjáig időarányosan számított összegének külön-

464A 2000. évi C. törvény 85. § (1a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.465A 2000. évi C. törvény 85. § (2) bekezdés c) pontja a 2009. évi LXXVII. törvény 200. § (2) bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2010. 01. 01.466A 2000. évi C. törvény 85. § 2. bekezdésének d) pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 23. § 1. bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.467A 2000. évi C. törvény 85. §-a 2. bekezdésének e) pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 173. § 2. bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2002. 01. 01.468A 2000. évi C. törvény 85. § 2. bekezdésének f) pontját a 2003. évi LXXXV. törvény 23. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01.

01.



bözetében.(3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közöttkell kimutatni:a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni ré-szesedést jelentő befektetések (ideértve a saját rész-vényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az érté-kesített befektetés eladási ára és könyv szerinti ér-téke közötti – veszteségjellegű – különbözetet (ár-folyamveszteséget);b) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesítő értékpapír – kamatozó értékpapírnálaz eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpa-pírnál a 84. § (5) bekezdésének c) pontja szerint el-számolt kamattal csökkentett – eladási ára és könyvszerinti értéke közötti – veszteségjellegű – külön-bözetet (árfolyamveszteséget) az értékesítéskor;c) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor anévérték és a könyv szerinti érték közötti – vesz-teségjellegű – különbözetet (árfolyamveszteséget);d) a diszkont értékpapír beváltásakor a 84. § (3) be-kezdésének d), illetve a 84. § (5) bekezdésének c)pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeg-gel csökkentett névérték és a vételár közötti – vesz-teségjellegű – különbözetet;e) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente tör-ténő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, vala-mint a könyv szerinti értéknek a törlesztő rész és atörlesztő részt is magában foglaló hátralévő törlesz-tő részek arányában meghatározott összege közötti– veszteségjellegű – különbözetet;f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásávalkapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a kül-földi pénzértékre szóló követeléshez, befektetettpénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezett-séghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg re-alizált árfolyamveszteséget;g) 469 a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzérték-re szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz,értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi érté-kelésekor – a 60. § (3) bekezdése szerint – össze-vontan elszámolt árfolyamveszteséget;h) a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megteste-sítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és név-

értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetbőlaz időbelileg elhatárolt összeget;i) a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megteste-sítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és név-értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet idő-belileg elhatárolt összegének megszüntetését;j) a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciósügyletek és swap ügyletek határidős része esetén,az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejá-rat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes pi-aci árfolyam és kötési (határidős) árfolyamközötti –veszteségjellegű – különbözet teljes összegét, ha azügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént,továbbá a pénzügyileg is realizált veszteségjelle-gű különbözetének a tárgyévre időarányosan jutóösszegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónap-ja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént,valamint a veszteségjellegű különbözet pénzügyi-leg nem realizált várható összegét, ha az ügylet zá-rása a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg;k) a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyle-tek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek)veszteségének teljes összegét, ha az ügylet zárása amérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a veszte-ség tárgyévre jutó időarányos összegét, legfeljebb afedezett alapügylet időarányos nyereségének össze-géig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mér-leg fordulónapjáig nem zárult le;l) a vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díjat, alejáratkor le nem hívott vételi opcióért fizetett op-ciós díjat, és a forgatási célú értékpapír beszerzé-séhez kapcsolódóan felmerült, lehívott vételi opcióopciós díját, ha ez utóbbit a vállalkozó a 61. § (2)bekezdése szerint a beszerzési értékben nem veszifigyelembe;m) a behajthatatlannak minősített vásárolt követelésleírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyvszerinti értékének azon részét, amelyre a befolytpénzbevétel nem nyújt fedezetet;n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási árés a könyv szerinti érték közötti – veszteségjellegű– különbözetet;o) 470 471 a szerződésben meghatározott fizetési ha-táridőn (esedékességen) belül történt pénzügyi ren-dezés esetén adott – a szerződésben meghatározott,

469A 2000. évi C. törvény 85. § 3. bekezdésének g) pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 23. § 3. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.

470A 2000. évi C. törvény 85. § 3. bekezdésének o) pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 12. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.

471A 2000. évi C. törvény 85. § (3) bekezdés o) pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 11. pontjának megfelelőenmódosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.



a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át megnem haladó, nem számlázott – engedmény össze-gét;p) 472 közös tevékenység, közös üzemeltetés eseténa közös költségeknek (ráfordításoknak) a közös te-vékenységben, a közös üzemeltetésben részt vevőkáltal – a tárgyévvel kapcsolatosan – megtérített,megtérítendő összegét, illetve a közös tevékenység-ből, közös üzemeltetésből származó nyereség – tár-gyévvel kapcsolatosan – átadott (fizetendő) össze-gét;r) egyesülés tagjainál az egyesülés működési költ-ségeinek – a tárgyévvel kapcsolatosan – megtérítettösszegét;s) 473 az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken törté-nő értékelés alkalmazása során, a kereskedési célúszármazékos ügyletek esetén, az ügylet zárása (le-járata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszünte-tése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kö-tési (határidős) árfolyam közötti – veszteségjelle-gű – különbözet teljes összegét, ha az ügylet zá-rása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, valaminta mérleg fordulónapján érvényes piaci árfolyam ésa kötési (határidős) árfolyam közötti veszteségjel-legű különbözet pénzügyileg nem realizált várhatóösszegét, ha az ügylet a mérleg fordulónapjáig nemzárult le, ideértve a 84. § (5) bekezdés g) pontja ésa (7) bekezdés t) pontja szerinti fedezeti ügyletnekaz alapügylet nyereségét meghaladó összegét is;t) az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történőértékelés alkalmazása során ráfordítást csökkentőtételként a nem kamatfedezeti célú fedezeti ügy-letek nyereségének összegét, ha az ügylet zárásaa mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a nemkamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedeze-ti ügyletek várható nyereségének összegét a mér-legfordulónapi piaci ár, árfolyam és a kötési (határ-idős) árfolyam közötti – nyereségjellegű – különbö-zet összegében, ha az ügylet a mérleg fordulónap-

jáig nem zárult le, legfeljebb a fedezett alapügylettárgyévben elszámolt veszteségének összegében;u) az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken érté-kelt kereskedési célú, mérlegben szereplő pénzügyieszközök negatív értékelési különbözetét.v) 474 a 85. § (1) és (1a) bekezdésében meghatá-rozott gazdasági események veszteségjellegű ered-ményeit, amennyiben azok a forgóeszközök közöttkimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kap-csolódnak, kivéve a befektetési jegyek eladásakor,beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerintiérték különbözetében realizált veszteséget, amelyeta fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordításokközött kell elszámolni.

(4) 475

(5) A pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek a 84.§ (7) bekezdése szerinti tételei a pénzügyi művele-tek egyéb ráfordításai (3) bekezdés szerinti tételei-vel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kellkimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskorelszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet összevon-tan kell kimutatni.

(6) 476 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tar-tósan adott kölcsönök értékvesztéseként kell kimu-tatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések,a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartósbankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékveszté-sét, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztésekvisszaírt összegével.

86. § 477

87. § (1) 478 Az adózás előtti eredmény az üzemi (üz-leti) tevékenység eredménye és a pénzügyi művele-tek eredményének együttes összege.

(2) 479 480 Adófizetési kötelezettségként kell kimu-tatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelőadó (ideértve különösen a társasági adót, az abba be-számítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi

472A 2000. évi C. törvény 85. § 3. bekezdésének p) pontja a 2004. évi XCIX. törvény 23. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2005. 01. 01.

473A 2000. évi C. törvény 85. § 3. bekezdésének s)- u) pontjait a 2003. évi LXXXV. törvény 23. § 4. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004.01. 01.

474A 2000. évi C. törvény 85. § (3) bekezdés v) pontját a 2015. évi CI. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.475A 2010. évi CXXIII. törvény 196. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2011. 01. 01.476A 2000. évi C. törvény 85. § (6) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 21. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.477A 2015. évi CI. törvény 44. § k) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 07. 04.478A 2000. évi C. törvény 87. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 22. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.479A 2000. évi C. törvény 87. § (2) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 244. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2012.01.01.480A 2000. évi C. törvény 87. § (2) bekezdése a 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2013. 01. 01.



adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzet-közi szerződés rendelkezése alapján mentes a tár-sasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó,a kisvállalati adó megállapított (bevallott, kivetett)összegét.

(3) Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény ésaz adófizetési kötelezettség különbözetével egyezikmeg.

(4) 481

(5) 482

Kiegészítő melléklet88. § (1) A kiegészítő mellékletbe azokat a számsze-

rű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felven-ni, amelyeket e törvény előír, továbbá mindazokat,amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzeté-nek, működése eredményének megbízható és valósbemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hite-lezők számára – a mérlegben, az eredménykimuta-tásban szereplőkön túlmenően – szükségesek. A ki-egészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevé-kenységgel kapcsolatos – más jogszabályban előírt– információkat is.

(2) A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállal-kozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyze-tét, az eszközök és a források összetételét, a saját tő-ke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likvi-ditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőségalakulását.

(3) A számviteli politika meghatározó elemeit ésazok változását, a változás eredményre gyakorolt ha-tását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutat-ni.

(4) 483 A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a be-számoló összeállításánál alkalmazott szabályrend-szert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értéke-lési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásánakszámviteli politikában meghatározott módszerét, el-számolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételek-nél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljá-rásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések

indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre,az eredményre gyakorolt hatásukat.

(4a) 484 A kiegészítő mellékletben be kell mutat-ni a számviteli politikában meghatározott kivételesnagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek ésráfordítások összegét, azok jellegét.

(5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az el-lenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák ered-ményre, az eszközök és a források állományára gya-korolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban amegfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását,évenkénti megbontásban.

(6) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell leg-alább a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cashflow-kimutatást is.

(7) 485 486 A kiegészítő mellékletben be kell mutatniaz adózott eredmény felhasználására vonatkozó ja-vaslatot.

(8) 487 Ha e törvény, illetve más jogszabály előírá-sa szerint a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező,akkor

a) erre a kötelezettségre a beszámoló kiegészítőmellékletében kiemelten és egyértelműen utalnikell, továbbáb) a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgy-évi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgá-latáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, va-lamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évbenaz egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, azadótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nemkönyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díja-kat külön-külön összesítve.

(9) Ha a vállalkozóra vonatkozik a 151. § (1) bekez-dés szerinti kötelezettség, a kiegészítő mellékletbenfel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tar-tozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős sze-mély – a 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartás-ban szereplő – nyilvános adatait.

481A 2015. évi CI. törvény 44. § l) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 07. 04.482A 2015. évi CI. törvény 44. § l) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 07. 04.483A 2000. évi C. törvény 88. § 4. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 25. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.484A 2000. évi C. törvény 88. § (4a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.485A 2000. évi C. törvény 88. § 7. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 25. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.486A 2000. évi C. törvény 88. § (7) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § m) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.487A 2000. évi C. törvény 88. § (8) bekezdése a 2007. évi LXXV. törvény 210. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2008.01.01.



(10) 488 A kiegészítő mellékletben szereplő, a mér-leghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódóadatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kellbemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az ered-ménykimutatásban szerepelnek.

89. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:a) minden olyan gazdasági társaság nevét és szék-helyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónakleányvállalata,b) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhe-lyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó másvállalkozóval közösen vezet,c) minden olyan gazdasági társaság nevét és szék-helyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónaktársult vállalkozása,bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzetttőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, alegutolsó üzleti év adózott eredményét; továbbá489d) minden olyan gazdasági társaság nevét és szék-helyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónakegyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.

(2) 490 A korlátolt felelősségű társaság és a részvény-társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kella Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vo-natkozó rendelkezései szerinta) többségi befolyással,b) minősített többséget biztosító befolyássalrendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, sza-vazatainak arányát.

(3) 491 A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaz-nia kell minden olyan gazdasági társaság nevét,székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavaza-tok arányát, ahol a vállalkozó a Polgári Törvény-könyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelke-zései szerinta) a többségi befolyással,b) a minősített többséget biztosító befolyássalrendelkezik.

(4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

a) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők,az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak te-vékenységükért az üzleti év után járó járandóságösszegét, csoportonként összevontan;b) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, azigazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyó-sított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükbenvállalt garanciákat, csoportonként összevontan, akamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetettösszegek és a visszafizetés feltételei egyidejű köz-lésével;c) a gazdasági társaság korábbi vezető tisztségvise-lőivel, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjaivalszembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljes össze-gét, csoportonként összevontan;d) minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosultszemélynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszá-molót köteles aláírni.

(5) 492 A kiegészítő mellékletben meg kell adni a vál-lalkozó székhelyének és – ha beszámolóját és a kap-csolódó üzleti jelentést interneten is közzéteszi – in-ternetes honlapjának pontos címét, elérhetőségét.

(6) 493 Akiegészítő mellékletben be kell mutatni azonkapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyekbemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, haezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piacifeltételek között valósultak meg. Ennek során be kellmutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennál-ló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatosegyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítélé-séhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletek-re vonatkozó információk összesíthetők az ügyletekjellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza azérintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzeté-re gyakorolt hatásának a megítélését.

89/A. § 494 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

a) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amelyösszeállítja a vállalkozáscsoport azon legnagyobbegységének összevont (konszolidált) éves beszámo-

488A 2000. évi C. törvény 88. § (10) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.489A 2000. évi C. törvény 89. § (1) bekezdésének jelölt része a 2015. évi CI. törvény 43. § 9. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2015. 07. 04.490A 2000. évi C. törvény 89. § (2) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2014.03.15.491A 2000. évi C. törvény 89. § (3) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés g) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2014. 03. 15.492A 2000. évi C. törvény 89. § 5. bekezdését a 2004. évi XCIX. törvény 26. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.493A 2000. évi C. törvény 89. § (6) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 294. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.494A 2000. évi C. törvény 89/A. §-át a 2003. évi LXXXV. törvény 26. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.



lóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot be-vonták,

b) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amelyösszeállítja a vállalkozáscsoport azon legkisebb egy-ségének összevont (konszolidált) éves beszámolóját,amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták,és amely tagja az a) pontban megnevezett vállalko-záscsoportnak,

c) azt a helyet, ahol az a) és b) pontokban jelzettösszevont (konszolidált) éves beszámolók megte-kinthetők, feltéve, hogy azok nyilvánosak.

90. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:a) a bevételek aktív időbeli elhatárolásának,b) a halasztott ráfordításoknak,c) a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatáro-lásának,d) a halasztott bevételekneka jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

(2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogya Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban,a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, aHátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozássalszemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállal-kozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettsé-gek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorok-ból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leány-vállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés,illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat ese-tén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendeltanyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azok-nak a kötelezettségeknek a teljes összegét, ame-lyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év;azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét,amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal bizto-sítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formá-ját;b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljesösszegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékeléseszempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek amérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a

jövőbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezett-ségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szem-beni kötelezettségek összegére;c) 495 azon mérlegen kívüli tételek és mérlegbennem szereplő megállapodások jellegét, üzleti cél-ját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáróle törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekbőlés megállapodásokból származó kockázatok vagyelőnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges avállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez;d) a lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva.

(4) 496 A kiegészítő mellékletben kell bemutatni:a) mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos (jö-vőbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkén-ti részletezésben. Ezeken belül külön kell bemu-tatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint) amérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, op-ciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidősrészének lejárati idejét, szerződés szerinti értékét(kötési árát, árfolyamát), az eredményre gyakoroltvárható hatását (valós értékét, ha az megállapítha-tó), a cash-flowra gyakorolt várható hatását, különfeltüntetve az üzleti év eredményében már figye-lembe vett hatásukat, elszámolási ügylet (szárma-zékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nemfedezeti célú, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötöttügylet részletezésben;b) 497 a bekerülési értéken értékelt befektetett pénz-ügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós ér-téket jelentősen meghaladó összege esetén azokkönyv szerinti értékét és valós értékét, valamint an-nak indoklását, hogy miért nem számolták el az ér-tékvesztést, ideértve a bizonyítékot annak a felté-telezésnek az igazolására, hogy legalább a könyvszerinti érték meg fog térülni;c) 498 a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyle-tek, valamint swap ügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt hatását ügyletfajtánként, elszámo-lási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügy-let, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetvetőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben.

(5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a hát-rasorolt eszközök értékét jogcímek szerinti részlete-zésben.

495A2000. évi C. törvény 90. § (3) bekezdés c) pontja a 2007. évi CXXVI. törvény 295. §-ánakmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos:2008.01.01.


497A 2000. évi C. törvény 90. § (4) bekezdés b) pontja a 2015. évi CI. törvény 24. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2015.07.04.

498A 2000. évi C. törvény 90. § 4. bekezdésének c) pontját a 2004. évi XCIX. törvény 27. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.



(6) 499 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sa-ját tőke elemeinek üzleti éven belüli változását, an-nak okait, különös tekintettel a jegyzett tőke változá-saira. Ismertetni kell azt is, hogy a jegyzett tőkébőlmilyen értéket képvisel és hogyan változott az anya-vállalat, a leányvállalat(ok), közös vezetésű vállalko-zás(ok), társult vállalkozás(ok) által jegyzett összeg.

(7) 500 A kiegészítő mellékletben be kell mutatnia visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészekmegszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell asaját részvények, saját üzletrészek megszerzésénekindokát, a saját részvények, saját üzletrészek szá-mát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszo-nyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészekvisszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén akifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá azüzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társa-ság rendelkezése alá került részvények, üzletrészekegyüttes számát és névértékét. A kiegészítő mellék-letben külön be kell mutatni a visszaváltható részvé-nyekmegszerzésével kapcsolatos – előzőekben rész-letezett – adatokat.

(8) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kap-csolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezett-ségekre képzett céltartalék, illetve annak felhaszná-lása összegét jogcímek szerinti részletezésben, külö-nös tekintettel a kapcsolt vállalkozásokkal szembenfennálló garanciális kötelezettségekre képzett céltar-talék összegére.

(9) Akiegészítő mellékletben kell bemutatni az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés al-kalmazása esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl:a) az általános értékelési eljárásokkal számított pi-aci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltétele-ket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várhatóosztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát,az effektív hozamot, az alternatív befektetés hoza-mát),b) a számított piaci érték meghatározásánál figye-lembe vett tényezőket,c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagy-ságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy azeredményben, illetve a saját tőkében mekkoraösszeg került elszámolásra,d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valósértékét,

e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát(szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, vala-mint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt vár-ható hatását (valós értékét),f) a fedezeti ügyletek hatékonyságát, bemutatva azt,hogy a tárgyévi eredményben, illetve a saját tőké-ben mekkora veszteséget (illetve nyereséget) ellen-tételeztek, amelyek ezáltal nem jelentekmeg amér-legben és az eredménykimutatásban,g) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyéviváltozását,h) a bekerülési (beszerzési) értéken történő értéke-lésről a valós értéken történő értékelésre való átté-rés, illetve a valós értéken történő értékelésről a be-kerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre va-ló áttérés hatását a tárgyévi eredményre, valamintehhez kapcsolódóan az áttérést megelőző üzleti évibeszámoló adatainak az áttérés szerinti átrendezé-sét az összehasonlíthatóság érdekében.

91. § 501 A kiegészítő mellékletben meg kell adni:

a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átla-gos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jel-legű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiketállománycsoportonként megbontva;

b) részvénytársaságnál a kibocsátott részvények szá-mát és névértékét részvény-típusonként (fajtánként)csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgy-évben kibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztathatóés átváltozó kötvények számát és névértékét, továbbáaz opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapírvagy jogmeglétét, jelezve azok számát és a hozzájukkapcsolódó jogokat;

c) azokat az összegeket, amelyek az értékelés követ-keztében a társasági adó megállapításánál módosítótételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövő-beni hatást is be kell mutatni;

d) azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetvepénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tétele-inek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatá-sát, amelyek jelentős összegűek;

e) összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, ame-lyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egye-süléshez, szétváláshoz kapcsolódnak.


500A 2000. évi C. törvény 90. § 7- 9. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 27. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.501A 2000. évi C. törvény 91. §-a a 2015. évi CI. törvény 25. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.



92. § (1) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azimmateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó ér-tékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttóértékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozottértékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését,csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, atárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább amérlegtételek szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletezésben be kellmutatni az elszámolt értékcsökkenési leírást a követ-kező bontásban: terv szerinti leírás lineárisan, deg-resszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel,továbbá a terven felüli értékcsökkenés, a visszaírtterven felüli értékcsökkenés összege. A jelentősebbösszegű terven felüli értékcsökkenés, illetve annakvisszaírása elszámolásának indokait ismertetni kell.

(3) 502 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:a) a befektetett pénzügyi eszközök,b) a készletek,c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokértékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó ér-tékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését,a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztészáró értékét legalább mérlegtételek szerinti bon-tásban, illetve értékpapírtípusonként azok értéke-sítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymássalszemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, il-letve bevételek bruttó összegeit.

93. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:a) 503 az exportértékesítés árbevételét termékexportés szolgáltatásexport szerinti, az importbeszerzésértékét termékimport és szolgáltatásimport szerin-ti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamintmás, az Európai Unión kívüli országok szerinti, il-letve ezen belül földrajzilag elhatárolt piacok sze-rinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozógazdálkodása sajátosságainak figyelembevételévelalakítja ki);b) 504 az értékesítés nettó árbevételét főbb tevékeny-ségenkénti megbontásban, amennyiben az egyes te-

vékenységek, szolgáltatások jelentősen különböz-nek egymástól.

(2) Exporttámogatás esetén a kiegészítő melléklet-nek tartalmaznia kell a támogatott exportárbevétel-hez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül el-számolt költségek, az eladott áruk beszerzési értéke)összegét.

(3) 505 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tá-mogatási program keretében végleges jelleggel ka-pott, folyósított, illetve elszámolt összegeket támo-gatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása(jogcímenként és évenként), a rendelkezésre állóösszeg megbontásban. Támogatási program alatt aközponti, az önkormányzati és/vagy nemzetközi for-rásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékeny-ség fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, jut-tatást kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítőmellékletben a támogatási program keretében kapottvisszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támo-gatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adato-kat. Ha jogszabály erről külön rendelkezik, továb-bi információkat kell a kiegészítő mellékletbenmeg-adni annak érdekében, hogy a támogatások felhasz-nálásának és az államháztartás alrendszereihez tar-tozó vagyon használatának nyilvánossága biztosítottés ellenőrizhető legyen.

(4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kuta-tás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.

(5) 506 A forgalmi költség eljárás [a 71. § (1) bekezdésb) pont] szerinti eredménykimutatást készítő vállal-kozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatniaaz aktivált saját teljesítmények értékének részletezé-sét, a költségek költségnemenkénti megbontását leg-alább a 2. számú melléklet 03-04, 05-07, 10-12 ésVI. sorainak megfelelő részletezettséggel, és a ket-tős könyvvitel zárt rendszerében kimutatott érték-adatokkal.

(5a) 507 A kiegészítő mellékletben jogcímenkéntrészletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költ-ségeinek jelentős tételeit.

502A 2000. évi C. törvény 92. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 26. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.503A 2000. évi C. törvény 93. § 1. bekezdésének a) pontja a 2004. évi XCIX. törvény 28. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2005. 01. 01.504A 2000. évi C. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 197. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2011. 01. 01.505A 2000. évi C. törvény 93. § 3. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 28. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2004. 01. 01.506A 2000. évi C. törvény 93. § (5) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § n) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.507A 2000. évi C. törvény 93. § (5a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 27. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.



(6) 508 A kiegészítő mellékletben be kell mutatniaz eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele,Egyéb bevételek tételeiből – a felsorolt részletezés-ben -, továbbá az Egyéb bevételek és a Pénzügyi mű-veletek bevételei között kimutatott halasztott bevé-telekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül azanya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.

94. § (1) A környezet védelmét közvetlenül szolgálótárgyi eszközök - 92. § (1) bekezdése szerint – rész-letezett adatait a kiegészítő mellékletben külön bekell mutatni.

(2) A kiegészítő mellékletben a veszélyes hulladékok,környezetre káros anyagok nyitó és záró készleté-nek mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladé-kok, környezetre káros anyagok mennyiségének ésértékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vo-natkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályokalapján kell bemutatni.

(3) A kiegészítő mellékletben – jogcímenként elkülö-nítetten – be kell mutatni a környezetvédelmi köte-lezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbe-ni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az elő-ző üzleti évben képzett céltartalék összegét, továb-bá a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben kör-nyezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költsé-gek összegét, valamint a kötelezettségek között kinem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási köte-lezettségek várható összegét.

94/A. § 509 A kiegészítő mellékletben be kell mutat-ni a külföldi telephelyek főbb adatait telephelyen-ként külön-külön, így különösen azok megnevezé-sét, címét, befogadó országát, a működéshez tartósanrendelkezésre bocsátott eszközök értékét, a külföldigazdálkodásból származó követelések és kötelezett-ségek, a külföldi gazdálkodásból származó adózotteredmény és a külföldön befizetett főbb adók össze-gét.

Üzleti jelentés95. § 510 (1) Az üzleti jelentés célja, hogy az éves be-

számoló adatainak értékelésével úgy mutassa be avállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét,

az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során fel-merülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkalegyütt, hogy ezekről – a múltbeli tény- és a várhatójövőbeni adatok alapján – a tényleges körülmények-nek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.

(2) Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmeneté-nek fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzeté-ről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségévelösszhangban álló elemzést kell tartalmaznia.

(3) A (2) bekezdés szerinti elemzésnek tartalmazniakell – a vállalkozó fejlődésének, teljesítményénekvagy helyzetének megértéséhez szükséges mérték-ben – minden olyan pénzügyi és ahol szükséges,minden olyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi jelle-gű teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üz-leti vállalkozás szempontjából.

(4) Az üzleti jelentésben ki kell térni:a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lénye-ges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;b) a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismertés várható fejlődése, a belső döntések várható ha-tása függvényében);c) a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére;d) 511 a telephelyek, fióktelepek bemutatására;e) a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspoliti-kára.

(5) Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni:a) a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyihelyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vál-lalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelős-ségét;b) a környezetvédelem területén történt és várhatófejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat;c) a környezetvédelem eszközei tekintetében a vál-lalkozó által alkalmazott politikát;d) a környezetvédelmi intézkedéseket, azok végre-hajtásának alakulását.

(6) Az üzleti jelentésben kell bemutatni:a) a pénzügyi instrumentumok hasznosítását (be-fektetési vagy forgatási célú minősítését, a valósértéken történő értékelés esetén az értékelés szem-pontjából történő besorolását, a származékos ügy-letek fedezeti vagy nem fedezeti jellegét), ha az je-lentős hatással van a vagyoni helyzetre,


509A 2000. évi C. törvény 94/A. §-át a 2004. évi XCIX. törvény 29. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.510 A 2000. évi C. törvény 95. §-a a 2004. évi XCIX. törvény 30. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.511A 2000. évi C. törvény 95. § (4) bekezdés d) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 24. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2015. 07. 04.



b) a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügyletpolitikát,c) az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow koc-kázatot (számszerűsítve is).

(7) Az üzleti jelentésnek, ahol szükséges, hivatkozniakell és további magyarázatokat kell adnia az éves be-számolóban szereplő adatokra.

(8) Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni és azta hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képvi-seletére jogosult személy köteles aláírni.

95/A. § 512 Annak a vállalkozónak, amelynek kibocsá-tott – a 3. § (6) bekezdésének 3. pontja szerinti, sza-vazati jogot megtestesítő – értékpapírjai (a további-akban: kibocsátott részesedések) tőzsdei kereskedel-me engedélyezett az Európai Unió valamely tagálla-mának elismert (szabályozott) piacán (tőzsdéjén), azüzleti jelentésben részletesen be kell mutatnia:

a) a jegyzett tőke összetételét, ideértve azokat a kibo-csátott részesedéseket is, amelyek tőzsdei kereske-delme nem engedélyezett az Európai Unió valamelytagállamának elismert (szabályozott) piacán (tőzs-déjén), részvénytársaságnál részvényfajták szerintibontásban, jelezve e fajtáknak a jegyzett tőkén belüliarányát, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat éskötelezettségeket,

b) a jegyzett tőkét megtestesítő kibocsátott részese-dések átruházásának bármilyen korlátozását (ideért-ve a részesedésszerzéshez kapcsolódó korlátozáso-kat, vagy a társaság, illetve a kibocsátott részesedé-sek más birtokosai beleegyezésének szükségességétis),

c) azon befektetőket, amelyek jelentős közvetlen vagyközvetett részesedéssel rendelkeznek a vállalkozósaját tőkéjében (ideértve a piramisszerkezeteken ala-puló és a keresztrészesedéseket is), akkor is, ha abefektetők a részesedéssel részvényeket megtestesí-tő igazolások útján rendelkeznek,

d) a különleges irányítási jogokat megtestesítő kibo-csátott részesedések birtokosait és e jogokat,

e) bármely munkavállalói részvényesi rendszer általelőírt irányítási mechanizmust, amelyben az irányí-tási jogokat nem közvetlenül a munkavállalók gya-korolják,

f) a szavazati jogok bármely korlátozását (különösena meghatározott részesedéshez vagy szavazatszám-hoz kapcsolódó szavazati jog korlátozást, szavazati

jogok gyakorlására vonatkozó határidőket, valamintazon rendszereket, amelyek által a részesedésekhezfűződő pénzügyi előnyök – a vállalkozó együttmű-ködésével – elkülönülnek a kibocsátott részesedésekbirtoklásától),

g) a tulajdonosok közötti bármely megállapodást,amelyről a vállalkozónak tudomása van, és amelya kibocsátott részesedések, illetve a szavazati jogokátruházásának korlátozását eredményezheti,

h) a vezető tisztségviselők kinevezésére és elmozdí-tására, valamint az alapszabály módosítására vonat-kozó szabályokat,

i) a vezető tisztségviselők hatáskörét, különösen arészvénykibocsátásra és -visszavásárlásra vonatkozójogkörüket,

j) a vállalkozó részvételével kötött bármely lényegesmegállapodást, amely egy nyilvános vételi ajánla-tot követően a vállalkozó irányításában bekövetke-zett változás miatt lép hatályba, módosul vagy szű-nik meg, valamint ezen események hatásait, kivéve,ha ezen információk nyilvánosságra hozatala súlyo-san sértené a vállalkozó méltányos üzleti érdekeit,feltéve, hogy más jogszabály alapján sem kell nyil-vánosságra hoznia azokat,

k) bármely, a vállalkozó és vezető tisztségviselője, il-letve munkavállalója között létrejött megállapodást,amely kártalanítást ír elő arra az esetre, ha a veze-tő tisztségviselő lemond, vagy a munkavállaló fel-mond, ha a vezető tisztségviselő vagy a munkavál-laló jogviszonyát jogellenesen megszüntetik, vagya jogviszony nyilvános vételi ajánlat miatt szűnikmeg.

95/B. § 513 (1) Az a vállalkozó, amelynek átruházha-tó értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség va-lamely államának szabályozott piacán kereskedés-re befogadták, üzleti jelentésében vállalatirányításinyilatkozatot tesz közzé.

(2) A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább azalábbiakat kell tartalmaznia:a) hivatkozás a vállalkozó által – jogszabály rendel-kezése alapján – kötelezően alkalmazandó és/vagyönkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabá-lyokra, annak megjelölésével, hogy ezen szabályokmilyen módon hozzáférhetők a nyilvánosság szá-mára,

512A 2000. évi C. törvény 95/A. §-át a 2006. évi IV. törvény 349. § 5. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006. 07. 01.513 A 2000. évi C. törvény 95/B. §-át a 2007. évi CXXVI. törvény 296. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.



b) hivatkozás a jogszabályi követelményeken túl-menően alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattalösszefüggő információkra,c) annak bemutatása, hogy a vállalkozó – a jogsza-bályokkal összhangban – az a) pont szerinti sza-bályok mely részeitől, milyen mértékben és milyenokból tért el,d) annak indoklása, ha a vállalkozó az a) pont sze-rinti szabályok valamely rendelkezését nem alkal-mazta,e) a vállalkozó belső ellenőrzési és kockázatkezelésirendszere(i) főbb jellemzőinek bemutatása a beszá-molókészítés összefüggésében,f) a 95/A. § c), d), f), h) és i) pontja szerinti informá-ciók, ha a vállalkozó a 95/A. § hatálya alá tartozik,g) a legfőbb irányító (vezető) szerv, az ügyvezetőszerv és a felügyelő testület, valamint ezek bizott-ságainak összetétele és működése.

(3) A vállalkozónak hozzáférhetővé kell tennie a (2)bekezdés b) pontja szerinti gyakorlatának leírását anyilvánosság számára. E gyakorlat – a vállalkozódöntése szerint – bemutatható az üzleti jelentésben,de más módon is hozzáférhetővé tehető a nyilvános-ság számára.

IV. FejezetEGYSZERŰSÍTETT ÉVES

BESZÁMOLÓ96. § (1) 514 Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-

(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimuta-tásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést– az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó-an – nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves be-számoló készítésénél az éves beszámoló készítésérevonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben fog-lalt eltérésekkel.

(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1.számú melléklet „A”, illetve „B” változata közül avállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és ró-mai számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) 515 Az egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet közül avállalkozó által választott eredménykimutatás nagy-betűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3a) 516 A (2) és (3) bekezdés alkalmazása soránösszevont, arab számmal jelölt tételek összegét,azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a ki-egészítőmellékletben, amennyiben azok jelentősnekminősülnek.

(4) 517 Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítőmellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a90. § (2) bekezdése, a 90. § (3) bekezdés a) pont-ja, a 90. § (7) bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyév-ben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statiszti-kai létszámát kell bemutatni.

(4a) 518 Ha az egyszerűsített éves beszámolót készí-tő vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti le-hetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletben be kellmutatnia az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1) be-kezdése szerinti adatokat.

(5) 519 520 Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészí-tő mellékletében a könyvvizsgáló által a 88. § (8) be-kezdésének b) pontjában foglalt jogcímeken felszá-mított díjakat nem kell összegszerűen bemutatni, haaz tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását,és a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátóhatóság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjak-ról részletes tájékoztatást ad.

(6) 521

514A 2000. évi C. törvény 96. § (1) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 245. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01.01.

515A 2000. évi C. törvény 96. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § o) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.07. 04.

516A 2000. évi C. törvény 96. § (3a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.517A 2000. évi C. törvény 96. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 28. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.518A 2000. évi C. törvény 96. § (4a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 28. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.519A 2000. évi C. törvény 96. § (5) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 191. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2011.01.01.520A 2000. évi C. törvény 96. § (5) bekezdése a 2012. évi CCVIII. törvény 41. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2013. 07. 01.521A 2015. évi CI. törvény 44. § p) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 07. 04.522A 2000. évi C. törvény 97. § (1) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § f) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2016. 01. 01.



97. § (1) 522 Ha az egyszerűsített éves beszámolót ké-szítő vállalkozó a 9. § (2) bekezdése szerinti hárommutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékéttúllépi két egymást követő üzleti évben, akkor a má-sodik üzleti évet követő évtől évtől éves beszámolótköteles készíteni.

(2) 523 Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közülbármelyik kettő a határérték alá kerül két egymástkövető üzleti évben, akkor a második üzleti évet kö-vető évtől évtől a vállalkozó egyszerűsített éves be-számolót készíthet.

98. § Az egyszerűsített éves beszámoló készítése so-rán:

a) az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás alkalma-zása nem kötelező;

b) 524 a saját termelésű készlet – a 66. § (1) bekez-désben rögzítettektől eltérően – a még várhatóan fel-merülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csök-kentett eladási áron is értékelhető, a még várhatóanfelmerülő költségek a teljesítési fok alapján arányo-sítással is meghatározhatók;

c) 525

d) 526 a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekez-dése előírásait nem kötelező alkalmazni.

98/A. § 527

V. FejezetEGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓ

Általános szabályok99. § 528 (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdál-

kodó az üzleti évről december 31-i fordulónappalegyszerűsített beszámolót köteles készíteni. Az egy-szeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a 11. § (2)-(3)bekezdésében foglaltakat nem alkalmazhatja.

(2) Az egyszerűsített beszámoló a 4. számú mellék-let szerinti egyszerűsített mérlegből és az 5. számúmelléklet szerinti eredménylevezetésből áll. Az egy-szerűsített mérleg és az eredménylevezetés tételei to-vábbtagolhatók.

(3) Az egyszerűsített mérleget és az eredményleveze-tést a tételek e törvény szerinti sorrendjében, bizony-latokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egy-szeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illet-ve az eszközökről és a forrásokról vezetett részletezőnyilvántartások, a leltárak) adatai alapján, világos ésáttekinthető formában kell összeállítani.

(4) Az egyszerűsített mérleget és az eredményleveze-tést magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat ezerforintban kell megadni.

(5) 529 Az egyszerűsített mérleget és az eredményle-vezetést a hely és a kelet feltüntetésével a gazdálkodóképviseletére jogosult személy köteles aláírni.

(6) Az egyszerűsített mérlegben, az eredményleveze-tésben – minden tételnél – fel kell tüntetni az elő-ző üzleti év megfelelő adatát. Amennyiben az ellen-őrzés az előző üzleti év(ek) egyszerűsített mérlegé-ben, eredménylevezetésében – a 3. § (3) bekezdésé-nek 3. pontja és a 14. § (4) bekezdése alapján a gaz-dálkodó számviteli politikájában rögzített feltételekszerint – jelentős összegűnek minősülő hibá(ka)t ál-lapított meg, akkor az előző üzleti év(ek)re vonat-kozó módosításokat az egyszerűsített mérleg és azeredménylevezetés minden tételénél az előző üzle-ti év adatai mellett be kell mutatni. Ilyen esetben azegyszerűsített mérlegben is, az eredménylevezetés-ben is külön-külön oszlopban szerepelnek az előzőévi adatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módo-sítások, illetve a tárgyévi adatok.

(7) Az egymást követő üzleti évek egyszerűsített mér-legeiben, eredménylevezetéseiben az összehasonlít-hatóságot a szerkezeti felépítés, a tagolás és a tarta-lom, a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárása-inak állandóságával kell biztosítani.

523A 2000. évi C. törvény 97. § (2) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § f) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2016. 01. 01.

524A 2000. évi C. törvény 98. §-ának b) pontja a 2002. évi XLII. törvény 240. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 01.01.

