kormányrend eletek mi nisz te ri ren de le t ek köz le …a me zõ gaz da s á gi és vi dék f ej...

LVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. jú ni us 7.

T A R T A L O M

S z á m T á r g y O l d a l

Kormányrendeletek

113/2006. (V. 12.) Korm. r. A jo go sult ál lat or vos ha tás kö ré rõl és a mû kö dé sé vel kap cso la tos rész le tes szabályokról - - - - - - 1706

116/2006. (V. 12.) Korm. r. A me zõ gaz da ság ban fel hasz nált gáz olaj utá ni jö ve dé ki adó-vissza té rí tés fel té te le i rõl és sza bá lya i rólszó ló 216/1997. (XII. 1.) Korm. ren de let módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1709

Mi nisz te ri ren de le tek

34/2006. (V. 12.) FVM r. A Ma gyar Mé hé sze ti Nem ze ti Prog ram alap ján nyújt ha tó mé hé sze ti tá mo ga tá sok igény be vé te lé nekrész le tes sza bá lya i ról szó ló 108/2005. (XI. 24.) FVM ren de let módosításáról - - - - - - - - - - 1711

35/2006. (V. 15.) FVM r. A ga bo na in ter ven ci ós fel vá sár lá sá ról szó ló 101/2005. (X. 28.) FVM ren de let módosításáról - - - - 1711

36/2006. (V. 18.) FVM r. A ter més nö ve lõ anya gok en ge dé lye zé sé rõl, tá ro lá sá ról, for gal ma zá sá ról és felhasználásáról - - - - 1712

37/2006. (V. 18.) FVM r. Az „EK-mûtrágya”-ként meg je lölt mû trá gyák for ga lom ba ho za ta lá ról és ellenõrzésérõl- - - - - - - 1737

38/2006. (V. 18.) FVM r. A la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide ge ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szó ló1993. évi LXXVIII. tör vény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 106/1999. (XII. 28.) FVM ren de let mó do sí -tá sá ról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1738

39/2006. (V. 19.) FVM–PM e. r.

A me zei õr szol gá lat meg ala kí tá sá hoz, fenn tar tá sá hoz nyúj tan dó ál la mi hoz zá já ru lás igény be vé te lé nekrend jé rõl és feltételeirõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1740

Köz le mé nyek

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 32/2006. (IV. 28.) MVH köz le mé nye az EU kör nye zet vé -del mi, ál lat jó lé ti és -hi gi é ni ai elõ írá sa i nak va ló meg fe le lés hez nyúj tott tá mo ga tás ke re té ben vál laltbe ru há zá sok be fe je zé sé re ren del ke zés re ál ló ha tár idõ megállapításáról - - - - - - - - - - - - - 1744

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 34/2006. (V. 3.) MVH köz le mé nye az in ter ven ci ós fel vá -sár lás ra és ma gán tá ro lá si tá mo ga tás ra szánt tej ter mé kek gyár tó i nak jóváhagyásáról - - - - - - - 1745

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 35/2006. (V. 9.) MVH köz le mé nye a szõ lõ fel dol go zás ésbor ké szí tés so rán ke let ke zõ mel lék ter mé kek kö te le zõ le pár lá sá ban, a krí zis le pár lás ban, va la mint asze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás ban részt ve võ jó vá ha gyott lepárlóüzemekrõl - - - - - 1751

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 36/2006. (V. 16.) MVH köz le mé nye a ga bo na fé lék2005/2006. gaz da sá gi év ben tör té nõ in ter ven ci ós fel vá sár lá sá ról szó ló 113/2005. (X. 28.) MVHköz le mény mó do sí tá sá ról és kiegészítésérõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1753

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 37/2006. (V. 15.) MVH köz le mé nye a 2005/2006. bor -piaci év re vo nat ko zó szõ lõ te rü le tek szer ke zet át ala kí tá si és át ál lí tá si tá mo ga tá sá nak fel té te le i rõl szóló 3/2006. (I. 6.) MVH köz le mény módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1756

Az FVM Gyõr-Mo son-Sop ron Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va tal Va dá sza ti és Ha lá sza ti Fel ügye lõ sé -gé nek pá lyá za ti fel hí vá sa a Ma gyar Ál la mot meg il le tõ ha lá sza ti jog hasznosítására - - - - - - - 1806

Az FVM Ba ra nya Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak tá jé koz ta tó ja a tá mo ga tás ban ré sze sí tett elõ -ze te sen el is mert ter me lõi csoportokról- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1806

Az FVM Bor sod-Aba új-Zemp lén Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak tá jé koz ta tó ja a tá mo ga tás banré sze sí tett elõ ze te sen el is mert ter me lõi csoportokról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1807

Köz le mény a 2006. év ben a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um ága za ti szak mai szer ve -ze tek és ága za ti ér dek kép vi se le tek szá má ra ki írt pá lyá za tán tá mo ga tás ban ré sze sü lõ szer ve ze tekköz zé té te lé rõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1807

Kormányrendeletek

A Kormány113/2006. (V. 12.) Korm.

rendelete

a jogosult állatorvos hatáskörérõl és a mûködésévelkapcsolatos részletes szabályokról

A Kormány az állategészségügyrõl szóló 2005. éviCLXXVI. törvény 47. §-ának (1) bekezdésében kapott fel-hatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. §

(1) A jogosult állatorvos – az állategészségügyrõl szólótörvényben meghatározott, állatszállítással kapcsolatoshatáskörén túl – a (2)–(4) bekezdés szerinti hatásköröketláthatja el.

(2) A jogosult állatorvos az állatok, állatállományok be-tegségtõl való mentesítése, illetve mentesség megõrzésecéljából külön jogszabály szerint

a) elvégzi azok állategészségügyi vizsgálatát, beleért-ve a diagnosztikai próbákat és eljárásokat is, amiknek azelvégzésérõl jegyzõkönyvet állít ki;

b) diagnosztikai eljáráshoz és egyéb ellenõrzéshezmintát vesz, és a mintavétel elvégzésérõl jegyzõkönyvetállít ki.

(3) A jogosult állatorvos külön jogszabály szerinta) ellátja az állatvásár, állatbemutató, állatkiállítás, ál-

latverseny állategészségügyi felügyeletét, amelynek kere-tében a külön jogszabály szerinti feltételek fennállása ese-tén megtiltja az állat beszállítását vagy részvételét, elren-deli a fertõzõ betegségre gyanús állat elkülönítését;

b) elvégzi az embert mart kutya hatósági megfigyelé-sét;

c) a költségvetési támogatások igénybevételéhez, illet-ve hitelprogramokban való részvételhez szükséges igazo-lások kiállításához szemlét végez, és a szemle eredményétjegyzõkönyvben rögzíti.

(4) A jogosult állatorvos külön jogszabály szerint – azemberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatóságiellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különlegesszabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK európaiparlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:854/2004/EK rendelet) I. melléklet III. szakasz II. fejezet3. bekezdésében meghatározott eseteket kivéve –

a) elvégzi a húsvizsgálatot az olyan vágóhidaknál, aholnem vágnak többet

aa) hetente 40 egyed felnõtt szarvasmarhánál, lónálvagy 80 egyed egyéb szarvasmarhánál,

ab) hetente 200 egyed 100 kg élõsúly feletti sertésnélvagy 400 egyed 15 kg élõsúly alatti malacnál vagy250 egyed egyéb sertésnél,

ac) hetente 200 egyed juhnál, kecskénél vagy400 egyed 15 kg élõsúly alatti báránynál, gödölyénél,

ad) évente 150 000 egyed baromfinál;b) elvégzi a húsvizsgálatot és kiállítja a hússzállítási

igazolást a kistermelõknél.

(5) Ha a jogosult állatorvos a (4) bekezdésben meghatá-rozott hatáskörében eljárva úgy ítéli meg, hogy a megvizs-gált hús emberi fogyasztásra

a) alkalmas, elvégzi a 854/2004/EK rendelet 5. cikké-nek 2. pontja szerinti jelölést a hatósági állatorvos felügye-lete és felelõssége alatt;

b) nem alkalmas, javaslatot tesz a hatósági állatorvos-nak emberi fogyasztásra való alkalmatlanságot megállapí-tó határozat meghozatalára.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében nemjárhat el az a jogosult állatorvos, aki az adott állatállo-mány, illetõleg ügyfél vonatkozásában magánállatorvosiszolgáltató tevékenységet végez, illetve aki az adott álla-tok vonatkozásában a vágóhídra történõ szállításhoz szük-séges okiratot kiállította.

(7) Ha a hatósági állatorvos illetékességi területén vagyannak egy részén nincs engedély alapján eljáró jogosult állat-orvos, vagy a jogosult állatorvos a hatáskörét nem látja el,akkor azon a területen, illetve idõszakban a hatósági állator-vos jár el. E rendelkezés alapján eljáró hatósági állatorvos ál-tal ellátott ügyben jogosult állatorvos nem járhat el.

2. §

(1) Az az állatorvos, aki jogosult állatorvosi tevékeny-séget kíván folytatni, az illetékes megyei (fõvárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomásnál (a továb-biakban: állomás) kezdeményezi a jogosult állatorvosi te-vékenység végzésére szóló engedély kiadását.

(2) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélyt azadott állatorvos által ellátandó valamennyi jogosult állat-orvosi feladatra vonatkozóan adja ki. Az engedély meg-adása esetén a jogosult állatorvos a tevékenységét csak a4. § (1) bekezdés szerinti szerzõdés megkötését követõenkezdheti meg.

(3) Az engedély megadásának feltétele, hogy az állator-vos az állomáshoz benyújtsa a közigazgatási alapvizsgabizonyítványának másolatát, vagy írásos kötelezettségvál-lalását arra vonatkozóan, hogy az engedély megadásátólszámított 1 éven belül saját költségére közigazgatási alap-vizsgát tesz, és az ezt igazoló bizonyítvány másolatát azállomásnak megküldi.

(4) Az engedély a (3) bekezdés szerinti írásos kötele-zettségvállalás esetében 1 évre, egyéb esetben határozat-lan idõre szól. Ha az állatorvos az engedély megadását kö-vetõ 1 éven belül igazolja a közigazgatási alapvizsga leté-telét, az engedély idõtartamát határozatlan idõre kell mó-dosítani.

1706 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 10. szám

(5) Az 1 évre szóló engedélyt meghosszabbítani, illetveannak lejárta után az állatorvosnak új engedélyt adni nemlehet, ha az állatorvos a (3) bekezdés szerinti írásos kötele-zettségvállalásában foglaltaknak nem tesz eleget.

3. §

(1) Az állomás igazgató fõállatorvosa nem adja meg azengedélyt, ha

a) az állatorvos közszolgálati jogviszonya hivatalvesz-téssel járó fegyelmi büntetés következtében szûnt meg, amegszûnést követõ 3 éven belül;

b) az állatorvosnak az állategészségügyi és élelmi-szer-ellenõrzõ szolgálat felé lejárt pénzügyi tartozása van;

c) az állatorvosnak a Magyar Állatorvosi Kamarában(a továbbiakban: kamara) betöltött tagsága megszûnt vagyazt felfüggesztették.

(2) Amennyiben több állatorvos kezdeményezi ugyan-arra az ellátandó feladatra és területre vonatkozóan az en-gedély kiadását, az állomás igazgató fõállatorvosa az en-gedélyt a (3) bekezdés c)–d) pontjainak, valamint a követ-kezõ pontok figyelembevételével annak az állatorvosnakadja ki:

a) aki hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkezik;b) aki nem követett el állatorvosi etikai vétséget;c) akinek a lakóhelye a jogosult állatorvosi tevékeny-

ség végzésének helyéhez közelebb található.

(3) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélyt a kö-vetkezõ feltételek teljesülése mellett adja ki:

a) az engedély a megye (fõváros) területén elvégzendõjogosult állatorvosi tevékenységre terjedhet ki;

b) az 1. § szerinti feladatok ellátása az illetékes megye(fõváros) területén minden helyen és idõben – illetékességiösszeütközések nélkül – biztosított legyen;

c) olyan állattartó telep esetében, amelynek az állator-vosi ellátása írásbeli szerzõdéssel biztosított, ott – az 1. §(4) bekezdésében meghatározott hatáskör ellátását kivé-ve – ezen szerzõdés szerinti állatorvos lehet jogosult állat-orvos, továbbá az 1. § (1) és (2) bekezdésében, valamint(3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladatokesetében csak az lehet jogosult állatorvos, aki az ügyfél ré-szére magánállatorvosként állatorvosi szolgáltató tevé-kenységet nyújt;

d) az 1. § (4) bekezdésében foglalt feladatok esetébenaz az állatorvos lehet jogosult állatorvos, aki legalább3 hónapos szakmai gyakorlattal rendelkezik az adott szak-területen.

4. §

(1) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedély meg-adásával egyidejûleg szerzõdést köt az adott jogosult állat-

orvossal. A szerzõdésben a jogosult állatorvos díjának ki-fizetéséhez szükséges elszámolás rendjét is rögzíteni kell.

(2) A szerzõdés megkötésével egyidejûleg az állomássaját nevére szóló szigorú számadású nyugtatömböt, vala-mint jogosult állatorvosi bélyegzõt ad a jogosult állatorvosszámára. A bélyegzõn szerepelnie kell az azt kiadó állo-más nevének, a Magyar Köztársaság címerének, továbbá ajogosult állatorvos nyilvántartási számának.

(3) A jogosult állatorvos az engedélyben meghatározottfeladatok ellátásáért köteles beszedni a szolgáltatástigénybe vevõtõl a külön jogszabály szerinti igazgatásiszolgáltatási díjat a (2) bekezdés szerinti nyugtatömb hasz-nálatával kiállított nyugta ellenében.

(4) A jogosult állatorvos a beszedett igazgatási szolgál-tatási díjat az engedélyben meghatározottak szerint az ál-lomás számlájára befizeti, valamint az engedélyben meg-határozottak szerint a beszedett díjakról szóló nyugták egypéldányát az állomásnak eljuttatja. A jogosult állatorvos abetelt nyugtatömböt köteles az állomásnak átadni.

(5) A jogosult állatorvosi tevékenység díjazását – aföldmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kezdemé-nyezésére – a kamara minden év február 15-ig, illetve újjogosult állatorvosi feladat felmerülése esetén véleménye-zi.

(6) A jogosult állatorvos díjazását a felek szerzõdésbenállapítják meg a beszedett igazgatási szolgáltatási díjakarányában és az elvégzett egyéb feladatokra tekintettel,valamint annak figyelembevételével, hogy a jogosult állat-orvos számára egy hónapban kifizetett díj nem haladhatjameg a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerintiI. besorolási osztály 12. fizetési fokozatába besorolt köz-tisztviselõ egy havi illetményének 50%-át. Az állomás az(1) bekezdésben foglalt elszámolás szerinti tárgyhónapotkövetõ hónap 25. napjáig a jogosult állatorvos számára ki-fizeti az általa elvégzett feladatért a szerzõdés szerint járódíját.

5. §

(1) Az állattartó, az élelmiszeripari vállalkozó, a kister-melõ köteles a jogosult állatorvossal az engedélyben meg-határozott feladatai végrehajtása érdekében együttmû-ködni.

(2) A jogosult állatorvos köteles:a) az engedélyben meghatározott feladatait elvégezni;b) tevékenységének szakszerû végzése érdekében fo-

lyamatosan tájékozódni a mûködési területével kapcsola-tos állategészségügyi állapotról, valamint részt venni azállomás, illetve kerületi hivatal által számára szervezettképzésen;

c) részt venni az állomás, illetve kerületi hivatal által ahatósági állatorvosok számára szervezett képzéseken;

10. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1707

d) a külön jogszabályban foglaltak szerinti nyilvántar-tást vezetni, jelentést tenni és adatot szolgáltatni;

e) az illetékes kerületi hivatalnak kérésre, valamint afeladatainak elvégzésével kapcsolatos elszámoláskor je-lentést tenni, valamint adatot szolgáltatni tevékenységévelkapcsolatosan.

6. §

(1) A jogosult állatorvos az általa elkészített okiratotaláírásával és jogosult állatorvosi bélyegzõjének lenyoma-tával hitelesíti. A jogosult állatorvos által kiállított okira-ton fel kell tüntetni a vele egyidejûleg – a 4. § (3) bekezdé-se szerint – kiállított nyugta számát.