525A 2000. évi C. törvény 98. § c) pontját a 2005. évi CXII. törvény 30. § 4. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. 01. 01.526A 2000. évi C. törvény 98. § d) pontját a 2005. évi CXII. törvény 7. §-a iktatta be. Hatályos: 2006. 01. 01.527A 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 3. pontja hatályon kívül helyezte a 98/A. §-t és megelőző alcímét. Hatályos: 2013. 01. 01.528 A 2000. évi C. törvény 99. § 1. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 11. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2004. 01. 01.529A 2000. évi C. törvény 99. § 5- 6. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 11. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2004. 01. 01.



100. § 530 (1) Az egyszerűsített beszámolót készítőgazdálkodó a 15. § (2) és (7) bekezdésében foglal-taktól eltérően az árbevételt, az egyéb bevételeket,valamint a költségeket, a ráfordításokat – az érték-csökkenési leírás és az értékvesztés kivételével – ésaz egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése éskifizetése időszakában, illetve a (2) bekezdés szerinta nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában kö-teles a könyvekben elszámolni.

(2) A teljesítés időszakában el kell számolni azt is, haaz ügylet ellenértékét más eszköz (ideértve a váltó-val történő kiegyenlítést is) átadás-átvételével rende-zik. Az ilyen ügyleteket azok valós tartalma szerint,bruttó módon kell elszámolni.

(3) 531 Az egyszerűsített mérleg a gazdálkodó decem-ber 31-én meglévő, a leltárba értékkel felvett vala-mennyi eszközét és azok forrásait; az eredményle-vezetés az üzleti évben folytatott tevékenység vala-mennyi végleges (vissza nem fizetendő) bevételétés végleges (vissza nem követelhető) kiadását, va-lamint az eszközök, a kötelezettségek mérlegfordu-lónapi értékeléséből származó értékmódosításokatbruttó módon tartalmazza, függetlenül attól, hogy azügyletek teljesítésekor tényleges pénzkiadásra vagypénzbevételre sor került-e vagy sem.

Az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinektartalma

101. § (1) Az egyszerűsített mérleg egyes tételeinektartalma a (2) bekezdésben foglaltakat figyelembevéve megegyezik az 1. számú melléklet „A” válto-zata szerinti tagolás tartalmával.

(2) Az egyes tételeknél figyelembe veendők értelem-szerűen a 23-31. §-ok, a 35-43. §-ok előírásai azzalaz eltéréssel, hogy az alapítás-átszervezés költségei-nek aktiválására, a befektetett eszközök értékhelyes-bítésére és ezzel összefüggésben az értékelési tarta-lék kimutatására, a 41. § (4)-(6) bekezdése szerintisajátos céltartalékképzésre, az eredménytartalék 37.§ (2) bekezdés d) pontja, illetve (6) bekezdése sze-rinti igénybevételére, valamint a hivatkozott §-oknála kiegészítő mellékletre vonatkozó előírások az egy-szerűsített mérleg készítésekor nem alkalmazhatók.

(3) Az egyszerűsített mérlegben a pénzmozgáshoznem kapcsolódó, a jövőben kiegyenlítésre kerülő kö-vetelések és kötelezettségek, valamint a pénzkiadás-ból származó követelések és a pénzbevételből szár-mazó kötelezettségek mérlegfordulónapi állományátelkülönítetten kell szerepeltetni.

(4) 532 Pénzkiadásból származó követelésként kell azegyszerűsített mérlegbe felvenni a gazdálkodó általnyújtott kölcsön, a nem beszerzési céllal adott előlegés az adótúlfizetés más adónemben fennálló kötele-zettség teljesítésére be nem tudott összegét.

(5) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelésekközött kell az egyszerűsített mérlegben kimutatniaz áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből szár-mazó követeléseket (vevők), valamint a jogszerűenigényelt, de a mérlegfordulónapig pénzügyileg mégnem teljesített támogatásokat.

(6) A pénzeszközök közé kell felvenni a pénzforgalminyilvántartásban a követelések között elkülönítettenkönyvelt valuta- és devizakészletek forintra átszámí-tott értékét.

102. § (1) 533 A 35. § (2) bekezdésében foglaltaktól el-térően a saját tőke jegyzett tőkéből, tőketartalékból,eredménytartalékból, lekötött tartalékból és egysze-rűsített adózott eredményből áll. A saját tőkéneknem része a pénzügyileg később realizálódó, az (5)-(6) bekezdés szerinti tartalék. A 38. § szerinti le-kötött tartalékot a megfelelő jogcímek alapján a tő-ketartalékból történő átvezetéssel, illetve a saját tő-kében kimutatásra kerülő eredménytartalék összegétcsökkentve kell az egyszerűsített mérlegbe beállíta-ni.

(2) Jegyzett tőkeként a tulajdonosok, a tagok ál-tal ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátottpénzeszközök és a nem pénzbeli hozzájáruláskéntténylegesen átadott eszközök létesítő okirat, annakmódosítása, illetve a legfőbb szerv erről szóló hatá-rozata szerint elfogadott együttes értékét kell kimu-tatni, cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbevaló bejegyzés időpontjával.


531A 2000. évi C. törvény 100. § 3. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 11. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2004. 01. 01.





(3) 534 Az eredménytartalék az egyszerűsített adó-zott eszközértéknek a céltartalékokkal, a kötelezett-ségekkel, valamint a jegyzett tőkével, a tőketartalék-kal, a lekötött tartalékkal, az egyszerűsített adózotteredménnyel és az (5)-(6) bekezdés szerinti tartalék-kal csökkentett összegeként állapítható meg.

(4) 535 Az egyszerűsített beszámoló adózott eredmé-nye az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye ésaz ezen időszakban bekövetkezett egyéb, ténylegespénzbevételt vagy pénzkiadást nem jelentő véglegesvagyonváltozás együttes összegéből, az értékkorrek-ciók (értékcsökkenési leírás, értékvesztés, készlet-változás), és az adókötelezettség levonását követő-en a gazdálkodónál maradó összeg, illetve saját tőkecsökkenés, egyezően az eredménylevezetésbe beál-lított összeggel.

(5) Az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalékazt az adózás előtti jövőbeni vagyonváltozást mutat-ja, amelyet az egyszerűsített mérlegbe beállított, ajövőbeni pénzügyi rendezéskor adóköteles bevételtvagy költséget, ráfordítást eredményező eszközök ésforrások különbözete jelent.

(6) 536 Tartaléknak minősüla) az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállí-tott saját termelésű készletek, a fizetendő általánosforgalmi adót nem tartalmazó vevőkkel szembenikövetelések, a jogszerűen igényelt, de a mérleg-fordulónapig pénzügyileg még nem teljesített tá-mogatások, a 106. § (3) bekezdésének alkalmazá-sa esetén a pénzkiadásból származó követelések,a pénzbevételből származó kötelezettségek bevé-telként még el nem számolható árfolyamnyereségeegyüttes összegének, ésb) az egyszerűsített mérleg forrásoldalára beállított,a vásárolt készletek záró állományához, az immate-riális javak, a tárgyi eszközök beszerzéséhez nemkapcsolódó szállítókkal szembeni kötelezettségeklevonható általános forgalmi adót nem tartalmazóösszege, továbbá a 103. § (1) bekezdése szerinticéltartalék, valamint a 103. § (2) bekezdése szerinti

rövid lejáratú kötelezettségek közül a jövőbeni ki-egyenlítésükkor költséget, ráfordítást jelentő köte-lezettségek együttes összegénekkülönbözete (negatív előjelű is lehet).

103. § (1) A 41. § (1)-(2) bekezdése szerinti céltarta-lékot csak az egyszerűsített mérlegbe kell beállítani,azt könyvelni nem szabad.

(2) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratúkötelezettségek között kell az egyszerűsített mérleg-ben kimutatni a pénzforgalmi nyilvántartásban nemkönyvelt, elismert kötelezettségeket, ígya) 537 a szállítóval szembeni kötelezettségeket,b) a tulajdonosok részére jóváhagyott osztalék (ré-szesedés) összegét,c) 538 a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatásigénybevételéből, a nem hitel- és kölcsönfelvétel-ből származó, a tárgyidőszakot terhelő kötelezett-ségek (decemberi munkabér, szociális hozzájárulá-si adó, egészségügyi hozzájárulás, egyéb) összegét,továbbád) a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal azüzleti évre elszámolt (bevallott), de pénzügyileg amérlegfordulónapig még nem rendezett adókötele-zettségek összegét is.

(3) A fizetendő és az előzetesen felszámított általá-nos forgalmi adó költségvetéssel még nem rendezettegyenlegét a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó köte-lezettségek, illetve követelések között kell kimutatni,függetlenül attól, hogy azt a vonatkozó törvény elő-írása alapján még nem kellett bevallani, vagy beval-lották ugyan, de pénzügyileg a mérlegfordulónapigmég nem teljesítették.

(4) 539 Ha a gazdálkodó jogszabály vagy államközimegállapodás alapján a tevékenységéhez vissza nemtérítendő támogatást kap, akkor a kapott pénzössze-get kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilván-tartásába felvennie. Az ebből származó kötelezett-séget akkor és olyan összegben kell az adókötelesegyéb bevételek közé átvezetni, amikor és amekkora


535A 2000. évi C. törvény 102. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 29. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.536A 2000. évi C. törvény 102. §-ának 6. bekezdése a 2001. évi LXXIV. törvény 127. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2002. 01. 01.537A 2000. évi C. törvény 103. §-a 2. bekezdésének a) pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 173. § 3. bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2002. 01. 01.538A 2000. évi C. törvény 103. § (2) bekezdés c) pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 12. pontjának megfelelően

módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.539A 2000. évi C. törvény 103. § 4. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 11. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2004. 01. 01.



összegben a kapott (befolyt) pénz elköltéséhez költ-ség (termelési és kezelési költség vagy értékcsökke-nés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél– a támogatási okiratban foglalt határidőig – nemvalósult meg, de a kapott pénzt nem kell visszafi-zetni, a határidő lejáratakor annak a kötelezettségekközött nyilvántartott összegét adóköteles egyéb be-vételként elszámolva kell a kötelezettségek közül ki-vezetni. Az adóköteles egyéb bevételként elszámoltösszeget az eredménylevezetés pénzügyileg rende-zett adóköteles egyéb bevételek tételébe kell beállí-tani.

Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése104. § Az egyszerűsített mérleg tételei értékelésénéláltalános szabályként a 46-68. §-ban foglaltakat – a ki-egészítő mellékletre vonatkozó előírások kivételével –és a 105-106. §-ban foglalt sajátosságok figyelembe-vételével kell alkalmazni.

105. § (1) Az egyszerűsített beszámoló készítésekoraz immateriális javak és a tárgyi eszközök érték-csökkenését, valamint a befektetett pénzügyi eszkö-zök, az értékpapírok és a pénzkiadásból származókövetelések értékvesztéseit figyelembe kell venni,függetlenül attól, hogy az eredmény nyereség vagyveszteség.

(2) Az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból szár-mazó követelések (vevők) és kötelezettségek (szál-lítók) egyszerűsített mérlegbe beállítandó értékét arendelkezésre álló információk szerint várhatóan ki-egyenlítésre kerülő összegre módosított (legfeljebbaz elfogadott, számlázott) összegben kell meghatá-rozni. A vevőkövetelés értékvesztését, leírását ráfor-dításként, a szállítóval szembeni kötelezettség elen-gedését, harmadik fél általi átvállalását bevételkéntelszámolni nem szabad.

(3) Az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaértékelést(visszaírást) az egyszerűsített mérlegbe beállítandóeszközöknél nem kell alkalmazni.

(4) Az egyszerűsített mérlegben a saját termelésűkészletet (befejezetlen termelést, félkész és készter-méket, növendék-, hízó- és egyéb állatot) a még vár-hatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszon-nal csökkentett eladási áron is ki lehet mutatni.

(5) A 48. § (1) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközökfelújítási munkái számlázott értékének, illetve köz-vetlen költségeinek aktiválására vonatkozó előíráso-kat, továbbá a 47. § (4), (6) bekezdésében foglal-takat, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatok-ra vonatkozó előírásait, az 52. § (1) bekezdésénekmaradványértékre vonatkozó előírásait az egyszerű-sített mérleg készítésénél nem kötelező alkalmazni.Az 50. § (4) bekezdése szerinti eszközök, valaminta negatív üzleti vagy cégérték az egyszerűsített mér-legben nem mutathatók ki.

(6) A tárgyi eszköz, az immateriális jószág beszerzé-si értékét a beruházási szállítóval, a szállítóval szem-ben fennálló kötelezettségből elengedett, mások általátvállalt összeggel csökkenteni kell. Ilyen esetben azévenként elszámolandó értékcsökkenés összegét az53. § (3) bekezdése alapján módosítani kell.

(7) A 68. § (1) bekezdésében foglalt előírást nem kellalkalmazni.

(8) 540 Amennyiben a tárgyi eszköz hasznosításá-ban olyan lényeges és tartós változás következik be,amely annak a 23. § (5) bekezdése szerint a készle-tek közé való átsorolását indokolttá teszi, akkor a be-ruházási szállítóval, a szállítóval szemben még nemrendezett kötelezettség összegéig amár elszámolt ér-tékcsökkenést vissza kell írni. Ezt a korrekciót azeredménylevezetés értékcsökkenés sorába beállítottadat számításakor negatív előjellel kell figyelembevenni. Ha a 23. § (5) bekezdése szerinti átsorolás ki-fizetett vásárolt vagy saját termelésű készletből tör-ténik, az ilyen tárgyi eszköz bekerülési (legfeljebbpiaci) értékében a 111. § (6) bekezdésében foglaltakszerinti költségkorrekciót el kell számolni.

106. § (1) Az egyszerűsített mérlegben, a devizábanfennálló követeléseket és kötelezettségeket – függet-lenül attól, hogy azok állományba vétele pénzbe-vétellel vagy pénzkiadással együttjárt-e – pénzügyirendezésükig a szerződés szerinti teljesítés napjáravonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devi-zaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimu-tatni.

(2) Az egyszerűsített mérlegben a valutakészletet, adevizaszámlán lévő devizát a pénz tényleges be-folyásakor (jóváírásakor) érvényes, a 60. § (4)-(6)bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított fo-rintértéken lehet kimutatni.





(3) 541 Az (1) és (2) bekezdés szerinti eszközöket éskötelezettségeket a mérlegfordulónapon csak abbanaz esetben kell – az esetleges árfolyamváltozás miatt– átértékelni, ha az árfolyamváltozás a gazdálkodószámviteli politikájában meghatározottak szerint je-lentősnek minősül.

Az egyszerűsített mérleg tételeinekalátámasztása leltárral

107. § Az egyszerűsített mérleg tételeit leltárral kellalátámasztani. A leltár készítésével kapcsolatban a 69.§ előírásait kell alkalmazni.

Az eredménylevezetés tartalma, tagolása

108. § 542 (1) 543 Az eredménylevezetés az egyszereskönyvvitelt vezető gazdálkodó egyszerűsített adó-zott eredményének, valamint pénzügyi eredményetárgyévi változásának levezetését tartalmazza, azeredmény keletkezésére, módosítására ható főbb té-nyezőknek, összetevőknek a bemutatásával.

(2) Az eredménylevezetésben a végleges (vissza nemfizetendő, illetve vissza nem követelhető) pénzmoz-gások egyenlegeként a pénzügyi eredmény adóköte-les és jövedelemadózás alá nem vont tárgyévi válto-zását, valamint az adózott eredményben a valódiság,az óvatosság elvét érvényesítve – a 100. § (2) és a105. § (1) bekezdése alapján tényleges pénzmozgáshiányában is – számításba veendő bevételeket, ráfor-dításokat és értékmódosításokat elkülönítetten kellszerepeltetni.

(3) Az eredménylevezetésben a bevételeket, a költsé-geket, ráfordításokat meg kell bontani aszerint, hogyazokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagypénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.

Az eredménylevezetés tételeinek tartalma109. § (1) Pénzügyileg rendezett nettó árbevételként

kell kimutatni a 72-75. § szerinti, a mérlegforduló-napig pénzügyileg rendezett összegeket.

(2) 544 545 Nem pénzben kiegyenlített értékesítés net-tó árbevételeként kell kimutatni az értékesítés 72-75.§ szerinti – általános forgalmi adó nélküli – ellen-értékét, ha azt a gazdálkodó részben vagy egészennem pénzben kapja meg, a vevő – a Polgári Tör-vénykönyv előírásai figyelembevételével – az ellen-értéket egyéb eszköz átadásával vagy a vele szembenfennálló kötelezettség beszámításával rendezi.

(3) 546 Árbevételként kell figyelembe venni a koráb-ban ráfordításként el nem számolható behajthatat-lannak vagy bizonytalannak minősített vevőkövete-lésre utólag befolyt [pénzbevételt jelentő vagy a (2)bekezdés szerint beszámított] összeget is.

(4) 547 Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevé-telek a 77. § szerinti egyéb bevételek, a 84. § szerin-ti pénzügyi műveletek bevételei mérlegfordulónapigpénzügyileg rendezett összegei. Az elengedésről, azátvállalásról szóló megállapodás szerint az üzleti év-ben elengedett vagy harmadik személy által átvállalthitel- és kölcsöntartozások összegét is itt kell sze-repeltetni (a pénzbevétel már korábban megtörtént,de végleges bevétellé a visszafizetési kötelezettségmegszűnésével vált).

(5) Pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételkéntkell kimutatni különösen:a) az elengedésről, az átvállalásról szóló megálla-podás szerint az üzleti évben elengedett vagy har-madik személy által átvállalt beruházási szállító-val, szállítóval szembeni kötelezettség összegébőla beszerzett eszköz üzembe helyezése óta elszá-molt (halmozott) értékcsökkenést részben vagy tel-jes egészében ellentételező összeget,b) 548 a tulajdoni részesedést jelentő befektetéskönyv szerinti értékét meghaladóan, nem pénzben






547A 2000. évi C. törvény 109. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § q) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.07. 04.

548A 2000. évi C. törvény 109. § (5) bekezdés b) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 11. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 11. 27.



kapott értéket a gazdasági társaság átalakulásakor,egyesülésekor, szétválásakor, megszűnésekor.

(6) A pénzbevételt nem jelentő, jövedelemadózás alávont bevételek között kell kimutatni a ténylegespénzmozgás nélkül, a változás végleges jellegére te-kintettel elszámolt bevételeket, ideértve a kölcsön-követelés, az értékpapír ráfordításként elszámolt ér-tékvesztésének, behajthatatlanként leírt összegénekutólagosan, nem pénzben történő kiegyenlítését is.

(7) A jövedelemadózás alá nem vont bevételek azoka pénzbevételek vagy pénzmozgás nélküli véglegesbevételek, amelyekkel szemben ráfordítás nem szá-molható el (többletként befizetett adó visszatéríté-se, más adónemnél történő figyelembevétele, jog-szabály alapján adómentesen kapott pénzbevétel). Ittkell szerepeltetni az üzleti évben a tagoktól vagyo-ni hozzájárulásként kapott eszközök létesítő okirat,annak módosítása, illetve a legfőbb szerv erről szólóhatározata szerinti értékét is.

(8) A 37. § (1) bekezdésének f) pontja szerint jogsza-bály alapján az eredménytartalékba helyezett pénz-eszközöket a jövedelemadózás alá nem vont pénz-bevételek, illetve a 37. § (2) bekezdésének g) pont-ja szerint jogszabály alapján az eredménytartalékbólátadott pénzeszközöket a jövedelemadózásban ráfor-dításként nem érvényesíthető egyéb kiadások közöttkell az eredménylevezetésben kimutatni.

110. § (1) A ráfordításként érvényesíthető kiadásokközé csak az üzleti évben kifizetett összegeket lehetbeállítani.

(2) A ráfordítást jelentő eszközváltozások tétel az üz-leti évben, nem pénzben teljesített kötelezettségki-egyenlítéseket tartalmazza.

(3) A ráfordítást jelentő elszámolások között kell ki-mutatni az értékcsökkenési leírást, az értékvesztés-ként elszámolt összeget, valamint az egyszerűsítettmérlegben kimutatott kifizetett vásárolt készletek ál-lományváltozását.

111. § (1) Az anyag- és árubeszerzés költségei tétel a78. §-ban részletezett kifizetett anyagjellegű ráfordí-tásokat tartalmazza (ideértve a kölcsönkövetelés fe-jében kapott, a korábbi pénzkiadás révén megfize-tett eszközértéket is) azzal, hogy a szállítókkal szem-beni, a mérlegfordulónapon fennálló tartozásokat ittnem szabad figyelembe venni.

(2) Az anyag- és árubeszerzéssel, szolgáltatás igény-bevételével kapcsolatos tartozás nem pénzben törté-nő kiegyenlítését a kötelezettség nyilvántartás sze-rinti értékében elkülönítetten, a nem pénzben ki-egyenlített, nem beruházási célú beszerzések közöttkell kimutatni, függetlenül attól, hogy az átadott esz-köz beszerzésével, előállításával kapcsolatos kötele-zettséget már kiegyenlítették-e.

(3) A személyi jellegű ráfordítások tétel a 79. § sze-rinti jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá atermészetes személy illetményéből levont, kötele-zettségként előírt összegeket (személyi jövedelem-adó, egyéb levonás) bruttó módon tartalmazza, idenem értve a 103. § (2) bekezdése szerint a rövid le-járatú kötelezettségek között kimutatott összegeket.A munkavállalóknak, tagoknak természetben adottjuttatás értékét elkülönítetten kell az eredményleve-zetésben szerepeltetni.

(4) 549 Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfor-dítások a 81. § szerinti egyéb ráfordítások, a 85. §szerinti pénzügyiműveletek ráfordításai közül az üz-leti évben megfizetettek együttes összege. Az ered-ménylevezetés összeállítása során a társasági adó-kötelezettségre fizetett előleget, illetve a megfizetettvagy kötelezettségként előírt adót itt nem szabad fi-gyelembe venni.

(5) A nem pénzben kiegyenlített ráfordítások közöttkell szerepeltetnia) az immateriális javak, a tárgyi eszközök könyvszerinti értékének a mennyiségi csökkenésselegyütt járó kivezetését az állományból az eszköz ér-tékesítésekor (ideértve a kötelezettség teljesítéséretörténő átadást is), vagyoni hozzájárulásként vagytérítés nélküli átadásakor, megsemmisülésekor, hi-ányakor, csökkentve azt a készletre vett hulladék-anyagok, haszonanyagok értékével,b) az egyéb eszközök átadásával teljesített, ráfordí-tást eredményező kötelezettségek értékét,c) 550 az átalakulás, egyesülés, szétválás kapcsán arészesedés értékében bekövetkezett csökkenést.

(6) Az egyéb termelési és kezelési költségeket, ráfor-dításokat – az egyéb kiadások közé átvezetve – csök-kenti a számlával igazolható, elsődlegesen anyag-beszerzési, illetve elsődlegesen személyi jellegű rá-fordításként az üzleti évben elszámolt minden olyan

549A 2000. évi C. törvény 111. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § r) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.07. 04.

550A 2000. évi C. törvény 111. § (5) bekezdés c) pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 5. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 11. 27.



pénzkiadás vagy a beszerzés ellentételéül adott esz-közkiadás, amely tárgyi eszköz, szellemi termék sa-ját előállítását szolgálta.

112. § 551 (1) Amennyiben a gazdálkodó a devizakö-veteléseit és devizakötelezettségeit, valamint valuta-és devizakészletét a 106. § (3) bekezdése szerint amérlegfordulónapon átértékeli, az árfolyamkülönbö-zeteket a következők szerint kell számításba vennie:

a) árfolyamnyereséget bevételként elszámolni nemszabad,b) a pénzkiadásból származó követelések és pénz-bevételből származó kötelezettségek, továbbá avaluta- és devizakészletek árfolyamveszteségét ér-tékvesztésként el kell számolni.

(2) A devizában fennálló követelések és kötelezettsé-gek nyilvántartás szerinti értéke és a forintra átszá-mított értéke közötti, a kiegyenlítéskor realizált árfo-lyamkülönbözeteta) vevőkövetelés esetén előjelétől függetlenül az ár-bevételben,b) minden egyéb követelés esetében az árfolyam-nyereséget adóköteles bevételként, az árfolyam-veszteséget az egyéb termelési és kezelési költsé-gek, ráfordítások között,c) 552 a szállítóval szembeni kötelezettség teljesí-tésekor, előjelétől függetlenül az anyag- és árube-szerzés költségei között, illetve a beruházás üzem-be helyezéséig, a vagyoni értékű jog használatba-vételéig egyéb kiadásként, ezt követően árfolyam-nyereség esetén egyéb adóköteles bevételként, ár-folyamveszteség esetén egyéb termelési és kezelésiköltségként,d) minden egyéb kötelezettség esetében az árfo-lyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfo-lyamveszteséget egyéb termelési és kezelési költ-ségként, ráfordításkéntkell elszámolni, és annak megfelelően kell az ered-ménylevezetés tételeiben szerepeltetni, hogy a kö-vetelés, a kötelezettség kiegyenlítése pénzben vagymás eszköz átadásával-átvételével történt meg.

113. § 553 (1) Értékcsökkenési leírás az immateriálisjavak, a tárgyi eszközök üzleti évben az 52-53. §alapján elszámolt terv szerinti és terven felüli érték-csökkenése, ideértve a 80. § (2) bekezdése szerintiértékcsökkenési leírást is.

(2) Értékvesztésként kell kimutatni a befektetettpénzügyi eszközök, az értékpapírok, a pénzkiadás-ból származó követelések, a pénzbevételből szárma-zó kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésébőlszármazó ráfordításokat, továbbá a 112. § (1) bekez-dés b) pontja szerinti, pénzügyileg nem realizált, rá-fordításként elszámolt árfolyamveszteséget.

(3) A kifizetett vásárolt készletek állományváltozása-ként kell kimutatni az üzleti évben vagy korábbanköltségként elszámolt (a szállítóknak kifizetett), to-vábbá a 111. § (5) bekezdésének a) pontja szerintkészletre vett vásárolt készletek mérlegfordulónap-ra vonatkozó, leltározással megállapított állományá-nak az előző üzleti évihez képest bekövetkezett vál-tozását. A kifizetett vásárolt készletek készletválto-zása értékének megállapításakor abból kell kiindul-ni, hogy készleten elsősorban a még ki nem fizetettbeszerzések vannak (a készletfelhasználás a már ki-fizetett, költségként elszámolt tételekből történt).

(4) 554 Beruházási kiadások a tárgyi eszközök (és azimmateriális javak) létesítése (beszerzése, előállí-tása) érdekében teljesített, a 47. §, a 48. § szerin-ti pénzkiadások és a 105. § (5) bekezdése, a 111.§ (6) bekezdése figyelembevételével meghatározottösszegek.

(5) Egyéb kiadások az adózott jövedelemből teljesí-tett, beruházási kiadásnak nem minősülő végleges(nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz kap-csolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagykötelezettségként előírt társasági adót (adóelőleget)is.

114. § 555 (1) Az osztalék a gazdálkodó tagjai részé-re az adózott eredmény felosztásáról szóló döntésalapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adó-zott eredménnyel kiegészített szabad eredménytarta-lék csökkenéseként elszámolt összeg. Az év közbenfizetett osztalékelőleget a pénzkiadásból származó


552A 2000. évi C. törvény 112. §-a 2. bekezdésének c) pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 129. §-ának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2002. 01. 01.

553 A 2000. évi C. törvény 113. § 1. bekezdése a 2002. évi XLII. törvény 241. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2003. 01. 01.


555 A 2000. évi C. törvény 114. §-a a 2015. évi CI. törvény 30. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.



követelések között kell az egyszerűsített mérlegbenszerepeltetni.

(2) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészí-tett szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osz-talékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal– ideértve a 103. § (4) bekezdése szerint elkülöní-tetten nyilvántartott támogatás még fel nem használtösszegét is – csökkentett saját tőke összege az osz-talék (a részesedés) kifizetése után sem csökken ajegyzett tőke összege alá.

V/A. FEJEZET556

AZ IFRS-EK SZERINT ÉVESBESZÁMOLÓT KÉSZÍTŐ

GAZDÁLKODÓKRA VONATKOZÓELTÉRŐ SZABÁLYOK557

Értelmező rendelkezések, fogalmak558

114/A. § 559 E fejezet alkalmazásában:

1. éves beszámoló: az IAS 27 Egyedi pénzügyi ki-mutatások című standard szerint összeállított egyedipénzügyi kimutatások;

2. mérleg: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentá-lása című standard szerint meghatározott pénzügyihelyzet kimutatás;

3. eredménykimutatás: az IAS 1 Pénzügyi kimutatá-sok prezentálása című standard szerinti átfogó jöve-delemkimutatás eredmény szakasza vagy a különál-ló eredménykimutatás;

4. kiegészítő melléklet: az IAS 1 Pénzügyi kimutatá-sok prezentálása című standard szerinti megjegyzé-sek, amelyek a jelentős számviteli politikák össze-foglalását, egyéb közzétételeket és más magyarázómegjegyzéseket tartalmaznak;

5. saját tőke változás kimutatása: az IAS 1 Pénzügyikimutatások prezentálása című standard szerinti tel-jes pénzügyi kimutatások azon része, amely a sa-ját tőkében bekövetkezett évközi változásokat jogcí-menként mutatja be;

6. cash flow kimutatás: az IAS 7 Cash flow kimutatá-sok című standard szerinti, a gazdálkodó pénzeszkö-zeiben és pénzeszköz-egyenértékeseiben bekövetke-zett változásokat összefoglaló kimutatás;

7. mérlegfőösszeg: az IAS 1 Pénzügyi kimu-tatások prezentálása című standard szerintipénzügyihelyzet-kimutatásban szereplő összes esz-közök értéke;

8. adózás előtti eredmény: az IAS 1 Pénzügyi kimu-tatások prezentálása című standard szerinti átfogójövedelemkimutatás eredmény szakaszában vagy akülönálló eredménykimutatásban szereplő, a folyta-tódó és a megszűnt tevékenységekre bemutatott adó-zás előtti eredmények együttes összege;

9. adózott eredmény: az IAS 1 Pénzügyi kimutatásokprezentálása című standard szerinti átfogó jövede-lemkimutatás eredmény szakaszában vagy a külön-álló eredménykimutatásban szereplő, a folytatódó ésa megszűnt tevékenységekre bemutatott adózás utá-ni nettó eredmény együttes összege;

10. lényeges hiba: az IAS 8 Számviteli politika, aszámviteli becslések változásai és hibák című stan-dard szerint meghatározott lényeges hiba;

11. funkcionális pénznem: az IAS 21 Átváltási árfo-lyamok változásainak hatásai című standard szerintipénznem, amely annak az elsődleges gazdasági kör-nyezetnek a pénzneme, amelyben a gazdálkodó mű-ködik, és amely eltérhet a prezentálás pénznemétől;

12. kötelezettség: az IAS 1 Pénzügyi kimu-tatások prezentálása című standard szerintipénzügyihelyzet-kimutatásban szereplő összes kö-telezettség, ideértve a halasztott bevételekből szár-mazó kötelezettséget is;

13. IFRS-ek szerinti saját tőke: a 7. pontban megha-tározott mérlegfőösszeg és a 12. pontban meghatá-rozott kötelezettségek különbözete;

14. saját tőke megfeleltetési tábla: a 114/B. § szerintmeghatározott saját tőke elemeket bemutató tábla,amelyet az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentá-lása című standard szerinti kiegészítő megjegyzésekrészeként kell bemutatni;

15. tőkeinstrumentum: az IAS 32 Pénzügyi instru-mentumok: bemutatás és az IFRS 2 Részvényala-pú kifizetés című standardok szerint saját tőkekéntbesorolandó instrumentum, amely olyan szerződés,amely egy gazdálkodó összes kötelezettségének a le-vonása után a gazdálkodó eszközeiben meglévő ma-radványérdekeltséget testesít meg;

556A 2000. évi C. törvény V/A. fejezetét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.557A 2000. évi C. törvény jelölt fejezetcímét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.558A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.559A 2000. évi C. törvény 114/A. §-át a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.



16. közbenső mérleg: a legutolsó IFRS-ek szerin-ti beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónap-ját követő nap és a közbenső mérleg fordulónap-ja közötti időszak gazdasági eseményeinek figye-lembevételével, az IAS 34 Évközi pénzügyi be-számolás című standarddal összhangban elkészí-tett pénzügyihelyzet-kimutatás, valamint a közben-ső mérleg fordulónapjára vonatkozó saját tőke meg-feleltetési tábla.

Saját tőke megfeleltetési tábla560

114/B. § 561 (1) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolótkészítő gazdálkodó a beszámoló fordulónapjára vo-natkozóan saját tőke megfeleltetési táblát állít össze,amelyet a kiegészítő megjegyzések részeként mutatbe.

(2) Más jogszabályok alkalmazásában, ha a jogsza-bály kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a sajáttőke, illetve annak egyes elemei alatt a megfelelteté-si tábla szerinti tételeket kell érteni.

(3) A saját tőke megfeleltetési táblát a gazdálkodónakel kell készítenie akkor is, ha jogszabály sajátos be-számoló készítésére (ide értve a közbenső mérlegetis) kötelezi.

(4) A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza azIFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó észáró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi sa-ját tőke elemek nyitó és záró adatait:a) saját tőke: az IFRS-ek szerinti saját tőke összege,növelve a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kö-telezettségként kimutatott összegével, csökkentvea fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközkéntkimutatott összegével, növelve a jogszabály alap-ján tőketartalékba helyezendő pénzeszközök, átvetteszközök értékéből a halasztott bevételként kimu-tatott összeggel, csökkentve a tőkeinstrumentum-nak minősülő tőkeemelés miatt, a tulajdonosokkalszemben kimutatott követelés összegével;b) IFRS-ek szerinti jegyzett tőke: a létesítő okirat-banmeghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tő-keinstrumentumnak minősül;c) jegyzett, de be nem fizetett tőke: az IFRS-ek sze-rinti jegyzett tőkéből a gazdálkodó rendelkezéséremég nem bocsátott összeg;

d) tőketartalék: a saját tőke minden olyan eleménekösszege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerintijegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, azeredménytartalék, az értékelési tartalék, az adózotteredmény vagy a lekötött tartalék fogalmának;e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves be-számolóban kimutatott, korábbi évek halmozott –és a tulajdonosok részére még ki nem osztott – adó-zott eredménye, amely az IAS 1 Pénzügyi kimu-tatások prezentálása című standard szerinti egyébátfogó jövedelmet nem tartalmazhat, csökkentve afizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként ki-mutatott összegével, és a fel nem használt fejlesz-tési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyere-ségadók című standard alapján számított halasztottadóval csökkentett összegével;f) értékelési tartalék: az IAS 1 Pénzügyi kimutatá-sok prezentálása című standard szerinti átfogó jö-vedelem kimutatásban szereplő egyéb átfogó jöve-delem halmozott és tárgyévi egyéb átfogó jövedel-met is tartalmazó összege;g) adózott eredmény: 114/A. § 9. pontjában megha-tározott fogalom;h) lekötött tartalék: a kapott pótbefizetés IFRS-ekszerint kötelezettségként kimutatott összege, nö-velve a fel nem használt fejlesztési tartaléknak akapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című stan-dard alapján számított halasztott adóval csökkentettösszegével.

(5) A saját tőke megfeleltetési tábla a (4) bekezdés-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza:

a) a cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és azIFRS-ek szerinti jegyzett tőke összegének egyezte-tését;b) az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabaderedménytartalékot, amely az utolsó beszámolóvallezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is ma-gában foglaló eredménytartalék összegének az IAS40 Befektetési célú ingatlanok című standard sze-rinti befektetési célú ingatlanok valós érték növe-kedése miatti elszámolt – halmozott – nem realizáltnyereség összegével csökkentett összege.

560A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.561 A 2000. évi C. törvény 114/B. §-át a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.562A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.563 A 2000. évi C. törvény 114/C. §-át a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.



Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történőáttérés szabályai562

114/C. § 563 (1) Az éves beszámoló IFRS-ek szerintiösszeállítására történő áttérés feltétele, hogy a gaz-dálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültsé-gét igazoló könyvvizsgálói jelentéssel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentéstIFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyv-vizsgáló, könyvvizsgáló cég bocsáthat ki.

(3) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő át-térés napja az első IFRS-ek szerint készült éves be-számoló üzleti évének első napja.

(4) Az IFRS-ekre történő áttérést a gazdálkodó leg-később az áttérés napja előtt 90 nappal bejelenti azállami adóhatóság, valamint a Központi StatisztikaiHivatal részére. A bejelentéshez csatolni kell az (1)bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést.

(5) A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kap-csolatos feladatkörében eljáró Magyar NemzetiBank felügyelete alá tartozó gazdálkodó az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérést – a (4)bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségen túl –legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal bejelen-ti a Magyar Nemzeti Bank részére. A bejelentéshezcsatolni kell a (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálóijelentést.

(6) Az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tagkönyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (1) bekezdésszerinti, a felkészültségre vonatkozó vizsgálat soránellenőrzi, hogy a gazdálkodóa) alkalmaz-e az IFRS-ek szerinti éves beszámolójaösszeállításhoz a 10. § (6) bekezdése szerinti minő-sítéssel rendelkező személyt,b) rendelkezik-e az IFRS-ek szerint összeállított ésjóváhagyott számviteli politikával,c) rendelkezik-e az áttérés éve előtti üzleti év elsőnapjára vonatkozóan összeállított IFRS-ek szerintimérleggel.

(7) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gaz-dálkodó az IFRS-ek alkalmazásának első üzleti évé-ben a kiegészítő megjegyzésekben köteles bemutat-ni az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolá-si Standardok első alkalmazása című standard 21.és 24-26. bekezdéseiben megkövetelt közzétételeketakkor is, ha egyébként nem tartozik az IFRS 1 ANemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok elsőalkalmazása című standard hatálya alá.

Az e törvény szerinti éves beszámolóra történőáttérés (visszatérés) szabályai564

114/D. § 565 (1) Ha a gazdálkodó a 9/A. § szerint nemkötelezett az IFRS-ek alkalmazására, akkor az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítéséről az e törvényszerinti éves beszámoló készítésére a következő ese-tekben térhet át (térhet vissza):a) öt lezárt üzleti év után, vagyb) a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyé-ben bekövetkezett változás esetén.

(2) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gaz-dálkodó az e törvény szerinti éves beszámoló készí-tésére tér át (tér vissza),a) ha a 9/A. § szerint már nem jogosult, illetve nemkötelezett éves beszámolóját az IFRS-ek szerintösszeállítani, valamintb) végelszámolása, felszámolása, illetve kényszer-törlési eljárása esetén.

(3) Az (1) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) idő-pontja az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szerep-lő feltételek bekövetkezését követő bármely üzleti évelső napja.

(4) A (2) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) idő-pontja a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában bekövet-kezett eseményt követő üzleti év első napja.

(5) Az áttérés (a visszatérés) napjával nyitómérlegetés nyitó leltárt kell készíteni. Az áttérés (a visszaté-rés) üzleti évének könyvviteli nyilvántartásait a nyi-tómérleg alapján kell megnyitni.

(6) Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás felszámolása,végelszámolása esetén az áttérés (a visszatérés) idő-pontja a tevékenységi engedély visszavonásának anapja azzal, hogy a tevékenységet lezáró beszámo-lót a hitelintézetnek, a pénzügyi vállalkozásnak avégelszámolás, a felszámolás megkezdését megelő-ző napra, mint mérlegfordulónapra kell elkészítenie.

(7) Az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítésérőlaz e törvény szerinti éves beszámoló készítésére tör-ténő áttérés (visszatérés) esetén a nyitómérlegben azeszközöket és forrásokat az e törvénynek megfelelőbesorolásban, az áttérést megelőző üzleti év mérleg-fordulónapjára vonatkozóan összeállított és letétbehelyezett IFRS-ek szerinti éves beszámoló mérlegé-ben szereplő könyv szerinti értéken kell szerepeltet-ni.

564A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.565 A 2000. évi C. törvény 114/D. §-át a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.



(8) A (7) bekezdés szerinti eszközök és forrásoktekintetében bekerülési értéknek a nyitómérlegbenszereplő eszközök és források könyv szerinti érté-ke minősül, kivéve az IAS 38 Immateriális javak, azIAS 16 Ingatlanok, gépek, és berendezések, az IAS40 Befektetési célú ingatlanok standard szerinti esz-közöket és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok cí-mű standard szerinti követeléseket, amelyeknél a be-kerülési érték az IFRS-ek szerinti bekerülési érték,azzal, hogy azok esetében az IFRS-ek szerinti beke-rülési érték és a könyv szerinti érték közötti külön-bözetet értékcsökkenésként, illetve értékvesztéskéntkell figyelembe venni.

(9) A (7) bekezdés szerinti nyitómérlegben szereplőeszközök és források értékének meghatározásánál:a) tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a 36.§ szerinti összegeket, valamint a következő tétele-ket:aa) az átértékelési modell alkalmazása esetén azIAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések, vala-mint az IAS 38 Immateriális javak című standar-dok szerint keletkezett és értékelt tárgyi eszközökés immateriális javak halmozott átértékelési külön-bözetének értékcsökkentett értékét,ab) az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok címűstandard alapján valós érték modell alkalmazásaesetén a befektetési célú ingatlanok halmozott va-lós értékének nyereségét,ac) az IAS 41Mezőgazdaság című standard szerintibiológiai eszközökre és mezőgazdasági termékekreelszámolt halmozott valós értékének nyereségét;b) a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendőpénzeszközök, átvett eszközök értékéből halasztottbevételként kimutatott bármely összeget a tőketar-talék növekedéseként kell elszámolni;c) a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezett-ségként kimutatott összegét a lekötött tartalék nö-vekedéseként kell elszámolni;d) az adott pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközkéntkimutatott összegét az eredménytartalék csökkené-seként kell elszámolni;e) a 3. § (9) bekezdés 3. pontja szerint tőkeinstru-mentumnak, de az IFRS-ek szerint részben vagyegészben kötelezettségnek minősülő tételek (ideértve a visszaváltható részvény) névértéket megha-ladó összegét a tőketartalék növekedéseként kell el-számolni;f) a tulajdonosokkal szemben tőkeemelés miatt ki-mutatott követelésből a jegyzett tőke emelésénekmegfelelő összeget a jegyzett, de be nem fizetett

tőke növekedéseként, a névértéken felüli összegeta tőketartalék csökkenéseként kell elszámolni;g) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletré-szek 35. § (10) bekezdése szerint számított összegéteszközként kell kimutatni a lekötött tartalék egy-idejű növelése mellett;h) a nyitómérlegben tőketartalékként kizárólag aza), b), e) és f) pontban foglalt tételeket lehet sze-repeltetni;i) a nyitómérlegben lekötött tartalékként kizárólaga c) és g) pontban foglalt tételek alapján számítottösszeget lehet szerepeltetni;j) a nyitómérlegben értékelési tartalékként kizárólagaz értékesíthető pénzügyi eszközök és a cash flowfedezeti instrumentumok halmozott valós érték vál-tozását lehet kimutatni;k) az IAS 12 Nyereségadók című standard alapjánszámított halasztott adó követeléseket vagy kötele-zettségeket ki kell vezetni a tőke azon tartalékávalszemben, amivel szemben eredetileg a tétel meg-jelenítésre került. Amennyiben ez nem állapíthatómeg, a kivezetést az eredménytartalékkal szembenkell elvégezni;l) az értékesíthető pénzügyi eszközök és cash flowfedezeti instrumentumok értékelési különbözete etörvény valós értékelésre vonatkozó szabályai sze-rint szüntetendő meg;m) az IAS 19 Munkavállalói juttatások címűstandard szerinti munkaviszony megszűnése mi-att meghatározott juttatási programok aktuáriusinyereségét és veszteségét az eredménytartalékkalszemben kell elszámolni;n) az a)-m) pontokban foglalt rendezések elvégzéseután az eredménytartalék összegét úgy kell megál-lapítani a nyitómérlegben, hogy az összes eszközökés összes források összege megegyezzen;o) a 42-43. §-ok szerint kötelezettségnek, de azIFRS-ek szerint részben vagy egészben saját tőké-nek minősülő tételek esetében a nyitómérlegben akötelezettséget a visszafizetendő összegben kell ki-mutatni. A visszafizetendő összeg és a kötelezett-ség IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékének kü-lönbözetét az aktív időbeli elhatárolások között kellállományba venni, és azt időarányosan egyéb ráfor-dításként kell elszámolni az eredmény terhére;p) a 42-43. §-ok szerint kötelezettségnek, de azIFRS-ek szerint egészében pénzügyi kötelezettség-nekminősülő tételre a 68. § (1) bekezdését értelem-szerűen alkalmazni kell.

(10) Az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítésé-ről az e törvény szerinti éves beszámoló készítésére



történő áttérést (visszatérést) követő üzleti év mérle-gében összehasonlító adatként a nyitómérleg adataitkell szerepeltetni.

(11) Az áttérés (a visszatérés) utáni első üzleti éveredménykimutatásában összehasonlító adat nemszerepelhet.

(12) Az áttérés (a visszatérés) utáni első üzleti évrevonatkozó éves beszámoló kiegészítő mellékletébenbe kell mutatni a következőket:a) az áttérés (a visszatérés) előtti utolsó üzleti évIFRS-ek szerinti éves beszámolója zárómérlegébenszereplő adatoknak, a nyitómérlegnek való megfe-leltetését és a lényeges módosító tételek szövegesmagyarázatát, valamintb) az áttérés (a visszatérés) előtti utolsó üzleti évIFRS-ek szerinti éves beszámolója eredménykimu-tatásának adatait, továbbá az e törvény szerinti évesbeszámoló eredménykimutatása és az IFRS-ek sze-rinti éves beszámoló eredménykimutatása közöttieltérések lényeges tételeinek szöveges magyaráza-tát.

(13) Az áttérés (a visszatérés) időpontjában még lenem zárt lízingszerződés, beruházási szerződés, va-lamint értékesítési ügyletre vonatkozó szerződés el-számolása tekintetében a nyitómérlegben nem kellmódosításokat végezni. Az ilyen szerződéseket azáttérést (a visszatérést) követően is az IFRS-ek elő-írásainak megfelelően kell elszámolni a szerződésekmegszűnéséig.

(14) A nyitómérlegben értékelési tartalékként kimu-tatott összegek kivezetésére az 59. § előírásait kellalkalmazni.

Átalakulás, egyesülés, szétválás különöselőírásai566

114/E. § 567 (1) Az átalakulással, egyesüléssel, szét-válással érintett, IFRS-ek szerinti éves beszámolótösszeállító gazdasági társaság átalakulás, egyesülés,szétválás esetén az IFRS-ek értékelési elveit követ-ve, a 136-144. §-okban előírtak alapján, átalakulásivagyonmérleget és vagyonleltárt készít, a (2)-(9) be-kezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Amennyiben az egyesülésben érintett gazdaságitársaságok között van e törvény szerinti és az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gazdasági társa-ság is, akkor:

a) összeolvadás esetén az IFRS-ek szerinti éves be-számolót készítő, megszűnő gazdasági társaságnaka vagyonmérlege összeállítása során át kell térnieaz e törvény szerinti éves beszámoló készítés sza-bályainak az alkalmazására;b) beolvadás esetén az átvevő (beolvasztó) gazda-sági társaság által alkalmazott beszámoló készítésiszabályoktól eltérő szabályokat alkalmazómegszű-nő gazdasági társaságnak a vagyonmérlege össze-állítása során át kell térnie az átvevő (beolvasztó)gazdasági társaság által alkalmazott beszámoló ké-szítési szabályokra.

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetetés a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (avagyonleltár- tervezetet és a végleges vagyonleltárt)az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az aztalátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kellelkészíteni a 136. § (4)-(7) és (9)-(10) bekezdésében,a 137. § (1)-(2) bekezdésében, a 138. § (1)-(3), (5) és(7) bekezdésében, a 139. §-ban, a 140. § (2) bekezdé-sében, valamint a 141. § (1)-(3) és (8) bekezdésébenfoglaltak figyelembevételével.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés a) és b) pontja alap-ján a megszűnő gazdasági társaságnak át kell térnieaz e törvény szerinti éves beszámoló készítés szabá-lyainak az alkalmazására, a vagyonmérlegben a 136.§ (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti érté-ket a 114/D. § (7)-(9) bekezdésében meghatározottáttérési (visszatérési) szabályok alkalmazásával kellmeghatároznia, és a vagyonmérlege „könyv szerintiérték” oszlopában a nyitómérleg adatait kell szere-peltetnie.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontja alapján amegszűnő gazdasági társaságnak át kell térnie azIFRS-ek alkalmazására, a vagyonmérlegben a 136.§ (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti érté-ket az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi BeszámolásiStandardok első alkalmazása című standard szabá-lyainak megfelelő alkalmazásával kell meghatároz-nia.

(6) Amennyiben az átalakuló, egyesülő, szétváló gaz-dasági társaság a vagyonmérlegét az IFRS-ek szerintkészíti el, a 136. § (8) bekezdést nem alkalmazhatja.

(7) Az (1) bekezdés szerinti átalakuló, egyesülő, szét-váló gazdasági társaság esetében:a) a 137. § (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha azátértékelést az IFRS-ek előírásai is lehetővé teszik;

566A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.567 A 2000. évi C. törvény 114/E. §-át a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.



b) a 137. § (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a va-gyonátértékelést az IFRS-ek előírják;c) ha a 137. § (2) bekezdése és e bekezdés alapján agazdálkodó nem alkalmazza, vagy nem alkalmaz-hatja a vagyonátértékelést, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke összege (a harmadik osz-lopban) megegyezik a saját tőke (első oszlopbanszereplő) könyv szerinti értékével;d) a vagyonmérlegben az eszközök és a kötelezett-ségek külön-külön kimutatott átértékelési különbö-zetét az IFRS-ek előírásai szerint kell elszámolni;e) a 139. § (4) és (5) bekezdésében szereplő külön-bözeteket az IFRS-ek előírásai szerint kell elszá-molni;f) az átalakulással, egyesüléssel, szétválássallétrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a jegyzett tőkenem haladhatja meg a 114/B. § (4) bekezdés a)pontja szerinti saját tőkének a jegyzett, de be nemfizetett tőkével növelt és a 140. § (5) bekezdésealapján számított várható vagyonvesztés összegé-vel és a 114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerintilekötött tartalékkal csökkentett összegét;g) a 138. § (4) és (6) bekezdése, a 140. § (1), (3), (5)és (7) bekezdése, a 141. § (4)-(5), (7) és (9) bekez-dése nem alkalmazható;h) a jegyzett tőkét le kell szállítani, ha az átalakulás-sal, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdaságitársaság végleges vagyonmérlege alapján a 114/B.§ (4) bekezdés a) pontja szerinti saját tőkének a114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerinti lekötött tar-talékkal csökkentett és a 141. § (7) bekezdés szerin-ti jegyzett, de be nem fizetett tőke összegével növeltösszege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti(a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét.

(8) A 137. § (1) bekezdése szerinti átértékelés alkal-mazása esetében az eszközök és kötelezettségek va-gyonmérlegben történő megjelenítésére és értékelé-sére az IFRS-ek előírásait kell alkalmazni.

(9) Amennyiben a kiválással létrejövő IFRS-eket al-kalmazó gazdasági társaság élt a 137. § (1) bekez-désében, valamint a (7) bekezdés a) és b) pontjai-ban meghatározott átértékeléssel, a vagyonmérleg-tervezete „különbözetek” oszlopában elkülönítetten

kell kimutatnia az átértékelési különbözetet, a (7)bekezdés d) és e) pontjaiban foglaltak szerint.

Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlésieljárás különös szabályai568

114/F. § 569 Amennyiben az IFRS-ek szerinti éves be-számolót készítő gazdálkodó végelszámolás, felszá-molás, illetve kényszertörlési eljárás alá kerül, akkora végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertör-lési eljárás kezdő időpontjával az e törvény szerintiéves beszámoló készítésére, továbbá a végelszámolásés a felszámolás számviteli feladataira vonatkozó elő-írásokat köteles alkalmazni.

Összevont (konszolidált) éves beszámolókészítési kötelezettség570

114/G. § 571 (1) Ha az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítésére kötelezett anyavállalat évesbeszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el, akkoraz összevont (konszolidált) éves beszámolóját is azIFRS-ek szerint kell összeállítania.

(2) Az anyavállalat (1) bekezdés szerinti összevont(konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettsé-gét a 115-117. §-ok előírásai szerint kell megállapí-tani.

Egyéb speciális rendelkezések572

114/H. § 573 (1) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolótkészítő pénzügyi intézmény és befektetési vállalko-zás minden hónap utolsó napjára vonatkozóan, to-vábbá a biztosító minden negyedév utolsó napjá-ra vonatkozóan – a pénzügyi közvetítőrendszer fel-ügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Ma-gyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelen-tések (adatszolgáltatások) elkészítése céljából – kö-teles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- éseredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megálla-pítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántar-tási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegenkívüli tételekről összesítést készíteni, valamint biz-tosítani, hogy a kapcsolódó analitikus nyilvántartá-sok rendelkezésre álljanak.

568A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.569A 2000. évi C. törvény 114/F. §-át a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.570A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.571 A 2000. évi C. törvény 114/G. §-át a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.572A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.573 A 2000. évi C. törvény 114/H. §-át a 2015. évi CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.



(2) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő hi-telintézet és a hitelintézettel egyenértékű prudenci-ális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozása devizaeszközeit és a devizakötelezettségeit a Ma-gyar Nemzeti Bank által közzétett, a hónap utolsónapján és az év utolsó napján érvényes hivatalos de-vizaárfolyamon köteles értékelniminden hónap utol-só napján és a mérlegfordulónapi értékelés során.

(3) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítőpénzügyi vállalkozás és biztosító a devizaeszközeités a devizakötelezettségeit a Magyar Nemzeti Bankáltal közzétett, a negyedév utolsó napján és az évutolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamonköteles értékelni minden negyedév utolsó napján ésa mérlegfordulónapi értékelés során.

VI. FejezetÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT)

ÉVES BESZÁMOLÓKonszolidált éves beszámoló készítési

kötelezettség115. § (1) A meghatározó befolyás megítélésénél a le-

ányvállalatok bármelyikét megillető – a 3. § (2) be-kezdés 1. pontjának alpontjai szerinti – jogokat azanyavállalatnál kell számításba venni.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló ké-szítési kötelezettség megítélése során az anyaválla-latnál kell figyelembe venni azokat az (1) bekez-dés szerinti jogosultságokat (jogokat) is, amelyeketugyan közvetlenül nem az anyavállalat vagy a leány-vállalat gyakorol, de azt harmadik személyek – sajátnevükben – az anyavállalat vagy egy leányvállalatajavára gyakorolják.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló ké-szítési kötelezettség megítélése során figyelmen kí-vül kell hagyni azokat a jogosultságokat (jogokat),amelyeketa) szerződés alapján átruházott jogkörben másokhelyett gyakorolnak;b) biztosítékként átvettek, és a jogokat harmadikszemély utasításai szerint gyakorolják;

c) mint kezességvállalónak birtokba adtak és a jo-gokat a kezes érdekében gyakorolják.

(4) A 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a) és b) al-pontja szerinti szavazati arány megállapításához azanyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megil-lető és gyakorolható szavazati jogot kell viszonyíta-ni az összes szavazati joghoz. A számítás során azösszes szavazati jogból le kell vonni a visszavásároltsaját részvény, saját üzletrész alapján vagy jogsza-bály előírása szerint nem gyakorolható szavazati jo-gokat, továbbá azokat a szavazati jogokat, amelyek-kel az adott vállalat – mint anyavállalat – szavazatijogaiból saját leányvállalata rendelkezik.

(5) A leányvállalati viszony létrejöttét az anyavállalatállapítja meg és egyidejűleg köteles ezt a minősítésta leányvállalattal közölni.

116. § (1) 574 575 576 Nem kötelező összevont (konszo-lidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált)üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak(a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amelymaga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiak-ban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anya-vállalat az Európai Gazdasági Térség valamely álla-mában rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Ta-nács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetveaz Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyil-vánosságra összevont (konszolidált) éves beszámo-lót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelen-tést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annakleányvállalatai beszámolóit is konszolidálják, továb-bá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a119. §, és haa) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni há-nyaddal rendelkezik amentesíthető anyavállalatban(ide nem értve a mentesíthető anyavállalat vezetőtisztségviselői, vagy felügyelőbizottsága tagjai ál-tal jogszabály, vagy létesítő okirat szerint megszer-zett tulajdoni hányadot), vagy legalább 90%-os tu-lajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulaj-donosok elfogadták a mentesítést, vagyb) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tu-lajdonosok vagy azok egy része – akiknek rész-vénytársaságnál, illetve európai részvénytársaság-

574A 2000. évi C. törvény 116. § (1) bekezdése a 2008. évi LXXXI. törvény 180. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2009.01.01.

575A 2000. évi C. törvény 116. § (1) bekezdése a 2009. évi CXVI. törvény 104. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2010. 01. 01.

576A 2000. évi C. törvény 116. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 195. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011.01. 01.



nál összesen legalább 10%-os (egyéb vállalkozónállegalább 20%-os) mentesíthető anyavállalati része-sedés van a birtokukban – legalább hat hónappal azösszevont (konszolidált) éves beszámoló készítésé-nek mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mente-síthető anyavállalattól az összevont (konszolidált)éves beszámoló összeállítását.

(2) 577 578 Nem kötelező összevont (konszolidált)éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzle-ti jelentést készítenie annak a mentesíthető anya-vállalatnak, amely maga is leányvállalata egy fö-lérendelt anyavállalatnak, ha a fölérendelt anyavál-lalat e törvénnyel vagy a Tanács 1983. június 13-i83/349/EGK irányelvével, illetve az Európai Parla-ment és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EKrendeletével összhangban vagy azokkal egyenérté-kű módon, illetve azoknak megfelelően készíti el éshozza nyilvánosságra összevont (konszolidált) évesbeszámolóját, valamint összevont (konszolidált) üz-leti jelentését, amelyben a mentesíthető anyavállalatés annak leányvállalatai beszámolóit is konszolidál-ják, továbbá nem alkalmazzák a mentesíthető anya-vállalatra a 119. § előírásait, és ha teljesülnek az (1)bekezdés a) és b) pontjában foglaltak.

(3) 579 580 Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén amentesíthető anyavállalat éves beszámolója kiegé-szítő mellékletének a következőket is kell tartalmaz-nia:a) az összevont (konszolidált) éves beszámolót ké-szítő fölérendelt anyavállalat nevét és székhelyét;valamintb) 581 utalást arra vonatkozóan, ha az összevont(konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezett-

ség alól az (1)-(2) bekezdés szerint mentesítették.(4) 582 583 Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása eseténa mentesített anyavállalat éves beszámolójának ki-egészítő mellékletében a mentesített anyavállalat éskapcsolt vállalkozásai befektetett eszközeinek, tár-gyévi bevételeinek és adózott eredményének, sajáttőkéjének, valamint foglalkoztatottjai átlagos állo-mányi létszámának adatait vállalkozásonként külön-külön be kell mutatni.

(5) 584 585 Nem alkalmazható az (1)-(2) bekezdés sze-rinti mentesítés arra az anyavállalatra, amelynek ki-bocsátott – a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontjai sze-rinti – értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedé-lyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

(6) 586 587 588 Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása ese-tén magyar nyelven a fölérendelt külföldi anyavál-lalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját ésösszevont (konszolidált) üzleti jelentését, az ezekrőlkészült könyvvizsgálói jelentést kell közzétenni. Eközzétételről a mentesített anyavállalat köteles gon-doskodni a 154. §-ban foglaltaknak megfelelően, afölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszo-lidált) éves beszámolójának elfogadásától számított60 napon belül.

117. § (1) 589 Az anyavállalatnak nem kell az üzleti év-ről összevont (konszolidált) éves beszámolót készí-tenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást kö-vető – üzleti évben a mérleg fordulónapján a követ-kező három mutatóérték közül bármelyik kettő nemhaladja meg az alábbi határértéket:a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

577A 2000. évi C. törvény 116. § (2) bekezdését a 2008. évi LXXXI. törvény 180. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.01.578A 2000. évi C. törvény 116. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 195. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011.

01. 01.579A 2008. évi LXXXI. törvény 180. §-ának megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.580A 2000. évi C. törvény 116. § (3) bekezdése a 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2009. 01. 01.581A 2000. évi C. törvény 116. § (3) bekezdés b) pontja a 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2) bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.582A 2008. évi LXXXI. törvény 180. §-ának megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.583A 2000. évi C. törvény 116. § (4) bekezdése a 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2009. 01. 01.584A 2008. évi LXXXI. törvény 180. §-ának megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.585A 2000. évi C. törvény 116. § (5) bekezdése a 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2009. 01. 01.586A 2008. évi LXXXI. törvény 180. §-ának megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.587A 2000. évi C. törvény 116. § (6) bekezdése a 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2009. 01. 01.588A 2000. évi C. törvény 116. § (6) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 195. § és 197. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2011. 01. 01.589A 2000. évi C. törvény 117. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 31. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.



c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számaa 250 főt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek meghatá-rozásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, va-lamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesí-tett adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésűvállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kellfigyelembe venni.

(3) Amennyiben az anyavállalat leányvállalatai és kö-zös vezetésű vállalkozásai valamelyike nem rendel-kezik a tárgyévet megelőző üzleti év (1) bekezdésszerinti adataival, akkor az (1) bekezdés szerinti mu-tatóérték meghatározásánál a tárgyévi várható – évesidőtartamra átszámított – adatokat kell figyelembevenni.

(4) 590 A hitelintézeti, a biztosítói anyavállalatra, apénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra az (1)bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.

(5) 591 Az (1) és (6) bekezdés nem alkalmazható,ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy akonszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üz-letrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapíroktőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az enge-délyezést már kérelmezték.

(6) Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről össze-vont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, haleányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a 119.§ alapján felmentette és ezen vállalkozásokra, vala-mint társult vállalkozásaira alkalmazható a 129. § (2)bekezdése. Az anyavállalat éves beszámolója kiegé-szítő mellékletében köteles tájékoztatást adni arról,hogy az e §-ban nevesített felmentési lehetőségekközül melyiket alkalmazta.

118. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámo-ló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvál-lalatot, továbbá a 128. § (2) bekezdése szerinti felté-teleknek megfelelő közös vezetésű vállalkozást – a119. § kivételével- be kell vonni.

(2) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves be-számoló készítésekor az anyavállalat által a konszo-lidálásba bevont leányvállalatok, közös vezetésű vál-

lalkozások összetételében az üzleti év folyamán lé-nyeges változás következett be, úgy az összevont(konszolidált) éves beszámolóba fel kell venni olyanadatokat, amelyek lehetővé teszik az egymás utánkövetkező üzleti évek összevont (konszolidált) évesbeszámolóinak összehasonlítását. Az összehasonlít-hatóság követelményének úgy is eleget lehet tenni,ha az előző üzleti évi összevont (konszolidált) évesbeszámoló adatait a változásnak megfelelően módo-sítják, vagy a változásokról a kiegészítő melléklet-ben adnak részletes tájékoztatást.

(3) 592 Minden leányvállalat – függetlenül attól, hogybevonják-e a konszolidálásba – köteles az anyaválla-lathoz a beszámolóját, a saját jogon készített, össze-vont (konszolidált) a beszámolóját, valamint a 121. §(1) bekezdése szerinti közbülső beszámolót, továb-bá ha ezen beszámolók könyvvizsgálata megtörtént,a könyvvizsgálói jelentéseket átadni. Az anyavállalata leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhetaz összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészí-téséhez.

119. § (1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni azösszevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe,haa) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elké-szítéséhez szükséges adatokat az adott leányválla-lat – a konszolidálásba először történő bevonásaévében az ehhez szükséges adatszolgáltatást mégnem tudta kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzóadatait nem pótolta – aránytalanul magas költségekmellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagyb) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt,üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljábólszerezték meg és a forgóeszközök között mutatjákki; vagyc) 593 lényeges és tartós jogi korlátozások vagyegyéb körülmények huzamosan akadályozzák azanyavállalatot a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjábanmegnevezett jogai gyakorlásában; vagyd) az összevont (konszolidált) éves beszámoló mér-legfordulónapján előtársaságként működött.

(2) A leányvállalatot nem kell az összevont (konszo-lidált) éves beszámolóba bevonni, ha a beszámoló




593A 2000. évi C. törvény 119. § (1) bekezdés c) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 17. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2015. 07. 04.



enélkül is megbízható és valós képet ad az anyavál-lalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jö-vedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalatmegfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesenkell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) évesbeszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anya-vállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kiala-kuló megbízható és valós összképet.

(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásai a közös vezetésűvállalkozásra is értelemszerűen alkalmazhatók.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazását akkor, ha össze-vont (konszolidált) éves beszámolót készít az anya-vállalat, az összevont (konszolidált) kiegészítő mel-lékletben indokolni kell. Amennyiben a leányválla-latokat, a közös vezetésű vállalkozásokat az anyavál-lalat az (1)-(3) bekezdés alapján a konszolidálásbanem vonja be és ezért nem készít összevont (konszo-lidált) éves beszámolót, az (1)-(3) bekezdés alkalma-zását az éves beszámolója kiegészítő mellékletébenkell indokolnia.

(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló ké-szítésébe az (1) bekezdés a)-c) pont és (2)-(3) bekez-dés szerint be nem vont leányvállalatnál, közös ve-zetésű vállalkozásnál szerzett részesedés értékénekmegállapítására -figyelembe véve a 129. § (2) be-kezdését - a 130. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az összevont (konszolidált) éves beszámolóformája, tartalma

120. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámolóaz összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont(konszolidált) eredménykimutatásból, az összevont(konszolidált) kiegészítő mellékletből áll.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló mér-lege és eredménykimutatása a 6. számú mellékletszerint tér el az éves beszámoló mérlegétől és ered-ménykimutatásától.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót vi-lágos és áttekinthető formában úgy kell elkészíteni,hogy az a számviteli alapelvek figyelembevételévela konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyo-ni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható ésvalós képet adjon.

(4) Ha az összevont (konszolidált) mérlegben és ered-ménykimutatásban szereplő adatok nem elegendőek

a megbízható és valós összkép bemutatásához, vagyha azt különleges körülmények külön is indokolják,akkor az összevont (konszolidált) kiegészítő mellék-letnek kell tartalmazniamindazon adatokat, amelyeka konszolidálásba bevont vállalkozások együttes va-gyoni, pénzügyi helyzetének, működésük eredmé-nyének megbízható és valós bemutatásához szüksé-gesek.

(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolóbana konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni,pénzügyi, jövedelmi helyzetét úgy kell bemutatni,mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozás-ként működnének. Ennek érdekében az összevont(konszolidált) éves beszámolóban az eszközök és aforrások, a bevételek és a ráfordítások (a teljesítmé-nyek és a költségek), a nyereség és a veszteség ér-tékéből – az anyavállalat és a hozzátartozó leány-vállalatok, közös vezetésű vállalkozások, illetve ezutóbbiak egymás közötti kapcsolataiból adódó – hal-mozódásokat ki kell szűrni. Az anyavállalatot a 126-127. § szerinti halmozódások kiszűrése tekintetében– azon adatok vonatkozásában, amelyeket a bevontbeszámolók [a 121. § (1) bekezdése alkalmazása mi-att] nem teljeskörűen tartalmaznak – választási lehe-tőség illeti meg.

(6) Az előző üzleti év összevont (konszolidált) évesbeszámolója készítésénél alkalmazott értékelési,konszolidálási módszereket, a beszámoló tagolását,részletezését csak indokolt esetben lehet megváltoz-tatni. Az előző üzleti évtől való eltéréseket az össze-vont (konszolidált) kiegészítő mellékletben fel kellsorolni és meg kell indokolni, a vagyoni, pénzügyi,jövedelmi helyzetre gyakorolt hatásukat pedig bekell mutatni.

(7) Az összevont (konszolidált) éves beszámolóösszeállítása során – más előírás hiányában – e tör-vény 17-95. §-ainak előírásait a 121-134. §-ok figye-lembevételével kell alkalmazni.

(8) 594 595 A 20. § (3)-(5) bekezdése szerinti anya-vállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját– saját döntésétől függően – devizában, vagy – a 20.§ (2) bekezdése szerint- forintban is elkészítheti.

(9) 596 Az összevont (konszolidált) éves beszámo-ló részét képező összevont (konszolidált) mérle-get, összevont (konszolidált) eredménykimutatást ésaz összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletet a



596A 2000. évi C. törvény 120. § (9) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 298. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.



hely és a kelet feltüntetésével az anyavállalat képvi-seletére jogosult személy köteles aláírni.

121. § (1) 597 Ha egy – a konszolidálásba bevont – vál-lalkozás beszámoló készítésének mérlegfordulónap-ja több mint három hónappal megelőzi az össze-vont (konszolidált) éves beszámoló mérlegforduló-napját, akkor ennek a vállalkozásnak az összevont(konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjá-ra közbülső beszámolót kell készítenie, és a konszo-lidálásba annak alapján kell bevonni. Az összevont(konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjá-ig bejegyzett – előtársasági formában is működött –leányvállalatot, közös vezetésű vállalkozást is köz-bülső beszámoló alapján kell bevonni. Az az időtar-tam, amelyre a közbülső beszámoló vonatkozik, nemhaladhatja meg a tizenkét hónapot.

(2) 598 599 Ha a konszolidálásba bevont vállalkozás azösszevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti évé-ben úgy alakult át, egyesült, vált szét, hogy az átala-kulás, egyesülés, szétválás időpontjára véglegesen isbeszámolót kellett készítenie, akkor ezen vállalko-zást a jogelőd leányvállalat, közös vezetésű vállalko-zás adatait is tartalmazó közbülső beszámoló alapjánkell a konszolidálásba bevonni.

(3) 600 Beolvadás esetén közbülső beszámoló készíté-si kötelezettség akkor van, ha a beolvasztott vállalko-zás – a beolvasztást megelőzően – leányvállalatnak,közös vezetésű vállalkozásnak minősült.

122. § (1) 601 Az összevont (konszolidált) éves beszá-moló készítése során az anyavállalat, a konszolidá-lásba bevont leányvállalatok, a tőkerészesedés alap-ján bevont közös vezetésű vállalkozások mérlegeités eredménykimutatásait össze kell foglalni.

(2) 602 A konszolidálásba bevont leányvállalatok esz-közeit és forrásait, a bevételeket és a ráfordításokatteljes egészükben, a tőkerészesedés alapján bevontközös vezetésű vállalkozások eszközeit és forrásait,a bevételeit és a ráfordításait a tőkerészesedés ará-nyában az összevont (konszolidált) éves beszámoló-

ba be kell vonni – tekintet nélkül arra, hogy a kon-szolidálásba bevont vállalkozások beszámolójukbanfigyelembe vették-e azokat vagy sem -, feltéve, hogyaz anyavállalatot a bevonásban e törvény nem kor-látozza, vagy az anyavállalatnak nincs döntési, vá-lasztási lehetősége. Az anyavállalat az e törvénybenbiztosított mérlegbeállítási, döntési, választási lehe-tőségeket az összevont (konszolidált) éves beszámo-ló készítésekor akkor is alkalmazhatja, ha a kon-szolidálásba bevont vállalatok nem alkalmazták azo-kat, vagy akkor sem köteles alkalmazni, ha azokat akonszolidálásba bevont vállalatok beszámolójukbanmár alkalmazták.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló ké-szítése során el kell végezni:a) az összevont (konszolidált) mérleg és eredmény-kimutatás tételei számbavételéhez az eltérő értéke-lési módszerekből adódó korrekciókat [azaz egysé-ges értékelést kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdésfigyelembevételével];b) az összevont (konszolidált) éves beszámoló pénz-nemétől eltérő pénznemben készült mérleg és ered-ménykimutatás tételeinek átszámítását;c) a tőkeösszevonást (a tőkeegyesítést);d) az adósságkonszolidálást (a konszolidálásba be-vont vállalkozások közötti követelések és tartozá-sok kiszűrését);e) a közbenső eredmények elhagyását (a konszoli-dálásba bevont vállalkozások közötti ügyletekbőlszármazó olyan nyereség- és veszteségtételek ki-szűrését, amelyeket az eszközök értéke magábanfoglal);f) a bevételek és a ráfordítások konszolidálását (azolyan bevételek és ráfordítások kiszűrését, ame-lyek a konszolidálásba bevont vállalkozások közöttiügyletekből származnak);g) a társult vállalkozások tőkekonszolidálását;h) a konszolidálás miatti adókülönbözet meghatáro-zását.

597A 2000. évi C. törvény 121. § (1) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) bekezdés 2- 3. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

598A 2000. évi C. törvény 121. § (2) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) bekezdés 3- 4. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

599A 2000. évi C. törvény 121. § (2) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 5. és 20. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2014. 11. 27.

600A 2000. évi C. törvény 121. § (3) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) bekezdés 3. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2012. 01. 01.





(4) Az anyavállalat és a konszolidálásba bevont vál-lalkozások éves mérlegeinek és eredménykimutatá-sainak összefoglalása (az eltérő értékelésből adódókorrekciók és a forintra átszámítás - 123. § szerin-ti – elvégzése után) előkészítő-mérleg és előkészítő-eredménykimutatás keretében történik.

123. § (1) A 122. § (2) bekezdése szerint a konszo-lidálásba bevont vállalkozásnak az összevont (kon-szolidált) mérlegbe kerülő eszközeit és forrásait azanyavállalat éves mérlegében alkalmazható értéke-lési előírások szerint egységesen kell értékelni. Havalamelyik bevont vállalkozás eltér az anyavállalatéves beszámolójánál alkalmazható értékelési mód-szerektől, az anyavállalatnál alkalmazható értékelés-re való áttérés miatti eltéréseket az adott vállalko-zás előkészítő-eredménykimutatásában is szerepel-tetni kell.

(2) 603 Amennyiben a konszolidálásba bevont eszkö-zöket és forrásokat a konszolidálásba bevont vállal-kozás beszámolójában az anyavállalatnál alkalma-zottaktól vagy előírtaktól eltérően értékelte, akkor azeltérően értékelt eszközöket és forrásokat az anya-vállalat módszerei szerint kell értékelni, és ez az újkiinduló érték kerül az összevont (konszolidált) évesbeszámolóba.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékelés alatt ezen tör-vény szerinti értékelés értendő. E törvény szerintválasztható értékelési módszerek eltérését – figye-lembe véve a 120. § (5) bekezdésében megfogalma-zott egyetlen vállalkozásként működés elvét is – nemszükséges egységesíteni.

(4) A (2) bekezdésben foglalt előírástól el lehet te-kinteni, ha az újraértékelésnek az eredménye a va-gyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet szempontjábólnem jelentős, illetve a konszolidálásba bevont vállal-kozásnak olyan eszközei és forrásai vannak, amilye-nekkel az anyavállalat nem rendelkezik, továbbá ak-kor is, ha a konszolidálásba bevont vállalkozás esz-közeinek, forrásainak értékelése a hitelintézetekre, abiztosítókra, az értékpapír-forgalmazókra vonatkozókülön jogszabályok alkalmazásán alapul.

(5) A (2) bekezdésben foglalt előírástól való eltérése-ket az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet-ben be kell mutatni és megfelelő módon indokolnikell.

(6) A konszolidálásba bevont vállalkozás külföldipénznemben készült mérlegének tételeit – ha azanyavállalatra a 20. § (2) bekezdése vonatkozik – azösszevonás előtt forintra át kell számítani a követke-zők szerint:a) 604 a befektetett eszközöket, a saját tőke elemeit –kivéve az adózott eredményt – a 124. § (7) bekezdé-se szerint választott időpontban érvényes – a 60. §szerinti, az anyavállalat éves beszámolója készítésesorán alkalmazott árfolyam alapján megállapított –bekerülési árfolyamon (ez azonban nem lehet ma-gasabb, mint a mérlegfordulónapi, a Magyar Nem-zeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolya-mon számított érték), valamint az egyéb eszközöketés kötelezettségeket, az időbeli elhatárolásokat, to-vábbá az adózott eredményt a mérlegfordulónapi,a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon; vagyb) a mérleg valamennyi tételét mérlegfordulónapi,a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti értéke-lésből adódó különbözetet az adott vállalko-zás előkészítő-mérlegében, illetve előkészítő-eredménykimutatásában a következők szerint kellkimutatni:a) amennyiben a (6) bekezdés a) pontja szerinti ér-tékelésből adódó különbözet eltér az előző évbenilyen címen megállapított különbözet összegétől,akkor a különbözetből az eltérés összegét az adottvállalkozás előkészítő-eredménykimutatásában azegyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások kö-zött – mint eredményt módosító tételt – kell kimu-tatni;b) a (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelésből adó-dó különbözetből az előző évben ilyen címen meg-állapított különbözettel azonos összeget az ered-ménytartalék változásaként (korrekciójaként) kellaz adott vállalkozás előkészítő-mérlegében (a vál-tozás előjelének megfelelően) szerepeltetni.