(2) A jogosult állatorvos az általa kiállított okirat egypéldányát köteles a külön jogszabályban meghatározottideig megõrizni, valamint az állomás iratkezelési szabály-zatában foglaltaknak eleget tenni.

7. §

(1) Ha a jogosult állatorvos az engedélyben rögzített fel-adatok ellátásában akadályoztatva van, azt haladéktalanuljeleznie kell a kerületi fõállatorvosnak, aki errõl az illeté-kes hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti.

(2) Ha a jogosult állatorvos tudomására jut, hogy vala-mely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi-ség nélküli gazdasági társaság megsérti az állategészség-ügyi elõírásokat, akkor arról haladéktalanul köteles tájé-koztatni az illetékes kerületi fõállatorvost.

8. §

(1) Az állomás nyilvántartást vezet az illetékességi terü-letén mûködõ jogosult állatorvosokról. A nyilvántartásnaktartalmaznia kell a jogosult állatorvos

a) családi és utónevét;

b) lakcímét, telefonszámát;

c) jogosult állatorvosi bélyegzõjének lenyomatát;

d) aláírásmintáját;

e) az engedélyben meghatározott mûködési területét ésfeladatait.

(2) Az állomásnak gondoskodnia kell az (1) bekezdésszerinti adatoknak az Országos Állategészségügyi Infor-matikai Rendszerbe való bevitelérõl.

(3) Az állomás köteles a hirdetõtábláján közzétenni azilletékességi területén mûködõ jogosult állatorvosok név-sorát az (1) bekezdés b) és e) pontjaiban foglaltakkalegyütt, és azt köteles naprakészen vezetni.

(4) Az állomás az engedély megadásáról, a szerzõdésmegkötésérõl, továbbá az engedély visszavonásáról írás-ban tájékoztatja az illetékes kerületi fõállatorvost.

(5) A kerületi hivatal illetékességi területén a kerületifõállatorvos szervezi, irányítja és felügyeli a jogosult állat-orvos mûködését az engedélyben meghatározott feladatokfigyelembevételével.

9. §

(1) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélytvisszavonja, ha a jogosult állatorvos

a) az engedély kiadását követõen beállott körülményfolytán nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek;

b) az engedélyben meghatározott feladatait neki felró-ható okból nem, illetve nem személyesen, vagy jogsza-bálysértõ módon, vagy nem szakszerûen, vagy neki felró-ható módon nem határidõre látja el;

c) a jogosultság elnyerése során fontos tényt, adatot,körülményt elhallgat, adatot hamisít, vagy az állomásigazgató fõállatorvosát, illetve a kerületi fõállatorvost azengedély szerinti feladatainak ellátásával összefüggésbenmegtéveszti;

d) az engedély szerinti mûködési területét és hatásköréttúllépi, kivéve, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szol-gáltatás általános szabályairól szóló törvény a túllépést le-hetõvé teszi;

e) az engedély szerinti feladatainak ellátásával össze-függõ jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének nekifelróható módon ismétlõdõen nem, vagy nem határidõretesz eleget;

f) az engedély szerinti feladatainak ellátásával össze-függésben a számlázás alaki és tartalmi követelményeit,egyéb pénzügyi, számviteli szabályokat súlyosan vagy is-mételten megszegi;

g) az engedély szerinti feladatainak ellátásával össze-függésben az igazgatási szolgáltatási díjat ismételten kése-delmesen vagy nem fizeti be;

h) ha a szerzõdés megszûnik.

(2) Az (1) bekezdés b)–g) pontjában foglaltak miattvisszavont engedély esetében az állatorvos az engedélyvisszavonásától számított 3 évig nem szerezhet jogosultsá-got az 1. § szerinti feladat elvégzésére.

(3) A szerzõdés megszûnik, ha a jogosult állatorvosi te-vékenység végzésére vonatkozó engedélyt visszavonják.


10. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 45. napon lép ha-tályba.

(2) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés rendjérõl szóló302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésénekb) pontja a következõképpen módosul:

(E rendelet alkalmazásában)

„b) állat-egészségügyi hatóság: a megyei (fõvárosi) ál-lat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás, és a jo-gosult állatorvos;”

(3) E rendelet – szabályozási tárgykörében – a követke-zõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges ren-delkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK ren-delete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt álla-ti eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezé-sére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK ren-delete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog,valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vo-natkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelésellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatóságiellenõrzésekrõl.

Gyurcsány Ferenc s. k.,miniszterelnök

A Kormány116/2006. (V. 12.) Korm.

rendelete

a mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utánijövedékiadó-visszatérítés feltételeirõl és szabályairól

szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletmódosításáról

A Kormány a jövedéki adóról és a jövedéki termékekforgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. éviCXXVII. törvény 129. §-a (1) bekezdésének a) pontjábankapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. §

A mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki-adó-visszatérítés feltételeirõl és szabályairól szóló216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. számú melléklete he-lyébe e rendelet melléklete lép.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 10. napon lép hatály-ba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõadó-visszaigénylési ügyekben is alkalmazni kell.

Gyurcsány Ferenc s. k.,miniszterelnök


Melléklet a 116/2006. (V. 12.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelethez]

Nyilatkozat és igazolás gázolaj jövedékiadó-visszatérítéshez

Mezõgazdasági termelõ neve: .............................................................................................................................................Lakcím: ...............................................................................................................................................................................Telephely (mûködési terület): .............................................................................................................................................Adószám: ............................................................................................................................................................................Adóazonosító jel: ................................................................................................................................................................Regisztrációs szám [a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint]: .....................................................................................A megmûvelt földterület(ek) a következõ település(ek)hez tartoznak: ..............................................................................A megmûvelt földterület(ek) helyrajzi száma(i): ................................................................................................................A megmûvelt földterület(ek) használati jogcíme(i): ...........................................................................................................

a) saját tulajdon*b) haszonbérlet, egyéb*

Bérbeadó neve, adószáma, címe: ........................................................................................................................................Bérbevétel idõtartama: ........................................................................................................................................................

Alulírott mezõgazdasági termelõ kijelentem, hogy a ............................. mûvelési ágban, ....... évben a következõ mun-kamûveleteket végeztem el:

Munkamûvelet megnevezése Munkamûvelet elvégzésének hónapja Megmunkált terület nagysága(hektár, két tizedessel)

Talajelõkészítés:..................................................................................................................................................................Vetés, ültetés, palántázás: ...................................................................................................................................................Növényápolás, növényvédelem: .........................................................................................................................................Talajerõpótlás, tápanyagellátás: ..........................................................................................................................................Betakarítás: .........................................................................................................................................................................Betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállítás: ..................................................................................................................

Összesen:

Az igényelt összeg: .............................................................................................................................................................Az igényléshez mellékelt számlák száma, sorszáma, kibocsátásának kelte: ......................................................................

Dátum: ...........................

...........................................mezõgazdasági termelõ

A munkamûveletek elvégzését, valamint – a földhasználati lap alapján – a megmunkált földterület nagyságát igazo-lom.

Dátum: ...........................

.............................................Földmûvelésügyi Hivatal

* A megfelelõ rész aláhúzandó!


Miniszteri rendeletek

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter34/2006. (V. 12.) FVM

rendeletea Magyar Méhészeti Nemzeti Program

alapján nyújtható méhészeti támogatásokigénybevételének részletes szabályairól szóló

108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet módosításáról

A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhozés egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdé-seirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésének c) pont-jában kapott felhatalmazás alapján a következõket rende-lem el:

1. §

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján nyújt-ható méhészeti támogatások igénybevételének részletesszabályairól szóló 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet 11. §(1) bekezdés utolsó mondata helyébe a következõ rendel-kezés lép:

„A támogatási keret a 2005/2006. évi végrehajtási idõ-szakra legfeljebb 2 180 000 euró.”

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon léphatályba.

Gráf József s. k.,földmûvelésügyi és vidékfejlesztési

miniszter


rendeletea gabona intervenciós felvásárlásáról szóló

101/2005. (X. 28.) FVM rendelet módosításáról

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. tör-vény 32. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint amezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz ésegyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdései-rõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló

2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésénekc) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõketrendelem el:

1. §

A gabona intervenciós felvásárlásáról szóló 101/2005.(X. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 19. §-aa következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2005/2006-os gazdasági évben a Bizottság824/2000/EK rendeletének 4. Cikk 3. bekezdés 3. albekez-désében meghatározott négy hónapos határidõ lejártát kö-vetõen, de legkésõbb 2006. július 31-ig beszállított gabonaesetében az MVH a négy hónapos határidõ lejárta és a be-szállítás tényleges idõpontja közötti idõszakra a Bizottság515/2006/EK rendeletének 2. Cikkében meghatározottátalányösszeggel azonos mértékû kompenzációt fizet azérintett felajánlók részére.”

2. §

A rendelet 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a követke-zõ rendelkezés lép:

„(3) Az MVH az intervenciós raktárak részére a velükmegkötött szerzõdés alapján lekötött tárolókapacitásra aszerzõdés megkötésétõl rendelkezésre állási díjat, vala-mint a ténylegesen tárolt készlet figyelembevételével, azáru helyszíni ellenõrzési jegyzõkönyvvel történõ átvételé-tõl raktározási díjat fizet. A raktározási díj magában fog-lalja a be- és kitárolás egyszeri díját, valamint a raktárbanbennálló készletek utáni tárolási díjat. A raktározási díjmagában foglalja a tárolás folyamán szükséges kezelésekés mûveletek költségét is.”

3. §

A rendelet 23. §-ának (2) bekezdése a következõ o) ésp) pontokkal egészül ki:

[E rendelet szabályozási tárgykörében a következõ kö-zösségi rendeletek végrehajtásához szükséges tagállamirendelkezéseket állapítja meg:]

„o) az egyes tagállamokban a 2005/2006-os gazdaságiév folyamán az intervenciós gabona szállítási határidejétilletõen a 824/2000/EK rendelettõl való eltérésrõl szóló2006. március 30-i 514/2006/EK bizottsági rendelet;

p) a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson,Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán,Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában az in-tervencióra felajánlott gabonafélék raktározásának finan-szírozását illetõen a 2005/2006-os gazdasági évre vonat-kozó átmeneti intézkedés létrehozásáról szóló 2006. már-cius 30-i 515/2006/EK bizottsági rendelet.”


4. §

A rendelet 2. számú melléklete az alábbi ponttal egé-szül ki:

„11. FOOD-MONITOR Élelmiszeripari és Mezõgaz-dasági Minõségvizsgáló Kereskedelmi és Szolgáltató Kor-látolt Felelõsségû Társaság, 7361, Kaposszekcsõ, Ligetltp. 10.”

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon léphatályba.

Gráf József s. k.,földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter


rendelete

a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról,forgalmazásáról és felhasználásáról

A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény(a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (3) bekezdésének b) pontjá-ban foglalt felhatalmazás alapján – az egészségügyi mi-niszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi minisz-terrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendeletet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivé-tellel – a termésnövelõ anyagok engedélyezésére, tárolásá-ra, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni.

(2) A rendelet engedélyezéssel és forgalmazással kap-csolatos elõírásait nem lehet alkalmazni a Tv. 3. §-ának35. pontja szerinti „EK mûtrágya”-ként megjelölt mûtrá-gyákra.

(3) Ezt a rendeletet az 1774/2002/EK rendeletnek a trá-gyától eltérõ szerves trágyák és talajjavító szerek tekinte-tében történõ végrehajtásáról és a rendelet módosításárólszóló, 2006. február 1-jei 181/2006/EK bizottsági rendeletáltal szabályozott kérdésekben nem lehet alkalmazni.

2. §

E rendelet alkalmazásában:1. Mûtrágya: a növények tápanyagellátását szolgáló,

iparilag, kémiai úton elõállított termésnövelõ anyag.

2. Engedélyköteles szerves trágya: a növények táp-anyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szol-gáló, növényi vagy állati eredetû szerves anyagból iparilagfeldolgozott, meghatározott beltartalmú termésnövelõanyag.

3. Ásványi trágya: a növények tápanyagellátását, illet-ve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, ásványi erede-tû, iparilag elõállított termésnövelõ anyag.

4. Komposzt: a növények tápanyagellátásának, illetve atalaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgá-ló, szerves, szervetlen és ásványi eredetû anyagokból kü-lön jogszabály elõírásainak megfelelõ komposztálás útjánelõállított termésnövelõ anyag.

5. Gilisztahumusz: a növények tápanyagellátását javí-tó, illetve a talaj termõképességének növelését befolyáso-ló, rostált gilisztaürülék.

6. Talajjavító anyag: a talaj kedvezõtlen tulajdonságai-nak megváltoztatására, illetve a kedvezõ tulajdonságokfenntartására szolgáló, iparilag elõállított termésnövelõanyag.

7. Talajkondicionáló készítmény: a talaj fizikai, kémi-ai, illetve biológiai tulajdonságaira kedvezõen ható, ipari-lag elõállított termésnövelõ anyag.

8. Mikrobiológiai készítmény: a talaj termékenységétjavító mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, al-gákat) tartalmazó termésnövelõ anyag, amely mentes azemberre fertõzõképes és a talaj természetes mikroflórájátkedvezõtlenül befolyásoló szervezetektõl.

9. Termékcsalád: termésnövelõ anyagok, termesztõközegek és növénykondicionáló szerek azonos gyártó ál-tal, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllalgyártott kombinációi.

Engedélyezési eljárás

3. §

(1) A termésnövelõ anyagok, termesztõ közegek és nö-vénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termés-növelõ anyag) forgalomba hozatalát és felhasználását aNövény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a további-akban: engedélyezõ hatóság) engedélyezi.

(2) A termésnövelõ anyagok termékcsaládként is enge-délyezhetõek.

(3) A növényvédõ szert tartalmazó termésnövelõ anya-gokra a növényvédõ szerek engedélyezésére vonatkozókülön jogszabályban foglaltakat is alkalmazni kell.

4. §

(1) A termésnövelõ anyag forgalomba hozatali és fel-használási engedélye (a továbbiakban: engedély) iránti ké-relmet az 1. számú melléklet szerint, 6 példányban kell azengedélyezõ hatósághoz benyújtani.


(2) A kérelmezõnek az engedély iránti kérelemmelegyütt a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgálatieredményeket és adatokat kell benyújtania.

(3) A 2. számú mellékletben elõírt vizsgálatokat (a bio-lógiai vizsgálatok kivételével) az ezen vizsgálatokra akk-reditált magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térség-rõl szóló Megállapodásban részes tagállambeli (a további-akban: EGT tagállam) laboratórium végezhet. A mikroele-mek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszeradott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a be-jelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet.

(4) A 2. számú mellékletben elõírt biológiai vizsgálato-kat (a hatékonyság és az esetleges káros hatások elbírálá-sára) a Helyes Kísérleti Gyakorlatról szóló Európai ésFöldközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a to-vábbiakban: EPPO) elõírásai és a vonatkozó vizsgálatimódszertan betartásával magyarországi vagy EGT tagálla-mi hatóság, vagy e szakterületre akkreditált szervezet vé-gezhet. Az EGT tagállami vizsgálatok közül azok fogad-hatók el, amelyeket a magyarországi vagy a készítmény al-kalmazása szempontjából magyarországihoz hasonlónaktekinthetõ agroökológiai (éghajlati, mezõgazdasági, kör-nyezeti és talaj) és növényegészségügyi viszonyok mellettvégeztek.

(5) A külön jogszabály szerint veszélyes hulladéknakminõsülõ összetevõt tartalmazó termésnövelõ anyagokesetén az engedélyezõ hatóság a hulladék minõségétõlfüggõ további vizsgálatokat is elõírhat.

(6) Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mel-lékletben elõírt fizikai, kémiai és mikrobiológiai minõsítõvizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a csírázásgátlóhatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell vé-geztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgá-latokat a termékek típusától függõen, közegészségügyi éskörnyezeti kockázatot jelentõ összetevõket a legnagyobbarányban tartalmazó termék(ek)nél kell elvégeztetni.

(7) Azokból a változó összetételû mûtrágya termékcsa-ládokból, amelyek csak makro- vagy mezoelemeket tartal-maznak, legalább három, amelyek mikroelemeket is tartal-maznak, legalább öt, az engedélyezõ hatóság által kijelöltjellemzõ összetételû termék – 2. számú melléklet szerinti –fizikai, kémiai és toxikus elem vizsgálatát kell elvégez-tetni.