(8) A konszolidálásba bevont vállalkozás külföldipénznemben készült eredménykimutatásának tétele-it az összevonás előtt kell forintra átszámítani a kö-vetkezők szerint:a) az értékcsökkenési leírást, a befektetett pénz-ügyi eszközök és a forgóeszközök értékvesztését és


604A 2000. évi C. törvény 123. § (6) bekezdés a) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 25. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2015. 07. 04.



egyéb veszteségeit, az anyagjellegű ráfordításokat amegfelelő mérlegtételre vonatkozó árfolyamon;b) 605 az adózott eredményt mérlegfordulónapi, aMagyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos de-vizaárfolyamon;c) minden más tételt havonként a hó végi – a 60. §szerinti, az anyavállalat éves beszámolója készítésesorán alkalmazott – devizaárfolyamon forintra át-számított értékek éves összegzésével.

(9) A (8) bekezdés szerinti értékelés mellett jelent-kező különbözetet az adott vállalkozás előkészítő-eredménykimutatásában az egyéb bevételek, illetveaz egyéb ráfordítások között kell – a forintra átszá-mítás különbözeteként – kimutatni.

(10) Ha a (6), (8) bekezdésben alkalmazott árfolya-mok mellett nem teljesül az összevont (konszolidált)éves beszámolónál a megbízható és valós összképkövetelménye, az anyavállalat a (6), (8) bekezdés-ben meghatározott árfolyamoktól eltérő – a számvi-teli politikájában rögzített – árfolyamot is alkalmaz-hat. Az alkalmazott árfolyamot, valamint az eltérésindokait az összevont (konszolidált) kiegészítő mel-lékletben be kell mutatni.

(11) 606 607 608 Amennyiben az anyavállalat beszámo-lójára a 20. § (3)-(5) bekezdése vonatkozik, akkor akonszolidálásba bevont vállalkozások forintban ké-szült beszámolója átszámításához – a reciprok árfo-lyamokmeghatározásakor – a (6)-(10) bekezdés elő-írásait kell értelemszerűen alkalmazni.

Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció)124. § (1) A konszolidálásba bevont leányvállalat sa-

ját tőkéjéből az anyavállalatot megillető részesedés(rész) értékét az anyavállalat tulajdoni hányadára ju-tó összegben kell figyelembe venni. A számítástmegelőzően a konszolidálásba bevont leányvállalatáltal visszavásárolt saját részvények, saját üzletré-szek nyilvántartás szerinti értékével a leányvállalatsaját tőkéjét csökkenteni kell. Ha a részesedésre ér-tékvesztést számoltak el – és az összevont (konszo-lidált) éves beszámolóval szembeni megbízható és

valós összkép követelménye igényli -, az értékvesz-tést, ha azt az eredménykimutatás tartalmazza, akkora részesedések, értékpapírok, bankbetétek visszaírtértékvesztésével, ha azt az eredménykimutatás nemtartalmazza, (akkor) az eredménytartalékkal szem-ben – a számítást megelőzően – vissza kell írni.

(2) A tőkekonszolidáció nem alkalmazható az anya-vállalat azon részvényeire, üzletrészeire, amelyeketmaga az anyavállalat vagy a konszolidálásba be-vont leányvállalat birtokol. Az ilyen részvényeket,üzletrészeket az összevont (konszolidált) mérlegben,mint saját részvényt, saját üzletrészt a forgóeszközökközött kell – elkülönítetten – kimutatni.

(3) Az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó összegszámításánál figyelembe kell venni a leányvállalatolyan tulajdoni hányadait is, amelyek egy másik –a konszolidálásba bevont – leányvállalat birtokábanvannak.

(4) A konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegé-ből – az összevont (konszolidált) mérlegbe – azanyavállalatot megillető, az (1) bekezdés szerint szá-mított részesedés helyére a leányvállalat eszközei, il-letve a források közé a leányvállalatnak a számítottrészesedéssel csökkentett forrásai kerülnek, feltéve,hogy az anyavállalat e törvény szerint beállíthatja, ésaz összevont (konszolidált) éves beszámoló sajátos-sága nem kíván eltéréseket.

(5) 609 A leányvállalat saját tőkéjéből az anyaválla-latot az (1) bekezdés szerint megillető részesedés(rész) számításakor a leányvállalat saját tőkéjét akonszolidálásba először történő bevonáskor az aláb-bi módszerekkel lehet meghatározni [az alkalmazottmódszert és annak jelentős változását az előző évhezképest az összevont (konszolidált) kiegészítő mel-lékletben be kell mutatni]:a) azt az összeget veszik figyelembe a számításnál,amely az összevont (konszolidált) éves beszámo-ló előkészítő mérlegében, mint a leányvállalat sa-ját tőkéje szerepel, könyv szerinti értéken [amely a123. § (2)-(4) bekezdés alkalmazása esetén az ottmeghatározott kiinduló érték]; vagy

605A 2000. évi C. törvény 123. § (8) bekezdés b) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 26. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2015. 07. 04.



608A 2000. évi C. törvény 123. § (11) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) bekezdés 8. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

609A 2000. évi C. törvény 124. § 5. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 32. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004.01. 01.



b) azt az összeget veszik figyelembe a számításnál,amely a (7) bekezdés szerinti választott bevonásiidőpontnak megfelelő érték (aktualizált érték).

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkal-mazása esetén az anyavállalat tulajdoni hányadárajutó saját tőke értéke az újraértékelés – az aktuali-zált érték meghatározása – után nem lépheti túl azanyavállalat ezen részesedése beszerzési értékét.

(7) Az (1) bekezdés szerinti számításhoz a viszonyí-tási értékmeghatározása történhet a részesedésmeg-szerzésének időpontjában vagy akkor, amikor a le-ányvállalatot először vonják be az összevont (kon-szolidált) éves beszámoló készítésbe. Ha a részese-déseket különböző időpontokban szerezték meg, az(1) bekezdés szerinti elszámolás alapjánakmeghatá-rozása vagy a különböző időpontokban, vagy azonidőpontban fennálló értékviszonyok figyelembevé-telével történhet, amikor a vállalat leányvállalattávált. A választott időpontot az összevont (konszoli-dált) kiegészítő mellékletben meg kell jelölni.

(8) A konszolidálásba bevont leányvállalatnak azanyavállalat könyveiben szereplő részesedésének ésaz (5)-(6) bekezdés szerinti módszerrel meghatáro-zott leányvállalati saját tőke tulajdoni hányaddal ará-nyos részének különbözetét – az anyavállalat dönté-sének függvényében – a következők szerint lehet el-számolni:a) aktív különbözet esetén (a konszolidálásba elő-ször történő bevonáskor a részesedés könyv szerin-ti értéke a több) a különbözeti összegből az egyeseszközökhöz hozzárendelhető „rejtett” tartalékok-kal, valamint az egyes forrásokhoz hozzárendelhe-tő „rejtett” terhekkel – a bevonás időszaka szerintiérték és a könyv szerinti érték különbözetével – azadott eszközök, illetve források értékét növelni, il-letve csökkenteni kell, majd az ezután fennmaradókülönbözetet – mint tőkekonszolidációs különbö-zetet – az eszközök között kell elkülönítetten kimu-tatni;b) passzív különbözet esetén (a részesedés könyvszerinti értéke a kevesebb) a különbözet összegé-ből az egyes eszközökhöz hozzárendelhető „rejtett”tartalékokkal, valamint az egyes forrásokhoz hoz-zárendelhető „rejtett” terhekkel – a bevonás idősza-

ka szerinti érték és a könyv szerinti érték különbö-zetével – az adott eszközök, illetve források érté-két növelni, illetve csökkenteni kell, majd az ezutánfennmaradó különbözetet – mint tőkekonszolidáci-ós különbözetet – a források között kell elkülöní-tetten kimutatni;c) több leányvállalat konszolidálásából keletkező,azonos jellegű (aktív vagy passzív) különbözetekösszevonhatók, az eszközök és a források közöttmegjelenő aktív és passzív tőkekonszolidációs kü-lönbözeteket azonban nem szabad összevonni, egy-mással szemben elszámolni.

(9) 610 A (8) bekezdés a) pontja alapján az eszközökközött kimutatott tőkekonszolidációs különbözet le-írása az e törvénynek az üzleti vagy cégértékre vo-natkozó előírásai figyelembevételével történik.

(10) 611 A (8) bekezdés b) pontja alapján a forrásokközött kimutatott tőkekonszolidációs különbözetet,illetve annak egy részét csak akkor lehet az ered-mény javára elszámolni, ha az összevont (konszoli-dált) mérleg fordulónapján biztos, hogy ez a külön-bözeti összeg egy realizált eredmény. Ez általábanakkor teljesül, ha az érintett leányvállalat a konszo-lidálási körből kikerül (ideértve az átalakulást, egye-sülést, szétválást is), vagy az az eszköz, amihez akülönbözet kapcsolódik, a konszolidálásba be nemvont személyek részére értékesítésre került.

(11) A leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatotaz (1) bekezdés szerint az összevont (konszolidált)éves beszámoló készítésekor megillető részesedés ésaz (5) bekezdés szerint figyelembe vett részesedéskülönbözetét a saját tőke korrekciójaként – mint le-ányvállalati saját tőkeváltozást – kell az összevont(konszolidált) mérlegben kimutatni.

(12) 612 A konszolidálásba bevont leányvállalat sajáttőkéjéből az összevont (konszolidált) éves beszámo-ló készítésekor nem az anyavállalatot megillető ré-szesedés összegét az összevont (konszolidált) mér-legben a források között – a saját tőkén belül elkü-lönítetten -, mint a külső tagok (más tulajdonosok)részesedését kell kimutatni.

(13) 613 Ha az anyavállalati részesedéshez kapcsoló-dó gazdasági társaság átalakul, egyesül, szétválik– és a részesedés tőkekonszolidációját a megelőző


611A2000. évi C. törvény 124. § (10) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 21. pontjánakmegfelelőenmódosított szöveg. Hatályos:2014. 11. 27.

612A2000. évi C. törvény 124. § (12) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 32. §-ánakmegfelelőenmegállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.613A 2000. évi C. törvény 124. § (13) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 10. és 22. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2014. 11. 27.



év(ek) összevont (konszolidált) éves beszámolójá-ban végrehajtották -, akkor az átalakuláskor, egyesü-léskor, szétváláskor megszerzett részesedés a tőke-konszolidáció végrehajtásakor új beszerzésnek mi-nősül.

Adósságkonszolidálás125. § (1) A konszolidálásba bevont vállalatok egy-

más közötti követelései, céltartalékai, kötelezettsé-gei, valamint a megfelelő időbeli elhatárolások téte-lei az összevont (konszolidált) mérlegben nem sze-repelhetnek.

(2) Ha az azonos jogcímen fennálló követelés és kö-telezettség nem azonos összegben szerepel az adósés a hitelező mérlegében, akkor az összevont (kon-szolidált) mérlegben emiatt mutatkozó különbözeteta következők szerint kell kimutatni:a) ha a különbözet eltér az előző évben ilyen címenmegállapított különbözet összegétől, akkor a kü-lönbözet összegéből az eltérés összegét az össze-vont (konszolidált) eredménykimutatásban – elkü-lönítetten az egyéb bevételek, illetve az egyéb rá-fordítások között -, mint eredményt módosító tételtkell kimutatni;b) az előző évben ilyen címen megállapított külön-bözettel azonos összeget a saját tőke változásaként(korrekciójaként) – mint konszolidáció miatti vál-tozások az adósságkonszolidálás különbözetéből –kell az összevont (konszolidált) mérlegben (a vál-tozás előjelének megfelelően) szerepeltetni.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az el-hagyandó tételek a konszolidálásba bevont vállalko-zások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vo-natkozó megbízható és valós összkép szempontjábólelhanyagolhatóak (nem lényegesek).

A konszolidálásba bevont vállalkozásokonbelüli közbenső eredmények elhagyása,

kiszűrése126. § (1) Azokat az eszközöket, amelyek a konszoli-

dálásba bevont vállalkozások egymás közötti szál-lításaiból és szolgáltatásteljesítéseiből származnak,az összevont (konszolidált) mérlegben olyan érték-re kell helyesbíteni, amellyel a konszolidálásba be-vont vállalkozások ugyanazon mérlegfordulónapravonatkozó mérlegébe beállíthatók lettek volna, ha

a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesen,jogilag is egyetlen vállalkozást képeznének (azazeszközeiket bekerülési értéken kellene szerepeltet-ni).

(2) Ha a leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás elő-készítő mérlegében az (1) bekezdés szerinti eszkö-zök eltérő értéken szerepelnek, mint a konszolidá-lásba bevont vállalkozások bekerülési értékei, akkoraz összevont (konszolidált) mérlegben az eszközökváltozásaként megjelenő különbözetet a következőkszerint kell kimutatni:a) amennyiben a különbözet eltér az előző üzleti év-ben ilyen címen megállapított különbözet összegé-től, akkor a különbözet összegéből az eltérés össze-gét az összevont (konszolidált) eredménykimutatástartalmazza;b) az előző üzleti évben ilyen címen megállapítottkülönbözettel azonos összeget a saját tőke változá-saként (korrekciójaként) – mint konszolidáció mi-atti változások a közbenső eredmény különbözeté-ből – kell az összevont (konszolidált) mérlegben (aváltozás előjelének megfelelően) szerepeltetni.

(3) Nem kell az (1) bekezdés előírásait alkalmazni, haa közbenső eredmények külön kiemelése a konszo-lidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi ésjövedelmi helyzete szempontjából nem jelentős.

Ráfordítások és bevételek konszolidálása127. § (1) Az összevont (konszolidált) eredményki-

mutatásban:a) az árbevételeknél a konszolidálásba bevont vál-lalkozások egymás közötti szállításaiból és szol-gáltatásteljesítéseiből származó árbevételeket, va-lamint az ezekre jutó közvetlen költségeket ki kellszűrni. Ha az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás összköltség eljárással készül, akkor akonszolidált árbevételre jutó közvetlen költségeketnem kell kiszűrni, amennyiben a közvetlen költsé-gek a félkész és késztermékek, vagy az aktivált sajátteljesítmények állományát növelik;b) 614 nem kerülhetnek az összevont (konszolidált)eredménykimutatásba az egymás közötti nem áru-szállításokból és nem szolgáltatásteljesítésekbőlszármazó egyéb bevételek, az egymás közötti pénz-ügyi műveletek bevételei, valamint ezek ráfordítá-sai sem.

614A 2000. évi C. törvény 127. § (1) bekezdés b) pontja a 2015. évi CI. törvény 44. § s) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2015. 07. 04.



(2) Az árbevételeket és a bevételeket, valamint a köz-vetlen költségeket és a ráfordításokat az (1) bekez-dés szerint nem kell kiszűrni, ha azok nem jelen-tős összegűek a konszolidálásba bevont vállalkozá-sok valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetemegítélése tekintetében.

(3) 615

(4) 616 Az összevont (konszolidált) eredménykimuta-tás leányvállalatok adózott eredményéből külső ta-gok (más tulajdonosok) részesedése sor az adózotteredményből a konszolidálásba bevont leányvállala-tokra eső összegnek a külső tagok tulajdoni hánya-dára jutó részét tartalmazza.

Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása128. § (1) A közös vezetésű vállalkozás eszközeit és

forrásait, illetve bevételeit és ráfordításait az össze-vont (konszolidált) éves beszámolóba az anyaválla-lat tőkerészesedésének megfelelő arányban kell be-vonni.

(2) 617 A tőkerészesedés szerinti konszolidálás akkorlehetséges, ha a közös vezetésű vállalkozás beszá-molója elkészítésénél a konszolidálásra vonatkozóértékelési előírásokat figyelembe vették. Ha az egy-séges értékelés elvét nem lehet érvényesíteni, akkora közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedést a129. és 130. §-ban foglaltak alapján kell bevonni.

(3) A tőkerészesedés arányában történő konszolidá-lásra – értelemszerűen – a 124-127. §-ok előírásaitkell alkalmazni.

Társult vállalkozások konszolidálása129. § (1) Ha egy konszolidálásba bevont vállalkozás

jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy – a 3. §(2) bekezdésének 4. pontja szerinti – vállalkozás üz-leti és pénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedéstaz összevont (konszolidált) mérlegben külön soronkell szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdést, valamint a 130. §-t nem szüksé-ges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásba bevontvállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi hely-zetének megbízható és valós megítélése szempont-jából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.

130. § (1) A társult vállalkozásban lévő részesedés anem teljes körű bevonáskor a következő módszerekszerint mutatható ki [a választott módszert az össze-vont (konszolidált) kiegészítő mellékletben szere-peltetni kell]:a) vagy az anyavállalat, vagy a konszolidálásba be-vont leányvállalat mérlegében kimutatott könyvszerinti értékkel, vagyb) azzal az értékkel, amely a társult vállalkozásnak a(4) bekezdésben meghatározott időpont szerinti sa-ját tőkéjéből a konszolidálásba bevont vállalkozástulajdoni hányadára jut. Ez az összeg azonban nemlehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vál-lalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzésiértéke.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti módszer alkal-mazása esetén – amikor a társult vállalkozást elsőalkalommal bevonják – meg kell állapítani a társultvállalkozás saját tőkéjéből a részesedésre a tulajdonihányad arányában jutó összeget. A részesedés könyvszerinti értéke és a társult vállalkozás saját tőkéjébőla részesedésre jutó összeg különbözetét az össze-vont (konszolidált) kiegészítő mellékletben elkülö-nítetten ki kell mutatni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkal-mazása esetén a részesedés könyv szerinti értéke ésa társult vállalkozás saját tőkéjéből a tulajdoni há-nyadra jutó (részarányos) saját tőke különbözetét –mint tőkekonszolidációs különbözetet – az eszközökközött elkülönítetten kell kimutatni és a különböze-ti összeg elszámolásánál a 124. § (9) bekezdésébenleírtakat kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti részesedés viszonyításiértékének és különbözeti összegének meghatározá-sa történhet a részesedés megszerzésének időpont-jában, vagy akkor, amikor a társult vállalkozást el-ső alkalommal bevonják az összevont (konszolidált)éves beszámoló készítésbe. Ha a részesedéseket kü-lönböző időpontokban szerezték meg, az (1) bekez-dés szerinti részesedés meghatározása vagy a külön-böző időpontokban, vagy a gazdasági társaság tár-sult vállalkozássá válásának időpontjában fennállóértékviszonyok figyelembevételével történhet. A vá-lasztott időpontot az összevont (konszolidált) kiegé-szítő mellékletben meg kell jelölni.

(5) A társult vállalkozásban lévő részesedésnek (ér-

615A 2015. évi CI. törvény 44. § t) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 07. 04.616A 2000. évi C. törvény 127. § (4) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 33. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.617A 2000. évi C. törvény 128. § (2) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) bekezdés 8. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2012. 01. 01.



dekeltségnek) az (1) bekezdés alapján megállapítottértékét a következő években módosítani kell:a) a társult vállalkozás saját tőkéje változásának arészesedéssel arányos összegével;b) 618 az adózott eredmény felosztásáról szóló hatá-rozatban szereplő, a társult vállalkozástól járó (vár-ható) osztalék, részesedés összegével (ezt az össze-get a következő évben le kell vonni);c) 619 az adózott eredmény felosztásáról szóló ha-tározatban szereplő, de az összevont (konszolidált)mérleg fordulónapjáig meg nem kapott, – a társultvállalkozástól járó – osztalék, részesedés összegé-vel (ezt az összeget a következő évben le kell von-ni);d) a részesedés, a tőkekonszolidációs különbözet le-írt összegével.

(6) 620 Ha a társult vállalkozás beszámolójában a 123.§-ban foglaltaktól eltérő értékelési módszert alkal-mazott, akkor az eltérően értékelt eszközök, köte-lezettségek – az (1)-(5) bekezdésben meghatározottcélokra – az összevont (konszolidált) éves beszá-moló értékelési módszere szerint átértékelhetők. Hailyen esetben az újraértékeléstől eltekintenek, akkorezt a tényt az összevont (konszolidált) kiegészítőmellékletben fel kell tüntetni.

(7) A 126. §-t a közbenső eredmények kiszűréséremegfelelően alkalmazni kell, amennyiben a szüksé-ges információk hozzáférhetőek, ismertek. A köz-benső eredmények a társult vállalkozás tőkerészese-dése függvényében elhagyhatók.

(8) 621 Az (1)-(7) bekezdés alkalmazásakor mindenesetben a társult vállalkozás utolsó beszámolójátkell alapul venni. Amennyiben a társult vállalkozásösszevont (konszolidált) éves beszámolót készít, ésaz rendelkezésre áll, akkor ebből kell kiindulni.

131. § Az anyavállalattal, a konszolidálásba bevont le-ányvállalattal – a 3. § (2) bekezdése 5. pontja szerinti– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás ré-szesedését az anyavállalat, illetve a konszolidálásbabevont leányvállalat éves mérlegében szereplő könyv

szerinti értéken kell az összevont (konszolidált) mér-legben kimutatni.

Konszolidálás miatti társasági adókülönbözetkimutatása

132. § Ha az összevont (konszolidált) éves beszámo-ló alapján számított éves adózás előtti eredmény –az összevonás következtében – alacsonyabb vagy ma-gasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozásokadózás előtti eredményeinek együttes összege, úgya konszolidálásba bevont vállalkozások szerint és azösszevont (konszolidált) eredménykimutatás szerintfizetendő adó különbözetéből azt az összeget, amia konszolidálásba bevont vállalkozások ki nem gaz-dálkodott negatív adóalapjából, továbbá a megelő-ző üzleti évek, a tárgyév konszolidálási intézkedése-iből származik és várhatóan kiegyenlítődik a későb-bi üzleti években, konszolidálás miatti társasági adó-különbözetként ki kell mutatni. Amennyiben a kon-szolidálásba bevont vállalkozások eredménykimuta-tásai szerint fizetendő adó több, mint az összevont(konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendőadó, akkor a különbözetet áthúzódó adókövetelés-ként, fordított esetben a különbözetet áthúzódó adó-tartozásként kell az összevont (konszolidált) mérleg-ben elkülönítetten kimutatni. Az összevont (konszoli-dált) eredménykimutatásban az adó-különbözetet kü-lön soron (elkülönített tételként) – mint konszolidá-lásból adódó (számított) társasági adó-különbözetet –kell szerepeltetni.

Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet133. § (1) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mel-

lékletnek az előzőekben előírtakon túl a következő-ket kell tartalmaznia:a) az összevont (konszolidált) mérleg és az össze-vont (konszolidált) eredménykimutatás összeállítá-sánál alkalmazott mérlegértékelési eljárásokat;b) 622 a forintra, a devizára történő átszámítás so-rán alkalmazott módszert, ha a konszolidálásba be-vont vállalkozások az anyavállalattól eltérően más

618A 2000. évi C. törvény 130. § (5) bekezdés b) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 27. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2015. 07. 04.

619A 2000. évi C. törvény 130. § (5) bekezdés c) pontja a 2015. évi CI. törvény 43. § 28. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2015. 07. 04.



622A2000. évi C. törvény 133. § (1) bekezdés b) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) bekezdés 10. pontjánakmegfelelőenmódosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.



pénznemben készítették beszámolójukat, vagy haaz összevont (konszolidált) éves beszámoló olyantételeket tartalmaz, amelyeket a konszolidálásbabevont vállalkozások beszámolói nem tartalmaz-tak, és amelyeket eredetilegmás pénznemben adtakmeg;c) ha az előző üzleti évhez képest megváltoztak azértékelési, a konszolidálási módszerek, ezen válto-zások indokolását, valamint ezen változások hatá-sát a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyo-ni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül még a kö-vetkezőket kell ismertetni:a) a konszolidálásba bevont leányvállalatok neve ésszékhelye, ezen leányvállalatok jegyzett tőkéjébőlaz anyavállalat és a konszolidálásba bevont másvállalkozás részesedésének mértéke és összege, to-vábbá a leányvállalat részesedésének mértéke ésösszege minden más, a konszolidálásba bevont vál-lalkozás saját tőkéjéből;b) közös vezetésű vállalkozások neve és székhelye,az anyavállalat és a konszolidálásba bevont másvállalkozás részesedésének mértéke és összege aközös vezetésű vállalkozás jegyzett tőkéjéből, to-vábbá a közös vezetésű vállalkozás részesedésénekmértéke és összege minden más, a konszolidálásbabevont vállalkozás jegyzett tőkéjéből;c) a társult vállalkozások neve és székhelye, ezenvállalkozások jegyzett tőkéjéből az anyavállalatés a konszolidálásba bevont más vállalkozás ré-szesedésének mértéke és összege, továbbá a tár-sult vállalkozás részesedésének mértéke és összegeminden más, a konszolidálásba bevont vállalkozásjegyzett tőkéjéből. A 129. § (2) bekezdésének al-kalmazását mindenkor be kell mutatni és indokolniszükséges;d) 623 a 115. § (2)-(3) bekezdése szerinti jogosultsá-gokat az a)-c) pontoknál külön-külön ki kell emel-ni, feltüntetve a jogosultság jogcímét is.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat abban azesetben nem kell szolgáltatni, ha az anyavállalatadatszolgáltatása miatt a leányvállalatnak, vagy egymásik – a (2) bekezdésben megjelölt – vállalkozás-nak hátránya származhat ezen adatszolgáltatásból. Eszabály alkalmazásának indokait az összevont (kon-szolidált) kiegészítő mellékletben ismertetni kell.

(4) Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet-ben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a kö-vetkező adatokat kell feltüntetni:a) az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatottazon kötelezettségek teljes összegét, amelyek fu-tamideje öt évnél hosszabb, valamint az összevont(konszolidált) mérlegben kimutatott azon kötele-zettségek teljes összegét, amelyek a konszolidálás-ba bevont vállalkozások részéről zálogjoggal vagyhasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a bizto-sítékok fajtáját és formáját;b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljesösszegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékeléseszempontjából jelentőséggel bírnak, de nem jelen-nek meg az összevont (konszolidált) mérlegben.Ezek közül külön ki kell emelni a konszolidálásbateljeskörűen be nem vont leányvállalatokkal szem-beni kötelezettségek összegét;c) az összevont (konszolidált) éves beszámolóba be-vont vállalkozások tárgyévben foglalkoztatott mun-kavállalóinak átlagos statisztikai létszámát, bér-költségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit,mindegyiket állománycsoportonkénti bontásban;d) az anyavállalatnál az igazgatóság, az ügyvezetés(üzletvezetés), a felügyelő bizottság tagjainak te-vékenységükért az üzleti év után járó járandóságösszegét, ideértve a bérköltséget, a személyi jelle-gű egyéb kifizetéseket, a gazdasági társaság általátvállalt és így helyettük fizetett összegeket is, cso-portonként összevontan, beleértve a leányvállala-toknál végzett tevékenység utáni járandóságokat is;e) az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése (üzlet-vezetése), felügyelő bizottsága tagjainak az anya-vállalat, illetve a leányvállalatai által folyósított köl-csönök és előlegek időpontját, nagyságát, lejára-tát, megadva a kamat mértékét, a lényeges feltétele-ket, a tárgyévben visszafizetett összegeket, továbbáezen személyek nevében vállalt garanciális kötele-zettségeket;f) 624 az értékesítés árbevételének fontosabb tevé-kenységek (a konszolidálásba bevont vállalkozá-sokra jellemző termékek, terméktípusok), továbbáaz exportárbevételnek az Európai Unió, valamintmás, az Európai Unión kívüli országok szerinti, il-letve ezen belül földrajzilag meghatározott piacokszerinti megbontását, amennyiben ebből a konszo-lidálásba bevont vállalkozásoknak jelentősebb hát-

623A 2000. évi C. törvény 133. § 2. bekezdésének d) pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 33. § 1. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.

624A 2000. évi C. törvény 133. § 4. bekezdésének f) pontja a 2003. évi LXXXV. törvény 33. § 2. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.



ránya nem származik. Ez utóbbi esetben itt erreutalni kell;g) 625 a vállalatcsoport egészére vonatkozóan a 90.§ (7) bekezdésében előírt információkat;h) 626 a tárgyévi üzleti évre vonatkozó összevont(konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatáérta könyvvizsgáló által felszámított díjat, valaminta könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben azegyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, azadótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nemkönyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díja-kat külön-külön összesítve;i) 627 azon összevont (konszolidált) mérlegen kí-vüli tételek és összevont (konszolidált) mérlegbennem szereplő megállapodások jellegét, üzleti cél-ját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáróle törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekbőlés megállapodásokból származó kockázatok vagyelőnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges akonszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénz-ügyi helyzetének megítéléséhez;j) 628 az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevontmás vállalkozás által kapcsolt felekkel lebonyolí-tott azon ügyleteket (ide nem értve a vállalatcso-porton belüli ügyleteket), amelyek bemutatásáról etörvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyleteklényegesek és nem a szokásos piaci feltételek kö-zött valósultak meg. Ennek során be kell mutatni azügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcso-lat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, akonszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénz-ügyi helyzetének megítéléséhez szükséges infor-mációkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó infor-mációk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, haaz összesítés nem akadályozza az érintett ügyletek-nek a konszolidálásba bevont vállalkozások egészepénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megíté-lését.

(5) 629 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azanyavállalat minden olyan részvényének, üzletrészé-nek névértékét, amelyet maga az anyavállalat, leány-vállalata vagy olyan harmadik személy birtokol, akia tulajdonosi jogokat saját nevében, de ezen vállala-tok javára gyakorolja.

(6) 630 Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellék-let készítése során nem kötelező alkalmazni a 91. §b) és c) pontjában, a 92. § (2) bekezdésében rögzítettelőírásokat.

(7) 631 632 Az összevont (konszolidált) éves beszámo-lót a 10. § (2)-(3) bekezdése alapján az IFRS-ek sze-rint készítő vállalkozó köteles az összevont (konszo-lidált) éves beszámoló

a) 633 kiegészítő mellékletében bemutatni az IFRS-ek alkalmazásának első üzleti évében a bázis éviösszevont (konszolidált) éves beszámoló adatainakaz IFRS-ek szerinti mérlegbe és eredménykimuta-tásba való átrendezését, valamint annak az ered-ményre gyakorolt hatását;b) 634 kiegészítő mellékletében vagy az összevont(konszolidált) éves beszámoló önálló részeként be-mutatni számviteli politikájának az IFRS-ek sze-rint készített összevont (konszolidált) éves beszá-molójára vonatkozó főbb szabályait, így különö-sen:ba) az összevont (konszolidált) éves beszámoló ré-szeit,bb) az összevont (konszolidált) éves beszámoló-ban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás-tagolást, valamint a tételek tartalmát,bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és azok fel-tételeit,

625A 2000. évi C. törvény 133. § 4. bekezdésének g) pontját a 2003. évi LXXXV. törvény 33. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004.01. 01.

626A 2000. évi C. törvény 133. § ( 4) h) pontját a 2007. évi LXXV. törvény 212. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.627A 2000. évi C. törvény 133. § (4) bekezdés i)- j) pontját a 2007. évi CXXVI. törvény 299. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.628A 2000. évi C. törvény 133. § (4) bekezdés i)- j) pontját a 2007. évi CXXVI. törvény 299. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.629A 2000. évi C. törvény 133. § 5. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 33. § 3. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.630A 2000. évi C. törvény 133. § 6. bekezdésének számozása a 2003. évi LXXXV. törvény 33. § 3. bekezdésének megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01.631A 2000. évi C. törvény 133. § 7. bekezdését a 2005. évi CXII. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2006. 01. 01.632A2000. évi C. törvény 133. § (7) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § g) pontjánakmegfelelőenmódosított szöveg. Hatályos:

2016. 01. 01.633A 2000. évi C. törvény 133. § (7) bekezdés a) pontja a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § g) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2016. 01. 01.634A 2000. évi C. törvény 133. § (7) bekezdés b) pontja a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § g) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2016. 01. 01.



bf) 635 az IFRS-ek által adott választási lehetőségekközül alkalmazott szabályokat,bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.

Összevont (konszolidált) üzleti jelentés134. § 636 (1) Az összevont (konszolidált) üzleti je-

lentésnek a konszolidálásba bevont vállalkozásokegyüttesének helyzetét és üzletmenetét, a vállalko-zások tevékenysége során felmerülő főbb kockáza-tokkal és bizonytalanságokkal együtt úgy kell tartal-maznia, hogy az a tényleges viszonyokról megbízha-tó és valós képet adjon.

(2) 637 638 Az összevont (konszolidált) üzleti jelentés-nek a 95. § (2)-(7) bekezdésben, valamint a 95/A.§-ban foglaltakon kívül be kell mutatnia a konszoli-dálásba bevont vállalkozások előrelátható fejlődésétis.

(3) 639 Amennyiben a konszolidálásba bevont vala-mely vállalkozás átruházható értékpapírjait az Euró-pai Gazdasági Térség valamely államának szabályo-zott piacán kereskedésre befogadták, az összevont(konszolidált) üzleti jelentésben be kell mutatni avállalatcsoport belső ellenőrzési és kockázatkezelésirendszereinek főbb jellemzőit az összevont (konszo-lidált) éves beszámoló készítésével összefüggésben.

(4) 640 Az összevont (konszolidált) üzleti jelentéstmagyar nyelven kell elkészíteni és azt a hely és a ke-let feltüntetésével az anyavállalat képviseletére jogo-sult személy köteles aláírni.

VI/A. FEJEZET641

A KORMÁNYOK RÉSZÉREFIZETETT ÖSSZEGEKRŐL SZÓLÓ

JELENTÉS642

134/A. § 643 E fejezet alkalmazásában:

1. nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalko-zás: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsiirányelv 41. cikk 1. pontjában meghatározott foga-lom;

2. természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vál-lalkozás: a 2013/34/EU európai parlamenti és taná-csi irányelv 41. cikk 2. pontjában meghatározott fo-galom;

3. kormány:a 2013/34/EU európai parlamenti és ta-nácsi irányelv 41. cikk 3. pontjában meghatározottfogalom;

4. projekt: a 2013/34/EU európai parlamenti és taná-csi irányelv 41. cikk 4. pontjában meghatározott fo-galom;

5. fizetett összeg: a 2013/34/EU európai parlamentiés tanácsi irányelv 41. cikk 5. pontjában meghatáro-zott fogalom.

134/B. § 644 (1) A nyersanyag-kitermelő iparágbanműködő vagy a természetes erdők fakitermelésévelfoglalkozó vállalkozó évente a kormányok részérefizetett összegekről szóló jelentést készít, haa) két egymást követő üzleti évben a mérleg fordu-lónapján a következő hárommutatóérték közül bár-melyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:aa) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak szá-ma a 250 főt, vagyb) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak mi-nősül.

(2) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettségalól a vállalkozó, ha:a) az általa a kormányok részére fizetett összegekszerepelnek az anyavállalat által a 134/C. § szerintösszeállított, kormányok részére fizetett összegek-ről szóló összevont jelentésben, és

635A2000. évi C. törvény 133. § (7) bekezdés b) pont bf) alpontja a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § g) pontjánakmegfelelőenmódosítottszöveg. Hatályos: 2016. 01. 01.

636 A 2000. évi C. törvény 134. § 1. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 32. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01.01.

637A 2000. évi C. törvény 134. § 2. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 349. § 6. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2006. 07. 01.


639A 2000. évi C. törvény 134. § (3)- (4) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 300. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.640A 2000. évi C. törvény 134. § (3)- (4) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 300. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.641A 2000. évi C. törvény VI/A. fejezetét a 2015. évi CI. törvény 34. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.642A 2000. évi C. törvény jelölt fejezetcímét a 2015. évi CI. törvény 34. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.643A 2000. évi C. törvény 134/A. §-át a 2015. évi CI. törvény 34. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.644 A 2000. évi C. törvény 134/B. §-át a 2015. évi CI. törvény 34. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.



b) az anyavállalat az Európai Unió valamely tagál-lama nemzeti jogának hatálya alá tartozik.

(3) Akormányok részére fizetett összegekről szóló je-lentés összeállítása során nem kell figyelembe ven-ni az egy üzleti év alatt 30 millió forintot meg nemhaladó fizetett összegeket, tekintet nélkül arra, hogyegyetlen összegről vagy több kapcsolódó összegrőlvan szó.

(4) Akormányok részére fizetett összegekről szóló je-lentés az adott üzleti évre vonatkozóan tartalmazzaa nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalko-zás, valamint a természetes fakitermelésével foglal-kozó vállalkozás által a tevékenységéhez kapcsoló-dóan:a) az egyes kormányok részére fizetett összegeketösszesen;b) az egyes kormányok részére fizetett összegekneka 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irány-elvben meghatározott típusonkénti teljes összegét;valamintc) a konkrét projekthez rendelt fizetett összegek ese-tén a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsiirányelvben meghatározott típusonként fizetett tel-jes összegminden egyes projektre vonatkozóan, va-lamint az egyes projektekkel kapcsolatban fizetettösszegeket összesen.

(5) Azon fizetett összegek tekintetében, amelyeketa vállalkozás egészére vonatkozó kötelezettségekalapján fizetett meg, a vállalkozó – a (4) bekezdésc) pontjában foglaltaktól eltérően – a projektszintűjelentés helyett a vállalkozás egészére vonatkozó je-lentést készíthet.

(6) A természetben adott juttatás esetén az érték meg-határozásához alkalmazott módszert a kormányokrészére fizetett összegekről szóló jelentésben különbe kell mutatni.

(7) A vállalkozó a kormányok részére fizetett össze-gekről szóló jelentést a 153-154/B. § szerint kötelesletétbe helyezni és közzétenni.

134/C. § 645 (1) A nyersanyag-kitermelő iparágbanműködő vagy a természetes erdők fakitermelésé-vel foglalkozó anyavállalatnak minősülő vállalkozásévente a kormányok részére fizetett összegekről szó-ló összevont jelentést készít, ha egyedi éves beszá-molójának adatai alapján

a) két egymást követő üzleti évben a mérleg forduló-napján a következő, a nagyságot jelző három muta-tóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbihatárértéket:aa) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak szá-ma a 250 főt, vagyb) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak mi-nősül.

(2) A kormányok részére fizetett összegekről szólóösszevont jelentésre a kormányok részére fizetettösszegekről szóló jelentésre vonatkozó rendelkezé-seket kell alkalmazni a (3)-(7) bekezdésben foglaltkivételekkel.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában bármely anya-vállalat nyersanyag-kitermelő iparágban működővagy természetes erdők fakitermelésével foglalkozóanyavállalatnak minősül, ha bármely leányvállalataa nyersanyagkitermelő iparágban működik vagy atermészetes erdők fakitermelésével foglalkozik. Azilyen anyavállalatnak az (1) bekezdés szerinti jelen-tésében csak a kitermelési tevékenységével, illetvea természetes erdők fakitermelési tevékenységévelösszefüggő összegeket kell bemutatnia.