(8) Az engedélyezõ hatóság által már engedélyezett ter-mésnövelõ anyagokból keveréssel elõállított termesztõkö-zegek és mûtrágyák esetében elegendõ egy termék– 2. számú melléklet szerinti – vizsgálata.

(9) Az engedélyezési eljárás során az engedélyezõ ható-ság kiegészítõ adatszolgáltatást és további vizsgálatok el-végzését rendelheti el.

(10) Az engedélyezési eljárásért külön jogszabálybanmeghatározott eljárási díjat kell fizetni.

Az áruk kölcsönös elismerésének különös szabályai

5. §

(1) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegûelõírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termésnövelõanyagoknak, amelyeket az Európai Unió valamely tagálla-mában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoztakforgalomba, vagy az EGT-megállapodásban részes vala-mely EFTA-államban állítottak elõ, az ott irányadó elõírá-soknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírásokaz emberek, állatok és növények életének és egészségénekvédelme, a fogyasztók védelme, valamint a környezet vé-delme tekintetében az e rendeletben meghatározottalegyenértékû védelmet nyújtanak.

(2) A védelem egyenértékûségének megállapíthatóságaérdekében kérelmet kell benyújtani az engedélyezõ ható-sághoz. A kérelemhez mellékelni kell az Európai Közössé-get létrehozó szerzõdésnek az áruk szabad áramlását bizto-sító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés al-kalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény (a továbbiak-ban: 2004. évi XIV. törvény) 3. §-a szerinti egyenértékû-ség megállapíthatóságához szükséges dokumentumokat.

(3) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy Tö-rökországban elõállított, illetve forgalomba hozott, vagyaz EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-állam-ban elõállított termésnövelõ anyagok tekintetében a véde-lem egyenértékûségét az engedélyezõ hatóság a 2004. éviXIV. törvényben foglaltaknak megfelelõen vizsgálja.

(4) A termék az egyenértékûséget megállapító határozatalapján, annak jogerõre emelkedésétõl számított 10 évenkeresztül hozható forgalomba.

(5) A biológiai vizsgálatok megfelelõségét a növényvé-dõ szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabály,valamint az EPPO útmutatók figyelembevételével kell el-bírálni.

(6) Amennyiben a benyújtott dokumentáció alapján avédelem egyenértékûség nem állapítható meg, az engedé-lyezõ hatóság elõírhatja a 2. számú melléklet szerintihiányzó vizsgálatok elvégeztetését és bekérheti a hiányzóadatokat. Nem szükséges a hiányzó vizsgálatok elvégzése,ha a kérelemhez csatolt vagy az eljárás során benyújtottdokumentáció alapján megállapítható, hogy a forgalmaznikívánt termék megfelel a 3. számú melléklet elõírásainak.Ebben az esetben az engedélyezõ hatóság a 7. § szerintiforgalombahozatali és felhasználási engedélyt adja ki.

(7) A védelem egyenértékûségének vizsgálatáért különjogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.

6. §

(1) Az engedélyezõ hatóság az engedélyezési eljárás so-rán – beleértve a védelem egyenértékûségét megállapító


eljárást is – beszerzi az Országos Környezetvédelmi, Ter-mészetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiak-ban: OKTVF), a Fodor József Országos KözegészségügyiKözpont (a továbbiakban: OKK) és az Országos Élelmi-szerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (a továb-biakban: OÉTI) szakhatósági állásfoglalását.

(2) A szakhatósági állásfoglalást a következõk szerintkell elkészíteni:

a) az OKTVF szakhatósági állásfoglalása kiterjed a ter-mésnövelõ anyag felhasználásának, tárolásának, csoma-golásának környezet- és természetvédelmi (a továbbiak-ban együtt: környezetvédelem) szempontból biztonságosmegvalósítására, továbbá a hulladékká vált, illetve lejártszavatosságú készítmény, a maradékanyag, valamint a ter-mésnövelõ anyaggal szennyezett csomagolóeszköz keze-lésére vonatkozó környezetvédelmi feltételekre, termék-családok esetében a legnagyobb környezeti kockázatot je-lentõ összetevõ megnevezésére,

b) az OKK szakhatósági állásfoglalása tartalmazza akészítmény tárolásának, felhasználásának környe-zet-egészségügyi feltételrendszerét, valamint a kémiai biz-tonságról szóló törvényben foglaltak szerint a készítményveszélyességi besorolását, a veszélyjeleket, a kockázatra,valamint a biztonságra utaló mondatokat, a készítménykörnyezet-egészségügyi megítélését, az elõkészítéshez ésa felhasználáshoz elõírt védõeszközöket és az elsõse-gély-nyújtási eljárást, termékcsaládok esetében a legna-gyobb közegészségügyi kockázatot jelentõ összetevõmegnevezését,

c) az OÉTI szakhatósági állásfoglalása tartalmazza akészítmény tárolásának, felhasználásának élelme-zés-egészségügyi megítélését.

Az engedély formája és tartalma

7. §

(1) Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelõanyag megfelel

a) a kérelemben megjelölt felhasználási célnak,b) a Tv. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglal-

taknak,c) a 3. számú mellékletben terméktípusonként megha-

tározott minõségi elõírásoknak.

(2) Termésnövelõ anyagként nem engedélyezhetõ a me-zõgazdasági mûvelés alól kivont terület talaja, illetve azezt tartalmazó termésnövelõ anyag.

(3) Az engedélyrõl az engedélyezõ hatóság engedélyok-iratot állít ki.

(4) Az engedélyokirat eredeti példányát az engedélyes-nek, egy-egy másolati példányát a Földmûvelésügyi és Vi-dékfejlesztési Minisztériumnak, az engedélyezésben résztvevõ szakhatóságoknak, a megyei (fõvárosi) növény- éstalajvédelmi szolgálatoknak (a továbbiakban: Szolgálat)

kell megküldeni. Az engedélyezõ hatóság az engedélye-zett import mûtrágyák adatait elektronikus úton a Vám- ésPénzügyõrség Országos Parancsnokságának továbbítja.

(5) Az engedélynek a következõ adatokat kell tartal-maznia:

a) a termésnövelõ anyag kereskedelmi nevét,b) a termésnövelõ anyag típusát,c) a gyártó nevét, címét és statisztikai számjelét,d) az engedélyes nevét, címét és statisztikai számjelét,e) a készítmény teljes összetételét, a 3. számú mellék-

letben elõírt minõségi és mennyiségi jellemzõket,f) a felhasználási elõírást,g) a munka-egészségügyi elõírásokat, a veszélyességi

besorolást, a veszélyjeleket, a kockázatra (R) és biztonság-ra (S) utaló mondatokat, a környezet-egészségügyi elõírá-sokat, az alkalmazás során elõírt védõeszközöket, az elsõ-segély-nyújtási eljárást,

h) a környezetvédelmi elõírásokat,i) a termésnövelõ anyag tûzveszélyességi osztályba so-

rolását,j) a tárolás, a csomagolás, az eltarthatóság jelölését,k) az engedély érvényességi idejét (év, hónap, nap),l) a csomagolóeszközön, illetve a kísérõokmányon a

4. számú melléklet szerint kötelezõen feltüntetendõ adato-kat,

m) a termésnövelõ anyag – kérelmezõ által megadott –vámtarifaszámát hat számjegyig,

n) a lejárt szavatossági idejû termésnövelõ anyag keze-lésére vonatkozó elõírásokat,

o) az engedélyezõ hatóság által elõírt egyéb elõíráso-kat.

(6) Az engedélyes engedélyokiratának megsemmisülé-se esetén az engedélyezõ hatóságtól kérheti az engedélymásodlatának – külön jogszabályban megállapított díj el-lenében történõ – kiadását.

Az engedély ismételt megadása

8. §

A termésnövelõ anyag forgalomba hozatalára és fel-használására vonatkozó engedély ismételt megadására a4., 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

Az engedély módosítása, szüneteltetése

9. §

(1) Az engedély módosítását az engedélyes kérheti. Amódosítási kérelemhez csatolni kell azokat az adatokat ésvizsgálati eredményeket, amelyek megalapozzák az enge-dély módosítását. A kérelmet az engedélyezõ hatóság a6. § (1) bekezdésében szereplõ szakhatóságok bevonásá-val bírálja el.


(2) A módosítást az engedélyezõ hatóság a szakhatóságiállásfoglalások beszerzése nélkül kiadja,

a) ha a módosítás iránti kérelem a 7. § (5) bekezdésé-nek a), c) és d) pontjára vonatkozik,

b) termékcsalád bõvítése esetén, ha az új összetételûtermék legnagyobb közegészségügyi és környezeti kocká-zatot jelentõ összetevõjének koncentrációja kisebb a ter-mékcsaládban engedélyezett legmagasabb értéknél, ésnem tartalmaz új alapanyagot.

(3) Az engedélyezõ hatóság és az engedélyezési eljárás-ban közremûködõ szakhatóságok hivatalból kezdemé-nyezhetik az engedély módosítását a tudományos eredmé-nyek vagy az igazolt gyakorlati tapasztalatok alapján.Amennyiben a módosítás az engedélyes számára a koráb-biakhoz képest hátrányosabb követelményeket támaszt, amódosítást úgy kell meghatározni, hogy az új követelmé-nyek alkalmazására kellõ felkészülési idõ álljon rendelke-zésére. Ezen eljárás díjmentes.

(4) Az engedélyt az engedélyes kérelmére vagy hivatal-ból lehet szüneteltetni. Az engedélyezõ hatóság hivatalbólelrendelheti az engedély szüneteltetését

a) az engedélyesnek a termésnövelõ anyag forgalombahozatalához való jogosultságával kapcsolatos per esetén,annak jogerõs befejezéséig, illetve megszûnéséig,

b) a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazásellenõrzésekor megállapított hiányosságok, minõségi ki-fogások esetén azok megszüntetéséig.

(5) Az engedély módosítása, illetve szüneteltetése azengedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg.

A termésnövelõ anyagok tárolása

10. §

(1) A tárolás során meg kell akadályozni a termésnövelõanyag hatóanyag-tartalmának csökkenését, fizikai és ké-miai tulajdonságainak romlását, és meg kell tartani a kör-nyezet és vízvédelmi elõírásokat.

(2) Termésnövelõ anyag raktározására szolgáló tárolókizárólag olyan helyen létesíthetõ, ahol a legmagasabb ta-lajvízszint és a tároló aljzat szintje közötti különbség leg-alább 1,5 méter, és a csapadékvíz elvezetése biztosított olymódon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen. Nemlétesíthetõ tároló különösen külön jogszabály szerinti hul-lámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védõterüle-tén, árvízi tároló területén, parti védõsáv területén, vízjártaterületen, ivóvízkivételtõl számított 50 méteren belül, bá-nyatavak 300 méteres parti sávjában.

(3) Szilárd mûtrágya kizárólag olyan fedett, szilárd alj-zatburkolatú helyen tárolható, ami védett az ár- és belvízveszélyeztetettségétõl, ahol biztosított, hogy a tárolt anyagnem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a fel-szín alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok össze-gyûjtése megoldható.

(4) Különbözõ hatóanyag-tartalmú ömlesztett mûtrá-gyákat egy tároló térben elkülönítetten kell elhelyezni, be-azonosítható módon, jelzõtáblán, nem vízoldható feliratonfeltüntetve az adott helyen tárolt ömlesztett mûtrágya ne-vét, az engedélyokiratban szereplõ hatóanyag megnevezé-sét és tartalmát, gyártóját és az elhelyezés dátumát.

(5) Folyékony mûtrágya kizárólag olyan csurgás- éscsepegésmentes, zárt tartályban tárolható, amelyben a tar-tály anyaga és a mûtrágya között nincs kémiai kölcsönha-tás. A tartálynak a túltöltés megakadályozását biztosítómûszaki felszereltséggel kell rendelkeznie. Hõtágulás le-hetõsége miatt a tartályok teletöltése tilos. A tartályon nemvízoldható feliraton fel kell tüntetni a tartályban tárolt fo-lyékony mûtrágya nevét, engedélyokiratban szereplõ ható-anyag megnevezését, tartalmát, összetételét, gyártóját és abetöltés dátumát.

(6) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló jogszabály-ban meghatározott kockázatos anyagot tartalmazó termés-növelõ anyag tárolása során be kell tartani a jogszabálybanelõírt környezetvédelmi követelményeket.

(7) A termésnövelõ anyagok tárolására szolgáló létesít-mények kialakítására és engedélyezésére a külön jogsza-bályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A termésnövelõ anyagok csomagolása és forgalmazása

11. §

(1) A termésnövelõ anyag csomagolóeszközének megkell akadályozni a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, il-letve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemek-nek sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelõ anyag-mozgatás és bármilyen más, a felhasználás során történõrendeltetésszerû igénybevétel követelményeinek.

(2) A termésnövelõ anyag csomagolóeszköze külsõmegjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal(gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a termés-növelõ anyagot ne lehessen összetéveszteni.

(3) A csomagolóeszköz megsérülése miatti átcsomago-lás során az eredeti csomagolásra vonatkozó elõírásokatkell alkalmazni. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbekiszerelt termésnövelõ anyag felhasználhatósági ideje azátcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem tér-het el a termék eredeti felhasználhatósági idejétõl.

(4) Az engedélyezett termésnövelõ anyag csomagoló-eszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó árués az ömlesztett áru kísérõokmányán a 4. számú melléklet-ben felsorolt adatokat magyar nyelven kell feltüntetni. Akötelezõen feltüntetendõ valamennyi adatot egyértelmûenel kell különíteni a csomagolóeszközön, a címkén és a kí-sérõ okmányon feltüntetett minden egyéb információtól.


12. §

(1) A termésnövelõ anyagot az engedélyben megjelöltkereskedelmi névvel kell forgalomba hozni. Az engedély-ben foglalt kereskedelmi nevet védjegy vagy fantázianévnem helyettesítheti.

(2) A magas – 28 tömeg %-nál nagyobb – nitrogéntartal-mú ammónium-nitrát mûtrágya kizárólag csomagoltanhozható kiskereskedelmi forgalomba.

A termésnövelõ anyaggal folytatott tevékenységellenõrzése

13. §

(1) Az illetékes Szolgálat a termésnövelõ anyaggal foly-tatott tevékenységek során vizsgálja különösen

a) a forgalmazott készítmény engedélyének meglétét,b) a 4. számú mellékletben elõírtak feltüntetését a cím-

kén, illetve a kísérõokmányokon,c) a helyszínen megállapítható minõségi kifogásokat

(küllem, csomagolástechnika, a csomagolóeszközszennyezettsége, tárolási körülmények),

d) a gyártási és eltarthatósági idõt.

(2) Az ellenõrzés során a Szolgálat a készítmény adotttételére forgalomba hozatali, felhasználási korlátozást, il-letve tilalmat rendelhet el, ha a termésnövelõ anyag

a) nem rendelkezik engedéllyel,b) jelölése hiányos vagy a vonatkozó elõírásoknak nem

felel meg,c) küllemi, csomagolástechnikai, tárolási szempontból

minõségi kifogás alá esik,d) lejárt szavatossági idejû.

(3) A termékállandóság vizsgálatához a Szolgálat agyártónál, a kiszerelõnél, a kereskedõnél és a felhasználó-nál térítésmentesen mintát vehet. A mintavétel helyén el-lenmintát kell hagyni.

(4) A Szolgálat végzi a minták vizsgálatát, amely az en-gedélyben elõírt értékekre terjed ki. Az engedélyezõ ható-ság egyéb adatok ellenõrzõ vizsgálatát is elrendelheti.

(5) A Szolgálat a vizsgált tételt zárolja, ha a toxikuselem és a szerves szennyezõanyag-tartalom akár egy para-méter vonatkozásában is meghaladja a 3. számú melléklet-ben meghatározott határértéket. A zárolt tétel tulajdonosa,illetve forgalmazója – a zárlati határozatban elõírt határ-idõre – köteles visszaszállítani a tételt a forgalmazói lánc-ban elõtte álló forgalmazóhoz, illetve a gyártóhoz, aki kö-teles azt átvenni.

(6) Az engedélyben elõírt hatóanyag-tartalom csökke-nése esetén a Szolgálat a forgalomba hozott termésnövelõanyag használati érték csökkenésének jelölésére kötelezi aforgalmazót.

14. §

(1) Az ellenõrzés és a vizsgálat kérelemre is lefolytatha-tó, amelyért a külön jogszabályban meghatározott vizsgá-lati díjat kell fizetni.

(2) A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintáraés nem az egész tételre vonatkozik, ha a mintát nem az el-lenõrzésre kijelölt személy vette. Kereskedelmi forgalom-ban lévõ termék esetében a Szolgálat hivatalból további el-járást folytat le, ha a termék eltér az engedélyben megadottjellemzõktõl.

15. §

(1) Lejárt szavatosságú készítmény a minõség ellenõr-zése nélkül nem hozható forgalomba és nem használhatófel. A vizsgálatot a forgalmazónak, illetve a felhasználó-nak kell elvégeztetnie. Amennyiben a minõség-ellenõrzésivizsgálatok eredményei alapján a készítmény eredeti ren-deltetésének megfelelõen nem használható fel, a készít-ményt hulladéknak kell tekinteni.

(2) Az azonosíthatatlanná vált termék kezelésére a ve-szélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály rendelkezéseitkell alkalmazni.

A termésnövelõ anyagok felhasználása

16. §

(1) Termésnövelõ anyag kizárólag az engedélyben fog-lalt feltételek szerint használható fel.

(2) Termésnövelõ anyag ivóvízbázis védõterületén valófelhasználásakor a vízbázisok, a távlati vízbázisok, vala-mint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védel-mérõl szóló külön jogszabályban elõírt korlátozásokat isfigyelembe kell venni.

(3) A termésnövelõ anyagok légi úton történõ kijuttatá-sára a mezõ- és erdõgazdasági légi munkavégzésrõl szóló44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendeletelõírásait kell alkalmazni.

(4) Nitrogéntartalmú termésnövelõ anyag felhasználásasorán be kell tartani a külön jogszabályban elõírt követel-ményeket.

(5) A termésnövelõ anyagokat csak olyan módon ésmennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok különjogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladjameg tartós használat esetén sem a felszín alatti víz és aföldtani közeg minõségi védelméhez szükséges határérté-kekrõl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVMegyüttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségihatárértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a ter-mésnövelõ anyagok felhasználása következtében ne ro-moljon.


(6) Zárt termesztõ berendezésekbõl a termesztési cik-lus(ok) befejezése után kikerülõ termésnövelõ anyagok(gombakomposzt, termesztõközeg) mezõgazdasági terüle-ten történõ elhelyezése kizárólag vizsgálatokra alapozotttalajvédelmi hatósági engedéllyel lehet.

Kísérleti felhasználás

17. §

(1) Termésnövelõ anyag kísérleti felhasználása irántikérelmet az 5. számú melléklet szerint az engedélyezõ ha-tósághoz kell benyújtani.

(2) Engedélyezési célból termésnövelõ anyaggal kísér-letet kizárólag szakirányú felsõfokú végzettséggel rendel-kezõ személy végezhet.

(3) A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása soránaz engedélyezõ hatóság határozza meg.

(4) A kísérletet a Szolgálat ellenõrzi.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetéstõl számított 15. napon léphatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a termés-növelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalma-zásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM ren-delet, valamint az annak módosításáról szóló 50/2003.(V. 9.) FVM rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet hatálybalépése elõtt benyújtott engedély-kérelmek vonatkozásában a termésnövelõ anyagok enge-délyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználá-sáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet elõírásait kell al-kalmazni.

(4) A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok ésszabályok, valamint az információs társadalom szolgálta-tásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatásieljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parla-menti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10.cikkében elõírt egyeztetése megtörtént.

Budapest, 2006. május 16.


1. számú mellékleta 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Forgalombahozatali és felhasználási engedély irántikérelem

A 2000. évi XXXV. törvény 38. §-a, valamint a36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 4. §-a alapján kérelmetnyújtok be a ....................... kereskedelmi nevû termékforgalombahozatali és felhasználási engedélyének meg-adásához.

1. A termésnövelõ anyag kereskedelmi neve.

2. A termésnövelõ anyag típusa, az 1. számú mellékletfüggeléke szerint.

3. A gyártó neve, címe és statisztikai számjele.

4. A kérelmezõ neve, címe és statisztikai számjele.

5. A készítmény teljes összetétele, hatóanyagok, alap-anyagok, szennyezõ anyagok megnevezése és koncentrá-ciója.

6. A gyártó által szavatolt minõségi jellemzõk.

7. A gyártó által megadott felhasználási lehetõségek ésalkalmazási dózisok.

8. Tûzveszélyességi osztályba sorolás.

9. A gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági fel-tételek.

10. A gyártó által forgalmazni kívánt kiszerelési egy-ség, a csomagolóeszköz anyaga, címketerv.

11. A termésnövelõ anyag – kérelmezõ által megadott –vámtarifaszáma hat számjegyig.

12. Ha a termésnövelõ anyag a veszélyes áruk szállítá-sáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, atermék UN száma és ADR/RID osztálya.

13. Bányászott termékek esetén a bányanyitási enge-dély.

14. A termésnövelõ anyag gyártástechnológiájának le-írása.

15. A kérelemhez mellékelt dokumentumok:

15.1. A készítmény vizsgálati eredményei.

15.2. A készítmény biztonsági adatlapja, a kémiai biz-tonságról szóló törvény elõírásai szerint.

15.3. Az engedélyezési eljárási díj befizetésének igazo-lása.

15.4. A veszélyes hulladéknak minõsülõ összetevõt tar-talmazó termésnövelõ anyagnál a veszélytelenség megál-lapításáról szóló határozat.

15.5. A külön jogszabály szerint kockázatos anyagottartalmazó termésnövelõ anyagok esetén annak bemutatá-sa, hogyan viselkednek a kockázatos anyagok a talajban,milyen hatással vannak a felszín alatti vizekre.


1. számú melléklet függeléke

A termésnövelõ anyagok típusai

1. MÛTRÁGYÁK

A. EGYSZERÛ MÛTRÁGYÁKA/1. Nitrogén mûtrágyákA/2. Foszfor mûtrágyákA/3. Kálium mûtrágyák

B. ÖSSZETETT MÛTRÁGYÁKB/1. Szilárd komplex mûtrágyákB/2. Szilárd kevert mûtrágyákB/3. Szuszpenziós mûtrágyákB/4. Oldat mûtrágyák

C. MEZOELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁK– Kalcium– Magnézium– Kén– Nátrium

D. MIKROELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁKD/1. Egyetlen mikroelemet tartalmazó mûtrágyák– Bór– Kobalt– Réz– Vas– Mangán– Molibdén– CinkD/2. Összetett mikroelem-tartalmú mûtrágyák

2. SZERVES TRÁGYÁK

3. ÁSVÁNYI TRÁGYÁK

4. KOMPOSZTOK

5. GILISZTAHUMUSZOK

6. TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK

6.1. Lúgos hatású talajjavító anyagok– Puhamészkõ õrlemény– Keménymészkõ õrlemény– Lápi mész– Tavi mész– Meszes lápföld– Cukorgyári mésziszap– Alginit– Dolomit– Önporló dolomit

6.2. Savas hatású talajjavító anyagok– Gipszanhidrid (õrölt)

– Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor)– Lignitpor

6.3. Szerves talajjavító anyagok– Tõzeg– Lápföld– Lignitpor– Alginit

7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK

9. TERMESZTÕKÖZEGEK

10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

11. EGYÉB KÉSZÍTMÉNYEK

Az egyes terméktípusok egymással kombinálhatók, je-lölésük ebben az esetben a következõ:

a) a készítmény megnevezésében elõre kerül a legna-gyobb arányban szereplõ alkotórész (alaptípus),

b) utána a részarány csökkenõ sorrendjében a továbbitípusok, a „hozzáadásával” kitétel feltüntetésével (példáulmûtrágya szerves és ásványi trágya hozzáadásával).

2. számú mellékleta 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Az engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandóvizsgálati eredmények és adatok

1. MÛTRÁGYÁK

1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat, adatok1.1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter min-

tából:– küllem: szín, szag, halmazállapot,– pH (szilárd mûtrágyáknál 10%-os vizes szuszpenzió-

ban, folyékony mûtrágyáknál eredeti oldatban),– sûrûség/térfogattömeg,– nedvesség-tartalom/szárazanyag-tartalom,– szemcseméret eloszlás,– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O,

CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),– nitrogéntartalmú mûtrágyák esetén a nitrát, ammóni-

um és amid nitrogén formák,– káliumtartalmú mûtrágyák esetén klorid, illetve szul-

fáttartalom,– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok.1.1.2. Fizikai, kémiai jellemzõkre vonatkozó adatok:– tapadási hajlam (szilárd mûtrágyák),– higroszkóposság (szilárd mûtrágyák),– dinamikai viszkozitás (oldat mûtrágyák, szuszpen-

ziós mûtrágyák),


– kristályosodási pont (oldat mûtrágyák),– szuszpenzió stabilitás (szuszpenziós mûtrágyák),– relatív kifolyási sebesség (szuszpenziós mûtrágyák),– hidegtûrés (szuszpenziós mûtrágyák),– korrozív hatás,– kelátképzõ anyag.

1.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter min-tából:*

– P, K, NPK mûtrágyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb,– mikroelem – és mikroelemet is tartalmazó mûtrá-

gyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb, Se, Co.

1.3. Biztonságtechnikai okból elvégzendõ vizsgálatok3 × 1 kg mintából a mûtrágyákról szóló, 2003. október 13-i2003/2003/EK, európai parlamenti és tanácsi rendeletIII. mellékletében található módszer szerint.

Ammónium-nitrát, illetve 80%-nál több ammónium-nitrátot tartalmazó mûtrágyáknál:

– porozitás (olaj visszatartás),– éghetõanyag-tartalom,– pH,– szemcseméret eloszlás,– klorid tartalom,– nehézfém (Cu) tartalom vizsgálata,– robbanóképesség vizsgálata.

1.4. Szerves szennyezõk vizsgálataAmennyiben a mûtrágya elõállításához hulladékot (is)

használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbiösszetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ:

– összes PAH tartalom (19 vegyület),– benz(a)pirén tartalom,– ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),– összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118,

138, 153, 180 összege),– összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

1.5. Biológiai hatás vizsgálata1.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél

2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növé-nyenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényesvizsgálat végzése.

1.5.2. Táprudak esetében külön jogszabályban megha-tározott kultúracsoportonként legalább 2–4 eltérõ növény-ben fitotoxikus hatás vizsgálata.

1.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a ké-szítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kocká-zatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztala-tok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások(bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.

* Amennyiben a mûtrágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel,a hulladék minõségétõl függõen további toxikus elemek vizsgálata is elren-delhetõ.

1.7. Amennyiben a mûtrágya elõállításához hulladékot(is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen továb-bi ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) ésegyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.


2.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:– küllem: szín, szag, halmazállapot,– pH (10%-os vizes szuszpenzióban),– térfogattömeg,– szárazanyag-tartalom,– szervesanyag-tartalom,– vízben oldható összes sótartalom,– szemcseméret eloszlás,– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca,

Mg stb.).

2.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából:– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*

2.3. Szerves szennyezõk vizsgálataAmennyiben a szerves trágya elõállításához hulladékot

(is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen azalábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendel-hetõ:



2.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint nö-vénypatogén kórokozóktól és kártevõktõl való mentességvizsgálata 4 × 3 kg mintából.


2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növé-nyenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényesvizsgálat végzése.

2.5.2. A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelõnekbizonyult termékek külön jogszabályban meghatározottkultúracsoportonként 2–4 szabadföldön vagy zárt ter-mesztõ berendezésben végzett biológiai vizsgálata.


2.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg min-tából:

– Fekál coliform szám meghatározása,– Fekál streptococcus szám meghatározása,

* A hulladékot is tartalmazó készítményeknél.


– Salmonella sp. kimutatása,– Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.2.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából.

2.7. Amennyiben a szerves trágya elõállításához hulla-dékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõentovábbi ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, alga-teszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.


3.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:

– küllem: szín, szag, halmazállapot,– pH (szilárd terméknél 10%-os vizes szuszpenzióban,

folyékony terméknél eredeti oldatban),– sûrûség/térfogattömeg,– nedvességtartalom,– szervesanyag-tartalom,– szemcseméret eloszlás,– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O,

CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldha-

tóság stb.).

3.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter min-tából:

– As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*

3.3. Biológiai hatás vizsgálata: 2 szántóföldi, illetve2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egyszabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.


4. KOMPOSZTOK

4.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:– küllem: szín, szag, halmazállapot,– pH (10%-os vizes szuszpenzióban),– térfogattömeg,– szárazanyag-tartalom,– szervesanyag-tartalom,– vízben oldható összes sótartalom,– szemcseméret eloszlás,– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca,

Mg stb.).

4.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából:– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.


4.3. Szerves szennyezõk vizsgálataA komposzt elõállításához felhasznált hulladék minõsé-

gétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szüksé-ges, illetve elrendelhetõ:





külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként2–4 szabadföldön vagy zárt termesztõ berendezésben vég-zett vizsgálat.


4.5.3. Gomba komposztoknál és gomba takaróföldeknél1-2 gomba tesztnövénnyel végzett vizsgálat.



– Fekál coliform szám meghatározása,– Fekál streptococcus szám meghatározása,– Salmonella sp. kimutatása,– Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.4.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából.

(Csak az importból származó tõzeg esetében.)

4.7. A komposzt elõállításhoz felhasznált hulladék mi-nõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendel-hetõek.

5. GILISZTAHUMUSZOK

5.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:– küllem: szín, szag, halmazállapot,– pH (10%-os vizes szuszpenzióban),– térfogattömeg,– szárazanyag-tartalom,– szervesanyag-tartalom,– vízben oldható összes sótartalom,– szemcseméret-eloszlás,– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca,

Mg stb.).



5.3. Szerves szennyezõk vizsgálataAmennyiben a gilisztahumusz elõállításához hulladékot

(is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen azalábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendel-hetõ:

– összes PAH-tartalom (19 vegyület),– benz(a)pirén tartalom,– ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),– összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118,

138, 153, 180 összege),– összes PCDD/F WHO TEQ-ekben kifejezve.



külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként2–4 szabadföldön vagy zárt termesztõ berendezésben vég-zett vizsgálat.




– Fekál coliform szám meghatározása,– Fekál streptococcus szám meghatározása,– Salmonella sp. kimutatása,– Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.5.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából.

5.7. Amennyiben a gilisztahumusz elõállításához hulla-dékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõentovábbi ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, alga-teszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.


6.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:– küllem: szín, szag, halmazállapot.6.1.1. Lúgos hatású talajjavító anyagok6.1.1.1. Puhamészkõ õrlemény– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,– MgCO3-tartalom,– nedvességtartalom,


– szemcseméret eloszlás,– 0,8 mm-es szitán átesõ rész,– 2,0 mm-es szitán átesõ rész,– 5,0 mm-es szitán átesõ rész.6.1.1.2. Keménymészkõ õrlemény– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,– nedvességtartalom,– szemcseméret eloszlás,– 0,25 mm-es szitán átesõ rész,– 1,0 mm-es szitán átesõ rész.6.1.1.3. Lápi mész, tavi mész, meszes lápföld, cukor-

gyári mésziszap, alginit– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,– nedvességtartalom.6.1.1.4. Dolomit– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,– Ca-tartalom,– Mg-tartalom,– nedvességtartalom,– szemcseméret eloszlás,– 0,1 mm-es szitán átesõ rész,– 0,25 mm-es szitán átesõ rész,– 0,8 mm-es szitán átesõ rész.6.1.1.5. Önporló dolomit– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,– Ca-tartalom,– Mg-tartalom,– nedvességtartalom,– szemcseméret eloszlás,– 0,1 mm-es szitán átesõ rész,– 0,25 mm-es szitán átesõ rész,– 1,0 mm-es szitán átesõ rész,– 2,0 mm-es szitán átesõ rész.6.1.2. Savas hatású talajjavító anyagok6.1.2.1. Gipszanhidrid (õrölt)– CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve,– szemcseméret eloszlás,– 0,8 mm-es szitán átesõ rész,– 1,0 mm-es szitán átesõ rész.6.1.2.2. Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor)– CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve,– szemcseméret eloszlás,– 1,0 mm-es szitán átesõ rész,– 2,5 mm-es szitán átesõ rész.6.1.2.3. Lignitpor– S-tartalom,– nedvességtartalom,– szemcseméret eloszlás,– 1,0 mm-es szitán átesõ rész.6.1.3. Szerves talajjavító anyagok6.1.3.1. Tõzeg– nedvességtartalom,– szervesanyag-tartalom.6.1.3.2. Lápföld– nedvességtartalom,– szervesanyag-tartalom.