(4) 646 Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezett-ség alól az az anyavállalatnak minősülő vállalkozás,amelynek összevont (konszolidált) adatai két egy-mást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján akövetkező, a nagyságot jelző három mutatóérték kö-zül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi ha-tárértéket:a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számaa 250 főtkivéve, ha valamely konszolidálásba bevont vállal-kozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóegység.

(5) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettségalól az az anyavállalatnak minősülő vállalkozás,amelynek maga is leányvállalata egy olyan anyavál-lalatnak, amely az Európai Unió valamely tagállamanemzeti jogának hatálya alá tartozik.

645 A 2000. évi C. törvény 134/C. §-át a 2015. évi CI. törvény 34. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.646A 2000. évi C. törvény 134/C. § (4) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § h) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2016. 01. 01.



(6) Az (1) bekezdés a) és a (4) bekezdés a) és b) pont-ja szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anya-vállalat és leányvállalatainak, valamint közös veze-tésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozó-kat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell fi-gyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adata-it a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe ven-ni.

(7) A leányvállalatot nem kötelező bevonni a kormá-nyok részére fizetett összegekről szóló összevont je-lentés készítésbe, haa) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy kivéte-les körülmények huzamosan akadályozzák az anya-vállalatot a 3. § (2) bekezdés 1. pontjában megha-tározott jogai gyakorlásában; vagyb) a kormányok részére fizetett összegekről szólóösszevont jelentés elkészítéséhez a szükséges ada-tokat az adott leányvállalat – a konszolidálásbaelőször történő bevonása évében az ehhez szük-séges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani,vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta– aránytalanul magas költségek mellett és késedel-mesen tudja szolgáltatni; vagyc) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt,üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljábólszerezték meg és a forgóeszközök között mutatjákki.

VII. FejezetSAJÁTOS BESZÁMOLÁSIKÖTELEZETTSÉGEK

Előtársasági időszak135. § (1) A jogelőd nélkül alapított vállalkozó a 11.

§ (5) bekezdése szerinti előtársasági időszakról – a(2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –e törvény szerinti könyvvezetéssel alátámasztott be-számolót köteles készíteni.

(2) 647 Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszá-molókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzététe-li) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való

bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelemjogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljá-rás megszüntetésének napját követő harmadik hónaputolsó napjáig köteles eleget tenni.

(3) 648 Az (1) bekezdés szerinti időszak meghosszab-bodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás fo-lyamatban van, ha a cégnyilvánosságról, a bírósá-gi cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényszerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési ké-relmet.

(4) Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe va-ló bejegyzés napjával létrejött vállalkozó eszközei-nek és forrásainak nyitó adatai az (1) bekezdés sze-rinti beszámoló eszközeinek és forrásainak záró ada-taival egyeznek meg.

(5) Amennyiben a vállalkozót a cégjegyzékbe – acégbejegyzés iránti kérelme jogerős elutasítása,vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése miatt –nem jegyzik be, az (1) bekezdés szerinti beszámolóelkészítését követően, a jogutód nélküli megszűnésszabályai szerint, alapvetően a végelszámolás szabá-lyai figyelembevételével kell elszámolni az előtársa-sági időszak hitelezőivel és az alapítókkal.

(6) 649 Nem kell az előtársasági időszakról, mint ön-álló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezenidőszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységétnem kezdtemeg, és a bejegyzésre az üzleti év naptáriévnekmegfelelő, illetve a 11. § (2) bekezdése szerintválasztott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez eset-ben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésé-nek, illetve közokiratba foglalásának napjától a be-jegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjá-ig tart.

Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése,szétválása650

Vagyonmérleg, vagyonleltár136. § (1) 651 Gazdasági társaságok átalakulása, egye-

sülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (kü-lönválása, kiválása) (a továbbiakban együtt e fejezetalkalmazásában: átalakulás) során az átalakuló, az


648A 2000. évi C. törvény 135. § 3. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 363. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006.07. 01.

649A 2000. évi C. törvény 135. § (6) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 301. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.650A 2000. évi C. törvény jelölt alcíme a 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 14. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014.


2014. 11. 27.



egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt e feje-zet alkalmazásában: átalakuló) (jogelőd) gazdaságitársaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód)gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének)megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. Avagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani.A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, il-letve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit ésforrásait.

(2) 652 Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget ésvagyonleltárt az átalakulás során két alkalommalkell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntésmegalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasz-tására – a gazdasági társaság legfőbb szerve általmeghatározott mérlegfordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalaku-lás napjával (végleges vagyonmérleg és végleges va-gyonleltár).

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetetés a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (avagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt)az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az aztalátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kellelkészíteni a (4)-(9) bekezdésben és a 137-143. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget – ha tör-vénymásként nem rendelkezik – háromoszlopos for-mában kell elkészíteni oly módon, hogya) az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegetartalmazza a könyv szerinti értéket, – a 137. § (2)bekezdése, illetve a 139. § (3) bekezdése figyelem-bevételével – az átértékelési különbözetet, illetve akettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti érté-ket,b) az átalakulással létrejövő gazdasági társaság(ok)vagyonmérlege – a (6)-(7) bekezdésben foglaltakfigyelembevételével – tartalmazza a jogelőd gazda-sági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettsé-geit, a kettő különbözeteként a saját tőkét) [a) pontszerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], a 139.§ (2)-(5) bekezdései szerinti eltéréseket („külön-bözetek”), illetve a kettő együtteseként a jogutódgazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, köte-

lezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét).(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérlegetkülön-külön kell elkészítenie:a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevőgazdasági társaságnak,b) összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági tár-saságoknak.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg ajogelőd gazdasági társaságok vagyonáta) beolvadás esetében beolvadó és átvevő gazdaságitársaság megbontásban és együttesen,b) összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági tár-saságok szerinti megbontásban és együttesentartalmazza.

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérlegetaz átalakulással létrejövő gazdasági társaságok va-gyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani agazdasági társaság legfőbb szerve által meghatáro-zott módona) kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint aváltozatlan társasági formában továbbműködő gaz-dasági társaság vagyonmérlegére,b) különválás esetében a különválással létrejövőgazdasági társaságok vagyonmérlegére.

(8) 653 654 A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyvszerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság etörvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozóelőírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal,hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és azértékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az ér-tékelési különbözet és a valós értékelés értékelésitartaléka nem szerepelhet, továbbá az adózott ered-ményt az eredménytartalékba át kell vezetni.

(9) 655 A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és azazt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyv-vizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálatcélja annak megállapítása, hogy a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonmérleget, valamint az azt alá-támasztó vagyonleltár-tervezetet és vagyonleltárt a

652A 2000. évi C. törvény 136. § 2. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 364. § 12. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006.07. 01.

653A 2000. évi C. törvény 136. § (8) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 298. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2014.11.27.





136-143. § szerint állították-e össze. Az átalakulásszámviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesí-tett vagyonmérleg.

(10) 656 Beolvadásos kiválás és beolvadásos különvá-lás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztóvagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a kü-lönválás szabályai mellett a beolvadás szabályait ismegfelelően alkalmazni kell.

137. § (1) Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegé-ben (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit éskötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az idő-beli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveibenértékkel nem szereplő, a 23. § szerinti feltételeknekmegfelelő eszközöket és a gazdasági társaságot ter-helő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti(vagyonátértékelés).

(2) Beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság-nál, kiválás esetében a változatlan társasági formá-ban továbbműködő gazdasági társaságnál nem lehetaz eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni, az(1) bekezdés szerinti vagyonátértékelés nem alkal-mazható.

(3) Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékü-kön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a vár-ható összegben kell a vagyonmérlegben szerepeltet-ni.

(4) 657

(5) 658

Az átalakuló gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezete

138. § 659 (1) Az átalakuló gazdasági társaságnak – atársaság legfőbb szerve által meghatározott mér-legfordulónapra (amely nem lehet későbbi idő-pont, mint az átalakulásról való döntés időpont-ja) – vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. Avagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal)vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

(2) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti mérlegfordulónap-ra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdaságitársaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek kü-lönbözeteként a saját tőkének az értékét könyv sze-rinti, illetve a 137. § szerinti átértékelési különbö-zettel korrigált értéken.

(3) 660 A (2) bekezdés szerinti átértékelési különbö-zeteket a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlop-ban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az esz-közök, a kötelezettségek és a saját tőke vagyonérté-kelés szerinti értékét mutatja.

(4) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként és a kötelezettségen-ként külön-külön kimutatott átértékelési különböze-tek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíte-ni, amennyibena) az összevont átértékelési különbözet negatív(vagyis összességében a vagyont leértékelték), akülönbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tő-ketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalé-kot kell csökkenteni,b) az összevont átértékelési különbözet pozitív(vagyis összességében a vagyont felértékelték), akülönbözet összegével a tőketartalékot kell megnö-velni.

(5) Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él [vagy a137. § (2) bekezdése szerint nem élhet] az átértéke-lés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben asaját tőke értéke (a harmadik oszlopban) megegye-zik a saját tőke (első oszlopban szereplő) könyv sze-rinti értékével.

(6) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját tőke téte-lében csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytar-talék (ez utóbbi negatív előjelű is lehet) és lekötötttartalék tétel szerepelhet, ennek érdekében előzőlega szükséges átvezetéseket is el kell végezni.

(7) Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és

656A 2000. évi C. törvény 136. § (10) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 298. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2014.11.27.

657A 2000. évi C. törvény 137. § 4- 5. bekezdéseit a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 3. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2005.01. 01.

658A 2000. évi C. törvény 137. § 4- 5. bekezdéseit a 2004. évi XCIX. törvény 44. § 3. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2005.01. 01.

659 A 2000. évi C. törvény 138. § 1. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 364. § 12. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2006. 07. 01.




a főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat fo-lyamatosan köteles vezetni.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezete

139. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társa-ság vagyonmérleg-tervezete jogelőd gazdasági tár-saság vagyonát tartalmazó oszlopának adatai – a136. § (6)-(7) bekezdésében foglaltak figyelembevé-telével – megegyeznek az átalakuló gazdasági társa-ság(ok) 138. § szerinti vagyonmérleg-tervezete har-madik oszlopának adataival.

(2) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlo-pa tartalmazza:a) az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok(részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli (vagyo-ni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel azonosértékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék)létesítő okirat szerinti növekedését;b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meg-lévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólago-san teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni)hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos érték-ben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) létesítőokirat szerinti növekedését;c) az átalakulással létrejövő gazdasági társaságbanrészt venni nem kívánó tagok (részvényesek) ré-szére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettsé-geknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, ésezek különbözetével azonos értékben a saját tőke(jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) lé-tesítő okirat szerinti csökkenését;d) 661 a beolvadó, illetve szétváló részvénytársaságrészvényesei számára juttatható kiegészítő kész-pénzfizetés összegét és ezzel azonos értékben a tő-ketartalék, az eredménytartalék létesítő okirat sze-rinti csökkenését.

(3) A kiválással létrejövő gazdasági társaságnak – haélt az átértékelés lehetőségével – a vagyonmérleg-tervezete „különbözetek” oszlopában elkülönítettenkell kimutatnia az átértékelési különbözetet, a 138.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint.

(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlo-pában kell kimutatni egyesülés esetén a jogutódgazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatáro-zása során figyelembe nem vehető részesedések(részvények, törzsbetétek) jogelőd gazdasági társa-ság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az esz-közök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névér-téknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkené-seként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet sze-rinti eszközérték különbözetét az eredménytartalékváltozásaként). A „különbözetek” oszlop szolgál atörvényben külön nem nevesített egyéb tételek ren-dezésére is.

(5) 662 Egyesülés esetén az átalakulással létrejö-vő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetébena „különbözetek” oszlopban kell kiszűrni az egye-sülő (jogelőd) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennál-ló követelések-kötelezettségek, céltartalékok tételeita követelések és a kötelezettségek, céltartalékok, il-letve az időbeli elhatárolások csökkentésével, vala-mint ezen követelések és kötelezettségek, céltartalé-kok, illetve az időbeli elhatárolások értékeinek kü-lönbözetével a saját tőkét kell (az eredménytartalékváltozásaként) módosítani.

(6) 663 Az átalakulással létrejövő gazdasági társa-ság(ok) 138. § (1) bekezdése szerinti mérlegfor-dulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azo-nos mérlegfordulónappal) tételes adatokat tartalma-zó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

140. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társa-ság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdaságitársaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőketételében jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytarta-lék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, éscsak pozitív összegekkel.

(2) Ha a saját tőke egyes elemeinek – az előző előírá-sok szerint kialakított – értékétől a (3)-(7) bekezdés-ben foglaltakat is figyelembe véve a létesítő okirat-ban a szerződő felek eltérnek, vagy az eltérést tör-vény írja elő, akkor a saját tőke – létesítő okirat sze-rinti megosztásának megfelelő- átrendezéséhez egytovábbi külön oszlopot („rendezés” oszlop) is be kelliktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.

661A 2000. évi C. törvény 139. § 2. bekezdésének d) pontját a 2003. évi LXXXV. törvény 36. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.662A 2000. évi C. törvény 139. § (5) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § i) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2016. 01. 01.663A 2000. évi C. törvény 139. § 6. bekezdése a 2006. évi CXXXI. törvény 188. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007.

01. 01.



(3) 664 A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkénekjegyzett tőkére, tőketartalékra, eredménytartalékraés lekötött tartalékra történőmegosztása során a Pol-gári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatko-zó rendelkezései, illetve a 139. §, valamint az (1)-(2) és (4)-(7) bekezdés előírásai szerint kell eljárni,azzal, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhat-ja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőkeösszegét.

(4) 665(5) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül a le-kötött tartalék tételében (elkülönítetten) fedezetetkell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekö-vetkező vagyonvesztésre.

(6) 666

(7) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalékösszege – az (1) bekezdésben foglaltak figyelem-bevételével – csak az (1), (3)-(6) bekezdés, valaminta 138. § (4) bekezdésének a) pontja, illetve a 139. §(3)-(5) bekezdése alapján növelő-csökkentő tételekösszevont pozitív értékével haladhatja meg az átala-kuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetébenegyébként szereplő eredménytartalék összegét.

A végleges vagyonmérleg141. § 667 (1) 668 Az átalakulás napjával, az átalaku-

lás napját követő 90 napon belül végleges vagyon-mérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni ésa cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakulógazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejö-vő gazdasági társaságra vonatkozóan.

(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyon-leltárt a (3)-(4) és (7) bekezdés szerinti eltérésekkela 136-140. és 142-143. §-ban foglaltaknak megfele-lően kell elkészíteni.

(3) 669 Az átalakulás során megszűnő gazdasági tár-saság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelő-zően köteles az átalakulás napjával – mint mérleg-fordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszá-molóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni,analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Azaz átalakuló gazdasági társaság, amely az átalaku-lás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő,kiválásnál a változatlan társasági formában tovább-működő gazdasági társaság), a végleges vagyonmér-legét a folyamatos könyvelés adatai alapján készítiel, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zár-ja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a cél-tartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezekkülönbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyveléskeretében – az átalakulás időpontjával – rendezi.

(4) 670 Az átalakulással létrejövő gazdasági társaságvégleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke ésa vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőkekülönbözetének összegével – a változás tartalmánakés előjelénekmegfelelően – a tőketartalékot, az ered-ménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell mó-dosítani a végleges vagyonmérlegben. A tőketarta-lék módosítása során, ha emiatt a tőketartalék ne-gatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tő-ketartalékot, aztmeghaladóan az eredménytartalékotkell csökkenteni.

(5) 671 A jegyzett tőkét le kell szállítani az egyes jo-gi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétvá-lásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2)bekezdésének megfelelően, ha az átalakulással lét-rejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegeszerinti saját tőkéjének – a 140. § (3) bekezdése sze-rinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) be-kezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőke-ként kimutatott összeggel növelt – összege nem ériel a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságonbejegyzett) jegyzett tőke összegét.

664A 2000. évi C. törvény 140. § (3) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés h) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2014. 03. 15.

665A 2000. évi C. törvény 140. § 4. bekezdését a 2006. évi CXXXI. törvény 188. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 01. 01.666A 2010. évi CXXIII. törvény 196. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2011. 01. 01.668A 2000. évi C. törvény 141. § (1) bekezdése a 2009. évi CXVI. törvény 104. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2010. 01. 01.667 A 2000. évi C. törvény 141. § 1. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 364. § 12. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2006. 07. 01.669A 2000. évi C. törvény 141. § (3) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 13. pontjának megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.670A 2000. évi C. törvény 141. § (4) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 192. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2011.01.01.671A 2000. évi C. törvény 141. § (5) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 10. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2016.01.01.



(6) 672

(7) 673 Az átalakulással létrejövő gazdasági társaságvégleges vagyonmérlegében a részére rendelkezés-re bocsátandó – a 139. § (2) bekezdésének a) és b)pontja szerinti- pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni)hozzájárulás átalakulás napjáig még nem teljesítettrészét, illetve ezen időpontig ki nem adott – a 139.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti – vagyonhányadotaz átalakulás napján fennálló állapotnak megfelelő-en jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként, illetvekötelezettségként kell kimutatni.

(8) Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését el-utasítja (megtagadja), vagy a bejegyzési kérelemvisszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást meg-szünteti, az átalakulni kívánó gazdasági társaság akorábbi formájában működik tovább, végleges va-gyonmérleget nem kell készítenie, az e törvény sze-rinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult át-alakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhet-nek.

(9) 674 675 676 Gazdasági társaság beolvadása eseténaz átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beol-vadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötele-zettségek (ideértve az időbeli elhatárolások, céltar-talékok összegeit is) állományba vett – a megszűntgazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti– értékének különbözetével a saját tőkét kell a léte-sítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tő-ke módosítása során – az előbbieken túlmenően – a139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meg-határozásánál figyelembe nem vehető részesedések

értékét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, azegymással szemben fennálló követelések és kötele-zettségek, céltartalékok, időbeli elhatárolások érté-keinek különbözetét a saját tőkével szemben kell ki-vezetni.

142-143. § 677

Egyéb átalakulás144. § 678 A gazdasági társaságon kívüli, egyéb gaz-dálkodó átalakulása során – ha az átalakulást törvé-nyi előírás lehetővé teszi – a 136-143. § előírásait kellértelemszerűen alkalmazni, az alapul szolgáló különtörvény előírásai figyelembevételével.

Devizanemek közötti áttérés elszámolásiszabályai

145. § 679 (1) 680 681 A vállalkozó az éves beszámoló-ban, az egyszerűsített éves beszámolóban az adato-kat a 20. § (2), illetve (3)-(5) bekezdésének megfe-lelően vagy forintban, vagy a létesítő okiratban rög-zített devizában köteles megadni.

(2) 682 683 684 Amennyiben a vállalkozó a 20. § (3)-(5)bekezdése szerinti kötelezettség, illetve lehetőség fi-gyelembevételével az (1) bekezdés szerinti adatokatforint helyett a létesítő okiratban rögzített devizában,a létesítő okiratban rögzített deviza helyett forint-ban, illetve a létesítő okiratban rögzített deviza he-lyett más – a létesítő okirat módosításában szereplő

672A 2009. évi LXXVII. törvény 200. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01.673A 2000. évi C. törvény 141. § 7. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 364. § 12. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006.

08. 18.674A 2000. évi C. törvény 141. § 9. bekezdése a 2005. évi CXII. törvény 9. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01.675A 2000. évi C. törvény 141. § (9) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 44. § u) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015.

07. 04.676A 2000. évi C. törvény 141. § (9) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § j) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2016. 01. 01.677A 2000. évi C. törvény 142- 143. §-ait a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 6. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2004. 01. 01.678A 2000. évi C. törvény 144. §-a a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 10. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2012. 01. 01.680A 2000. évi C. törvény 145. § (1) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2008. 01. 01.681A 2000. évi C. törvény 145. § (1) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2010. 01. 01.679 A 2000. évi C. törvény 145. § 1. bekezdése a 2005. évi CXII. törvény 30. § 7. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2006. 01. 01.682A 2000. évi C. törvény 145. § 2. bekezdése a 2005. évi CXII. törvény 10. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01.

01.683A 2000. évi C. törvény 145. § (2) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.


Hatályos: 2010. 01. 01.



– devizában adja meg, a forintról devizára, a devi-záról forintra, illetve a devizáról más devizára valóáttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell al-kalmaznia.

(3) A (2) bekezdés szerinti áttérési időponttal (mintmérlegfordulónappal) e törvény előírásainak megfe-lelő éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolótkell készíteni az áttérés előtti pénznemben.

(4) 685 A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egy-szerűsített éves beszámolót a 153. § előírásainakmegfelelően az áttérés napját követő ötödik hónaputolsó napjáig letétbe kell helyezni, a 154. § szerintközzé kell tenni.

(5) 686 687 A (3) bekezdés szerinti – a jóváhagyásrajogosult testület által elfogadott – éves beszámoló,egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplőadatokat a 146-149. § szerint kell forintról devizá-ra, devizáról forintra, illetve devizáról más devizá-ra átszámítani. Az átszámítás alapján, annak meg-felelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mér-leget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített de-vizában, illetve forintban, majd ezen – a könyvvizs-gáló által hitelesített – külön mérleg alapján kell akönyveket az áttérés napját követő nappal, a létesítőokiratban rögzített devizában, illetve forintban meg-nyitni.

(6) 688 689 A 20. § (4) és (5) bekezdése szerinti lehető-ség alkalmazása esetén az áttérésre csak az üzleti évvégén, az üzleti év mérlegfordulónapjával kerülhetsor.

Forintról devizára való áttérés146. § (1) A forintban elkészített éves beszámoló, egy-

szerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyitételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemze-ti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam re-ciprok értékén kell – a (2)-(6) bekezdésben foglaltakkivételével – a létesítő okiratban rögzített devizáraátszámítani.

(2) A létesítő okiratban rögzített devizanemben fenn-álló követeléseket, továbbá valuta-, devizakészlete-ket, illetve kötelezettségeket nyilvántartás szerinti

valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál fi-gyelembe venni.

(3) Amennyiben a létesítő okiratban rögzített deviza-nemben fennálló követelések, valuta-, devizakészle-tek forintban kimutatott értékének az áttérés napjánérvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számítottvaluta-, devizaértéke eltér a létesítő okiratban rögzí-tett devizában fennálló követelések, valuta-, deviza-készletek devizaértékétől, a különbözetet átszámítá-si különbözetként a 149. § (1) bekezdése szerint kellfigyelembe venni.

(4) Amennyiben a létesítő okiratban rögzített deviza-nemben fennálló kötelezettségek forintban kimuta-tott értékének az áttérés napján érvényes, a MagyarNemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfo-lyam reciprok értékén számított devizaértéke eltér alétesítő okiratban rögzített devizában fennálló köte-lezettség devizaértékétől, a különbözetet átszámítá-si különbözetként kell a 149. § (1) bekezdése szerintfigyelembe venni.

(5) Amennyiben a létesítő okiratban rögzítettől eltérődevizanemben fennálló követelések, pénzeszközökforintértékéből az áttérés napján érvényes, a MagyarNemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfo-lyam reciprok értékével számított – a létesítő okirat-ban rögzített devizanem szerinti – devizaértéke eltérezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak,devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított – alétesítő okiratban rögzített devizanem szerinti – de-vizaértékétől, akkor a különbözetet átszámítási kü-lönbözetként a 149. § (1) bekezdése szerint kell fi-gyelembe venni.

(6) Amennyiben a létesítő okiratban rögzítettől eltérődevizanemben fennálló kötelezettségek forintértéké-ből az áttérés napján érvényes, a Magyar NemzetiBank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam recip-rok értékével számított – a létesítő okiratban rögzí-tett devizanem szerinti – devizaértéke eltér ezen kö-telezettségek devizáinak a keresztárfolyamok alap-ján számított – a létesítő okiratban rögzített deviza-nem szerinti – devizaértékétől, akkor a különbözetet


686A 2000. évi C. törvény 145. § (5) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2008. 01. 01.

687A 2000. évi C. törvény 145. § (5) bekezdése a 2009. évi CXVI. törvény 78. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 01.01.

688A 2000. évi C. törvény 145. § (6) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 302. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.689A 2000. évi C. törvény 145. § (6) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2010. 01. 01.



átszámítási különbözetként kell a 149. § (1) bekez-dése szerint figyelembe venni.

Devizáról forintra való áttérés147. § (1) Az áttérést megelőzően a létesítő okirat-

ban rögzített devizanemben elkészített éves beszá-moló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének va-lamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Ma-gyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devi-zaárfolyamon kell – a (2)-(6) bekezdésben foglaltakkivételével – forintra átszámítani.

(2) A forintban fennálló követeléseket, továbbá a fo-rintpénzeszközöket, illetve a forintban fennálló kö-telezettségeket nyilvántartás szerinti forintösszegük-ben kell az átszámításnál figyelembe venni.

(3) Amennyiben a forintban fennálló követelések, il-letve forintpénzeszközök valutában, devizában ki-mutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Ma-gyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devi-zaárfolyamon számított forintértéke eltér a forint-ban fennálló követelések, illetve forintpénzeszközöknyilvántartás szerinti forintösszegétől, a különböze-tet átszámítási különbözetként a 149. § (1) bekezdé-se szerint kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a forintban fennálló kötelezettségekdevizában kimutatott értékének az áttérés napján ér-vényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hi-vatalos devizaárfolyamon számított forintértéke el-tér a forintban fennálló kötelezettségek nyilvántartásszerinti forintösszegétől, a különbözetet átszámításikülönbözetként kell a 149. § (1) bekezdése szerintfigyelembe venni.

(5) A létesítő okiratban – az áttérést megelőzően –rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követelé-seknél, pénzeszközöknél, amennyiben a létesítő ok-iratban – az áttérést megelőzően – rögzített valutá-ban, devizában kimutatott értékének az áttérés nap-ján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzé-tett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintérté-ke eltér ezen követelések, illetve pénzeszközök valu-táinak, devizáinak a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti,az áttérés napjára vonatkozó devizaárfolyamon szá-mított forintértékétől, akkor a különbözetet átszámí-tási különbözetként a 149. § (1) bekezdése szerintkell figyelembe venni.

(6) A létesítő okiratban – az áttérést megelőzően –rögzítettől eltérő devizanemben fennálló kötelezett-ségeknél, amennyiben a létesítő okiratban rögzítettdevizában kimutatott értékének az áttérés napján ér-vényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hi-

vatalos devizaárfolyamon számított forintértéke el-tér ezen kötelezettségek devizáinak a 60. § (4)-(6)bekezdése szerinti, az áttérés napjára vonatkozó de-vizaárfolyamon átszámított forintértékétől, akkor akülönbözetet átszámítási különbözetként a 149. § (1)bekezdése szerint kell figyelembe venni.

Devizáról más devizára való áttérés148. § (1) Az áttérést megelőzően a létesítő okirat-

ban rögzített devizanemben elkészített éves beszá-moló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének va-lamennyi tételét a létesítő okirat módosítása előttideviza és a létesítő okirat módosítása szerinti devi-zának az áttérés napján érvényes keresztárfolyamánkell átszámítani a (2)-(7) bekezdésben foglaltak ki-vételével.

(2) A létesítő okirat módosítása szerinti devizanem-ben fennálló követeléseket, pénzeszközöket, érték-papírokat, valamint kötelezettségeket ebben a de-vizanemben, az áttérést megelőzően külön veze-tett nyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegük-ben kell az átszámításnál figyelembe venni.

(3) A létesítő okirat módosítása szerinti devizanem-ben fennálló követelések, pénzeszközök, értékpapí-rok, valamint kötelezettségek (2) bekezdés szerintiértéke és az (1) bekezdés szerint átszámított érté-ke közötti különbözetet átszámítási különbözetkénta 149. § (1) bekezdése szerint kell figyelembe venni.

(4) A létesítő okiratmódosítása előtti, illetve utáni de-vizanemtől eltérő devizanemben fennálló követelé-seket, pénzeszközöket és értékpapírokat az adott de-viza és a létesítő okirat módosítása szerinti devizaáttérés napján érvényes keresztárfolyamán átszámí-tott értéken kell figyelembe venni.

(5) A létesítő okiratmódosítása előtti, illetve utáni de-vizanemtől eltérő devizanemben fennálló kötelezett-ségeket az adott deviza és a létesítő okirat módosítá-sa szerinti deviza áttérés napján érvényes keresztár-folyamán átszámított értéken kell figyelembe venni.

(6) A forintban fennálló követeléseket, pénzeszközö-ket és értékpapírokat a létesítő okirat módosításaszerinti devizának az áttérés napján érvényes, a Ma-gyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamánátszámított devizaértékén kell figyelembe venni.

(7) A forintban fennálló kötelezettségeket a létesítőokirat módosítása szerinti devizának az áttérés nap-ján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétettdevizaárfolyamán átszámított devizaértékén kell fi-gyelembe venni.



(8) Amennyiben a (4)-(7) bekezdések szerint számí-tott érték eltér annak az (1) bekezdés szerint átszá-mított értékétől, a két érték közötti különbözet össze-gét, mint átszámítási különbözetet a 149. § (1) be-kezdése szerint kell figyelembe venni.

149. § (1) A 146. § (3)-(6), a 147. § (3)-(6), illetve a148. § (3) és (8) bekezdése szerinti átszámítási kü-lönbözeteket össze kell vonni, és azzala) nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni,b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csök-kenteni.

(2) Ha a cégbíróságon forintban bejegyzett jegyzetttőke 146. § (1) bekezdése szerint devizára átszámí-tott értéke eltér a létesítő okirat módosításában de-vizában meghatározott és a cégbíróságon devizábanbejegyzett jegyzett tőke devizaértékétől,a) a különbözettel (amennyiben az átszámított értékaz alacsonyabb) a tőketartalék pozitív összegéig atőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytarta-lékot kell csökkenteni,b) a különbözettel (amennyiben az átszámított értéka több) a tőketartalékot kell növelni.

(3) Ha a jegyzett tőke 147. § (1) bekezdése szerint fo-rintra átszámított értéke eltér a létesítő okirat módo-sításában forintban meghatározott és a cégbíróságonforintban bejegyzett jegyzett tőke forintértékétől,a) a különbözettel (amennyiben az átszámított értékaz alacsonyabb) a számított jegyzett tőke összegéta tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékkal,azt meghaladóan az eredménytartalékkal szembenkell növelni,b) a különbözettel (amennyiben az átszámított értéka több) a számított jegyzett tőke összegét a tőketar-talékkal szemben kell csökkenteni.

(4) A 148. § (1) bekezdése szerint átszámított jegy-zett tőke és a cégnyilvántartásba bejegyzett jegyzetttőke különbözetét,a) ha az átszámított érték az alacsonyabb, akkor atőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékkal, aztmeghaladóan az eredménytartalékkal szemben kellnövelni a jegyzett tőkét,b) ha az átszámított érték a több, akkor a tőketarta-lékkal szemben kell csökkenteni a jegyzett tőkéta különbözettel.

VIII. FejezetSZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS

150. § (1) E törvény alkalmazásában számviteli szol-gáltatás az e törvényben, továbbá a kapcsolódó kor-mányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámo-lókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvég-zendő feladatok összessége (a továbbiakban: könyv-viteli szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálói tevé-kenység.

(2) Akönyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különö-sen:a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, abeszámolókészítés rendszerének, módszerének ki-alakításával (ideértve a belső információs rendszerkialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez,a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok el-készítésével, rendszeres karbantartásával kapcsola-tos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilván-tartások vezetését, az összesítő feladások készíté-sét, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban,a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatokelemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó kö-vetkeztetések levonását is,b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő ada-tok jogszerűségének, szabályszerűségének, meg-bízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasz-tottságának, a számviteli alapelvek követelményeimegtartásának biztosításával a valóságnak megfe-lelő belső és külső információk előállítása, szolgál-tatása.

(3) A törvényi előírásoknak megfelelő, a vállalkozóvagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének ered-ményéről megbízható és valós összképet adó beszá-moló készítőinek, illetve felülvizsgálóinak az ilyentevékenységre jogosító – jogszabályi feltételekenalapuló – engedéllyel kell rendelkezniük.

(4) 690 A könyvvizsgálói tevékenységet végző könyv-vizsgálóval, továbbá a könyvvizsgálói szakképesí-téssel szembeni követelményeket külön törvényekszabályozzák.

151. § (1) 691 A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése sze-rinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó felada-tok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, azegyszerűsített éves beszámoló, az összevont (kon-szolidált) éves beszámoló elkészítésével

690A 2000. évi C. törvény 150. § (4) bekezdése a 2011. évi XCVI. törvény 25. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2011. 07. 15.

691A 2000. évi C. törvény 151. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 234. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2009.10.01.



a) 692 olyan természetes személyt köteles megbíz-ni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni,aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagymérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve azengedélyezés szempontjából mérlegképes könyve-lői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel(ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképeskönyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátá-sára jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a152/B. § szerinti bejelentést tett, vagyb) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságotköteles megbízni, amelynek a feladat irányításával,vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízotttagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban megha-tározott követelményeknek.

(2) 693 694 Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségalól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (évesszintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évetmegelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányábana tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot nemhaladja meg.

(3) 695 696 697 A könyvviteli szolgáltatás végzésére jo-gosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kellvezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogo-sult, mérlegképes könyvelői szakképesítéssel ren-delkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói szak-képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilván-tartását a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilván-tartásba vételét végző szervezet (a továbbiakban:nyilvántartásba vételt végző szervezet), az aktív ésa tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálóknyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamaravezeti. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosí-tó engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántar-

tásba vételt végző szervezet hivatalból igazolványtállít ki. A nyilvántartás vezetésének célja annak hi-teles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgálta-tás végzésére jogosult természetes személy rendel-kezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban elő-írt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilván-tartásban szereplő természetes személyek nyilvánosadatainak, az azokban bekövetkező változásoknak aközzététele az ellenőrzés lehetőségének megterem-tését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.

(4) 698 A mérlegképes könyvelői szakképesítésselrendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgá-lói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagokkönyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezé-sének és az engedély visszavonásának, a könyvvi-teli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartás-ba vételének és a nyilvántartásból való törlésének,a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon át-nyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántar-tásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének,a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésé-nek, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, atovábbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szer-vezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetekakkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítésieljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben álla-pítja meg.

(5) 699 700 A mérlegképes könyvelői szakképesítésselrendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálóiszakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagoka) könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító enge-dély iránti kérelme tartalmazza a kérelmezőaa) természetes személyazonosító adatait,

692A 2000. évi C. törvény 151. § (1) bekezdés a) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § a)- b) pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2011. 07. 15.



695A 2000. évi C. törvény 151. § (3)- (5) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 234. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2009.10.01.



698A 2000. évi C. törvény 151. § (4) bekezdése a 2011. évi XCVI. törvény 20. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2011.07.15.

699A 2000. évi C. törvény 151. § (3)- (5) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 234. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2009.10.01.


701A 2000. évi C. törvény 151. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § c) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2011. 07. 15.



ab) 701 lakcímét és levelezési címét,ac) 702 szakképesítését (mérlegképes könyvelőiszakképesítésnél a szakot is), illetve az engedélye-zés szempontjából mérlegképes könyvelői szakké-pesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolaivégzettségét,ad) ac) pont szerinti szakképesítését, végzettségétigazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító in-tézmény nevét, a kiállítás keltét,ae) 703 az engedélyezéshez előírt számviteli, pénz-ügyi vagy ellenőrzési gyakorlata megszerzésénekhelyét, időtartamát, valamint annak amunkakörnekvagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben aszakmai gyakorlatot megszerezte, ésaf) regisztrálási szakterületét;b) 704 részére az a) pont szerinti kérelem alapján akönyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító enge-délyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) be-kezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni, haba) mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyv-vizsgálói szakképesítéssel rendelkeznek,bb) a ba) alpont szerinti szakképesítés megszerzé-sét követően, az a) pont szerinti kérelem benyújtá-sát megelőzően legalább 3 éves, dokumentumokkalalátámasztott számviteli, pénzügyi, vagy ellenőrzé-si gyakorlattal rendelkeznek,bc) büntetlen előéletűek, és nem állnak a könyvvite-li szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól el-tiltás hatálya alatt, valamintbd) igazolják, hogy az a) pont szerinti kérelem be-nyújtását megelőző 12 hónapban – a kérelemben

megjelölt szakterületre előírt – a 152. § (1) bekez-dés szerinti továbbképzési kötelezettséget megfele-lően teljesítették.

(6) 705 706 A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogo-sító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilván-tartásból törölni kell azt a természetes személyt,a) 707 aki a 152. § (1) bekezdése szerinti tovább-képzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja,és ezen mulasztását nem tudja kimenteni,b) 708 aki büntetett előéletűvé vált,c) akit a bíróság a könyvviteli szolgáltatás körébetartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozás-tól eltiltott,d) 709 aki az engedélyezéskor vagy az engedélymegadását követően valótlan adatot közölt, az en-gedély visszavonására okot adó körülményt 30 na-pon belül nem jelentette be, a valótlan adatközlés,illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megálla-pításakor,e) 710 azt kéri,f) 711 akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességetérintő gondnokság alá helyezett,g) aki elhalálozott.h) 712 aki a nyilvántartásban szereplő adataiban be-következett változásokat a nyilvántartásba vételtvégző szervezet felszólítását követően sem jelentet-te be.

(7) 713 Az a természetes személy, akinek a könyvvite-li szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét vissza-vonták, az engedély újbóli megadását és a könyvvi-teli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli

702A 2000. évi C. törvény 151. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § d)- e) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2011. 07. 15.

703A 2000. évi C. törvény 151. § (5) bekezdés a) pont ae) alpontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § f) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2011. 07. 15.

704A 2000. évi C. törvény 151. § (5) bekezdés b) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 250. § (1) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2013.01.01.


706A 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés bevezető szövege a 2009. évi LVI. törvény 235. §-ának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2009. 10. 01.

707A 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés a) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 20. § (2) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2011.07.15.

708A 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés b) pontja a 2009. évi CXLIX. törvény 74. § (2) bekezdésének megfelelően megállapítottszöveg. Hatályos: 2010.01.01.

709A 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés d) pontja a 2009. évi LVI. törvény 235. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2009. 10. 01.

710A 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés e) pontja a 2009. évi LVI. törvény 235. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2009. 10. 01.