6.1.3.3. Lignitpor– szervesanyag-tartalom.6.1.3.4. Alginit– nedvességtartalom,– szervesanyag-tartalom.

6.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából:– mészkõ, dolomit– szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagok (tõzeg,

lápföld, lignit, lápi mész, meszes lápföld, alginit): As, Cd,Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.

6.3. Szerves szennyezõk vizsgálataAmennyiben a talajjavító anyag elõállításához hulladé-

kot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen azalábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendel-hetõ:



6.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint nö-vénypatogén kórokozóktól és kártevõktõl való mentességvizsgálata 4 × 3 kg mintából: szervesanyag-tartalmú talaj-javító anyagoknál.

6.5. Hatékonyságot igazoló vizsgálatok: 6.1. pontbannem szereplõ, talajjavító hatású készítményeknél, talajtí-pusonként legalább 2–4 szabadföldön vagy tenyészedény-ben végzett vizsgálat szükséges.


6.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat szerves erede-tû talajjavító anyagoknál 3 × 0,5 kg mintából:

– Fekál coliform szám meghatározása,– Fekál streptococcus szám meghatározása,– Salmonella sp. kimutatása,– Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.6.6.2. Sugár-biológiai vizsgálat: 3 × 0,5 kg mintából.

(Csak az importból származó tõzeg esetében.)

6.7. Amennyiben a talajjavító anyag elõállításához hul-ladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõ-en további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, alga-teszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.


7.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintá-ból:

– küllem: szín, szag, halmazállapot,

– pH (szilárd talajkondicionáló készítményeknél10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony talajkondicioná-ló készítményeknél eredeti oldatban),

– sûrûség/térfogattömeg,– nedvességtartalom/szárazanyag-tartalom,– szemcseméret eloszlás,– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O,

CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldha-

tóság, vízfelvevõ képesség stb.).



7.3. Szerves szennyezõk vizsgálataAmennyiben a talajkondicionáló készítmény elõállítá-

sához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségé-tõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges,illetve elrendelhetõ:



7.4. Hatékonyságot igazoló vizsgálatok: talajtípuson-ként legalább 2–4 szabadföldön vagy tenyészedénybenvégzett vizsgálat szükséges.


7.6. Amennyiben a talajkondicionáló készítmény elõál-lításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõsé-gétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt,halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.


8.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintából:– küllem: szín, szag, halmazállapot,– pH (szilárd készítményben 10%-os vizes szuszpenzi-

óban, folyékony készítményben eredeti oldatban),– térfogattömeg/sûrûség,– nedvességtartalom/szárazanyag-tartalom,– szervesanyag-tartalom.


– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*



8.3. Mikrobiológiai minõsítés 3 × 1 kg vagy liter mintá-ból.

8.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás vizsgálata4 × 1 kg vagy liter mintából.

8.5. Biológiai hatás vizsgálata8.5.1. Szimbionta mikroorganizmusok: magcsávázásos

felhordás esetén 1 üvegházi vizsgálat (Roux-csöves vizs-gálat).

8.5.2. Cellulózbontó mikroorganizmusok.8.5.2.1. Komposztálási célra: 1 üvegházi vizsgálat két-

féle talajon (cellulózbontási teszt).8.5.2.2. Tarlókezelési célra: 2 szabadföldi vizsgálat el-

térõ fizikai féleségû talajokon, növény nélkül (laboratóriu-mi respiráció mérés).

8.5.3. Elsõdlegesen talajon keresztül ható, termésnöve-lõ hatású mikroorganizmusok: 1-2 tenyészedényes bio-teszt 2 eltérõ fizikai féleségû talajon, valamint 4–8 szabad-földi (indokolt esetben üvegházi) biológiai hatékonyságvizsgálat többféle fizikai talajféleségen.

8.5.4. Növényre ható mikroorganizmusok: kultúránként(szakmailag indokolt esetben külön jogszabályban megha-tározott kultúracsoportonként) 2–4 szabadföldi vagyüvegházi vizsgálat.



– Fekál coliform szám meghatározása,– Fekál streptococcus szám meghatározása,– Salmonella sp. kimutatása,– Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

8.7. Géntechnológiával módosított szervezettõl mentes-ségrõl igazolás szükséges.

8.8. A készítményt a Szent István Egyetem KertészetiKar törzsgyûjteményében kell elhelyezni.

8.9. A mikroorganizmusokat legalább faj szerint kellmegnevezni.


9.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:– küllem: szín, szag, halmazállapot,– pH (10%-os vizes szuszpenzióban),– térfogattömeg,– szárazanyag-tartalom,– szervesanyag-tartalom,– vízben oldható összes sótartalom,– szemcseméret eloszlás,– N, P2O5, K2O.


9.3. Szerves szennyezõk vizsgálataAmennyiben a termesztõközeg elõállításához hulladé-

kot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen azalábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendel-hetõ:




9.5. Biológiai hatás vizsgálata: a csírázásgátló vizsgá-latban nem megfelelõnek bizonyult termékeknél kultúrán-ként legalább 2–4 biológiai vizsgálat.



– Fekál coliform szám meghatározása,– Fekál streptococcus szám meghatározása,– Salmonella sp. kimutatása,– Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.9.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat: 3 × 0,5 kg mintából.

(Csak az import tõzeget tartalmazó termesztõközegek ese-tében.)

9.7. Amennyiben a termesztõközeg elõállításához hul-ladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõ-en további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, alga-teszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.


10.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintá-ból:

– küllem: szín, szag, halmazállapot,– pH (szilárd növénykondicionáló készítményeknél

10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony növénykondici-onáló készítményeknél eredeti oldatban),

– sûrûség/térfogattömeg,– nedvességtartalom/szárazanyag-tartalom,– szemcseméret eloszlás,



– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O,CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),

– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldha-tóság stb.).



10.3. Szerves szennyezõk vizsgálataAmennyiben a növénykondicionáló készítmény elõállí-

tásához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõsé-gétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szüksé-ges, illetve elrendelhetõ:

– összes PAH tartalom (19 vegyület),– benz(a)pirén-tartalom,– ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),– összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118,


10.4. Biológiai hatékonyságot igazoló vizsgálatok: kü-lön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként

3–6 szabadföldi vagy zárt termesztõ berendezésben vég-zett vizsgálat szükséges.


10.5.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kgmintából:

– Fekál coliform szám meghatározása,– Fekál streptococcus szám meghatározása,– Salmonella sp. kimutatása,– Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

10.6. Amennyiben a növénykondicionáló készítményelõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladékminõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendel-hetõek.

11. EGYÉB ANYAGOK

Az anyag minõségétõl függõen az engedélyezõ hatóságesetenként adja meg a szükséges vizsgálatok körét.


3. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Minõségi elõírások a termésnövelõ anyagokra

1. MÛTRÁGYÁK

1.1. A hatóanyagokra vonatkozó elõírások

A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.

1.2. A toxikus elemekre vonatkozó elõírások

As Cd Co Cr Hg Ni Pb Se

tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag**

Foszfor mûtrágyák 10 * – 100 1 50 100 –

Kálium mûtrágyák 10 2 – 100 1 50 100 –

NPK mûtrágyák 10 * – 100 1 50 100 –

Mikroelem mûtrágyák 10 2 50 100 1 50 100 5

NPK + mikroelem mûtrágyák 10 * 50 100 1 50 100 5

Hulladékot is tartalmazó mûtrágyák 10 2 50 100 1 50 100 5

* A Cd tartalom legfeljebb 20 mg/P2O5 kg lehet (azaz 0,2 mg Cd/1% P2O5 hatóanyag).** 20% szárazanyag-tartalom alatt a határértékek mg/l dimenzióban értendõk.

1.3. Biztonságtechnikai okból megengedhetõ értékek

Ammónium-nitrát, illetve 80%-nál több ammónium-nitrátot tartalmazó mûtrágyáknál– porozitás: a mûtrágya olaj visszatartása az elsõ két 25–50 °C közötti termikus ciklus után < 4%,– éghetõ anyag tartalom szénben kifejezve: a 31,5%-nál nagyobb nitrogéntartalom esetén < 0,2%, 28,0–31,5% közöt-

ti nitrogén-tartalom esetén < 0,4%,– pH: 10%-os vizes oldatban > 4,5,– szemcseméret eloszlás: 0,5 mm alatt legfeljebb 3%, 1,0 mm alatt legfeljebb 5%,– klorid-tartalom: < 0,02%,


– Cu-tartalom < 10 mg/kg sz.a.,– robbanóképesség: minden egyes robbantás esetén valamennyi ólomhenger összenyomódása meghaladja az 5%-os

értéket.

1.4. Szerves szennyezõkre vonatkozó elõírások

– összes PAH tartalom (19 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.– ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40) < 100,0 mg/kg sz.a.– jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege) < 0,1 mg/kg sz.a.– összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve < 5,0 ng/kg sz. a. T.E.Q

1.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.


2.1. Hatóanyagokra vonatkozó elõírások

– pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,5–8,5– térfogattömeg (kg/dm3) legfeljebb 0,7– szárazanyag-tartalom (m/m%) legalább 40,0– szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 50,0– vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0– szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt legalább 100,0– N-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0– P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5– K2O tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5– Ca-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0– Mg-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5


As Cd Co Cr Cu Hg Ni Pb Se

tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag

Szerves trágyák 10 2 50 100 100 1 50 100 –

Hulladékot is tartalmazó szerves trágyák 10 2 50 100 100 1 50 100 5


– összes PAH tartalom (19 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.– ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40) < 100,0 mg/kg sz.a.– összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege) < 0,1 mg/kg sz.a.– összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve < 5,0 mg/kg sz.a. T.E.Q

2.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihetõ idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat,zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertõzõmakro- és mikroszervezeteket, mérgezõ, szennyezõ és radioaktív anyagokat.


2.6. Talajhigiénés mikrobiológiai elõírások

– Fekál coliform szám < 10 db/g vagy 10 db/ml– Fekál streptococcus szám < 10 db/g vagy 10 db/ml– Salmonella sp. 2 × 10 g vagy ml negatív– Humán parazita bélféreg peteszám 100 g vagy 100 ml negatív








Ásványi trágyák 10 2 50 100 100 1 50 100 –

Hulladékot is tartalmazó ásványi trágyák 10 2 50 100 100 1 50 100 5


3.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihetõ idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zár-lati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertõzõmakro- és mikroszervezeteket, mérgezõ, szennyezõ és radioaktív anyagokat.

4. KOMPOSZTOK


– pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,5–8,5– térfogattömeg (kg/dm3) legfeljebb 0,9– szárazanyag-tartalom (m/m%) legalább 50,0– szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 25,0– vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0– szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt legalább 100,0– N-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0– P2O5-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5– K2O-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5– Ca-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,2– Mg-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5




Komposztok 10 2 50 100 100 1 50 100 5


– összes PAH tartalom (19 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a.– benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a.– ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40) < 100,0 mg/kg sz.a.– összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege) < 0,1 mg/kg sz.a.– összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q





5. GILISZTAHUMUSZOK


– pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,5–8,5– térfogattömeg (kg/dm3) legfeljebb 1,0


– szárazanyag-tartalom (m/m%) legalább 60,0– szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 20,0– vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0– szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt legalább 100,0– N-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0– P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0– K2O tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,8– Ca-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 3,0– Mg-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0




Gilisztahumuszok 10 2 50 100 100 1 50 100 –

Hulladékot is tartalmazó gilisztahumuszok 10 2 50 100 100 1 50 100 5









Lúgos kémhatású talajjavító anyagokPuhamészkõ õrlemény– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 80,0– MgCO3 tartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 20,0– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 5,0– szemcseméret eloszlás

= 0,8 mm-es szitán átesõ rész legalább 45,0= 2,0 mm-es szitán átesõ rész legalább 95,0= 5,0 mm-es szitán átesõ rész legalább 100,0

Keménymészkõ õrlemény– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 90,0– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 5,0– szemcseméret eloszlás

= 0,25 mm-es szitán átesõ rész legalább 80,0= 1,0 mm-es szitán átesõ rész legalább 95,0

Lápi mész, tavi mész– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 50,0– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 40,0


Meszes lápföld– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 20,0– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 40,0Szikkasztott cukorgyári mésziszap– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 40,0– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 35,0Víztelenített cukorgyári mésziszap– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 50,0– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 25,0Alginit– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 30,0– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 40,0Dolomit– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 80,0– Ca-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 16,0– Mg-tartalom legalább 10,0– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 15,0– szemcseméret eloszlás

= 0,1 mm-es szitán átesõ rész legalább 20,0= 0,25 mm-es szitán átesõ rész legalább 80,0= 0,8 mm-es szitán átesõ rész legalább 100,0

Önporló dolomit– összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 80,0– Ca-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 16,0– Mg-tartalom legalább 10,0– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 15,0– szemcseméret eloszlás

= 0,1 mm-es szitán átesõ rész legalább 20,0= 0,25 mm-es szitán átesõ rész legalább 80,0= 1,0 mm-es szitán átesõ rész legalább 95,0= 2,0 mm-es szitán átesõ rész legalább 100,0

Savas hatású talajjavító anyagokGipszanhidrid (õrölt)– CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 50,0– szemcseméret eloszlás


Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor)– CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve (m/m%) sz.a. legalább 40,0– szemcseméret eloszlás


Lignitpor– S-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 7,5– szemcseméret eloszlás

= 2,5 mm-es szitán átesõ rész legalább 100,0

Szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagokTõzeg– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 55,0– szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 40,0Lápföld– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 55,0– szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 30,0Lignitpor– szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 50,0


Alginit– nedvességtartalom (m/m%) legfeljebb 40,0– szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 20,0




Talajjavító anyagok (mészkõ, dolomit, tõzegkivételével)

10 2 50 100 100 1 50 100 5

Tõzeg 25 2 50 100 100 1 50 100 5Hulladékot tartalmazó talajjavító anyagok 10 2 50 100 100 1 50 100 5



6.4. Szerves talajjavító anyagok talajhigiénés mikrobiológiai elõírásai


6.5. A hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.







Talajkondicionáló készítmények 10 2 50 100 100 1 50 100 –

Hulladékot is tartalmazó talajkondicionálókészítmények

10 2 50 100 100 1 50 100 5



7.4. A hatékonyság feleljen meg a gyártó által feltüntetett hatásnak.








Mikrobiológiai készítmények 10 2 50 100 100 1 50 100 –

Hulladékot is tartalmazó mikrobiológiai ké-szítmények

10 2 50 100 100 1 50 100 5

8.3. A mikrobiológiai minõsítés feleljen meg a gyártó által garantált értékeknek. Nem okozhat toxikus hatást a talajban.







– pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 5,0–7,5– térfogattömeg (kg/dm3) legfeljebb 0,8– szárazanyag-tartalom (m/m%) legalább 45,0– szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 12,0– vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 2,0– szemcseméret eloszlás 20,0 mm alatt legalább 100,0– N-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,3– P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,1– K2O tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,3




Tõzeget tartalmazó termesztõközeg 15 2 50 100 100 1 50 100 –

Tõzeget nem tartalmazó termesztõközeg 10 2 50 100 100 1 50 100 –

Hulladékot tartalmazó termesztõközegek 10 2 50 100 100 1 50 100 5














Növénykondicionáló készítmények 10 2 50 100 100 1 50 100 –

Hulladékot is tartalmazó növénykondicio-náló készítmények

10 2 50 100 100 1 50 100 5







A mûtrágyákra vonatkozó toleranciák

– A táblázatokban megadott toleranciák a tápanyag értékének a címkén, mûbizonylaton feltüntetett értéktõl valómegengedett eltérését jelentik.

– A toleranciák célja a gyártás, a mintavétel és az elemzés során jelentkezõ eltérések figyelembevétele.– Ha maximális érték nincs megadva, a tápanyagokat tekintve a feltüntetett érték túllépése – a mikroelemeket tartal-

mazó mûtrágyák kivételével – nem korlátozott.– A különbözõ nitrogénformák vagy a foszfor különbözõ oldhatósági formák esetében a feltüntetett tartalomra vonat-

kozó tolerancia az adott tápanyag összes tartalmának 0,1-e, de legfeljebb 2 tömegszázalék.

A. EGYSZERÛ MÛTRÁGYÁK

A/1. NITROGÉN MÛTRÁGYÁK

Mûtrágya típus Tolerancia (m/m%)

Kalcium-nitrát 0,4 N

Kalcium-magnézium-nitrát 0,4 N

Magnézium-nitrát 0,4 N

Nátrium-nitrát 0,4 N



Chilei salétrom 0,4 N

Kalcium-ciánamid 1,0 N

Nitrát tartalmú kalcium-ciánamid 1,0 N

Ammónium-szulfát 0,3 N

Ammónium-nitrát vagy kalcium-ammónium-nitrát– 32 tömegszázalék N tartalom alatt– 32 tömegszázalék N tartalom felett

0,8 N0,6 N

Ammónium-szulfát-nitrát 0,8 N

Magnézium-szulfo-nitrát 0,8 N

Magnézium-ammónium-nitrát 0,8 N

Karbamid 0,4 N

Krotonilidén-dikarbamid 0,5 N

Izobutilidén-dikarbamid 0,5 N

Karbamid-formaldehid 0,5 N

Krotonilidén-dikarbamid tartalmú nitrogén mûtrágya 0,5 N

Izobutilidén-dikarbamid tartalmú nitrogén mûtrágya 0,5 N

Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén mûtrágya 0,5 N

Ammónium-szulfát nitrifikáció gátlóval (diciándiamid) 0,5 N

Ammónium-szulfo-nitrát nitrifikáció gátlóval (diciándiamid) 0,5 N

Karbamid-ammónium-szulfát 0,5 N

A/2. FOSZFOR MÛTRÁGYÁK


Bázikus salak, Thomas foszfátok, Thomas salak– 2 tömegszázaléknyi határok között kifejezett feltüntetés esetén– Egyetlen számmal kifejezett feltüntetés esetén

–1,0 P2O5

Szuperfoszfát– Semleges ammónium-citrátban oldható– Vízoldható

0,8 P2O5

0,9 P2O5

Koncentrált szuperfoszfát– Semleges ammónium-citrátban oldható– Vízoldható

0,8 P2O5

0,9 P2O5

Tripleszuperfoszfát– Semleges ammónium-citrátban oldható– Vízoldható

0,8 P2O5

1,3 P2O5

Részlegesen feltárt foszfátérc– Ásványi savban oldható– Vízoldható

0,8 P2O5

0,9 P2O5

Dikalcium-foszfát– Lúgos ammónium-citrátban oldható 0,8 P2O5

Kalcinált foszfát– Lúgos ammónium-citrátban oldható 0,8 P2O5

Alumínium-kalcium-foszfát– Ásványi savban oldható– Lúgos ammónium-citrátban oldható

0,8 P2O5

0,8 P2O5

Õrölt lágy foszfátérc– Ásványi savban oldható– Hangyasavban oldható

0,8 P2O5

0,8 P2O5


A/3. KÁLIUM MÛTRÁGYÁK


Kainit 1,5 K2O

Dúsított kainit só 1,0 K2O

Kálium-klorid– 55 tömegszázalék K2O alatt– 55 tömegszázalék K2O felett

1,0 K2O0,5 K2O

Magnéziumsó tartalmú kálium-klorid 1,5 K2O

Kálium-szulfát 0,5 K2O

Magnéziumsó tartalmú kálium-szulfát 1,5 K2O

Kieserit kálium szulfáttal 1,0 K2O

Egyéb összetevõk– Magnézium

– Klór

0,9 MgOvagy 0,55 Mg

0,2 Cl

B. ÖSSZETETT MÛTRÁGYÁK


NPK mûtrágyák– Összes hatóanyagra vonatkoztatva– N-re vonatkoztatva– P2O5-re vonatkoztatva– K2O-ra vonatkoztatva

1,91,1 N

1,1 P2O5

1,1 K2O

NP mûtrágyák– Összes hatóanyagra vonatkoztatva– N-re vonatkoztatva– P2O5-re vonatkoztatva

1,51,1 N

1,1 P2O5

NK mûtrágyák– Összes hatóanyagra vonatkoztatva– N-re vonatkoztatva– K2O-ra vonatkoztatva

1,51,1 N

1,1 K2O

PK mûtrágyák– Összes hatóanyagra vonatkoztatva– P2O5-re vonatkoztatva– K2O-ra vonatkoztatva

1,51,1 P2O5

1,1 K2O

C. FOLYÉKONY MÛTRÁGYÁK

C/1. EGYSZERÛ FOLYÉKONY MÛTRÁGYÁK


Nitrogén mûtrágya oldat 0,6

Ammónium-nitrát-karbamid mûtrágya oldat 0,6

Kalcium-nitrát oldat

Magnézium-nitrát oldat

Kalcium-nitrát szuszpenzió 0,4

Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén mûtrágya oldat 0,4

Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén mûtrágya szuszpenzió 0,4


C/2. ÖSSZETETT FOLYÉKONY MÛTRÁGYÁK


NPK mûtrágya oldat és mûtrágya szuszpenzió– Összes hatóanyagra vonatkoztatva– N-re vonatkoztatva– P2O5-re vonatkoztatva– K2O-ra vonatkoztatva

1,91,1 N

1,1 P2O5

1,1 K2O

NP mûtrágya oldat és mûtrágya szuszpenzió– Összes hatóanyagra vonatkoztatva– N-re vonatkoztatva– P2O5-re vonatkoztatva

1,51,1 N

1,1 P2O5

NK mûtrágya oldat és mûtrágya szuszpenzió– Összes hatóanyagra vonatkoztatva– N-re vonatkoztatva– K2O-ra vonatkoztatva

1,51,1 N

1,1 K2O

PK mûtrágya oldat és mûtrágya szuszpenzió– Összes hatóanyagra vonatkoztatva– P2O5-re vonatkoztatva– K2O-ra vonatkoztatva

1,51,1 P2O5

1,1 K2O

D. MEZOELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁK

A tolerancia a deklarált érték egynegyede, de legfeljebb 0,9%.Tápelem típus Tolerancia (m/m%)

Kalcium– Kalcium-oxid

0,64 Ca0,9 CaO

Magnézium– Magnézium-oxid

0,55 Mg0,9 MgO

Nátrium– Nátrium-oxid

0,67 Na0,9 Na2O

Kén– Kén-trioxid

0,36 S0,9 SO3

E. MIKROELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁK

Mikroelemtartalom (m/m%) Tolerancia (m/m%)

2 tömegszázalék felett ± 0,4

2 tömegszázalék alatt ± a feltüntetett tartalom20%-a

F. EGYÉB MÛTRÁGYÁK

Hatóanyagtartalom (m/m%) Tolerancia (m/m%)

2 tömegszázalék alatt ± a feltüntetett tartalom20%-a

2–10 tömegszázalék között ± 0,4

10 tömegszázalék felett ± 1,1



Az engedélyezett termésnövelõ anyag csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladóömlesztett áru kísérõ okmányán feltüntetendõ adatok

1. Az engedély száma és érvényesség ideje.2. A termésnövelõ anyag kereskedelmi neve (feltûnõ helyen, egyértelmûen, olvashatóan).3. A termésnövelõ anyag engedélyben meghatározott típusa.4. A gyártó neve, címe és statisztikai számjele.5. Az engedélyes neve, címe és statisztikai számjele.6. Az engedélyben elõírt tápanyag-tartalom és oldhatóság a 4. számú melléklet függelékében meghatározott módon.7. Felhasználási elõírás.8. Veszélyességi besorolás, veszély jelek, a kockázatokra (R) és a biztonságra (S) utaló mondatok, az alkalmazás so-

rán elõírt védõeszközök, elsõsegélynyújtási eljárás.9. Környezetvédelmi elõírások.10. Tûzveszélyességi osztályba sorolás.11. Tárolási elõírások.12. Gyártási idõ (év, hónap, nap), eltarthatóság.13. A termésnövelõ anyag – kérelmezõ által megadott – vámtarifaszáma hat számjegyig.14. Garantált nettó tömeg.15. Ha a termésnövelõ anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, a termék

UN száma és ADR/RID osztálya.16. Egyéb elõírások.


A tápelemek feltüntetésére vonatkozó elõírások

1. A csomagoláson, címkén, illetve a kísérõokmányon a tápelemeket vegyjellel és betûvel is, a táblázat szerinti elemiés oxidos formában kell feltüntetni. A táblázat tartalmazza az elemi és oxidos forma közötti átváltás vonatkozó szorzó-számait. A tápelemek sorrendje egyben a felsorolás kötelezõ sorrendjét is jelenti.

2. A szilárd mûtrágyák tápelem-tartalmát tömegszázalékban (m/m%), a folyékony mûtrágyákét vegyes százalékban(m/v%) kell feltüntetni. A makro- és mezoelemeket egész számokban, adott esetben egy tizedes helyig kell megadni.

3. Az oldhatóságot a mûtrágya tömegszázaléka szerint kell kifejezni. Amennyiben az elem teljes mértékben vízbenoldható, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell feltüntetni, ha a vízben oldható mennyiség eléri a teljes mennyiségegynegyedét, a teljes és vízben oldható mennyiséget egyidejûleg kell feltüntetni.

4. A csak mikroelemet tartalmazó mûtrágyánál a „mikroelem keverék” és az elemek nevét kell feltüntetni, ha a mikro-elemeket más mûtrágyához adagolják, akkor a mûtrágya típus meghatározását a „mikroelemek hozzáadásával” és az ele-mek nevének kell követnie.

5. Amikor a mikroelemek kelát vagy komplex formában vannak kötve, akkor a mikroelem nevének megadása után akelátja/komplexe pontosítást kell alkalmazni, és fel kell tüntetni a kelátképzõ vegyület nevét.

6. A mikroelemeket tartalmazó mûtrágyák csomagolásán, címkéjén, illetve a kísérõ okmányon fel kell tüntetni azalábbi szöveget is:

„Kizárólag tényleges szükség esetén alkalmazandó, a túladagolás kerülendõ!”


Tápelem neve Vegyjel Átszámítás

Makroelemek NitrogénFoszfor– Foszfor-pentoxidKálium– Kálium-oxid

NPP2O5

KK2O

P = P2O5 × 0,436

K = K2O × 0,830

Mezoelemek Kalcium– Kalcium-oxidMagnézium– Magnézium-oxidNátrium

Nátrium-oxidKén– Kén-trioxidKlór

CaCaOMgMgONaNa2OSSO3

Cl

Ca = CaO × 0,715

Mg = MgO × 0,6

Na = Na2O × 0,742

S = SO3 × 0,400

Mikroelemek BórKobaltRézVasMangánMolibdénCink

BCoCuFeMnMoZn


Kísérleti felhasználás iránti kérelem

1. Kérelmezõ neve és címe

2. Kísérleti készítmény

a) kereskedelmi neve,b) termésnövelõ anyag típusa az 1. számú melléklet függeléke szerint,c) gyártó neve, címe és statisztikai számjele,d) összetétele, hatóanyagok, alapanyagok, szennyezõ anyagok megnevezése és részaránya,e) a gyártó által szavatolt minõségi jellemzõk,f) a gyártó által megadott felhasználási lehetõségek és alkalmazási dózisok,g) tûzveszélyességi osztályba sorolás,h) a gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági feltételek.

3. Kísérlet

a) helyszíne (megye, helység, gazdaság, földhasználó),b) az összes kísérleti terület nagysága ha-ban kifejezve,c) kísérleti növény (faj, fajta, alany),d) kísérlet elrendezése (parcellaméret, kezelésszám, ismétlések száma),e) kezelések adatai (dózis, koncentráció, fenofázis, kezelés módja, felhasznált vízmennyiség),f) értékelési szempontok.



rendelete

az „EK-mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágyákforgalomba hozataláról és ellenõrzésérõl

A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény(a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (3) bekezdésének b) pontjá-ban foglalt felhatalmazás alapján – az egészségügyi mi-niszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi minisz-terrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. §

(1) A mûtrágyákról szóló, 2003. október 13-i2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(a továbbiakban: 2003/2003/EK rendelet) 27. cikke sze-rinti vizsgálati eredményt a Növény- és Talajvédelmi Köz-ponti Szolgálathoz (a továbbiakban: Központi Szolgálat)kell benyújtani.

(2) Amennyiben egy, a termésnövelõ anyagok engedé-lyezésére vonatkozó külön jogszabály szerinti forgalombahozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezõ mûtrágyamegfelel az „EK-mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágyákra(a továbbiakban: EK-mûtrágya) vonatkozó elõírásoknak,és az engedélyes a mûtrágyát EK-mûtrágyaként kívánjaforgalomba hozni, a forgalmazás megkezdése elõtt ezt bekell jelentenie a Központi Szolgálatnak. A bejelentés be-nyújtásától számított 30 napon belül a Központi Szolgálata forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt vissza-vonja.

(3) A csomagoláson, címkén, illetve ömlesztett áru kísé-rõ okmányán a mûtrágya tápelemeit a melléklet szerintielemi és oxidos formában is fel kell tüntetni.

2. §

(1) Az EK-mûtrágyák hatósági ellenõrzését a megyei(fõvárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiak-ban: Szolgálat) végzi, melynek során vizsgálja

a) a 2003/2003/EK rendelet szerinti gyártónál (a továb-biakban: gyártó)

1. a 2003/2003/EK rendelet szerinti nyilvántartást,2. a Tv. szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését,b) a forgalmazónál és a felhasználónál

1. az „EK-mûtrágya” jelölés jogosultságát a2003/2003/EK rendelet I. melléklete alapján,

2. a 2003/2003/EK rendelet címkézésre vonatkozóelõírásait,

3. a 2003/2003/EK rendelet csomagolásra vonat-kozó elõírásait,

c) a gyártónál, a kiszerelõnél, a forgalmazónál és a fel-használónál a 2003/2003/EK rendelet szerinti típusokravonatkozó minõségi elõírások teljesülését.

(2) A Szolgálat az (1) bekezdés c) pontjában meghatáro-zott ellenõrzése során laboratóriumi vizsgálathoz térítés-mentesen mintát vehet. A mintavételt a 2003/2003/EKrendelet IV. mellékletében leírtak alapján kell elvégezni.A mintavétel helyén ellenmintát kell hagyni.

(3) A hatósági ellenõrzéshez szükséges vizsgálatokat a2003/2003/EK rendelet III. és IV. mellékletében leírt mód-szerekkel és az azokra akkreditált, az Európai Bizottságnálbejelentett és az Európai Bizottság által közzétett laborató-riumok végezhetik.

3. §

(1) Amennyiben a címkén, illetve kísérõ okmányon fel-tüntetett adatok szerint az ellenõrzött mûtrágya nem elégítiki az „EK-mûtrágya” jelölés használatára vonatkozó elõ-írásokat, a készítményre a termésnövelõ anyagok engedé-lyezésérõl szóló külön jogszabály elõírásait kell alkal-mazni.

(2) Amennyiben a csomagolás, címke, illetve kísérõ ok-mány nem felel meg a 2003/2003/EK rendelet elõírásai-nak, a Szolgálat a készítmény adott tételére a kijavításigforgalomba hozatali és felhasználási tilalmat rendel el.

(3) Az EK-mûtrágya hatóanyag tartalmát hatósági el-lenõrzés keretében a Szolgálat vizsgálja. Amennyiben avizsgált EK-mûtrágya hatóanyag tartalma eltér a gyártó ál-tal deklarált értéktõl, de besorolható a 2003/2003/EK ren-delet szerint valamely EK-mûtrágya típusba, a Szolgálatkötelezi a gyártót vagy a forgalmazót a Szolgálat általmegállapított hatóanyag tartalom feltüntetésére. A Szolgá-lat a megállapított hatóanyag tartalom feltüntetéséig forga-lomba hozatali és felhasználási tilalmat rendel el.

(4) Amennyiben a vizsgált EK-mûtrágya hatóanyag tar-talma eltér a gyártó által deklarált értéktõl, és nem felelmeg valamely EK-mûtrágya típusnak, a termésnövelõanyagok engedélyezésérõl szóló külön jogszabály elõírá-sait kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a magas nitrogén tartalmú ammóni-um-nitrát EK-mûtrágya hatósági ellenõrzés keretében vég-zett robbanóképesség vizsgálata során nem felel meg azelõírásoknak, a tétel kezelésére a veszélyes hulladékra vo-natkozó külön jogszabályt kell alkalmazni.