711A 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés f) pontja a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés i) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2014. 03. 15.

712A 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés h) pontját a 2013. évi CIII. törvény 26. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.06.30.713A 2000. évi C. törvény 151. § (7) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 250. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013.01.01.



felvételét kérheti, ha megfelel a 151. § (5) bekezdésb) pontjában előírt feltételeknek:a) az engedély visszavonását követően, ha arra a (6)bekezdés a) pontja miatt,b) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövet-kezmények alóli mentesülést követően, ha az enge-dély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt,c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevé-kenység vonatkozásában a foglalkozástól való el-tiltás alóli mentesítést követően, ha az engedélyvisszavonására a (6) bekezdés c) pontja miatt,d) az engedély visszavonását követő 3 év után, haarra a (6) bekezdés d) pontja miatt,e) az engedély visszavonását követően, ha arra a (6)bekezdés e) pontja miatt,f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését köve-tően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdésf) pontja miattg) 714 az engedély visszavonását követően, ha arra a(6) bekezdés h) pontja miattkerült sor.

(7a) 715 Ha a könyvviteli szolgáltatást végzők nyil-vántartása az engedéllyel rendelkező vonatkozásá-ban egynél több regisztrálási szakterületet tartalmaz,a szakterületek közül törölni kell azt,

a) amelyiket a nyilvántartásban szereplő kér,b) amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplőszemély a 151. § (4) bekezdés szerinti kormányren-deletnek az adott szakterületre vonatkozó tovább-képzési kötelezettségét nem teljesítette,feltéve, hogy a törlést követően is legalább egy re-gisztrálási szakterületet tartalmaz a nyilvántartás azengedéllyel rendelkezőre vonatkozóan.

(8) 716 A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántar-tása tartalmazza az engedéllyel rendelkezők

a) regisztrálási számát,b) természetes személyazonosító adatait,c) 717 lakcímét és levelezési címét,d) igazolványa számát, az igazolvány kiadásánakidőpontját,e) 718 szakképesítését – mérlegképes könyvelőiszakképesítés esetében a szakot is -, valamint azengedélyezés szempontjából mérlegképes könyve-lői szakképesítésnek elismert szakirányú egyetemi,főiskolai végzettségét,f) e) pont szerinti szakképesítését, végzettségét iga-zoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intéz-mény nevét, a kiállítás keltét,g) 719 az engedélyezéshez előírt számviteli, pénz-ügyi vagy ellenőrzési gyakorlata megszerzésénekhelyét, időtartamát, valamint annak amunkakörnekvagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben aszakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték,h) regisztrálási szakterületét, valaminti) 720 szakmai továbbképzési kötelezettségének tel-jesítését.

(8a) 721 A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilván-tartása – a (8) bekezdés b) és c) pontjában foglaltadatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántar-tásnak minősül.

(9) 722 A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántar-tása tartalmazhatja, a könyvviteli szolgáltatást végzőönkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásbafelvetteka) telefonszámát,b) elektronikus elérhetőségét,c) 723 könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosít-ható egyéb szakképesítéseit, ezen szakképesítése-ket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítónevét, a kiállítás keltét,

714A 2000. évi C. törvény 151. § (7) bekezdés g) pontját a 2013. évi CIII. törvény 26. § (5) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.06.30.715A 2000. évi C. törvény 151. § (7a) bekezdését a 2012. évi CCVIII. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.716A 2000. évi C. törvény 151. § (7)- (8) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 234. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2009.10.01.717A 2000. évi C. törvény 151. § (8) bekezdés c) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § c) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2011. 07. 15.718A 2000. évi C. törvény 151. § (8) bekezdés e) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § b) és e) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2011. 07. 15.719A 2000. évi C. törvény 151. § (8) bekezdés g) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § f) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2011. 07. 15.720A 2000. évi C. törvény 151. § (8) bekezdés i) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 20. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított

szöveg. Hatályos: 2011.07.15.721A 2000. évi C. törvény 151. § (8a) bekezdését a 2013. évi LXXXIV. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.07.01.722A 2000. évi C. törvény 151. § (8)- (9) bekezdését a 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.01.723A 2000. évi C. törvény 151. § (9) bekezdés c) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § g) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2011. 07. 15.



d) államilag elismert idegennyelv-tudását igazoló,eredményes nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusát, va-lamint fokozatát.

(10) 724 A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgál-tatás végzésére jogosult természetes személy ne-ve, születési neve, anyja születési neve, regisztrálásiszáma, igazolványszáma, regisztrálási szakterülete,valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántar-tásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájé-koztatást kaphat.

(11) 725 726 A nyilvántartásba vételt végző szervezeta tárgyévben nyilvántartásba vett és nyilvántartásbóltörölt természetes személyek (10) bekezdés szerintinyilvános adatait, valamint a nyilvántartásba vettekezen adataiban bekövetkezett változásokat az egysé-ges Kormányzati Portálon évente közzéteszi, továb-bá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásbavett természetes személy előbbi adatait nyilvános-ságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatok-ról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárkitájékoztatást kapjon.

(12) 727 728 A mérlegképes könyvelői szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményeit a számviteli szabá-lyozásért felelős miniszter (a továbbiakban: minisz-ter) rendeletben szabályozza.

(13) 729 A nyilvántartásból törölt természetes szemé-lyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezeta törlést követő 10 évig köteles megőrizni.

(14) 730 A szolgáltatási tevékenység megkezdésénekés folytatásának általános szabályairól szóló tör-vénytől eltérően, ha a nyilvántartásba vételt végzőszervezet az engedély megadásáról a rá irányadóügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot,akkor a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett te-vékenység megkezdésének, illetve folytatásának jo-ga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános sza-

bályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztásáravonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

151/A. § (1) 731

(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az en-gedélyhez kötött könnyviteli szolgáltatás gyakorlá-sának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőr-zés keretében ellenőrzi azt, hogy a könyvviteli szol-gáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőszemély büntetlen előéletű, és nem áll a könyvviteliszolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltil-tás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató nyil-vántartásba vételt végző szervezet adatot igényelheta bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigény-lés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvvi-teli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel ren-delkező személy büntetlen előéletű-e, valamint akönyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalko-zástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) 732 A (2) bekezdés alapján megismert személyesadatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezeta) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító en-gedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséigvagyb) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító en-gedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtar-tamára vagy az engedély visszavonására irányulóeljárásban az eljárás jogerős befejezéséigkezeli.

152. § 733 (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők kö-telesek a már megszerzett ismereteket naprakészentartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelmé-nyekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötele-ző számukra a szakmai továbbképzés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést – ide nemértve a (3) bekezdés szerinti eseteket – aminiszter ál-

724A 2000. évi C. törvény 151. § (10) bekezdése a 2011. évi XCVI. törvény 20. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2011.07.15.

725A 2000. évi C. törvény 151. § (11) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 234. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2009.10.01.

726A 2000. évi C. törvény 151. § (11) bekezdése a 2011. évi XCVI. törvény 25. § h) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2011. 07. 15.

727A 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.728A 2000. évi C. törvény 151. § (12) bekezdése a 2011. évi XCVI. törvény 25. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2011. 07. 15.729A 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01.730A 2000. évi C. törvény 151. § (14) bekezdését a 2009. évi LVI. törvény 234. § (5) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.10.01.731A 2015. évi CLXXXVI. törvény 73. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2016. 01. 01.732A 2000. évi C. törvény 151/A. § (3) bekezdése a 2015. évi CLXXXVI. törvény 72. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2016. 01. 01.733 A 2000. évi C. törvény 152. §-a a 2011. évi XCVI. törvény 21. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.10.01.734A 2000. évi C. törvény 152. § (2a) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 226. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.01.01.



tal akkreditált szervezet, a miniszter által kreditpont-minősítési eljárásban minősített szakmai továbbkép-zési program alapján végezheti.

(2a) 734 E törvény alkalmazásában nem lehet akkre-ditált szervezet, amely tekintetében a következő fel-tételek valamelyike megvalósul:

a) nem az Európai Gazdasági Térség államában vagya Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szerve-zet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan állam-ban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyar-országnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyez-ménye van,

b) az (1) bekezdés szerinti továbbképzések szervezé-sével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzettjövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kí-vüli adóilletősége szerinti országban kedvezménye-sebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges,adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembevéve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott or-szágból származó belföldi forrású jövedelme utánadózna, vagy

c) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság,amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszí-rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerintitényleges tulajdonosa nem megismerhető.

(2b) 735 E törvény alkalmazásában nem lehet akkredi-tált szervezet az a gazdasági szereplő, amelyben köz-vetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulaj-doni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyanjogi személy vagy jogi személyiség nélküli szerve-zet, amelynek tekintetében a (2a) bekezdésben meg-határozott feltételek fennállnak. Amennyiben a több,mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati há-nyaddal rendelkező gazdasági társaság társuláskéntadózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságai-ra vonatkozóan kell a (2a) bekezdés a) pontja szerintifeltételt megfelelően alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezett-ség a 151. § (4) bekezdés szerinti kormányrendelet-ben meghatározott egyéb módon is teljesíthető.

(4) A továbbképzésen résztvevőkről a (2) bekezdésszerinti akkreditált szervezet nyilvántartást vezet,

amely alapján a 151. § (4) bekezdésben hivatko-zott kormányrendeletben meghatározott módon ésaz alábbi adattartalommal megküldi a továbbképzésikötelezettség igazolásához szükséges adatokat a mi-niszternek:a) az akkreditált szervezet sorszáma, neve, címe,b) a résztvevők adatai:ba) regisztrálási szám,bb) családi és utónév,bc) születési családi és utónév,bd) születési hely, idő,be) anyja születési családi és utóneve,bf) nyilvántartásban szereplő címe (irányítószám,helység, utca, házszám),c) a képzés azonosítója és kreditpontértéke.

152/A. § 736 A 151. § (5) bekezdés szerinti engedélye-zési eljárásért, a 152. § (2) bekezdése szerinti akkre-ditációs eljárásért, valamint kreditpont-minősítési el-járásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

152/B. § 737 (1) 738 739 A szolgáltatási tevékenységmegkezdésének és folytatásának általános szabálya-iról szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyúj-tás jogával rendelkező természetes személy szolgál-tató Magyarország területén a 151. § (1) bekezdé-se szerinti könyvviteli szolgáltatás határon átnyú-ló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatásárairányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítvá-nyok és oklevelek elismeréséről szóló törvény ren-delkezéseire is figyelemmel – a nyilvántartásba vé-telt végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartás-ba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatásvégzésére jogosult bejelentést tevőt nyilvántartásbaveszi, amely nyilvántartás – a természetes személy-azonosító adatok, a lakcím és a levelezési cím kivé-telével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minő-sül.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének ésfolytatásának általános szabályairól szóló törvényszerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelke-ző könyvviteli szolgáltatásnyújtó szervezet határonátnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében a 151.

735A 2000. évi C. törvény 152. § (2b) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 226. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.01.01.736A 2000. évi C. törvény 152/A. §-a a 2011. évi XCVI. törvény 22. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.10.01.738A 2000. évi C. törvény 152/B. § (1) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 11. pontjának megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.739A 2000. évi C. törvény 152/B. § (1) bekezdése a 2013. évi LXXXIV. törvény 39. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2013. 07. 01.737 A 2000. évi C. törvény 152/B. §-át a 2009. évi LVI. törvény 234. § (6) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.10.01.



§ (1) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatást ak-kor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésé-vel, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, al-kalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti beje-lentési kötelezettségét.

(3) 740 Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre és a be-jelentést tevők nyilvántartásba vételére megfelelőenalkalmazni kell a 151. § (5) bekezdés a) pont aa)-ad) és af) alpontjában, b) pont bc) alpontjában, (6)bekezdés b)-g) pontjában, (7) bekezdés b)-f) pontjá-ban, (8) bekezdés a)-c), e), f) és h) pontjában, (9)-(11) és (13) bekezdésében, valamint a 152/A. §-banfoglalt rendelkezéseket.

(4) 741 A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekin-tetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgálta-tás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére ésfolytonosságára tekintettel a nyilvántartásba vételtvégző szervezet esetenként állapítja meg.

IX. FejezetNYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS

KÖZZÉTÉTELLetétbe helyezés

153. § (1) 742 A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzék-be bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jo-gosult testület által elfogadott éves beszámolót, egy-szerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgá-lat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a zára-dék megadásának elutasítását is tartalmazó függet-len könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint azadózott eredmény felhasználására vonatkozó hatá-rozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját kö-vető ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni

ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezés-ben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az évesbeszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolótfelülvizsgálta.

(2) 743 Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testü-let által elfogadott összevont (konszolidált) éves be-számolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a zára-dék megadásának elutasítását is tartalmazó függet-len könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont(konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjátkövető hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbehelyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szö-vegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgá-ló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felül-vizsgálta.

(3) 744

(4) 745 746 A letétbe helyezett éves beszámoló, egy-szerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámo-ló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai,kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói zá-radékot vagy a záradék megadásának elutasításátis tartalmazó független könyvvizsgálói jelentésselegyütt nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kap-hat, és másolatot készíthet.

(5) 747 A külföldi székhelyű vállalkozás magyaror-szági fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vál-lalkozás által elfogadott éves beszámolót, egysze-rűsített éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékotvagy a záradékmegadásának elutasítását is tartalma-zó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, vala-mint az adózott eredmény felhasználására vonatko-zó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjátkövető ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.

740A 2000. évi C. törvény 152/B. § (3) bekezdése a 2009. évi CXVI. törvény 104. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2010. 01. 01.

741A 2000. évi C. törvény 152/B. § (4) bekezdését a 2009. évi CXVI. törvény 79. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.11.17.742A 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 251. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2012.01.01.743A 2000. évi C. törvény 153. § (2) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 251. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2012.01.01.744A 2000. évi C. törvény 153. § 3. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 7. bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy

rendelkezéseit a 2003. évi üzleti évről készített egyszerűsített beszámolóra még alkalmazni kell. Hatályos: 2004. 01. 01.745A 2000. évi C. törvény 153. § 4- 5. bekezdései a 2004. évi XCIX. törvény 34. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2005. 01. 01.746A 2000. évi C. törvény 153. § (4) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 424. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008.

01. 01.747A 2000. évi C. törvény 153. § (5) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 251. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2012.01.01.749A 2000. évi C. törvény 154. § (1) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2008. 01. 01.



Közzététel154. § 748 (1) 749 Minden kettős könyvvitelt vezető

vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalko-zás magyarországi fióktelepét is) köteles az évesbeszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámo-lót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgá-lói záradékot vagy a záradék megadásának elutasí-tását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelen-téssel együtt közzétenni.

(1a) 750 A bizalmi vagyonkezelő mentesül az (1)bekezdés szerinti kötelezettség, valamint a 155. §szerinti könyvvizsgálati kötelezettség alól a kezeltvagyon éves beszámolójának, illetve egyszerűsítettéves beszámolójának könyvvizsgálata és közzététe-le tekintetében.

(2) 751 A vállalkozó köteles biztosítani, hogy munka-vállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolót, azegyszerűsített éves beszámolót, az összevont (kon-szolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgá-lat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a zára-dék megadásának elutasítását is tartalmazó függet-len könyvvizsgálói jelentést a vállalkozó (az anya-vállalat) székhelyén megtekinthessék és azokról tel-jes vagy részleges másolatot készíthessenek.

(3) 752 Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját,illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizs-gáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálatesetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasí-totta, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves be-számoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mér-legén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén(ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni akövetkező szöveget: „A közzétett adatok könyvvizs-gálattal nincsenek alátámasztva.”

(4) 753 754 Az anyavállalat köteles az összevont (kon-szolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradé-kot vagy a záradék megadásának elutasítását is tar-talmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együttközzétenni.

(5) 755

(6) 756

(7) 757 758 Közzétételi kötelezettségének azzal teszeleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalko-zás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámo-ló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyaválla-lat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egyeredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötele-ző könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradé-kot vagy a záradék megadásának elutasítását is tar-talmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, vala-mint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásrólés a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektro-nikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnakmegküldi a kormányzati portál útján. Az elektroni-kus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja azállami adóhatóság felé.

(8) 759 A 10. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó a (7)bekezdésben szereplő dokumentumokat az üzleti je-lentéssel, az összevont (konszolidált) üzleti jelentés-sel együtt – az ott megjelölt időpontban – interneteshonlapján is köteles közzétenni, és a közzétett adatokfolyamatos megtekinthetőségét legalább a következőmásodik üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéigbiztosítani.

(9) Amennyiben a vállalkozó e törvény vagy más jog-szabály, illetve saját döntés alapján az interneteshonlapján vagy egyéb más módon is közzéteszi a be-számolót és a kapcsolódó üzleti jelentést, a könyv-

748 A 2000. évi C. törvény 154. § 1. bekezdésének első mondata a 2004. évi XCIX. törvény 35. § 1. bekezdésének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.

750A 2000. évi C. törvény 154. § (1a) bekezdését a 2014. évi XV. törvény 61. § (12) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.03.15.751A 2000. évi C. törvény 154. § 2. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 35. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:


Hatályos: 2008. 01. 01.753A 2000. évi C. törvény 154. § 4. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 35. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:


Hatályos: 2008. 01. 01.755A 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 4. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2013. 01. 01.756A 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 4. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2013. 01. 01.757A 2000. évi C. törvény 154. § (7) bekezdése a 2008. évi XCVI. törvény 23. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2008.12.27.758A 2000. évi C. törvény 154. § (7) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 5. pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2013. 01. 01.759A 2000. évi C. törvény 154. § 8- 9. bekezdéseit a 2004. évi XCIX. törvény 35. § 5. bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 8- 10.

bekezdés számozása 10- 12. bekezdésre változott. Hatályos: 2005. 01. 01.



vizsgálatra való hivatkozás tekintetében a (3) bekez-dés szerint köteles eljárni.

(10) 760 761 A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalko-zó – ha jogszabály a közzétételről, annak módjárólkülön rendelkezik – a közzétételről az adott üzletiév mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsónapjáig köteles gondoskodni.

(11) 762 Ha a vállalkozó nem tett eleget letétbe helye-zési, valamint közzétételi kötelezettségének és a le-tétbe helyezés, a közzététel elmaradása harmadik féljogos érdekeit érinti, a harmadik fél kezdeményez-heti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.

(12) Az éves beszámoló részét nem képező üzletijelentés, az összevont (konszolidált) üzleti jelentésmegtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalatszékhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell,továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról mindenérdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthes-sen.

154/A. § 763 (1) Azon külföldi székhelyű vállalkozásmagyarországi fióktelepe, amely vállalkozás szék-helye az Európai Unió valamely tagállamában talál-ható, mentesül a 153. § (5) bekezdésében előírt le-tétbe helyezési, a 154. §-ban előírt közzétételi, vala-mint a 155. §-ban előírt könyvvizsgálati kötelezett-ség alól.

(2) 764 Az (1) bekezdésben említett kötelezettségekalól mentesül továbbá azon külföldi székhelyű vál-lalkozás magyarországi fióktelepe is, amely vállal-kozás székhelye nem az Európai Unió valamely tag-államában található, azonban az adott állam jogsza-bályai által előírt éves beszámoló készítési, könyv-vizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezett-ségek összhangban vannak az Európai Unió vonat-kozó előírásaival. Ezen államok listáját a miniszteraz Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett kötelezettségek

teljesítése alól mentesülő fióktelepet kizárólag a kül-földi székhelyű vállalkozás által a székhely szerintiállam jogszabályai alapján összeállított éves beszá-moló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámo-ló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helye-zési kötelezettség, azzal a feltétellel, hogy ezen be-számolóknak az összeállítása, ellenőrzése, közzété-tele és letétbe helyezése az Európai Unió vonatkozóirányelveivel összhangban történt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott közzétételi ésletétbe helyezési kötelezettségének a fióktelep ma-gyar nyelven köteles eleget tenni.

(5) 765 A közzétételi, letétbe helyezési és könyvvizs-gálati kötelezettség alól az (1)-(2) bekezdés alapjánmentesülő fióktelep köteles a fióktelep működésé-ről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves be-számoló és adózási célú kimutatások megtekintését,valamint azokról másolat készítését a fióktelep szék-helyén az érintett felek részére lehetővé tenni.

(6) A külföldi hitelintézetek és pénzügyi vállalko-zások magyarországi fióktelepei éves beszámolójaközzétételi, letétbe helyezési és könyvvizsgálati kö-telezettségéről az ezen vállalkozásokra vonatkozó,sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormány-rendelet rendelkezik.

154/B. § 766 (1) A vállalkozó (ideértve az anyavállala-tot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarorszá-gi fióktelepét is) a 153-154/A. §-okban foglalt letét-be helyezési és közzétételi kötelezettségének - a cég-nyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végel-számolásról szóló törvény vonatkozó előírásainak fi-gyelembevételével – elektronikus úton tesz eleget.

(2) 767 Avállalkozó az éves beszámolónak, az egysze-rűsített éves beszámolónak, az összevont (konszoli-dált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálatrészére a kormányzati portál útján történő (1) be-kezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti


761A 2000. évi C. törvény 154. § (10) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 6. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2013. 01. 01.

762A 2000. évi C. törvény 154. § (11) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 424. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008.01. 01.

763 A 2000. évi C. törvény 154/A. §-át a 2003. évi LXXXV. törvény 39. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 05. 01.764A 2000. évi C. törvény 154/A. § (2) bekezdése a 2012. évi CCVIII. törvény 40. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013.01.01.765A 2000. évi C. törvény 154/A. § (5) bekezdése a 2010. évi CXXIII. törvény 195. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011.

01. 01.766 A 2000. évi C. törvény 154/B. §-a a 2007. évi CXXVI. törvény 303. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01.767A 2000. évi C. törvény 154/B. § (2) bekezdése a 2008. évi XCVI. törvény 23. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2008.12.27.



mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötele-zettségét.

(3) 768 Amennyiben jogszabály lehetővé vagy köte-lezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsí-tett éves beszámolóra, az összevont (konszolidált)éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgá-lói jelentés visszavonását és új független könyvvizs-gálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont,illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az etörvényben meghatározott közzétételi és letétbe he-lyezési előírásokat köteles alkalmazni.

X. FejezetKÖNYVVIZSGÁLAT

A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálatikötelezettség

155. § (1) A könyvvizsgálat célja annak megállapítá-sa, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készítettéves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, to-vábbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló etörvény előírásai szerint készült, és ennekmegfelelő-en megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a kon-szolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoniés pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. Akönyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszá-moló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló ésa kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját,kapcsolatát is.

(2) Kötelező a könyvvizsgálat – a (3) bekezdésbenfoglaltak kivételével – minden kettős könyvvitelt ve-zető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor akönyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály elő-írásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet ar-ról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizs-gálót bíz meg.

(3) 769 Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbikét feltétel együttesen teljesül:

a) 770 771 az üzleti évet megelőző két üzleti év átla-gában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított)nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió fo-rintot, ésb) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában avállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak számanem haladta meg az 50 főt.

(4) 772 Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (3)bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzletiévet megelőző két üzleti év egyikének vagymindket-tőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnakrendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és– ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintreátszámított) adatait kell figyelembe venni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol akönyvvizsgálatot jogszabály írja elő,b) a takarékszövetkezet,c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepe,e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése sze-rint – a megbízható és valós kép érdekében – a ki-vételes esetben eltér a törvény előírásaitól.f) 773 a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.

(5a) 774 A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmaz-hatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vál-lalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebbenlejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti –köztartozása van.

(6) 775 Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállal-kozó legfőbb szerve az üzleti évről készített évesbeszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizs-gálatára, az abban foglaltak valódiságának és jog-szabályszerűségének ellenőrzésére köteles a (7) be-kezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót,

768A 2000. évi C. törvény 154/B. § (3) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 299. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.11.27.769A 2000. évi C. törvény 155. § (3)- (4) bekezdése a 2007. évi LXXV. törvény 213. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2008.01.01.770A 2000. évi C. törvény 155. § (3) bekezdés a) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § i) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2012. 01. 01.771A 2000. évi C. törvény 155. § (3) bekezdés a) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 25. § j) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2014. 01. 01.772A 2000. évi C. törvény 155. § (3)- (4) bekezdése a 2007. évi LXXV. törvény 213. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2008.01.01.773A 2000. évi C. törvény 155. § (5) bekezdés f) pontját a 2015. évi CI. törvény 35. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.774A 2000. évi C. törvény 155. § (5a) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 227. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.775A 2000. évi C. törvény 155. § (6) bekezdése a 2007. évi LXXV. törvény 216. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008.

01. 01.



könyvvizsgáló céget – az előző üzleti év éves beszá-molójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfo-gadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál azüzleti év mérlegfordulónapja előtt – választani.

(7) 776 A (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra aMagyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Ma-gyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba be-jegyzett könyvvizsgáló cég választható.

(8) 777 778 Az összevont (konszolidált) éves beszá-moló kötelező felülvizsgálatára, a (7) bekezdésnekmegfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizs-gáló céget az anyavállalat tulajdonosai választják. Akönyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget a konszolidá-lásra kerülő üzleti év mérlegfordulónapja előtt a (6)bekezdésben foglaltak szerinti időpontban kell meg-választani.

(9) 779 Ha az összevont (konszolidált) éves beszámolófelülvizsgálatára a (8) bekezdés szerint nem válasz-tottak könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, akkoraz anyavállalat könyvvizsgálójának, könyvvizsgálócégének a feladata az összevont (konszolidált) évesbeszámoló felülvizsgálata is. Erről az anyavállalatkönyvvizsgálójával, könyvvizsgáló cégével írásban,a (8) bekezdés szerinti időpontig kell megállapodni.

(10) 780 781 782 783 A bejegyzett könyvvizsgálóra, akönyvvizsgáló cégre egyebekben a Polgári Törvény-könyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelke-zései, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárás-ról és a végelszámolásról szóló törvény, valamint aMagyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgá-lói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói köz-felügyeletről szóló törvény előírásai az irányadóak.

155/A. § 784 (1) A 155. § (6) bekezdése szerintikönyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízásacsak megfelelő indok alapján mondható fel. A szám-viteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetébenfennálló véleményeltérés nemminősül megfelelő in-doknak.

(2) 785 A vállalkozó az ok megjelölésével közli akönyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó ha-tósággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyv-vizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt le-mondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmond-ta.

155/B. § 786 (1) Ha a megbízó legfőbb szerve könyv-vizsgáló céget választ a könyvvizsgálói tevékenységellátására, a személyében felelős kamarai tag könyv-vizsgáló helyettesítésére – annak tartós távolléte ese-tére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.

(2) Helyettes könyvvizsgáló csak kamarai tag könyv-vizsgáló lehet, aki megfelel mindazon követelmé-nyeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgáló-nak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához.

(3) A helyettes és a helyettesített könyvvizsgáló köte-les együttműködni annak érdekében, hogy a megbí-zás tárgyát képező könyvvizsgálói tevékenységmeg-felelően kerüljön ellátásra.

(4) Helyettesítés esetén a könyvvizsgálói tevékenységellátása során a helyettes könyvvizsgálót ugyanazonjogok illetik meg, és ugyanazon kötelezettségek ter-helik, mint a helyettesített könyvvizsgálót.

155/C. § 787 Amennyiben jogszabály lehetővé vagykötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerű-sített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált)

776A 2000. évi C. törvény 155. § (7) bekezdése a 2007. évi LXXV. törvény 216. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008.01. 01.

777A 2000. évi C. törvény 155. § 8. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 36. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01.01.



780A 2000. évi C. törvény 155. § 10. bekezdése a 2006. évi IV. törvény 363. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2006. 07. 01.



783A 2000. évi C. törvény 155. § (10) bekezdése a 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) bekezdés g) pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2014. 03. 15.

784 A 2000. évi C. törvény 155/A. §-át a 2007. évi LXXV. törvény 214. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.785A 2000. évi C. törvény 155/A. § (2) bekezdése a 2012. évi CCVIII. törvény 41. § c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2013. 07. 01.786 A 2000. évi C. törvény 155/B. §-át a 2007. évi LXXV. törvény 215. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.787A 2000. évi C. törvény 155/C. §-át a 2014. évi LXXIV. törvény 300. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.11.27.



éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgá-lói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogsza-bály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást köve-tő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálatelvégzéséről gondoskodni.

Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálóizáradék

156. § 788 (1) A vállalkozótól független könyvvizsgá-ló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített évesbeszámoló valódiságának és szabályszerűségének (amérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő mellék-let) felülvizsgálata, e törvény és a létesítő okirat elő-írásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján azéves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámo-lóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző véle-mény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelen-tés elkészítése.

(2) 789 Az összevont (konszolidált) éves beszámo-ló könyvvizsgálója köteles együttműködni a kon-szolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálójávalannak érdekében, hogy az összevont (konszolidált)éves beszámolóba összefoglalt beszámolók adataimegfeleljenek az összevont (konszolidált) éves be-számolókészítés követelményeinek, és a konszoli-dálásba bevont vállalkozások figyelembe vegyék azösszevont (konszolidált) éves beszámoló készítésé-nek a rájuk vonatkozó előírásait. Ez azonban azösszevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizs-gálójának a felelősségét nem korlátozza.

(3) A konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizs-gálója köteles az összevont (konszolidált) éves be-számoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgálóvalegyüttműködni annak érdekében, hogy az összevont(konszolidált) éves beszámoló megbízható és valósképet adjon a konszolidálásba bevont vállalkozásokegyüttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzeté-ről.

(4) A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egysze-rűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált)éves beszámoló felülvizsgálatáról – a könyvvizsgá-lói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítá-sát is tartalmazó – írásbeli könyvvizsgálói jelentéstköteles készíteni és azt megbízójának átadni.

(5) 790 A független könyvvizsgálói jelentésnek tartal-maznia kell:a) a független könyvvizsgálói jelentés címét, cím-zettjét;b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló,egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszo-lidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen azt,hogy melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonat-kozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyenfőbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), abeszámoló összeállításánál alkalmazott beszámo-lási szabályrendszer megjelölésével együtt;c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyv-vizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati stan-dardrendszer megjelölését;d) az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a zá-radékot vagy a záradék megadásának elutasítá-sát) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét,összefoglaló bemutatását;e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerű-sített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált)éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói zára-dékban vagy a záradék megadásának elutasításá-ban kifejezett véleményét, határozott álláspontjátarról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvény-ben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályokelőírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára abeszámolóban szereplő adatok vonatkozásában fel-adatokat határoznak meg;f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgá-lói záradékot vagy a záradék megadásának elutasí-tását;g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre akönyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a fi-gyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló vélemé-nyét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegy-zés);h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzletijelentés összhangban van-e a beszámolóval, illetveaz e törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatko-zó előírásaival;i) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan,hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek te-kinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és azösszevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha

788 A 2000. évi C. törvény 156. § 1. bekezdése a 2004. évi XCIX. törvény 37. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2005. 01. 01.

789A 2000. évi C. törvény 156. § (2) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) bekezdés 11. pontjának megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

790A 2000. évi C. törvény 156. § (5) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 36. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.



igen, akkor a szóban forgó hibás közlés milyen jel-legű;j) a könyvvizsgáló véleményét a 95/B. § (2) bekez-dés e) és f) pontja alapján összeállított informáci-ókról, valamint a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról,hogy rendelkezésre bocsátották-e a 95/B. § (2) be-kezdés a)-d), és g) pontjában említett információ-kat;k) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;l) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyv-vizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyil-vántartási) számát;m) könyvvizsgáló cég esetén – az l) pontban fog-laltak mellett – a társaság képviseletére jogosultszemély nevét, aláírását, a társaság megnevezését,székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.

(6) Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó [azösszevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítőmellékletében az anyavállalat] nem, vagy nem a va-lóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgá-ló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles be-mutatni az általa feltárt tényeket és megállapításo-kat, kitérve az előző üzleti évre, továbbá az éves be-számoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az össze-vont (konszolidált) éves beszámoló mérlegforduló-napja után bekövetkezett jelentősebb eseményekreés főleg hátrányos változásokra, az éves eredménytbefolyásoló kedvezőtlen tényezők bemutatására.

157. § (1) A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól,annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokatés felvilágosítást kérni.

(2) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogsza-bályi rendelkezések, a létesítő okirat megsértéséről,vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vállal-kozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befo-lyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját ér-tesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetve kötelesaz igazgatóság, a felügyelő bizottság vagy a legfőbbszerv összehívását kezdeményezni.

(3) A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomá-sára jutott tények, adatok, üzleti információk tekin-tetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót fe-lülvizsgáló könyvvizsgálónak – ha a gondos vizsgá-lat szükségessé teszi – az anya- és leányvállalatok-kal, illetve ezek könyvvizsgálóival szemben is meg-vannak az (1) és (2) bekezdésben előírt jogai, vala-mint a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsé-ge.

158. § 791 (1)(2) 792

(3) 793

(4) 794

(5) 795 Amennyiben az éves beszámolót, az összevont(konszolidált) éves beszámolót – a 9/A. §, valamint a10. § (2) és (3) bekezdése alapján – az IFRS-ek sze-rint állították össze, úgy erre a könyvvizsgálói zára-dékban is megfelelően utalni kell.

(6) 796 Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizs-gáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsí-tett éves beszámoló, összevont (konszolidált) évesbeszámoló a független könyvvizsgálói jelentésselegyütt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársa-ság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság tag-gyűlése) elé.

(7) 797 Amennyiben a közgyűlés, a taggyűlés az elé-terjesztett éves beszámoló, egyszerűsített éves be-számoló, összevont (konszolidált) éves beszámolóadatait megváltoztatja, vagy olyan információ jutotta könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a köz-gyűlést, a taggyűlést megelőzően adott könyvvizs-gálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, akönyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, a közzété-telre kerülő éves beszámolóhoz, egyszerűsített évesbeszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszá-molóhoz a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói zá-radékot is tartalmazó független könyvvizsgálói je-lentést kell – még a letétbe helyezést, a közzétételtmegelőzően – készítenie.

XI. Fejezet791 A 2011. évi CLVI. törvény 257. § 5. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 01. 01.792A 2011. évi CLVI. törvény 257. § 5. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 01. 01.793A 2011. évi CLVI. törvény 257. § 5. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 01. 01.794A 2011. évi CLVI. törvény 257. § 5. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 01. 01.795A 2000. évi C. törvény 158. § (5) bekezdése a 2015. évi CLXXVIII. törvény 11. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2016.01.01.796A 2000. évi C. törvény a 2006. évi CXXXI. törvény 114. §-nak megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2007. 01. 01.797A 2000. évi C. törvény a 2006. évi CXXXI. törvény 114. §-nak megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2007. 01. 01.



KÖNYVVEZETÉS,BIZONYLATOLÁS

Kettős könyvvitel159. § A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a keze-lésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévőeszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdaságiműveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást kötelesvezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a for-rásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat avalóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszer-ben, áttekinthetően mutatja.

Az egységes számlakeret160. § (1) Az egységes számlakeret célja, hogy a gaz-

dálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági mű-veletek eredményre gyakorolt hatásának egységesrendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdál-kodó számvitelénekmegszervezéséhez, biztosítsa aze törvény szerinti, illetve e törvény felhatalmazásaalapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolóelkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

(2) Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszám-lákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszköz-számlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlá-kat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérlegelkészítéséhez szükséges adatokat.a) Az 1. számlaosztály az immateriális javak, a tár-gyi eszközök (ideértve a rendeltetésszerűen hasz-nálatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházá-sokat is), valamint a befektetett pénzügyi eszközöknyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magá-ban.b) A 2. számlaosztály a vásárolt és a saját előállításúkészleteket foglalja magában.c) A 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivé-telével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az érték-papírok, a vevőkkel, az adósokkal, a munkaválla-lókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel ésaz egyéb szervezetekkel szembeni követelések), to-vábbá az aktív időbeli elhatárolások számláit.d) A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszkö-zök forrásait. Idetartoznak a saját tőke, a céltartalé-

kok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, va-lamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.

(3) 798 Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adó-zott eredmény megállapításához szükséges adatokataz 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák.

(3a) 799 Az 5. számlaosztály a költségeket költségne-mek szerint csoportosítva tartalmazza. Az 5. szám-laosztályon belül a költségnemek: anyagköltség,igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szol-gáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegűegyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési le-írás. A számlaosztályon belül – az eredménykimu-tatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak –elkülönítetten kell kimutatni az – egyébként költség-nemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő – ak-tivált saját teljesítmények tárgyévi értékének válto-zását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költ-ségek fedezetét, és az értékesítésre nem került telje-sítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét.

(3b) 800 A 8. számlaosztálya) az összköltség eljárással készülő eredménykimuta-táshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat –ezen belül az anyagköltséget, az igénybe vett szol-gáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét,az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (köz-vetített) szolgáltatások értékét -, a személyi jellegűráfordításokat (ezen belül a bérköltséget, a személyijellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat) és azértékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordítá-sokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, az ered-ményt terhelő adót;

b) a forgalmi költség eljárással készülő eredmény-kimutatáshoz tartalmazza az értékesítés elszámoltközvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési ér-tékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét,az értékesítés közvetett költségeit (ezen belül az érté-kesítési, forgalmazási, az igazgatási, az egyéb általá-nos költségeket), valamint az egyéb ráfordításokat, apénzügyi műveletek ráfordításait, az eredményt ter-helő adót.

(3c) 801 A 9. számlaosztályban kell kimutatni az érté-kesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyiműveletek bevételeit

(4) A 6-7. számlaosztály – a gazdálkodó döntésénekmegfelelően – használható a vezetői információk

798A 2000. évi C. törvény 160. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 37. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2015.07.04.

799A 2000. évi C. törvény 160. § (3a) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.800A 2000. évi C. törvény 160. § (3b) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.801A 2000. évi C. törvény 160. § (3c) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.



biztosítására. E számlaosztályok szabad használatalehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszá-moltatását, a költséggazdálkodás, az önköltségszá-mítás sajátos rendszerének kialakítását.

(5) 802 A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartásiszámlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételekaz adott üzleti év adózott eredményét, a mérlegfor-dulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befo-lyásolják. A 0. számlaosztályban a mérlegen kívü-li tételeket is ki kell mutatni. Ilyenek a függő köte-lezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, kü-lön kiemelve a határidős, az opciós ügyletek és swapügyletek határidős részének szerződés szerinti érté-két mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet telje-sítése (lezárása) meg nem történt, szerződés szerintle nem járt, továbbá a határidős, az opciós ügyletekés swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennál-ló követelések.