4. §

A 2003/2003/EK rendelet 15. cikke szerinti védzáradékintézkedések meghozatala, valamint az azzal kapcsolatosértesítési kötelezettség teljesítése a Földmûvelésügyi ésVidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik.


5. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

(2) Az 1. § (3) bekezdése a rendelet kihirdetését követõnegyedik hónap elsõ napján lép hatályba. Az 1. § (3) be-kezdésének meg nem felelõ, az 1. § (3) bekezdésének ha-tálybalépését megelõzõen gyártott EK-mûtrágya a készletkimerüléséig forgalomba hozható.



Mellékleta 37/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

A tápelemek feltüntetésére vonatkozó elõírások

Tápelem neve Vegyjel Átszámítás

Makro-elemek

NitrogénFoszfor– Foszfor-pentoxidKálium– Kálium-oxid

NPP2O5

KK2O

P = P2O5 × 0,436

K = K2O × 0,830

Mezo-elemek

Kalcium– Kalcium-oxidMagnézium– Magnézium-oxidNátrium– Nátrium-oxidKén– Kén-trioxidKlór

CaCaOMgMgONaNa2OSSO3

Cl

Ca = CaO × 0,715

Mg = MgO × 0,6

Na = Na2O × 0,742

S = SO3 × 0,400

Mikro-elemek

BórKobaltRézVasMangánMolibdénCink

BCoCuFeMnMoZn


rendelete

a lakások és helyiségek bérletére, valamint azelidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló

1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásárólrendelkezõ 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet

módosításáról

A 2005. évi CXXXII. törvénnyel módosított, lakások éshelyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonat-kozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tör-

vény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapjána következõket rendelem el:

1. §

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidege-nítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. éviLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) végrehajtásátszolgáló 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiak-ban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:

„(1) A költségvetési szerv rendelkezése alatt álló lakás,a költségvetési szervvel köztisztviselõi, közalkalmazottijogviszonyban és munkaviszonyban, valamint más címenfoglalkoztatási jogviszonyban (a továbbiakban együtt:szolgálati jogviszonyban) álló személy részére adható bér-be, ha a munkahelyével azonos településen, maga vagy há-zastársa és velük együtt élõ kiskorú gyermeke (vér szerin-ti, örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermek, a további-akban együtt: gyermek) önálló lakással nem rendelkezik.”

2. §

Az R. 3. §-a a következõ (3)–(6) bekezdésekkel egészülki:

„(3) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a la-kás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kap-csolatos költségek a bérlõt, azok pótlásával, cseréjévelkapcsolatos költségek pedig a bérbeadót terhelik. Az épü-let felújítása, illetõleg a vezetékrendszer meghibásodásamiatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzésérõl abérbeadó köteles gondoskodni.

(4) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerzõdésfennállása alatt a bérlõ köteles életvitelszerûen a lakásbanlakni. Ezen feltételt a szerzõdésnek is tartalmaznia kellazzal a kikötéssel, hogy a bérlõ a lakásból történõ két hó-napot meghaladó távollétét és annak idõtartamát kötelesírásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlõ által beje-lentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megvál-tozása, tanulmányok folytatása miatt történõ – távollétealatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehetfelmondani a szerzõdést abban az esetben sem, ha a bérlõ abejelentést menthetõ okból mulasztotta el, és a változásról,valamint a mulasztás okáról a bérbeadót annak felhívására8 napon belül írásban tájékoztatja.

(5) A bérbeadó a rendeltetésszerû használatot, valaminta szerzõdésben foglalt kötelezettségek teljesítését éventelegalább egyszer vagy a szerzõdésben meghatározottakszerint évente több alkalommal – a bérlõ szükségtelen há-borítása nélkül – ellenõrzi. A bérlõ arra alkalmas idõben alakásba történõ bejutást biztosítani, és az ellenõrzést tûrniköteles; ez a rendelkezés megfelelõen irányadó a rendkí-vüli káresemény, illetõleg a veszélyhelyzet fennállásamiatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésénekbiztosítása esetén.


(6) Ha a lakásban, lakberendezésekben, továbbá az épü-letben, az épület központi berendezéseiben a bérlõ vagyvele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletke-zik, a bérbeadó a bérlõtõl a hiba kijavítását vagy a kár meg-térítését követelheti.”

3. §

Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:

„(1) A bérlõ a lakásba – a költségvetési szerv bérlõkivá-lasztási jogával érintett önkormányzati lakást kivéve – másszemélyt, a kiskorú gyermekén, valamint a befogadottgyermekének az együttlakás ideje alatt született gyerme-kén kívül csak a bérbeadó elõzetes írásbeli hozzájárulásá-val fogadhat be.”

4. §

Az R. 7. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:„(8) Ha a szerzõdés megkötésekor a lakás szolgálati, il-

letõleg olyan bérlakásnak minõsült, amelyre a szerzõdésthatározott idõre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték, alakással rendelkezõ szervnek az Lt.-ben elõírtaknak meg-felelõ cserelakást kell felajánlania

a) annak a bérlõnek, akinek a szerzõdése – az Lt. ha-tálybalépését megelõzõen vagy azt követõen – nem nekifelróható okból szûnt, illetõleg szûnik meg, továbbá

b) a lakás bérlõjének halálakor a vele együtt lakó há-zastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke,továbbá a szülõje részére.”

5. §

Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõrendelkezés lép:

„(1) A lakbér mértékét a lakás alapvetõ jellemzõi, ígykülönösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minõsé-ge, a településen, illetõleg a lakóépületen belüli fekvése, alakóépület állapota, valamint az Lt. 10. §-a rendelkezései-nek megfelelõen a melléklet I/1. pontja alapján kell meg-határozni.”

6. §


„(2) A jogcím nélküli használat kezdetétõl számított kéthónap elteltével – ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhe-lyezésre nem tarthat igényt – a lakáshasználati díj a lakbérösszegének kétszeresére, újabb három hónap elteltével aháromszorosára növekszik.”

7. §

(1) Az R. 14. §-ának (1)–(2) bekezdései helyébe a kö-vetkezõ rendelkezések lépnek:

„(1) Az elidegeníthetõ lakásra elõvásárlási jog illetimeg:

a) a bérlõt,b) a bérlõtársakat (egyenlõ arányban),c) a társbérlõt az általa kizárólagosan használt lakóte-

rület arányában,d) az a)–c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok

egyenes-ágbeli rokonát, valamint örökbefogadott gyer-mekét.

(2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az(1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelem-be venni.”

(2) Az R. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõrendelkezés lép:

„(4) Annak a bérlõnek a lakását, aki nyugdíjas vagy akülön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerû rend-szeres szociális ellátásban részesül, és az elõvásárlási jo-gával nem él, a szerzõdésének fennállásáig harmadik sze-mély részére csak a bérlõ írásbeli hozzájárulásával lehetelidegeníteni.”

8. §


„(1) Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elõvásár-lásra jogosult vásárolja meg, a vételár az Lt. 52. §-ának(1)–(2) bekezdései figyelembevételével megállapított,üres és beköltözhetõ lakás (a továbbiakban: üres lakás)forgalmi értékének hetvenöt százaléka.”

9. §


„(2) Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elõvásár-lásra jogosult vásárolja meg, a szerzõdés megkötésekor avételár húsz százalékát egy összegben köteles megfizetni.A fennmaradó vételár megfizetésére a jogosultat – kérel-mére – havonkénti egyenlõ összegû, tizenöt évi részletfi-zetési kedvezmény illeti meg.”


„(4) Ha a vevõ az adásvételi szerzõdés megkötésekor avételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összegeután huszonöt százalék árengedmény illeti meg. Az áren-gedménnyel történõ elidegenítés esetén a költségvetési


szerv javára az engedmény megadásától számított öt évigelidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan- nyilván-tartásba bejegyeztetni.”

10. §

Az R. mellékletének I. 1. pontja helyébe az e rendeletmelléklete lép.

11. §

E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba,ezzel egyidejûleg hatályát veszti az R. 10. § (2) bekezdése.



Mellékleta 38/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

„1. A fizetendõ lakbér alapját a lakás hasznos alapterü-lete és komfortfokozata figyelembevételével kell kiszámí-tani:

a) összkomfortos lakás esetén 180 Ft/m2,b) komfortos lakás esetén 150 Ft/m2,c) félkomfortos lakás esetén 100 Ft/m2,d) komfort nélküli lakás esetén 80 Ft/m2.”

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,valamint a pénzügyminiszter39/2006. (V. 19.) FVM–PM

együttes rendelete

a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásáhoznyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének

rendjérõl és feltételeirõl

A fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi ésa mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény30. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapjána következõket rendeljük el:

1. §

(1) A települési önkormányzat által létesített mezei õr-szolgálat, valamint a hegyközség által létrehozott hegyõr-

ség (a továbbiakban együtt: õrszolgálat) megalakulási,fenntartási és mûködési költségeinek megtérítésére azEurópai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatá-sok, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõlnyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatás-körben nyújtott agrártámogatások igénybevételének álta-lános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet1. §-ának (2) bekezdésében és 1. számú mellékletének7. j) pontjában foglalt jogcím alapján a 2. § (1) bekezdésé-ben meghatározott mértékig állami hozzájárulás (a továb-biakban: hozzájárulás) igényelhetõ.

(2) A hozzájárulást az a települési önkormányzat vagyhegyközség (a továbbiakban együtt: önkormányzat) igé-nyelheti, amelynek az õrszolgálatát a megyei földmûvelés-ügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) nyilvántartásba vet-te. A nyilvántartásba vételhez az önkormányzatnak csatol-nia kell az õrzött terület nagyságát, a földrészletek helyraj-zi számát és az õrszolgálat létszámát igazoló iratokat, vala-mint a mezõõrök és hegyõrök szolgálati viszonyáról szóló29/1998. (IV. 30.) FM rendelet 1. és 3–6. számú mellékle-teiben foglalt okiratokat.

2. §

(1) Az önkormányzat az újonnan létrehozott õrszolgálatmegalakítási költségeinek 50%-át, de – mezõõrönként éshegyõrönként – legfeljebb háromszázezer forintnak amegtérítését, a létrehozást követõ kilencven napon belüligényelheti. Az önkormányzat az õrszolgálat fenntartásá-val és mûködésével kapcsolatban felmerülõ költségek– személyi és dologi kiadások – 50%-ának, de legfeljebbötvenezer forint/hó/fõ megtérítését negyedévente utólag,illetve az újonnan megalakított õrszolgálat esetében ne-gyedévente, a létrehozást követõ negyedévtõl kérelmezhe-ti. A költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett ki-adások lehetnek csak a kérelmezés alapbizonylatai.

(2) Az õrszolgálat megalakulása, fenntartása és mûkö-dése során felmerült költségeket igazoló számlákat az ön-kormányzatnak a számla kiállítási évét követõ öt évig megkell õriznie és azokról kimutatást kell készítenie.

3. §

(1) Az önkormányzat a hozzájárulást a hivatalnál e ren-delet 1. és 2. számú mellékletei szerinti tartalommal kérel-mezheti. A hivatal megvizsgálja az igényjogosultságot ésennek alapján az e rendelet 3. számú melléklete szerintiigazolást állít ki az önkormányzat részére.

(2) A hivatal intézkedése ellen az önkormányzat annakkézhezvételét követõ tizenöt napon belül kifogást emelhet,


amely a beérkezett kifogást nyolc napon belül továbbítja aFöldmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a to-vábbiakban: minisztérium) részére.

(3) A minisztérium a kifogást harminc napon belül elbí-rálja és az igényjogosultság megléte esetén intézkedik ahozzájárulás kifizetésérõl az illetékes adóhatóság felé, il-letve az igényjogosultság hiánya esetén elutasítja a kifo-gást. A minisztérium az intézkedésekrõl egyidejûleg érte-síti a hivatalt.

(4) A hivatal a hozzájárulásokról nyilvántartást vezet. Ahozzájárulás igénybevételére, elszámolására, visszafizeté-sére egyebekben az adózás rendjérõl szóló 2003. éviXCII. törvény szabályait kell alkalmazni.

4. §

(1) A hozzájárulás összegének rendeltetési céltól eltérõfelhasználása – a hozzájárulás teljes vagy annak teljesít-ményarányos része vonatkozásában – jogosulatlanuligénybe vett hozzájárulásnak minõsül, és azt a kérelem be-nyújtásakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mér-tékének megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni.

(2) A hozzájárulás felhasználását a hivatal ellenõrzi, ésa visszafizetési kötelezettséget megállapító jogerõs hatá-rozat egy példányának megküldésével kezdeményezi az il-letékes adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett hozzá-járulás visszafizettetését.

5. §

A mezõõri és hegyõri tanfolyam és vizsga szervezésé-vel, az õrszolgálat nyilvántartásával, támogatási igényekigazolásával és ellenõrzésével kapcsolatban felmerült, ahivatal által igazolt dologi és személyi költségek alapján a

minisztérium a Földmûvelésügyi Költségvetési Iroda ré-szére kiállítja az e rendelet 3. számú melléklete szerintiigazolást.

6. §

(1) Az ebben a rendeletben meghatározott hozzájárulásaz e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolás alapján,legfeljebb a 2. § (1) bekezdésében feltüntetett összegigigényelhetõ az i l le tékes adóhatóságtól a10032000-01905609 számú APEH Agrártermelés költsé-geit csökkentõ támogatás lebonyolítási folyósítási számlá-ról.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulást az(1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

7. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon léphatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2006. január 1-jétõlkell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a mezei õr-szolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó2005. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõlés feltételeirõl szóló 114/2005. (XII. 14.) FVM–PM együt-tes rendelet hatályát veszti.


Gráf József s. k., Dr. Veres János s. k.,földmûvelésügyi pénzügyminiszter

és vidékfejlesztési miniszter


1. számú melléklet a 39/2006. (V. 19.) FVM–PM együttes rendelethez

Kérelem a mezei õrszolgálat és hegyõrség megalakulásához nyújtott támogatás igényléséhez

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGYEI FÖLDMÛVELÉSÜGYI HIVATALA

Az állami hozzájárulási igényünk igazolására a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó államihozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl szóló 39/2006. (V. 19.) FVM–PM együttes rendelet alapjánmegküldöm a nyilvántartásba vett mûködési területû mezei õrszolgálat megalakításának költségeirõl készült kimutatást.

A költségek részletezése:

Bizonylat száma: Összeg (Ft):.......................................................... ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... ...............................................................Összesen: ...............................................................

Kijelentem, hogy a mezei õrszolgálat a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatrólszóló 1997. évi CLIX. törvényben és a mezõõrök és hegyõrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rende-letben elõírt valamennyi eszközzel rendelkezik.

Ezek alapján kérem, hogy az önkormányzat részére a hatályos jogszabályok szerint .................... Ft összegû támoga-tás igénybevételéhez szükséges igazolást állítsa ki.

................................................, 200... .......... hó ..... nap

........................................................önkormányzat jegyzõje/hegybíró

2. számú melléklet a 39/2006. (V. 19.) FVM–PM együttes rendelethez

Kérelem a mezei õrszolgálat és a hegyõrség mûködéséhez nyújtott támogatás igényléséhez

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGYEI FÖLDMÛVELÉSÜGYI HIVATALA

Igazolom, hogy 200... ................................................ hó ..... naptól 200... ............................................ hó ..... napigaz ................................................ önkormányzat területén a mezei õrszolgálat ............ fõvel mûködött.

A mûködési költségek az alábbiak voltak:– dologi kiadások

Számlaszám: Összeg (Ft):.......................................................... .......................................................................................................................... ........................................................................................................................... .................................................................Összesen: .................................................................

– személyi kiadásokmunkabér: .................................................................járulék: .................................................................Összesen: .................................................................

Mindösszesen: .................................................................


Ezek alapján kérem, hogy az önkormányzat részére a hatályos jogszabályok szerint ........................ Ft összegû támo-gatás igénybevételéhez szükséges igazolást állítsa ki.

................................................, 200... .......... hó ..... nap

...........................................................önkormányzat jegyzõje/hegybíró

3. számú melléklet a 39/2006 (V. 19.) FVM–PM együttes rendelethez

Kiállító: ...............................................................................................................................................................................Szerzõdésszám: ...................................................................................................................................................................Engedélyszám: ....................................................................................................................................................................