Számlarend161. § (1) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az

egységes számlakeret előírásainak figyelembevéte-lével olyan számlarendet köteles készíteni, amelyszerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszá-moló készítését maradéktalanul biztosítja.

(2) A számlarend a következőket tartalmazza:a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét ésmegnevezését,b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezésé-ből egyértelműen nem következik, továbbá a szám-la értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit,a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok másszámlákkal való kapcsolatát,c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartáskapcsolatát,d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizony-lati rendet.

(3) Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcso-latban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a ket-tő között az értékadatok számszerű egyeztetéséneklehetőségét biztosítani kell.

(4) A számlarend összeállításáért, annak folyamatoskarbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyes-ségéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személya felelős.

(5) Az újonnan alakuló – e törvény hatálya alá tarto-zó és kettős könyvvitelt vezető – gazdálkodó kötelesszámlarendjét a megalakulás időpontjától számított90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettőskönyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjá-ig elkészíteni. E törvény változása esetén a számla-rend szükséges módosítását a törvényi változás ha-tálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni.

161/A. § 803 (1) A gazdálkodónak a könyvvezetésre, abizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályaitúgy kell kialakítania, hogy az a mérleg és az ered-ménykimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegé-szítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztásárais alkalmas legyen.

(2) A közpénzek felhasználásának és a köztulajdonhasználatának nyilvánossága és ellenőrizhetőségeérdekében a gazdálkodó nyilvántartási (könyvveze-tési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletez-ni, hogy abból a vonatkozó külön jogszabálybanmeghatározott adatok rendelkezésre álljanak.

Egyszeres könyvvitel162. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálko-

dó a kezelésében, a használatában, illetve a tulaj-donában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól,továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, apénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó,de tényleges pénzmozgást nem eredményező végle-ges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlítettbevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyil-vántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni,amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetke-zett változásokat a valóságnak megfelelően, folya-matosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyil-vántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszá-moló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodóaz eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántar-tásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosanvezessen.

(2) A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamintaz azokban beállott változásokról vezetett könyv-viteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyvvagy más, a követelményeknek megfelelő nyilván-tartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalma-zott nyilvántartási rendszernek olyannak kell len-nie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzfor-


803 A 2000. évi C. törvény 161/A. §-át a 2003. évi LXXXV. törvény 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.



galomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járóvagyon- és eredményváltozásokat az elszámolásokegyezőségét biztosító formában mutatja ki.

(3) A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességé-ért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a fe-lelős.

A könyvviteli rendszerek változtatása163. § (1) 804 Az egyszeres könyvvitelről a kettős

könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsítettmérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy,hogy a mérleg főösszege ne változzon meg. A nyi-tómérleg eredménytartalék sorába az egyszerűsí-tett mérlegben kimutatott eredménytartalék és tarta-lék együttes összegét kell beállítani. Az egyszerűsí-tett adózott eredményt a nyitómérlegben az adózotteredmény sorban kell szerepeltetni. Nyitás utána) a vevők – fizetendő általános forgalmi adót nemtartalmazó – állományával azonos összegű árbevé-telt el kell számolni az eredménytartalékkal szem-ben;b) a szállítók mérleg szerinti – levonható általánosforgalmi adót nem tartalmazó – állományából azontételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérlegszerinti állományában nem szerepelnek (szolgálta-tások, előző üzleti évben már felhasznált, értékesí-tett vásárolt készletek) költségként el kell számolniaz eredménytartalékkal szemben;c) a 102. § (6) bekezdés a) pontjában felsorolt, a tar-talékban figyelembe vett tételek összegét – ide nemértve a vevőkkel szembeni követeléseket – el kellszámolni egyéb bevételként az eredménytartalék-kal szemben;d) a céltartalékok nyitómérlegben szereplő összegé-vel azonos összeget el kell számolni egyéb ráfordí-tásként az eredménytartalékkal szemben;e) a 103. § (2) bekezdése szerinti – a tartaléknála 102. § (6) bekezdés b) pontja szerint figyelem-be vett – kötelezettségek közül azokat, amelyeketaz egyszeres könyvvitelben költségként, ráfordítás-ként még nem lehetett érvényesíteni, nyitás utánegyéb ráfordításként az eredménytartalékkal szem-ben kell elszámolni;f) a 103. § (4) bekezdése szerint az egyszerűsí-tett mérlegben kötelezettségként kimutatott, a tevé-

kenységhez jogszabály vagy államközi megállapo-dás alapján kapott vissza nem térítendő támogatásmég fel nem használt összegét a kötelezettségek kö-zül – egyéb bevételként elszámolva – ki kell vezet-ni. Ezt az egyéb bevételt a 45. § (1) bekezdése sze-rinti halasztott bevételek között időbelileg el kellhatárolni

(2) Az áttérés előtti üzleti évről az eredménylevezetésalapján nem kell eredménykimutatást készíteni.

163/A. § 805 (1) A kettős könyvvitelről az egyszereskönyvvitelre áttérő gazdálkodónak az áttérést köz-vetlenül megelőző üzleti évről készített éves beszá-moló, egyszerűsített éves beszámoló mérlege alap-ján, az egyszeres könyvvitel megnyitásához egysze-rűsített mérleget kell készítenie a (2)-(4) bekezdés-ben foglaltak figyelembevételével.

(2) Az áttérést közvetlenül megelőző üzleti évről ké-szített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámo-ló összeállítását megelőzően az alapítás-átszervezésaktivált értékét, az időbeli elhatárolásokat – a 33. §(1) bekezdése, a 45. § (1) bekezdésének b) és c) pont-ja, valamint a 45. § (1) bekezdésének a) pontjábóla 103. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek megfe-lelő jogcímen történő elhatárolások kivételével – azeredmény terhére, illetve az eredmény javára törté-nő elszámolással, a 33. § (1) bekezdése szerinti ak-tív időbeli elhatárolást az átvállalt kötelezettséggelszemben, a 45. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaszerinti passzív időbeli elhatárolást az annak jogcí-méül szolgáló eszközzel szemben, a 45. § (1) bekez-désének a) pontja szerinti passzív időbeli elhatáro-lásból a 103. § (4) bekezdése szerinti feltételek mel-lett kapott pénzeszközök miatti elhatárolást a hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben, az értékhelyes-bítéseket az értékhelyesbítés értékelési tartalékával,az értékelési különbözeteket a valós értékelés érté-kelési tartalékával szemben meg kell szüntetni.

(3) 806 A (2) bekezdésben foglalt korrekciók figye-lembevételével meghatározott adatokat az egyszerű-sített mérleg megfelelő tételeibe kell beállítani. Avevőkkel szembeni, az egyéb, nem pénzkiadásbólszármazó követelések, a szállítókkal szembeni, azegyéb, nem pénzbevételből származó kötelezettsé-gek állományát a pénzmozgáshoz nem kapcsolódókövetelések, illetve a pénzmozgáshoz nem kapcsoló-dó kötelezettségek között kell szerepeltetni. Az ered-

804A 2000. évi C. törvény 163. § (1) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 38. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.805 A 2000. évi C. törvény 163/A. §-át a 2003. évi LXXXV. törvény 42. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.806A 2000. évi C. törvény 163/A. § (3) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 39. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.



ménytartalékot és az adózott eredményt az egyszerű-sített mérleg eredménytartalék, illetve egyszerűsítettadózott eredmény sorába kell beállítani. Az egysze-rűsített mérleg tartalék sorába az áttéréskor összegnem kerül.

(4) Az egyszeres könyvviteli nyilvántartásokmegnyi-tását követően az egyszerűsített mérlegben kimuta-tott, az áttérés előtt megfizetett vásárolt készletek ál-lományát anyag- és árubeszerzési költségként, a sa-ját termelésű készletek állományát egyéb termelésiés kezelési költségként el kell számolni.

Könyvviteli zárlat164. § (1) A könyvviteli zárlathoz az üzleti év vé-

gén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekébenvégzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítőkönyvelési munkák és a számlák technikai lezárásatartoznak.

(2) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyv-viteli számlákból az általa választott időszakonként,de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a másjogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapulóadatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alá-támasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó anaplófőkönyvet vagy más, e törvény követelményei-nek megfelelő nyilvántartást az általa választott idő-szakonként, de legalább az egyszerűsített beszámo-ló alátámasztásához, valamint a más jogszabálybanelőírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgálta-táshoz köteles lezárni.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről,

amely az eszközök, illetve az eszközök forrásai-nak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bi-zonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági mű-veletek (események) folyamatát tükröző összes bi-zonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rög-zíteni kell.

(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csakszabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabadadatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat,amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vo-natkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jog-

szabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelő-en, hiánytalanul tartalmazza,megfelel a bizonylat ál-talános alaki és tartalmi követelményeinek, és ame-lyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

(3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakítása-kor figyelembe kell venni a következőket is:a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek,események bizonylatainak adatait késedelem nél-kül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgássalegyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál ahitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyébpénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgy-hót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;b) az egyéb gazdasági műveletek, események bi-zonylatainak adatait a gazdasági műveletek, ese-mények megtörténte után, legalább negyedéven-ként, a számviteli politikában meghatározott idő-pontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelke-zést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévetkövető hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.

(4) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántar-tások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés ésellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozókfajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájá-tól, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.

Számviteli bizonylatok166. § 807 (1) Számviteli bizonylat minden olyan a

gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gaz-dálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló ter-mészetes személy vagy más gazdálkodó által kiállí-tott, készített okmány (számla, szerződés, megálla-podás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivo-nat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minő-síthető irat)- függetlenül annak nyomdai vagy egyébelőállítási módjától -, amely a gazdasági eseményszámviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztjaalá.

(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tar-talmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónakkell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosságelvét szem előtt kell tartani.

(3) 808 A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet,esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intéz-kedés megtételének vagy végrehajtásának időpont-

807 A 2000. évi C. törvény 166. § 1. bekezdése a 2006. évi CXXXI. törvény 115. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007.01. 01.

808A 2000. évi C. törvény 166. § 3- 4. bekezdése a 2005. évi CXII. törvény 12. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006.01. 01.



jában, illetve időszakában, magyar nyelven kell ki-állítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton azadatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.

(4) A számviteli bizonylatot – a (3) bekezdésben fog-laltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdaságiművelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indo-kolják – idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegennyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyel-vű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket,amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható,a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyvelés-hez szükségesek – a könyvviteli nyilvántartásokbantörténő rögzítést megelőzően – belső szabályzatbanmeghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.

(5) 809 Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jog-elődnél – a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzésenapjától – keletkezett bizonylatok, illetve a jogelődnevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági ese-ményeket a jogutód (több jogutód esetén az, ame-lyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rög-zíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben ajogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszá-molója elkészítése során azokat figyelembe venninem lehetett, illetve, ha a jogelőd nem tudta azokatfigyelembe venni.

(6) A számviteli bizonylatokon az adatok időtállósá-gát a 169. §-ban meghatározott megőrzési időn belülbiztosítani kell.

167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alá-támasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellé-kei a következők:a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyébmás azonosítója;b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül aszervezeti egység) megjelölése;c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagyszervezet megjelölése, az utalványozó és a rendel-kezés végrehajtását igazoló személy, valamint a

szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készlet-mozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonyla-tokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető alá-írása;d) 810 a bizonylat kiállításának időpontja, illetve –a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályátólfüggően – annak az időpontnak vagy időszaknak amegjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoz-tatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének idő-pontja, időszaka);e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának le-írása vagymegjelölése, a gazdasági művelet okoztaváltozások mennyiségi, minőségi és – a gazdaságiművelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rend-jétől függően – értékbeni adatai;f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartal-maznia kell többek között: a bizonylatot kiállítógazdálkodó nevét, címét;g) bizonylatok adatainak összesítése esetén azösszesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének,valamint annak az időszaknak a megjelölése,amelyre az összesítés vonatkozik;h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteliszámlákra történő hivatkozás;i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítésidőpontja, igazolása;j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabályelőír.

(2) 811 812 A számlával, az egyszerűsített adattartal-mú számlával kapcsolatos további követelményeketmás jogszabály is meghatározhat.

(3) 813 A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, minda befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hiteles-sége, megbízhatósága – ha az más módon nem biz-tosítható – a gazdálkodó képviseletére jogosult sze-mély (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti kép-viseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön fel-jogosított személy aláírásával is igazolható.

(4) 814


810A 2000. évi C. törvény 167. § (1) bekezdés d) pontja a 2008. évi LXXXI. törvény 184. §-ának megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2009.01.01.




814A 2000. évi C. törvény 167. § 4. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 52. § 6. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2004.01. 01.



(5) 815 816 Számviteli bizonylatként alkalmazható azelektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e tör-vény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok,iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltéte-leit, hitelességének, megbízhatóságának követelmé-nyeit más jogszabály is meghatározhatja.

(6) Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bi-zonylat technikai, optikai eljárás eredménye, bizto-sítani kell:a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azok-nak – szükség esetén – a késedelem nélküli kiíratá-sát,b) az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegy-zéket.

(7) 817 A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pont-jában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kö-telezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy amegjelölt adatokat, információkat és igazolásokat azeredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathozegyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizá-ró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. Alogikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartássalis teljesíthető.

Szigorú számadási kötelezettség168. § (1) 818 A készpénz kezeléséhez, más jogsza-

bály előírása alapján meghatározott gazdasági ese-ményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve aszámlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát ésa nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt,amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy anyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő el-lenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetékte-len felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigo-rú számadási kötelezettség alá kell vonni.

(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot,a nyomtatványt kibocsátót terheli.

(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról,nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy akibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilván-tartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámol-tatását.

A bizonylatok megőrzése169. § (1) 819Agazdálkodó az üzleti évről készített be-

számolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alá-támasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, to-vábbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény köve-telményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható for-mában legalább 8 évig köteles megőrizni.

(2) 820 A könyvviteli elszámolást közvetlenül és köz-vetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértvea főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részlete-ző nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasha-tó formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozásaalapján visszakereshető módon megőrizni.

(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példá-nyaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőr-zési kötelezettség.

(4) A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ide-értve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatály-talanítja e kötelezettséget, így az (1), illetve (2) be-kezdés szerinti bizonylatok megőrzéséről a szerve-zeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.

(5) 821 Az elektronikus formában kiállított bizonyla-tot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogsza-bály előírásainak figyelembevételével – elektroni-kus formában kell megőrizni, olymódon, hogy az al-kalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes ada-tának késedelem nélküli előállítását, folyamatos le-


816A 2000. évi C. törvény 167. § (5) bekezdése a 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 7. pontjának megfelelően módosított szöveg.Hatályos: 2013. 01. 01.



819A 2000. évi C. törvény 169. § (1) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 254. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2012.01.01.






olvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosításlehetőségét.

(6) 822 Az eredetileg nem elektronikus formában kiál-lított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokrólelektronikus úton történő másolat készítésének sza-bályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembe-vételével – készített elektronikus másolattal az e tör-vény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség telje-síthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszerebiztosítja az eredeti bizonylat összes adatának kése-delem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatósá-gát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetősé-gét.

XII. FejezetJOGKÖVETKEZMÉNYEK

170. § (1) E törvényben előírt számviteli szabályokmegsértéséért való felelősségre a Polgári Törvény-könyv általános felelősségi szabályait kell alkalmaz-ni.

(2) Az (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően, atörvényben foglalt rendelkezések megsértése eseténaz érintettek a külön törvényekben (Büntető Tör-vénykönyv, szabálysértésekről szóló törvény) meg-határozott felelősséggel is tartoznak.

(3) Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a154. § (3) bekezdése szerint közzétett éves beszá-moló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagyrészben nem felel meg e törvény előírásainak, ak-kor az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az adó-zás rendjéről szóló törvény szerint mulasztási bírságszabható ki.

XIII. Fejezet823AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI

BIZOTTSÁG824

A bizottság létrehozása825

171. § 826 (1) A számvitel elméletének és alkalmazottmódszertani megoldásának fejlesztésére, a törvény-

ben foglalt számviteli alapelvek gyakorlati érvénye-sülésének elősegítésére a miniszter szakértőkből Or-szágos Számviteli Bizottságot (a továbbiakban: bi-zottság) hoz létre.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a miniszter neveziki, illetve menti fel.

(3) A miniszter a bizottság tagjainak legalább kéthar-madát a szakmai szervezetek javaslata alapján neve-zi ki.

A bizottság feladata827

172. § 828 A bizottság feladata:

a) rendszeresen javaslatokat tesz a miniszter részéree törvény esetlegesmódosításának kezdeményezésé-re, számviteli ajánlások felülvizsgálatára vagy újakmegalkotására,

b) ellátja a 176. § szerinti nemzeti számviteli standar-dok előkészítésével, elfogadásával, értelmezésévelkapcsolatos, a 178. § (1) bekezdés e) pontja szerintikormányrendeletben meghatározott feladatokat,

c) figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlatimegvalósulását, a felmerülő problémák megoldásá-ra javaslatot ad a miniszter részére,

d) rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói fel-adatok végrehajtását is segítő számviteli ajánlásokelkészítésére, felülvizsgálatára,

e) a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatot fi-gyelemmel kíséri, azokról a magyar vállalkozókattájékoztatja.

A bizottság működése829

173. § 830 (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja,akinek tevékenységét a titkárság segíti.

(2) A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gon-doskodik.

(3) A bizottság a vonatkozó jogszabályok figyelem-bevételével kialakítja és írásban rögzíti szervezeti ésműködési rendjét.

823A 2000. évi C. törvény XIII. fejezetét a 2013. évi CC. törvény 228. §-a iktatta be. Hatályos: 2013. 11. 30.824A 2000. évi C. törvény jelölt fejezetcímét a 2013. évi CC. törvény 228. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.825A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2013. évi CC. törvény 228. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.826 A 2000. évi C. törvény 171. §-át a 2013. évi CC. törvény 228. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.827A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2013. évi CC. törvény 228. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.828A 2000. évi C. törvény 172. §-át a 2013. évi CC. törvény 228. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.829A 2000. évi C. törvény jelölt alcímét a 2013. évi CC. törvény 228. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.830 A 2000. évi C. törvény 173. §-át a 2013. évi CC. törvény 228. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.



(4) A bizottság munkája – a szervezeti és működésirendben szabályozott kivételektől eltekintve – nyil-vános.

XIV. FejezetZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés174. § (1) Ez a törvény – a (2)-(4) bekezdésben fog-

laltak kivételével – 2001. január 1-jével lép hatály-ba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évbeninduló üzleti évről készített beszámolóra kell alkal-mazni.

(2) A 4. § (5) bekezdése az Európai Unióhoz valócsatlakozással egyidejűleg lép hatályba.

(3) 831 832 A fölérendelt anyavállalat, ha az EurópaiGazdasági Térség valamely államában székhellyelrendelkezik, a 116. § (1) bekezdése alapján a belföldiszékhelyű alárendelt anyavállalatot az Európai Uni-óhoz való csatlakozás időpontját követő üzleti évbenmentesítheti.

(4) A 151. § (1) bekezdése 2003. január 1-jével léphatályba.

(5) 833

Az Európai Unió jogának való megfelelés834

175. § (1) E törvény megállapítja az Európai Parla-ment és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzet-közi számviteli standardok alkalmazásáról szóló1606/2002/EK rendeletének végrehajtásához szük-séges rendelkezéseket.

(2) 835 E törvény a következő uniós jogi aktusoknakvaló megfelelést szolgálja:a) a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozómeghatározott jogi formájú társaságoknak egy má-sik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozóbejelentési és közzétételi követelményeiről szóló,

1989. december 21-i 89/666/EGK tizenegyedik ta-nácsi irányelv,b) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. ápri-lis 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsiirányelv,c) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénz-ügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) évespénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámo-lókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsiirányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK ésa 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül he-lyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU eu-rópai parlamenti és tanács irányelv,d) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok ki-bocsátóival kapcsolatos információkra vonatko-zó átláthatósági követelmények harmonizációjárólszóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsiirányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakorvagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztató-ról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsiirányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyesrendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletesszabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bi-zottsági irányelv módosításáról szóló, 2013. októ-ber 22-1 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsiirányelv.

A magyar számviteli standardok836

176. § Azokat a törvényi előírásokhoz kapcsolódórészletes szabályokat, módszereket, eljárásokat, ame-lyek a megbízható és valós kép bemutatásához szük-ségesek, nemzeti számviteli standardokba kell foglal-ni.

Átmeneti rendelkezések177. § 837 (1) A 2003. december 31-én egyszeres

könyvvitelt vezető vállalkozónak 2004. január 1-jével az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitel-re át kell térnie.

831A 2000. évi C. törvény 174. § 3. bekezdése a 2004. évi LXIX. törvény 3. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:2004. 07. 10.


833A 2007. évi LXXXII. törvény hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 07. 01.834A 2000. évi C. törvény 175. §-át megelőző alcímét beiktatta és 175. §-át módosította a 2006. évi CXXXI. törvény 116. §-a. Hatályos:

2007. 01. 01.835A 2000. évi C. törvény 175. § (2) bekezdése a 2015. évi CI. törvény 40. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.836A 2000. évi C. törvény 176. §-át megelőző alcímét beiktatta és 176. §-át módosította a 2006. évi CXXXI. törvény 117. §-a. Hatályos:

2007. 01. 01.837 A 2000. évi C. törvény 177. § 1. bekezdése a 2003. évi LXXXV. törvény 49. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2004. 01. 01.



(2) A 25. § (9) bekezdése szerint az immateriális ja-vakra adott előlegek, továbbá a 26. § (3) bekezdé-se szerint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni ér-tékű jogok, valamint a 26. § (6) bekezdése szerin-ti tenyészállatok átsorolását 2001. január 1-jével – anyitó tételek könyvelését követően – el kell végezni.

(3) A 38. § (2) és (3) bekezdése szerint a tőketartalék-ból, illetve az eredménytartalékból lekötött összege-ket, továbbá az eredménytartalék javára korábban el-számolt pótbefizetés összegét 2001. január 1-jével –a nyitó tételek könyvelését követően – a lekötött tar-talékba át kell vezetni. Amennyiben a szövetkezetnéla fel nem osztható szövetkezeti vagyon a jegyzett tő-kében szerepel, a törvény hatálybalépését követő 180napon belül gondoskodni kell annak a jegyzett tőkeleszállításával a lekötött tartalékba helyezéséről.

(4) 838

(5) Amennyiben a 2001-ben befejeződő üzleti évmérlegfordulónapján a valutapénztárban lévő va-lutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbáa külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetettpénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség 60.§ (3) bekezdése szerint megállapított értékelési kü-lönbözete összevontan árfolyamnyereség, a vállalko-zó dönthet arról, hogy az összevontan árfolyamnye-reséget jelentő különbözeteta) a 60. § (3) bekezdésének b) pontja szerint időbe-lileg elhatárolja, vagyb) a 33. § (2) bekezdése szerint a megelőző üzletiév(ek)ben időbelileg elhatárolt nem realizált árfo-lyamveszteséget ilyen összeggel csökkentve, annakfedezetére használja fel, ezért azt a 60. § (3) bekez-désének b) pontja szerint nem határolja el.

(6) A 2001. évi összevont (konszolidált) éves beszá-moló készítési kötelezettségnek a 117. § (1) bekez-dése szerinti feltételei teljesülésének meghatározá-sánál a 117. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások1999-2000. évi adatait kell viszonyítani a 117. § (1)bekezdése szerinti mutatóértékekhez.

(7) A 155. § (3) bekezdésében foglaltak – a törvény

151. §-a (1) bekezdésének hatálybalépését megelő-zően – csak akkor alkalmazhatók, ha a vállalko-zó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszá-molóját (egyszerűsített éves beszámolóját) legalábbmérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező ve-zeti és készíti el, vagy ha a vállalkozó éves (évesszintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évetmegelőző két év átlagában nem haladta meg (ennekhiányában a tárgyévben várhatóan nem haladja meg)az 5 millió forintot.

(8) A követelések miatt a várható veszteségek fede-zetére képzett és 2000. december 31-én a mérlegbenilyen címen kimutatott céltartalékot legkésőbb a tör-vény hatálybalépését követő üzleti év mérlegfordu-lónapjáig meg kell szüntetni.

(9) 839 A 151. § (5) bekezdésének b) pontjában fog-lalt, a képesítés megszerzését követő 3 éves szakmaigyakorlat teljesítésébe- 2002-ben és 2003-ban maximum 2 éves,- 2004-ben maximum 1 éves,a képesítés megszerzését megelőző számviteli,pénzügyi, ellenőrzési gyakorlat is figyelembe vehe-tő.

(10) A valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzérték-re szóló eszközök és kötelezettségek 60. § (2) be-kezdése szerinti értékelésekor összevontan nyeresé-get mutató – a 2003. január 1-je előtti előírások alap-ján a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott– különbözetet maximum 5 év alatt, a számviteli po-litikában meghatározott módon kell megszüntetni.

(11) 840 841 842 843 844 Az a gazdasági társaság, amelya devizajogszabály szerinti devizakülföldi minő-sítést a vonatkozó jogszabályok jogharmonizációscélú változásai miatt veszítette (veszíti) el, legké-sőbb Magyarország Gazdasági és Monetáris Unió-hoz történő csatlakozásának időpontjától köteles a20. § szerinti általános rendelkezéseknek megfelel-ni. Ezen időpontig a 20. § (3) bekezdése szerinti,a létesítő okiratban rögzített devizában készítheti elbeszámolóját akkor is, ha egyébként a 20. § (3) be-kezdésében előírt feltételeknek már nem felel meg.

838A 2009. évi CXVI. törvény 140. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01.839A 2000. évi C. törvény 177. § 9- 10. bekezdéseit a 2002. évi XLII. törvény 244. §-a iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01.840A 2000. évi C. törvény 177. § 11. bekezdése a 2005. évi CXII. törvény 30. § 6. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2006. 01. 01.841A 2000. évi C. törvény 177. § 11. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 49. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.842A 2000. évi C. törvény 177. § (11) bekezdése a 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.


Hatályos: 2010. 01. 01.844A 2000. évi C. törvény 177. § (11) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) bekezdés 12. pontjának és 256. § (2) bekezdés 9.

pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.



(12) 845 846 A (11) bekezdés rendelkezéseinek alkal-mazása során jogharmonizációs célú változásnak te-kintendő az is, ha a devizakülföldi minősítés elvesz-tése a többségi befolyással rendelkező tag (tulajdo-nos) személyében történő változás miatt következettbe.

(13) A 10. § (2) bekezdését először a 2007. évben in-duló üzleti évről készített összevont (konszolidált)éves beszámolóra kell alkalmaznia annak a vállalko-zónak (anyavállalatnak), amelynek az Európai Unióvalamely tagállamának elismert (szabályozott) pia-cán (tőzsdéjén) csak a hitelviszonyt megtestesítő ér-tékpapírjai forgalmazása engedélyezett.

(14) 847Ha a – 2004. december 31-éig hatályos előírá-sok szerint a 2005. évi üzleti évben éves beszámolókészítésére kötelezett – vállalkozó az adókról, járu-lékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005.évi XXVI. törvény 49. §-ával módosított 9. § (2) be-kezdés szerinti határértékek alapján (az előző üzletiévek adatainak a megemelt határértékek szerinti mi-nősítésével) a 2005. évi üzleti évben egyszerűsítettéves beszámolót készíthetne, akkor a 97. § (2) be-kezdésében foglalt előírástól eltérően közvetlenül –már a 2005. évi üzleti évről készítendő beszámolóravonatkozóan is – áttérhet az egyszerűsített éves be-számoló készítésére.

(15) 848 849 Amennyiben a vállalkozó az e törvény –egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. éviCXXVI. törvény 292. §-ával módosított - 55. §-a (2)bekezdésének előírását adott üzleti évre vonatkozó-an először alkalmazza, az adott üzleti év első nap-jával ezen követelésekhez kapcsolódóan kimutatottértékvesztés összegét az egyéb bevételekkel szem-ben meg kell szüntetnie (vissza kell írnia) .

(16) 850 E törvénynek az adó- és járuléktörvények, aszámviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai tör-vény, valamint az európai közösségi jogharmonizá-ciós kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vám-jogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi

CXXIII. törvénnyel módosított 3. § (4) bekezdés 10.pont e) alpontját, 3. § (8) bekezdés 12. pontját, 9.§ (3)-(4) bekezdését, 11. § (3) bekezdését, 33. § (6)bekezdését, 47. § (8) bekezdését, 59/C. § (2) bekez-dését, 60. § (2) bekezdését, 60. § (6) bekezdését, 60.§ (10) bekezdését, 84. § (8) bekezdését, 85. § (4) be-kezdését, 86. § (9) bekezdését, 93. § (1) bekezdés b)pontját, 96. § (4)-(6) bekezdését, 116. § (1) bekez-désének felvezető szövegét, 116. § (2) bekezdését,116. § (6) bekezdését, 140. § (6) bekezdését, 141. §(4) bekezdését, 153. § (5) bekezdését, 154/A. § (5)bekezdését, valamint 6. számú mellékletét először a2011. évben induló üzleti évről készített beszámoló-ra kell alkalmazni.

(17) 851 E törvénynek a (16) bekezdésben hivatkozott,az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény ésa könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az euró-pai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek tel-jesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények mó-dosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel mó-dosított rendelkezései a 2010. évben induló üzleti év-ről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(18) 852 A könyvviteli szolgáltatást végzők a 2012.évi továbbképzési kötelezettségüknek a 2012. ápri-lis 1-jén akkreditációval rendelkező szervezeteknél,a 2012. április 1-jén hatályos szabályok szerint le-bonyolított továbbképzések teljesítésével kötelesekeleget tenni.

(19) 853 A152. § alapján a 2012. évben kreditrendsze-rű továbbképzések teljesítésével megszerzett kredit-pontok a 2013. évi továbbképzési kötelezettség vo-natkozásában vehetők figyelembe.

(20) 854 E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú tör-vényekmódosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény25. §-ának i) pontjával módosított 155. §-a (3) be-kezdése a) pontját először a 2012. évben induló üz-leti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(21) 855 E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú tör-vényekmódosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény


846A 2000. évi C. törvény 177. § 12- 13. bekezdéseit a 2004. évi XCIX. törvény 40. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.847A 2000. évi C. törvény 177. § 14. bekezdését a 2005. évi CXII. törvény 13. §-a iktatta be. Hatályos: 2006. 01. 01.848A 2000. évi C. törvény 177. § (15) bekezdését a 2007. évi CXXVI. törvény 305. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01.849A 2000. évi C. törvény 177. § (15) bekezdése a 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2009. 01. 01.850A 2000. évi C. törvény 177. § (16)- (17) bekezdését a 2010. évi CXXIII. törvény 193. §-a iktatta be. Hatályos: 2011.01.01.851A 2000. évi C. törvény 177. § (16)- (17) bekezdését a 2010. évi CXXIII. törvény 193. §-a iktatta be. Hatályos: 2011.01.01.852A 2000. évi C. törvény 177. § (18) bekezdését a 2011. évi XCVI. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.10.01.853A 2000. évi C. törvény 177. § (19) bekezdését a 2011. évi XCVI. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.10.01.854A 2000. évi C. törvény 177. § (20) bekezdését a 2011. évi XCVI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.01.01.855A 2000. évi C. törvény 177. § (21) bekezdését a 2011. évi XCVI. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.01.01.



25. §-ának j) pontjával módosított 155. §-a (3) be-kezdése a) pontját először a 2014. évben induló üz-leti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(22) 856 Azoknak a tevékenység-engedélyezési eljárá-sa során, akik korábban a 151. § (1) bekezdése sze-rinti tevékenységi engedéllyel nem rendelkeztek, a151. § (5) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti ren-delkezéseket csak a 2014. december 31-ét követőenbenyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmaz-ni.

(23) 857 E törvénynek az egyes adótörvények és az-zal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 3. § (4) be-kezdés 2-4. pontját, (5) bekezdés 1. pont c) alpontját,(13) bekezdését, 6. § (4) bekezdését, 7/A. §-át, 9. §(3)-(4) bekezdését, (6) bekezdését, 11. § (2) bekez-dését, 25. § (3) bekezdését, 35. § (10) bekezdését, 45.§ (4) bekezdését, 46. § (3) bekezdését, 47. § (4) be-kezdés e) pontját, 48. § (7)-(9) bekezdését, 49. § (2)bekezdését, 53. § (1) bekezdés e) pontját, 60. § (5a)bekezdését, 69. §-át, 72. § (2) bekezdés a) pontját,(4) bekezdés b) pontját, 87. § (2) bekezdését, 96. §(1) bekezdését, 98/A. § (2) bekezdését, (3) bekezdésc) pontját, 127. § (3) bekezdését, 135. § (2) bekez-dését, 145. § (4) bekezdését, 153. § (1)-(2) bekez-dését, (5) bekezdését, 154. § (10) bekezdését, 158. §(1)-(4) bekezdését, 169. § (1) bekezdését, 3. § (8) be-kezdés 12. pontját, 14. § (9) bekezdését, 31. §-át, 39.§ (4) bekezdését, (5) bekezdés b) pontját, 40. § (1)bekezdését, 41. § (4) bekezdését, 53. § (1) bekezdésa) pontját, 73. §-át, 98/A. § (3) bekezdés a) pontját,144. §-át, 11. § (13) bekezdését, 123. § (11) bekezdé-sét, 128. § (2) bekezdését, 121. § (1)-(3) bekezdését,122. § (1) és (2) bekezdését, 123. § (2) bekezdését,124. § (12) bekezdését, 130. § (6) bekezdését, 130.§ (8) bekezdését, 177. § (11) bekezdését, 133. § (1)bekezdés b) pontját, 156. § (2) bekezdését, 38. § (3)bekezdés b) pontját, 81. § (2) bekezdés f) pontját,86. § (3) bekezdés f) pontját, (6) bekezdés b) pont-ját először a 2012. évben induló üzleti évről készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

(24) 858 E törvénynek az egyes adótörvények és az-zal összefüggő egyéb törvények módosításáról szó-ló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 3. § (5)bekezdés 1. pont c) alpontját, (13) bekezdését, 9. §(3)-(4) bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 45. § (4)

bekezdését, 46. § (3) bekezdését, 47. § (4) bekezdése) pontját, 48. § (7)-(9) bekezdését, 49. § (2) bekez-dését, 53. § (1) bekezdés e) pontját, 60. § (5a) be-kezdését, 69. §-át, 72. § (2) bekezdés a) pontját, (4)bekezdés b) pontját, 96. § (1) bekezdését, 98/A. §(2) bekezdését, (3) bekezdés c) pontját, 127. § (3)bekezdését, 135. § (2) bekezdését, 145. § (4) bekez-dését, 153. § (1)-(2) bekezdését, (5) bekezdését, 154.§ (10) bekezdését, 158. § (1)-(4) bekezdését, 169. §(1) bekezdését, 3. § (8) bekezdés 12. pontját, 31. §-át, 41. § (4) bekezdését, 53. § (1) bekezdés a) pontját,73. §-át, 98/A. § (3) bekezdés a) pontját, 144. §-át,11. § (13) bekezdését, 123. § (11) bekezdését, 128.§ (2) bekezdését, 121. § (1)-(3) bekezdését, 122. §(1) és (2) bekezdését, 123. § (2) bekezdését, 124. §(12) bekezdését, 130. § (6) bekezdését, 130. § (8)bekezdését, 177. § (11) bekezdését, 133. § (1) be-kezdés b) pontját, 156. § (2) bekezdését, 38. § (3)bekezdés b) pontját a 2011. évben induló üzleti évrőlkészített beszámolóra is lehet alkalmazni. Ha a vál-lalkozó a 2011. évben induló üzleti évről készítettbeszámolóra alkalmazta az Szt.-nek az egyes adó-törvények és azzal összefüggő egyéb törvények mó-dosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módo-sított 9. § (3)-(4) bekezdését, akkor alkalmaznia kellaz Szt.-nek az egyes adótörvények és azzal összefüg-gő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. éviCLVI. törvénnyel módosított 11. § (13) bekezdését,123. § (11) bekezdését, 128. § (2) bekezdését, 121. §(1)-(3) bekezdését, 122. § (1) és (2) bekezdését, 123.§ (2) bekezdését, 124. § (12) bekezdését, 127. § (3)bekezdését, 130. § (6) bekezdését, 130. § (8) bekez-dését, 177. § (11) bekezdését, 133. § (1) bekezdés b)pontját, 156. § (2) bekezdését is.

(25) 859 E törvénynek az egyes adótörvények és az-zal összefüggő egyéb törvények módosításáról szó-ló 2011. évi CLVI. törvénnyel beiktatott 10. §-ának(5)-(6) bekezdését első alkalommal a 2014. évbeninduló üzleti évről készített beszámolóra kell alkal-mazni.

(26) 860 E törvénynek amunkahelyvédelmi akcióterv-ben foglaltak megvalósítása érdekében szükségesegyes törvényekmódosításáról szóló 2012. évi CXL-VI. törvénnyel megállapított 33. § (2) és (3) bekez-dését, valamint 41. § (4) bekezdését először a 2013.évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell

856A 2000. évi C. törvény 177. § (22) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 255. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.857A 2000. évi C. törvény 177. § (23) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 255. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2011.11.30.858A 2000. évi C. törvény 177. § (24) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 255. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2011.11.30.859 A 2000. évi C. törvény 177. § (25) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 255. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2014.01.01.860A 2000. évi C. törvény 177. § (26) bekezdését a 2012. évi CXLVI. törvény 24. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.



alkalmazni.(27) 861 E törvénynek a munkahelyvédelmi akció-tervben foglaltak megvalósítása érdekében szüksé-ges egyes törvények módosításáról szóló 2012. éviCXLVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) és (3) be-kezdését, valamint 41. § (4) bekezdését a 2012. év-ben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehetalkalmazni.

(28) 862 Az a vállalkozó, amely a 45. § (2a) bekez-dés hatálybalépése előtt olyan eszköznek a bekerü-lési értékét növelte meg, amelyhez halasztott bevé-tel kimutatása is társult, a halasztott bevétel feloldásasorán a 45. § (2a) bekezdésének alkalmazása helyetta feloldásra korábban választott módszer szerint iseljárhat.

(29) 863 Azon vállalkozónak, amely a 2012. üzleti év-re e törvény 2012. december 31-én hatályos 9. § (6)bekezdése szerinti sajátos módon készíti el egysze-rűsített éves beszámolóját, a 2012. üzleti évi beszá-moló elkészítése során e törvény 2012. december31-én hatályos 98/A. §-át kell alkalmaznia, míg a2013. üzleti évi beszámolási kötelezettségét e tör-vény 2013. január 1-jén hatályos előírásai szerintkell teljesítenie.

(30) 864 E törvénynek az egyes adótörvények és az-zal összefüggő egyéb törvények módosításáról szó-ló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel hatályon kívülhelyezett 154. § (5)-(6) bekezdését a 2012-ben fel-tárt, megbízható, valós összképet lényesen befolyá-soló hibákra nem kell alkalmazni.

(31) 865 E törvénynek az egyes adótörvények és az-zal összefüggő egyéb törvények módosításáról szó-ló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel módosított 3. §(3) bekezdés 3. pontját, 25. § (7) bekezdését, 28. §(3) bekezdés d) pontját, 45. § (2a) bekezdését, 46. §(4) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 52. §(2) bekezdését, 87. § (5) bekezdését, 117. § (5) be-kezdését, 3. § (1) bekezdés 2. pontját, (7) bekezdés2. pontját, 6. § (1) bekezdését, 11. § (2) bekezdését,(3) bekezdését, 117. § (4) bekezdését, 178. § (1) be-kezdés b) pontját, 72. § (1) bekezdését, (2) bekezdésc) pontját, 79. § (2) bekezdését, (4) bekezdését, 84. §

(7) bekezdés o) pontját, 85. § (3) bekezdés o) pontját,103. § (2) bekezdés c) pontját, 7. számú mellékletételőször a 2013. évben induló üzleti évről készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

(32) 866 E törvénynek az egyes adótörvények és az-zal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló2012. évi CLXXVIII. törvénnyel módosított 3. § (3)bekezdés 3. pontját, 25. § (7) bekezdését, 28. § (3)bekezdés d) pontját, 45. § (2a) bekezdését, 46. § (4)bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 52. § (2)bekezdését, 87. § (5) bekezdését, 3. § (1) bekezdés2. pontját, (7) bekezdés 2. pontját, 6. § (1) bekezdé-sét, 11. § (2) bekezdését, (3) bekezdését, 117. § (4)bekezdését, 178. § (1) bekezdés b) pontját, 72. § (1)bekezdését, (2) bekezdés c) pontját, 79. § (2) bekez-dését, (4) bekezdését, 84. § (7) bekezdés o) pontját,85. § (3) bekezdés o) pontját, 103. § (2) bekezdés c)pontját, 7. számú mellékletét a 2012. évben indulóüzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmaz-ni.

(33) 867 E törvénynek az egyes törvényeknek a távol-léti díj számításával és a közpénzek szabályozásávalösszefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. tör-vénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. §(4) bekezdését, valamint 78. § (8) bekezdését a 2013.évben induló üzleti évről készített beszámolóra is le-het alkalmazni.

(34) 868 E törvénynek az egyes adótörvények és azok-kal összefüggő más törvények, valamint a NemzetiAdó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. tör-vény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyelmegállapított 20. § (4) és (5) bekezdését, 37. § (2)bekezdés g) pontját, 39. § (2a) bekezdését, 60. § (4)és (5) bekezdését, 77. § (2) bekezdés b) pontját, 81.§ (2) bekezdés b) pontját, valamint a 117. § (1) be-kezdését először a 2014. évben induló üzleti évrőlkészített beszámolóra kell alkalmazni.

(35) 869 E törvénynek az egyes adótörvények és azok-kal összefüggő más törvények, valamint a NemzetiAdó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. tör-vény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyelmegállapított 37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a)

861A 2000. évi C. törvény 177. § (27) bekezdését a 2012. évi CXLVI. törvény 24. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.862A 2000. évi C. törvény 177. § (28) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 319. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.863A 2000. évi C. törvény 177. § (29) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 319. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.864A 2000. évi C. törvény 177. § (30) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 319. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.865A 2000. évi C. törvény 177. § (31) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 319. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.866A 2000. évi C. törvény 177. § (32) bekezdését a 2012. évi CLXXVIII. törvény 319. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.867A 2000. évi C. törvény 177. § (33) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 229. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.868A 2000. évi C. törvény 177. § (34) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 229. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.869A 2000. évi C. törvény 177. § (35) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 229. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.



bekezdését, 60. § (4) és (5) bekezdését, 77. § (2) be-kezdés b) pontját, valamint a 81. § (2) bekezdés b)pontját a 2013. évben induló üzleti évről készített be-számolóra is lehet alkalmazni.

(36) 870 Azoknak a szervezeteknek az esetében, ame-lyek korábban akkreditációval rendelkeztek, e tör-vénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüg-gőmás törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vám-hivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítá-sáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított152. § (2a) és (2b) bekezdés rendelkezéseit azok ha-tálybalépését követő év január 1-től kell alkalmazni.

(37) 871 E törvénynek az egyes adótörvények és azok-kal összefüggő más törvények, valamint a NemzetiAdó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. tör-vény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyelmegállapított 171. § (1) bekezdése alapján a mi-niszter 2014. április 1-ig gondoskodik az OrszágosSzámviteli Bizottság létrehozásáról.

(38) 872 A 33. § (3) bekezdése szerinti külföldi pénz-értékre szóló tartozások 2014. december 31-ig törté-nő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetébena 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás –a 33. § (4) bekezdése figyelembe vételével számí-tott – összegét a 33. § (3) bekezdésétől eltérően avállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üz-leti évében és az azt követő két üzleti évben, háromegyenlő részletben is megszüntetheti.

(39) 873 E törvénynek az egyes adótörvények és azok-kal összefüggő más törvények, valamint a Nemze-ti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. tör-vénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és(8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23.§ (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és(2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és(10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és(6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) be-kezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e)pontját, 77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdé-sét, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdésételőször a 2015. évben induló üzleti évről készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

(40) 874 E törvénynek az egyes adótörvények és azok-

kal összefüggő más törvények, valamint a Nemze-ti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. tör-vénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és(8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23.§ (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és(2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és(10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és(6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) be-kezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e)pontját,77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdé-sét, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését a2014. évben induló üzleti évről készített beszámoló-ra is lehet alkalmazni.

(41) 875 E törvénynek az egyes adótörvények és azok-kal összefüggő más törvények, valamint a Nemze-ti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. tör-vénnyel hatályon kívül helyezett 74. § (3) bekezdéséta 2014. évben induló üzleti évről készített beszámo-lóra sem kell alkalmazni.

(42) 876 E törvénynek a számvitelről szóló 2000. éviC. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvé-nyek módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyelmegállapított 3. § (2) bekezdés 4., 4a, 5., 7. és 9.pontját, (5) bekezdés 1. és 2. pontját, (9) bekezdés11. pontját, (15) bekezdését, 9. § (2), (3) és (6a) be-kezdését, 14. § (4) bekezdését, 18. §-át, 27. § (3a)és (3b) bekezdését, (4)-(6) bekezdését, 29. § (2), (3),(3a) és (4) bekezdését, 30. § (2), (2a) és (3) bekezdé-sét, 33. § (1) és (6) bekezdését, 35. § (2) és (7) bekez-dését, 37. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés a)és d) pontját, (5) bekezdését, 39. § (3)-(5) bekezdé-sét, 40. § (1) bekezdését, 40/A. § (1) bekezdését, (3)bekezdés a) pontját, (4) bekezdés a) és c) pontját, (7)és (8) bekezdését, 42. § (7a) és (8) bekezdését, 45. §(1) és (4) bekezdését, 49. § (3) bekezdését, 52. § (1)és (4) bekezdését, 53. § (3) bekezdését, 59/A. § (11)és (12) bekezdését, 68. § (5) bekezdés b) pontját, 70.§-át, 71. § (2) bekezdését, 76. § (2) bekezdését, 77. §(1) bekezdését, (3) bekezdés k)-o) pontját, (4), (4a)és (7) bekezdését, 81. § (1) bekezdését, (2) bekezdésk)-p) pontját, (5) és (6) bekezdését, 83. § (2) és (3)bekezdését, 84. § (1), (2), (2a), (3), (3a), (4) bekez-

870A 2000. évi C. törvény 177. § (36) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 229. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.871A 2000. évi C. törvény 177. § (37) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 229. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.872A 2000. évi C. törvény 177. § (38) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 229. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.873A 2000. évi C. törvény 177. § (39) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 302. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.11.27.874A 2000. évi C. törvény 177. § (40) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 302. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.11.27.875A 2000. évi C. törvény 177. § (41) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 302. §-a iktatta be. Hatályos: 2014.11.27.876A 2000. évi C. törvény 177. § (42) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.



dését, (7) bekezdés v) pontját, (8) bekezdését, 85. §(1) és (1a) bekezdését, (3) bekezdés v) pontját, (6)bekezdését, 87. § (1) bekezdését, 88. § (4a), (7) és(10) bekezdését, 89. § (1) bekezdését, 90. § (4) be-kezdés b) pontját, (6) bekezdését, 91. §-át, 92. § (3)bekezdését, 93. § (5), (5a) és (6) bekezdését, 95. §(4) bekezdés d) pontját, 96. § (3), (3a), (4) és (4a)bekezdését, 102. § (1), (3) és (4) bekezdését, 108.§ (1) bekezdését, 109. § (4) bekezdését, 111. § (4)bekezdését, 114. §-át, 117. § (1) bekezdését, 119. §(1) bekezdés c) pontját, 123. § (6) bekezdését, (8)bekezdés b) pontját, 124. § (12) bekezdését, 127. §(1) bekezdés b) pontját, (4) bekezdését, VI/A. feje-zetét, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontját, 134. §(2) bekezdését, 136. § (8) bekezdését, 141. § (9) be-kezdését,155. § (5) bekezdés f) pontját, 156. § (5)bekezdését, 160. § (3), (3a)-(3c) és (5) bekezdését,163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 1-6.mellékletét először a 2016. évben induló üzleti évrőlkészített beszámolóra kell alkalmazni.

(43) 877 E törvénynek a számvitelről szóló 2000. éviC. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvé-nyek módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyelhatályon kívül helyezett 37. § (6) bekezdését, 39. §(2) bekezdését, 40/A. § (6a) bekezdését, 86. §-át, 87.§ (4) és (5) bekezdését, 96. § (6) bekezdését, 127. §(3) bekezdését a 2016. január 1-jével vagy azt köve-tően induló üzleti évről készített beszámolóra nemkell alkalmazni.

(44) 878 A 2015. évben induló üzleti évről készítettbeszámoló összeállítása során a számvitelről szóló2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tár-gyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. tör-vény hatálybalépését megelőző napon hatályos ren-delkezéseket kell alkalmazni.

(45) 879 A 2016. évben induló üzleti évről készítettbeszámolóban az előző üzleti év adataként amegelő-ző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi ada-tait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C.törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvényekmódosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megál-lapított mérleg és eredménykimutatás séma szerintirészletezésnek megfelelően kell bemutatni.

(46) 880 Azon vállalkozónak, amely a 2016. évben in-

duló üzleti év nyitó adatai között a számvitelről szó-ló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tár-gyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. tör-vény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. §(5) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint 2.pont b) és c) alpontja alapján keletkezett üzleti vagycégértéket mutat ki, annak összegével (könyv szerin-ti értékével) a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évinyitó értékét kell módosítania.

(47) 881 A 2016. évben induló üzleti év nyitó adataiközött nyilvántartott, a számvitelről szóló 2000. éviC. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvé-nyek módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény ha-tálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezé-sek szerint képzett elhatárolt rendkívüli bevételeketés ráfordításokat a számvitelről szóló 2000. évi C.törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvényekmódosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módo-sított 77. § (4a) bekezdése, 84. § (2a), (3a) és (8)bekezdése szerint kell feloldani.

(48) 882 E törvénynek a számvitelről szóló 2000. éviC. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvé-nyek módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyelmódosított 52. § (4) bekezdése hatálybalépését meg-előző napon hatályos 3. § (5) bekezdés 1. pont a)alpontja szerint keletkezett és a 2016. évi üzleti évnyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégérték-re, valamint a 124. § (8) bekezdése a) pontja sze-rint keletkezett és 2016. évi üzleti év nyitó adataiközött kimutatott aktív tőkekonszolidációs különbö-zetre e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C.törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvényekmódosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módo-sított 52. § (4) bekezdése helyett az üzleti vagy cég-érték, valamint az aktív tőkekonszolidációs külön-bözet nyilvántartásba vételének napján hatályos ren-delkezéseket is alkalmazni lehet.

(49) 883 A (46) bekezdés alkalmazása során,amennyiben a kapcsolódó részesedés könyv sze-rinti értéke kisebb, mint a 2016. évi üzleti év nyitóadatai között kimutatott negatív üzleti vagy cégér-ték könyv szerinti értéke, úgy az összevezetés utánfennmaradó negatív üzleti vagy cégértékre e tör-vénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

877A 2000. évi C. törvény 177. § (43) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.878A 2000. évi C. törvény 177. § (44) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.879A 2000. évi C. törvény 177. § (45) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.880A 2000. évi C. törvény 177. § (46) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.881A 2000. évi C. törvény 177. § (47) bekezdését a 2015. évi CI. törvény 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2015.07.04.882A 2000. évi C. törvény 177. § (48) bekezdését a 2015. évi CLXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.883A 2000. évi C. törvény 177. § (49) bekezdését a 2015. évi CLXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.



valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módo-sításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított45. § (4) bekezdése helyett az üzleti vagy cégértéknyilvántartásba vételének napján hatályos rendelke-zéseket is alkalmazni lehet.

(50) 884 A (46) bekezdés alkalmazása során,amennyiben a 2016. évi üzleti év nyitó adatai közöttkimutatott üzleti vagy cégértékhez, illetve negatívüzleti vagy cégértékhez kapcsolódóan részesedésmár nincs kimutatva, akkor az üzleti vagy cégér-tékre, illetve a negatív üzleti vagy cégértékre e tör-vénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosí-tásáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 52.§ (4) bekezdése, illetve 45. § (4) bekezdése helyettaz üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételéneknapján hatályos rendelkezéseket is alkalmazni lehet.

(51) 885 E törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszá-molási standardok egyedi beszámolási célokra tör-ténő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsoló-dó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények mó-dosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvénnyelmegállapított 6. § (6) bekezdését, 4. § (1) bekezdé-sével megállapított 9/A. §-át, V/A. Fejezetét előszöra 2016. évben induló üzleti évről készített éves be-számolóra kell alkalmazni.

(52) 886 E törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszá-molási standardok egyedi beszámolási célokra törté-nő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó,valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosí-tásáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvénnyel meg-állapított 77. § (3) bekezdés e) pontját és a 97. § (1)és (2) bekezdését a 2015. évben induló üzleti évrőlkészített éves beszámolóra is alkalmazni lehet.

(53) 887 Annak a vállalkozónak, amely az IFRS-eket a2016. évben induló üzleti évről készített éves beszá-molóra alkalmazza először, a 114/C. § (4) bekezdése

szerinti bejelentést az áttérés napját követő 15 naponbelül kell megtennie.

Felhatalmazás178. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

rendeletben szabályozza:a) 888 az államháztartás szervezetei beszámoló ké-szítését, könyvvezetési kötelezettségét, a beszámo-lás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátosfogalmi meghatározásokat, figyelemmel az állam-háztartásról szóló törvényben foglaltakra;b) 889 890 891 892 a Magyar Nemzeti Bank, a hitel-intézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetésivállalkozások, a biztosítók (ideértve a viszontbiz-tosítókat is), a tőzsde, a központi értéktári, a köz-ponti szerződő fél tevékenységet végző szervezet, abefektetési alapok, az egyéb alapok, a foglalkozta-tói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámo-ló készítésének és könyvvezetésének sajátosságaita Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének ki-kérésével;c) a 3. § (1) bekezdésének 4. pontja szerinti – a b)pont alá nem tartozó – egyéb szervezetek beszámo-ló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait;d) 893 a mérlegképes könyvelői szakképesítésselrendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgá-lói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagokkönyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélye-zésének és az engedély visszavonásának, a könyv-viteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántar-tásba vételének és a nyilvántartásból való törlésé-nek, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határonátnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilván-tartásba vételének és a nyilvántartásból való tör-lésének részletes szabályait, a nyilvántartásba vé-telt végző szervezet kijelölését, a kötelező szakmai

884A 2000. évi C. törvény 177. § (50) bekezdését a 2015. évi CLXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.885A 2000. évi C. törvény 177. § (51) bekezdését a 2015. évi CLXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.886A 2000. évi C. törvény 177. § (52) bekezdését a 2015. évi CLXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.887A 2000. évi C. törvény 177. § (53) bekezdését a 2015. évi CLXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2016.01.01.888A 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) pontja a 2012. évi CCVIII. törvény 41. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2013. 01. 01.889A 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontja a 2008. évi I. törvény 157. § (9) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2008.02.19.890A 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontja a 2008. évi XXIV. törvény 2. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2008. 06. 06.891A 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) bekezdés 6. pontjának megfelelően

módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.892A 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontja a 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2016. 01. 01.893A 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontja a 2011. évi XCVI. törvény 24. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított

szöveg. Hatályos: 2011.07.15.



továbbképzés és a szakmai továbbképzés ellenőr-zésének részletes szabályait, továbbá a továbbkép-zés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szer-vezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a részletes szabályait;e) a nemzeti számviteli standardok készítésének, ki-dolgozásának feltételeit, a standardok elfogadásá-nak, bevezetésének, hatályba léptetésének követel-ményeit;f) 894 a végelszámolás számviteli feladatait.g) 895 az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat isvégző egyéb vállalkozások éves beszámoló készíté-si és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait.h) 896 a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves be-számoló készítésének sajátosságait.

(2) 897 Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy ren-deletben szabályozza a mérlegképes könyvelői képe-sítés szakmai és vizsgakövetelményeit.

(3) 898 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a 154/A.§ (2) bekezdésének megfelelő államok listáját köz-zétegye.

(4) 899 Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy – az(1) bekezdés e) pontja szerinti kormányrendelet elő-írásainak figyelembevételével – a nemzeti számvite-li standardokat rendelettel kihirdesse.

(5) 900 Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy ren-deletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatástvégzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartás-ban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyil-vántartásból való törlésért, továbbá a továbbképzőszervezetek akkreditációs eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért és a szakmai szervezetként tör-ténő elismerésért fizetendő igazgatási szolgáltatásidíjat és a díj megfizetésének részletes szabályait.

(6) 901 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelet-ben állapítsa meg az online kapcsolatra képes, adó-ügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgéprevaló 2013. évi cseréhez nyújtott támogatás elszámo-lásának részletes szabályait.

Mádl Ferenc s. k.,a Köztársaság elnökeDr. Áder János s. k.,az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez902

A mérleg előírt tagolásaA változat

Eszközök (aktívák)A. Befektetett eszközökI. Immateriális javak1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke3. Vagyoni értékű jogok4. Szellemi termékek5. Üzleti vagy cégérték6. Immateriális javakra adott előlegek7. Immateriális javak értékhelyesbítéseII. Tárgyi eszközök1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok2. Műszaki berendezések, gépek, járművek3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek4. Tenyészállatok5. Beruházások, felújítások6. Beruházásokra adott előlegek7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseIII. Befektetett pénzügyi eszközök1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

894A 2000. évi C. törvény 178. § 1. bekezdés f) pontját a 2006. évi IV. törvény 349. § 9. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006. 07. 01.895A 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés g) pontját a 2009. évi LXXXV. törvény 110. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.07.30.896A 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés h) pontját a 2012. évi CLXXVIII. törvény 320. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.01.01.897A 2000. évi C. törvény 178. § 2- 4. bekezdése a 2006. évi CIX. törvény 91. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:

2007. 01. 01.898A 2000. évi C. törvény 178. § 3. bekezdését a 2003. évi LXXXV. törvény 50. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01.899A 2000. évi C. törvény 178. § 4. bekezdését a 2004. évi XCIX. törvény 41. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.900A 2000. évi C. törvény 178. § (5) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 303. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2014.11.27.901A 2000. évi C. törvény 178. § (6) bekezdését a 2013. évi CC. törvény 230. §-a iktatta be. Hatályos: 2013.11.30.902A 2000. évi C. törvény 1. számú melléklete a 2015. évi CI. törvény 1. mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.



2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés

4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedésiviszonyban álló vállalkozásban

5. Egyéb tartós részesedés

6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony-ban álló vállalkozásban

7. Egyéb tartósan adott kölcsön

8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbö-zete

B. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Anyagok

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4. Késztermékek

5. Áruk

6. Készletekre adott előlegek

II. Követelések

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (ve-vők)

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszony-ban lévő vállalkozással szemben

4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vál-lalkozással szemben

5. Váltókövetelések

6. Egyéb követelések

7. Követelések értékelési különbözete

8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különböze-te

III. Értékpapírok

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Jelentős tulajdoni részesedés3. Egyéb részesedés4. Saját részvények, saját üzletrészek5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapí-rok

6. Értékpapírok értékelési különbözeteIV. Pénzeszközök1. Pénztár, csekkek2. BankbetétekC. Aktív időbeli elhatárolások1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása3. Halasztott ráfordítások

Eszközök összesenForrások (passzívák)

D. Saját tőkeI. Jegyzett tőke

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedésnévértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)III. TőketartalékIV. EredménytartalékV. Lekötött tartalékVI. Értékelési tartalék1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka2. Valós értékelés értékelési tartalékaVII. Adózott eredményE. Céltartalékok1. Céltartalék a várható kötelezettségekre2. Céltartalék a jövőbeni költségekre3. Egyéb céltartalékF. KötelezettségekI. Hátrasorolt kötelezettségek



1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozássalszemben

2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni vi-szonyban lévő vállalkozással szemben

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési vi-szonyban lévő vállalkozással szemben

4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóvalszemben

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények

3. Tartozások kötvénykibocsátásból

4. Beruházási és fejlesztési hitelek

5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szem-ben

7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedésiviszonyban lévő vállalkozásokkal szemben

8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszony-ban lévő vállalkozással szemben

9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Rövid lejáratú kölcsönök- ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények

2. Rövid lejáratú hitelek

3. Vevőktől kapott előlegek

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból(szállítók)

5. Váltótartozások

6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozás-sal szemben

7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni vi-szonyban lévő vállalkozásokkal szemben

8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési vi-szonyban lévő vállalkozással szemben

9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

10. Kötelezettségek értékelési különbözete11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbö-zete

G. Passzív időbeli elhatárolások1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása3. Halasztott bevételek

Források összesenA mérleg előírt tagolása

B változatA. Befektetett eszközökI. Immateriális javak1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke3. Vagyoni értékű jogok4. Szellemi termékek5. Üzleti vagy cégérték6. Immateriális javakra adott előlegek7. Immateriális javak értékhelyesbítéseII. Tárgyi eszközök1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok2. Műszaki berendezések, gépek, járművek3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek4. Tenyészállatok5. Beruházások, felújítások6. Beruházásokra adott előlegek7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseIII. Befektetett pénzügyi eszközök1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedésiviszonyban álló vállalkozásban

5. Egyéb tartós részesedés



6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony-ban álló vállalkozásban

7. Egyéb tartósan adott kölcsön

8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbö-zete

B. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Anyagok

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4. Késztermékek

5. Áruk

6. Készletekre adott előlegek

II. Követelések

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (ve-vők)

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszony-ban lévő vállalkozással szemben

4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vál-lalkozással szemben

5. Váltókövetelések

6. Egyéb követelések

7. Követelések értékelési különbözete

8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különböze-te


1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

2. Jelentős tulajdoni részesedés

3. Egyéb részesedés

4. Saját részvények, saját üzletrészek

5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapí-rok

6. Értékpapírok értékelési különbözeteIV. Pénzeszközök1. Pénztár, csekkek2. BankbetétekC. Aktív időbeli elhatárolások1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása3. Halasztott ráfordításokD. Egy éven belül esedékes kötelezettségek1. Rövid lejáratú kölcsönök- ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények

2. Rövid lejáratú hitelek3. Vevőktől kapott előlegek4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból(szállítók)

5. Váltótartozások6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozás-sal szemben

7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni ré-szesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési vi-szonyban lévő vállalkozással szemben

9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek10. Kötelezettségek értékelési különbözete11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbö-zete

E. Passzív időbeli elhatárolások1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása3. Halasztott bevételekF. Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek kü-lönbözete(B+C-D-E)

G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékeskötelezettségek levonása után(A ± F)



H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények

3. Tartozások kötvénykibocsátásból

4. Beruházási és fejlesztési hitelek

5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szem-ben

7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedésiviszonyban lévő vállalkozással szemben

8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszony-ban lévő vállalkozással szemben

9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Hátrasorolt kötelezettségek

1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozássalszemben

2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni része-sedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési vi-szonyban lévő vállalkozással szemben

4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóvalszemben

I. Céltartalékok

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre

2. Céltartalék a jövőbeni költségekre

3. Egyéb céltartalék

J. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedésnévértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék

V. Lekötött tartalék

VI. Értékelési tartalék

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

VII. Adózott eredmény


Az eredménykimutatás előírt tagolása(összköltség eljárással)

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02. Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03. Saját termelésű készletek állományváltozása

04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04)

III. Egyéb bevételek

Ebből: visszaírt értékvesztés05. Anyagköltség

06. Igénybe vett szolgáltatások értéke

07. Egyéb szolgáltatások értéke

08. Eladott áruk beszerzési értéke

09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)

10. Bérköltség

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések

12. Bérjárulékok

903A 2000. évi C. törvény 2. számú melléklete a 2015. évi CI. törvény 2. mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2015.07.04.



V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII)

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyam-nyereségek

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok-ból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnye-reségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevé-telek

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Ebből: értékelési különbözetVIII. Pénzügyiműveletek bevételei (13+14+15+16+17)

18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyam-veszteségek

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok-ból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyam-veszteségek

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfor-dítások

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek érték-vesztése

22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Ebből: értékelési különbözetIX. Pénzügyiműveletek ráfordításai (18+19+20+21+22)

B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)

C. Adózás előtti eredmény (±A±B)

X. Adófizetési kötelezettség

D. Adózott eredmény (±C-X)


Az eredménykimutatás előírt tagolása(forgalmi költség eljárással)

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02. Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

04. Eladott áruk beszerzési értéke

05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)

III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)

06. Értékesítési, forgalmazási költségek

07. Igazgatási költségek

08. Egyéb általános költségek

IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08)

V. Egyéb bevételek

Ebből: visszaírt értékvesztésVI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (±III-IV+V-VI)A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 2.számú melléklet 13-22. és VIII-X., valamint a B-D.soraival.

904A 2000. évi C. törvény 3. számú melléklete a 2015. évi CI. törvény 3. mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:2015.07.04.



4. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhezAz egyszerűsített mérleg előírt tagolásaEszközök (aktívák):A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközökB. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelésekebből: pénzkiadásból származó követelésekpénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések


IV. PénzeszközökForrások (passzívák):

C. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Tőketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Lekötött tartalék

V. 905 Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye

D. TartalékE. CéltartalékokF. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségekebből: pénzbevételből származó kötelezettségekpénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek

5. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhezAz eredménylevezetés előírt tagolásaA. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek

(III+IV)

1. Pénzügyileg rendezett nettó árbevétel

2. Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek

I. Adóköteles pénzbevételek (1+2)

3. Nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbe-vétele

4. Nem pénzben kiegyenlített egyéb bevételek

II. Pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek(3+4)

III. Adóköteles bevételek (I+II)

5. Pénzbevételt is jelentő jövedelemadózás alá nemvont bevételek

6. Pénzbevételt nem jelentő jövedelemadózás alá nemvont bevételek

IV. Jövedelemadózás alá nem vont bevételek (5+6)B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások(VIII+IX)

7. Anyag- és árubeszerzés költségei8. Személyi jellegű ráfordítások9. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások

V. Ráfordításként érvényesíthető kiadások (7+8+9)

10. Nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célúbeszerzések11. 906 Természetben adott juttatások munkaválla-lóknak, tagoknak

12. Nem pénzben kiegyenlített ráfordítások

VI. Ráfordítást jelentő eszközváltozások (10+11+12)

13. Értékcsökkenési leírás14. Értékvesztés15. Kifizetett vásárolt készletek állományváltozása±

905A 2000. évi C. törvény 4. számú mellékletének jelölt része a 2015. évi CI. törvény 4. mellékletének megfelelően megállapított szöveg.Hatályos: 2015.07.04.

906A 2000. évi C. törvény 5. számú, „Az eredménylevezetés előírt tagolása” mellékletében a 11. tétel elnevezése a 2004. évi XCIX. törvény42. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01.



VII. Ráfordítást jelentő elszámolások (13+14±15)

VIII. Ráfordítások összesen (V+VI+VII)

16. Beruházási kiadások17. Egyéb kiadások

IX. Jövedelemadózásban ráfordításként nem érvénye-síthető kiadások (16+17)

C. Pénzügyi eredmény adóköteles tárgyévi változása(I-V)

D. Pénzügyi eredmény jövedelemadózás alá nem vonttárgyévi változása (5-IX)E. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása (±C±D)F. Nem pénzben realizált eredmény (II+6-VI-VII)G. Adózás előtti eredmény (C+F-6)=(III-VIII)

18. Fizetendő társasági adóH. 907 Adózott eredmény (G-18)19. Jóváhagyott osztalékI. 908


I. Az összevont (konszolidált) mérleg előírttagolása a következő kiegészítésekkel tér el az1. számú melléklet „A” változata szerinti

mérleg tagolásától1. Az A/III. pont kiegészül az alábbi 11. sorral:

11. Tőkekonszolidációs különbözet- leányvállalatokból- társult vállalkozásokból

2. A B/II. pont kiegészül az alábbi 9. sorral:

9. Konszolidációból adódó (számított) társasági adókövetelés

3. A „VII. Adózott eredmény” sor helyett a „VII. Kor-rigált adózott eredmény” sort kell felvenni.

4. A D. Saját tőke sor az alábbi sorokkal egészül ki:

VIII. Leányvállalati saját tőke változás (±)

IX. Konszolidáció miatti változások (±)- adósságkonszolidálás különbözetéből- közbenső eredmény különbözetéből

X. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése5. Az F/I. pont az alábbi 5. sorral egészül ki:5. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból6. Az F/III. pont az alábbi 12. sorral egészül ki:12. Konszolidációból adódó (számított) társasági adótartozásA tagolás értelemszerűen alkalmazandó az 1. számúmelléklet „B” változata szerinti mérlegnél is.

II. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatáselőírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tago-lásától

1. A „III. Egyéb bevételek” sor az alábbi sorral egészülki:III/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező – ered-ményt növelő – konszolidációs különbözet

2. A „VII. Egyéb ráfordítások” sor az alábbi sorral egé-szül ki:VII/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező – ered-ményt csökkentő – konszolidációs különbözet

3. A „13. Kapott (járó) osztalék és részesedés” sor he-lyett a következő sorokat kell felvenni: 13/a. Kapottosztalékok társult vállalkozástól13/b. Kapott osztalékok egyéb részesedési viszonybanlévő vállalkozástól

4. A „X. Adófizetési kötelezettség” sor az alábbi sorralegészül ki:X/A. Konszolidálásból adódó (számított) társaságiadókülönbözet (±)

5. Az „Adózott eredmény” sor után az alábbi sorokatkell felvenni:Adózott eredményLeányvállalatok adózott eredményéből külső tagok(más tulajdonosok) részesedéseKorrigált adózott eredmény

907A 2000. évi C. törvény 5. számú mellékletének jelölt része a 2015. évi CI. törvény 5. melléklet (1) bekezdésének megfelelően megál-lapított szöveg. Hatályos: 2015.07.04.

908A 2015. évi CI. törvény 5. melléklet (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2015. 07. 04.909A 2000. évi C. törvény 6. számú melléklete a 2015. évi CI. törvény 6. mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2015.07.04.



7. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhezCash flow-kimutatásA cash flow-kimutatás tagolása

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás(Működési cash flow, 1-13. sorok)

1. Adózás előtti eredmény ±2. Elszámolt amortizáció +3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye±6. Szállítói kötelezettség változása ±7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±9. Vevőkövetelés változása ±10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköznélkül) változása ±

11. Aktív időbeli elhatárolások változása ±12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) -13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés -

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás(Befektetési cash flow, 14-16. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése -15. Befektetett eszközök eladása +16. Kapott osztalék, részesedés +

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás(Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok)

17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír ki-bocsátásának bevétele +

19. Hitel és kölcsön felvétele +20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezettbankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +

21. Véglegesen kapott pénzeszköz +22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) -23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírvisszafizetése -

24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése-25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezettbankbetétek -

26. Véglegesen átadott pénzeszköz -27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejá-ratú kötelezettségek változása ±

IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±A cash flow-kimutatás sorainak tartalmaA cash flow-kimutatásban a vállalkozó – választásá-nak függvényében – a tervezett és a tényadatokat, il-letve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntet-ni.A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nem elegen-dőek a mérleg és az eredménykimutatás adatai.Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cashflow-kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelőpénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Ehhez olyankorrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítsé-gével – a levezetés alapjánmutatkozó – halmozódásokkiszűrésre kerülnek.Ha valamely tétel a befektetési cash flow-ba tartozik(mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásá-nak bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flownem tartalmazhatja, az eredmény hatását ki kell szűr-ni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozásicash flow-ba tartozik, és így annak időbelileg elha-tárolt összegét a működési cash flow passzív időbelielhatárolások változása nem tartalmazhatja.Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni(a felsorolás nem teljes körű):

1. Az „1. Adózás előtti eredmény” sorban a tulajdonirészesedések után kapott osztalékkal, részesedésselaz adózás előtti eredményt csökkenteni kell.

2. A „3. Elszámolt értékvesztés” sorban az adottidőszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felü-li értékcsökkenési leírásokat pozitív előjellel, azokvisszaírását negatív előjellel kell figyelembe venni.

3. A „4. Céltartalék képzés és felhasználás különbö-zete” soron az adott időszaki céltartalék képzés több-letét pozitív előjellel, a céltartalék felhasználás több-letét negatív előjellel kell figyelembe venni.

4. Az „5. Befektetett eszközök értékesítésének ered-ménye” sorban a befektetett eszközök eladási ára(kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamat-tal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értékeközötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pe-dig pozitív előjellel kell figyelembe venni.



5. A „7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása”sorban a vevőktől kapott előlegek, a váltótartozásokés az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománynövekedését pozitív előjellel, állomány csökkenésétnegatív előjellel kell figyelembe venni.

6. Az egyéb sorokon kimutatott eszköz állományvál-tozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszíro-zási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével)növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés ese-tén pozitív előjellel kell figyelembe venni, a forrásállományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, afinanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek ki-vételével) pedig növekedés esetén pozitív előjellel,csökkenés esetén negatív előjellel kell beállítani.

7. 910 A 13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedéssorban az adott időszak után fizetett (fizetendő) osz-talék, részesedés és a kamatozó részvények után fi-zetett (fizetendő) kamat összegét kell kimutatni.

8. A „14. Befektetett eszközök beszerzése” sorbanaz adott időszakban beszerzett befektetett eszközökpénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimu-tatni.

9. A „15. Befektetett eszközök eladása” sorban azadott időszakban eladott befektetett eszközök eladá-si árának pénzügyileg is rendezett értékét kell ki-mutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az el-adási árban lévő – felhalmozott – kamattal csökken-tett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befekte-tett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesí-tő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesenbefolyt névérték összegét.

10. A „17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevéte-le” soron az adott időszakban jegyzett tőke emelés-ből ténylegesen befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

11. A „18. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő ér-tékpapír kibocsátásának bevétele” soron az adottidőszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények ésmás hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibo-csátásából származó, befolyt pénzösszeget kell ki-mutatni.

12. A „19. Hitel és kölcsön felvétele” soron az adottidőszakban felvett hitelből és igénybe vett kölcsön-ből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

13. A „20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhe-lyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, be-váltása” soron a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök,

illetve elhelyezett bankbetétek adott időszakban va-ló törlesztéséből, illetve beváltásából, megszünteté-séből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

14. A „21. Véglegesen kapott pénzeszközök” soronaz adott időszakban jogszabály alapján, a tőke-, illet-ve eredménytartalék javára véglegesen vagy az ered-mény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénz-összeget kell kimutatni.

15. 911 A „22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőke-leszállítás)” soron az adott időszakban jegyzett tő-ke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetettpénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont sa-ját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartásszerinti) értékét.

16. A „23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő ér-tékpapírok visszafizetése” soron a kibocsátott kötvé-nyek és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokadott időszakban beváltott, törlesztett összegét kellkimutatni.

17. A „24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizeté-se” soron az igénybe vett hitel, kölcsön adott idő-szakban törlesztett összegét kell kimutatni.

18. A „25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, el-helyezett bankbetétek” soron az adott időszak-ban hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezettbankbetétek összegét kell kimutatni.

19. A „26. Véglegesen átadott pénzeszközök” soronaz adott időszakban, jogszabály alapján, a tőke-, il-letve eredménytartalék vagy az eredmény terhérevéglegesen átadott pénzeszközöket kell kimutatni.A konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellék-letének részét képező cash flow-kimutatást a jelenmelléklet szerinti szerkezetben is el lehet készíteni akonszolidált éves beszámoló mérlege és eredmény-kimutatása adatainak felhasználásával. A konszoli-dációs különbözeteket, illetve azok állományválto-zását a cash-flow azon soránál kell figyelembe ven-ni, amelyikben szereplő tételhez a konszolidált be-számolóba tartoznak.A 14-27. sorokban kizárólag azokkal a vállalko-zásokkal szembeni gazdasági eseményekből eredőadatokat kell feltüntetni, amely vállalkozások nemtartoznak a konszolidálásba bevont vállalkozásokközé.Valós értéken történő értékelés alkalmazása eseténtovábbi korrekciós tételeket kell figyelembe venni a

910A 2000. évi C. törvény 7. számú mellékletének jelölt része a 2015. évi CLXXVIII. törvény 1. számú mellékletének megfelelően módo-sított szöveg. Hatályos: 2016. 01. 01.

911A 2000. évi C. törvény 7. számú mellékletének jelölt része a 2012. évi CLXXVIII. törvény 12. mellékletének megfelelően módosítottszöveg. Hatályos: 2013. 01. 01.



valós értéken történő értékelés eredményt érintő ha-tásainak kiszűrésére.912

912A 2000. évi C. törvény 7. számú mellékletének a „A cash flow-kimutatás sorainak tartalma” cím alatti szövegrészének ezen részét a2004. évi XCIX. törvény 43. §-a iktatta be. Hatályos: 2005. 01. 01.


2000.évic.törvény...

Documents