IGAZOLÁSköltségvetési támogatás állami adóhatóságtól történõ igénybevételéhez

Név: ....................................................................................................................................................................................Cím: ....................................................................................................................................................................................Adószám: ...........................................................................................................................................................................Adóazonosító jel: ...............................................................................................................................................................Bankszámlaszám: ...............................................................................................................................................................Gazdálkodási forma: ..........................................................................................................................................................

Igazolom, hogy a 200.... évi nemzeti hatáskörben nyújtott támogatások igénybevételének feltételeirõlszóló ................. FVM rendelet ..... §-a alapján ..................................................................................................... jog-címre kötött ......./200.... számú szerzõdés/engedély szerint ....................... Ft támogatási összegrõl szóló, vállalt kötele-zettségeinek eleget/részben eleget tett, és ez alapján fent nevezett részére elõleg/részelszámolás/végelszámoláscímén ................................................ Ft, azaz ................................................................... forint átutalása teljesíthetõ.

................................................, 200... .......... hó ..... nap

P. H.

................................................kiállító szerv vezetõje

Ellenjegyezte:

................................................gazdasági vezetõ


Köz le mé nyek

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal32/2006. (IV. 28.) MVH

köz le ményeaz EU kör nye zet vé del mi, ál lat jó lé ti és -hi gi é ni ai elõ írá sa i nak való meg fe le lés hez nyúj tott tá mo ga tás ke re té ben

vál lalt be ru há zá sok be fe je zé sé re ren del ke zés re álló ha tár idõ meg ál la pí tá sá ról

Az Eu ró pai Unió kör nye zet vé del mi, ál lat jó lé ti és -hi gi é ni ai elõ írá sa i nak való meg fe le lés hez nyúj tott tá mo ga tás ki fi ze -té sé nek igény lé sé vel kap cso lat ban az aláb bi ak ról tájékoztatjuk ügyfeleinket.

I. A be ru há zá sok be fe je zé sé re meg ál la pí tott meg hosszab bí tott ha tár idõ

A 139/2004. (IX. 24.) FVM ren de let 17. § (2) be kez dés a) pont ja alap ján a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal(to váb bi ak ban: MVH) ál la pít ja meg a ha tár idõt a 2005. évre vál lalt be ru há zá sok meg va ló sí tá sá ra azon ügy fe lek szá má ra, akik va la mely, 2005. évre vál lalt, és az MVH ál tal ha tá ro zat ban jó vá ha gyott be ru há zás tí pust 2006. áp ri lis 30-ig het ven öt szá za lé kot meg ha la dó an, de nem száz szá za lék ban va ló sít ják meg.

Az MVH ál tal a 139/2004. (IX. 24.) FVM ren de let 17. § (2) be kez dés a) pont ja alap ján meg hosszab bí tott ha tár idõ a2005. évre vál lalt be ru há zá sok be fe je zé sé re:

2006. jú li us 31.

II. A ha tár idõ meg hosszab bí tá sá ra vo nat ko zó igény be je len té se

A ha tár idõ mó do sí tá sá ra vo nat ko zó igényt a ki fi ze té si ké re lem ben kell je lez ni, ame lyet a 126/2005. (XII. 2.) MVHköz le mény ben fog lal tak nak meg fe le lõ en 2006. áp ri lis 30-ig kell be nyúj ta ni az MVH te rü le ti leg illetékes kirendeltsé -gére.

Ki fi ze té si ké re lem be nyúj tá sá ra ab ban az eset ben is szük ség van, ha egyes be ru há zá sok meg va ló sí tá sá ra nem, vagycsak rész ben ke rült sor 2006. április 30-ig.

Ki fi ze té si ké re lem hi á nyá ban a ké rel me zõ tá mo ga tás ra való jo go sult sá ga meg szû nik.

III. A ki fi ze té si ké re lem ha tár idõn túl tör té nõ be nyúj tá sá hoz kap cso ló dó szank ci ók és men tes sé gek

A 2419/2001/EK bi zott sá gi ren de let 13. §-a – 131/2004. (IX. 11.) FVM ren de let 9. §-a – alap ján a ki fi ze té si ké re lemké se del mes be nyúj tá sa ese tén min den egyes ké se del mes mun ka nap után 1% le vo nás ra ke rül ab ból az összeg bõl, amely re a ha tár idõ ig be nyúj tott ké rel me alap ján jo go sult lett vol na az ügy fél. A szank ció al kal ma zá sá ra 2006. má jus 3-tól ke rülsor, így a 2006. má jus 2-án pos tá ra adott kérelmek szankció nélkül elfogadásra kerülnek.

Amennyi ben a ké se de lem meg ha lad ja a 25 nap tá ri na pot, azaz a ki fi ze té si ké re lem 2006. má jus 28. után ke rül pos tá -zás ra, a ké re lem el uta sí tás ra ke rül.

Azon ügy fe lek, akik 2006. áp ri lis 30-ig a vál lalt be ru há zá sok (vagy egy adott be ru há zás) meg va ló sí tá sát leg alább het -ven öt szá za lék ban nem tel je sí tet ték, a 139/2004. (IX. 24.) FVM ren de let 9. § (5) be kez dé se ér tel mé ben az adott be ru há -zás tí pust szank ció nél kül át üte mez he tik a kö vet ke zõ évre. Erre ab ban az eset ben van le he tõ ség, ha a 2005. évre vál laltbe ru há zás tí pu sok kö zül leg alább egy be ru há zás tí pus meg va ló sí tás ra ke rül leg ké sõbb a meg hosszab bí tott ha tár idõ ig.

Azon ügy fe lek, akik raj tuk kí vül ál ló, el há rít ha tat lan kül sõ okok (a 109/2004. (VI. 9.) FVM ren de let 2. és 3. §-banmeg ha tá ro zott, vis ma i or vagy rend kí vü li kö rül mé nyek) mi att nem ké pe sek tel je sí te ni a vál lalt be ru há zá sok (vagy egyadott be ru há zás) meg va ló sí tá sát 2006. áp ri lis 30-ig het ven öt szá za lé kot, va la mint 2006. jú li us 31-ig száz szá za lé kot el -érõ mér ték ben, és nem kí ván ják át üte mez ni az adott be ru há zás tí pust a kö vet ke zõ évre, ki fi ze té si ké rel mük kel együtt visma i or be je len tést te het nek. A vis ma i or ké re lem be nyúj tá sá ra 2006. má jus 28-áig van le he tõ ség.

A vis ma i or be je len tést az MVH a ki fi ze té si ké re lem mel lék le te ként fogadja el.


IV. Kap cso ló dó jog sza bá lyok és köz le mé nyek

– a Ta nács 1999. má jus 17-ei 1257/1999/EK ren de le te az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap ból(EMO GA) nyúj tan dó vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok ról, va la mint egyes ren de le tek mó do sí tá sá ról illetve hatályon kívülhelyezésérõl;

– a Ta nács 2003. szep tem ber 29-ei 1783/2003/EK ren de le te az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap -ból (EMO GA) nyúj tan dó vi dék fej lesz té si tá mo ga tás ról szó ló 1257/1999/EK rendelet módosításáról;

– a Bi zott ság 2004. áp ri lis 29-ei 817/2004/EK ren de le te az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap ból(EMO GA) nyúj tan dó vi dék fej lesz té si tá mo ga tás ról szó ló 1257/1999/EK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá ra vo nat ko zó rész -le tes szabályok megállapításáról;

– a Bi zott ság 2001. de cem ber 11-ei 2419/2001/EK ren de le te a 3508/92/EGK ta ná csi ren de let tel az egyes kö zös sé gi tá -mo ga tá si in téz ke dé sek re vo nat ko zó an lét re ho zott egy sé ges igaz ga tá si és el len õr zé si rend szer rész le tes al kal ma zá si sza -bá lya i nak megállapításáról;

– a me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i -rõl és az ez zel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szó ló 2003. évi LXXIII. törvény;

– az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer -ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vételrõl szóló141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let;

– a vi zek me zõ gaz da sá gi ere de tû nit rát szennye zés sel szem be ni vé del mé rõl szó ló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet; – a Nem ze ti Vi dék fej lesz té si Terv alap ján a köz pon ti költ ség ve tés, va la mint az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós

és Ga ran cia Alap Ga ran cia Rész le ge társfi nan szí ro zá sá ban meg va ló su ló tá mo ga tá sok igény be vé te lé nek ál ta lá nos sza bá -lya i ról szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet;

– a Nem ze ti Vi dék fej lesz té si Terv alap ján a köz pon ti költ ség ve tés, va la mint az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ósés Ga ran cia Alap Ga ran cia Rész le ge társ fi nan szí ro zá sá ban meg va ló su ló, az Eu ró pai Unió kör nye zet vé del mi, állat -jóléti és -hi gi é ni ai elõ írá sa i nak való meg fe le lés hez nyúj tott tá mo ga tás igény be vé te lé nek részletes szabályairól szóló139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet;

– az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap Ga ran cia Rész le gé bõl fi nan szí ro zott egyes tá mo ga tá sokte kin te té ben a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal egyes vég re haj tá si in téz ke dé se i rõl és tá jé koz ta tá si feladatairól szóló 44/2004. (IV. 9.) FVM rendelet;

– a me zõ gaz da sá gi ha szon ál la tok tar tá sá nak ál lat vé del mi sza bá lya i ról szó ló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet;– 126/2005. (XII. 2.) MVH köz le mény az EU kör nye zet vé del mi, ál lat jó lé ti és -hi gi é ni ai elõ írá sa i nak való meg fe le lés -

hez nyúj tott tá mo ga tás 2005–2006. évi ki fi ze té sé nek igénylésérõl.

To váb bi in for má ci ók a www.mvh.gov.hu, www.fvm.hu, www.eu ro pa.eu.int web ol da lak ról kér he tõ ek.

Bu da pest, 2006. áp ri lis 28.Mar git tai Mik lós s. k.,

el nök

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal34/2006. (V. 3.) MVH

köz le mé nyeaz in ter ven ci ós fel vá sár lás ra és ma gán tá ro lá si tá mo ga tás ra szánt tej ter mé kek gyár tó i nak

jó vá ha gyá sá ról

I. Az in ter ven ci ós jó vá ha gyás

Az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká já nak ha tá lya alá tar to zó tej- és tej ter mék pi a ci rend tar tás sza bá lyai ér tel mé benin ter ven ci ós in téz ke dés tár gya ki zá ró lag olyan üzem ben gyár tott vaj, il let ve so vány tej por le het, amely üze met az elõ ál lí -tó tag ál lam il le té kes ki fi ze tõ ügy nök sé ge a Bi zott ság 2771/1999/EK, il let ve a Bi zott ság 214/2001/EK ren de le te alap jántej in ter ven ci ós jog cí mek re jó vá ha gyott. Ma gyar or szá gon a ki fi ze tõ ügy nök sé gi fel ada to kat a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék -


fej lesz té si Hi va tal (to váb bi ak ban: MVH) lát ja el. Ma gyar or szá gi elõ ál lí tás ese tén az üzem nek ren del kez nie kell to váb báaz Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szó ló141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let ben elõ írt re giszt rá ci ós szám mal.

II. Az in ter ven ci ós jó vá ha gyás fel té te lei

1. A jó vá ha gyás az 1. szá mú mel lék let sze rin ti for ma nyom tat vá nyon kér he tõ. A ké re lem be nyúj tá sá nak fel té te le, hogya ké rel me zõ rendelkezzen:

a) a 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let sze rin ti ügy fél-re giszt rá ci ós szám mal;b) az il le té kes Ál lat egész ség ügyi és Élel mi szer-el len õr zõ Ál lo más ál tal ki adott ér vé nyes mû kö dé si en ge déllyel;c) tej ter mé kek gyár tá sá ra vo nat ko zó ér vé nyes ál lat or vo si EU el len õr zé si szám mal.

2. A jó vá ha gyást min den olyan üzem ese té ben kü lön kell ké rel mez ni (te lep he lyen ként), amely részt kí ván ven ni in ter -ven ci ós fel vá sár lás ban, il let ve ma gán tá ro lá si támogatásban.

3. Jó vá ha gyás az aláb bi te vé keny sé gek re kér he tõ:a) vaj in ter ven ci ós fel vá sár lás;– Vaj in ter ven ci ós fel vá sár lás ese tén a jó vá ha gyást kérõ üzem vál lal ja, hogy:

i) olyan fo lya ma tos nyil ván tar tást ve zet, amely tar tal maz za a nyers anya gok ere de tét, az elõ ál lí tott vaj mennyi sé gét,a cso ma go lás mód ját és az in ter ven ci ós fel vá sár lás ra szánt min den egyes gyár tá si té tel azo no sí tó ját és ki lé pé sidá tu mát;

ii) vaj ter me lé sét alá ve ti az MVH ál tal vég zett hi va ta los szak mai el len õr zés nek;iii) két mun ka nap pal ko ráb ban tá jé koz tat ja az MVH-t az in ter ven ci ós ter me lé si szán dé ká ról,

b) vaj és tej szín ma gán tá ro lá si tá mo ga tás;– Vaj és tej szín ma gán tá ro lá si tá mo ga tás ese tén a jó vá ha gyást kérõ üzem vál lal ja, hogy:

i) fo lya ma tos, egy sé ges nyil ván tar tást ve zet a nyers anya gok ere de té rõl, az elõ ál lí tott vaj mennyi sé gé rõl, a cso ma go -lás mód já ról;

ii) alá ve ti ma gát az MVH ál tal vég zett hi va ta los szak mai el len õr zés nek;iii) tel je sí ti a 2771/1999/EK ren de let V. mel lékl eté ben em lí tett nem ze ti mi nõ sé gi osz tály ra vo nat ko zó kö ve tel mé -

nye ket, ame lyek meg egyez nek a 2771/1999/EK ren de let I. mel lék le té ben sze rep lõ elõ írá sok kal;iv) két mun ka nap pal ko ráb ban tá jé koz tat ja az MVH-t a ma gán tá ro lá si célú ter me lé si szán dé ká ról,

c) so vány tej por in ter ven ci ós fel vá sár lás;– So vány tej por in ter ven ci ós fel vá sár lás ese tén a jó vá ha gyást kérõ üzem vál lal ja, hogy:

i) fo lya ma tos, egy sé ges nyil ván tar tást ve zet a nyers anya gok ere de té rõl, az elõ ál lí tott so vány tej por, író és savómennyi sé gé rõl, va la mint min den egyes so vány tej por-, író- és sa vó té tel ér té ke sí tés re tör té nõ elõ ké szí té sé nek,azo no sí tá sá nak és ki szál lí tá sá nak dá tu má ról;

ii) so vány tej por-ter me lé sét alá ve ti az MVH ál tal vég zett hi va ta los szak mai el len õr zés nek;iii) a ter me lés meg kez dé se elõtt két mun ka nap pal ko ráb ban tá jé koz tat ja az MVH-t az in ter ven ci ós ter me lé si szán dé -

ká ról.

III. El le nõr zé sek

A jó vá ha gyá si ké re lem be ér ke zé sét kö ve tõen az MVH hely szí ni el lenõr zést vé gez a ké rel mezõ üzem nél, amely so ránmeg vizs gál ja az elõ írt nyil ván tar tá sok ve ze té sét, a szük sé ges en ge dé lyek meg lé tét, a mûsza ki fel sze relt sé get, va la mintla bo ra tó ri u mi minõ sé gi vizs gá lat céljából mintát vesz az üzem által elõ ál lí tott ter mékbõl.

Az MVH az in ter ven ci ós jó vá ha gyás sal ren del kezõ üzem ben az aláb bi, elõ re be nem je len tett hely szí ni el lenõr zé se ketvég zi:

a) 28 na pos gyár tá si idõ sza kon ként leg alább egy el len õr zés, amely so rán el len õriz he tõ az elõ írt nyil ván tar tá sok ve -ze té se és a szük sé ges en ge dé lyek meg lé te, va la mint a mû sza ki fel sze relt ség, to váb bá min ta vé tel vé gez he tõ az üzem ál -tal elõ ál lí tott ter mék bõl la bo ra tó ri u mi mi nõ sé gi vizs gá lat cél já ból;

b) 6 ha von ta leg alább egy el len õr zés, amely so rán el len õr zés re ke rül az elõ írt nyil ván tar tá sok ve ze té se és a szük sé -ges en ge dé lyek meg lé te.

Az MVH sa ját ha tás kör ben to váb bi hely szí ni el lenõr zé se ket ren del het el.


IV. Jog kö vet kez mé nyek

Amennyi ben a jó vá ha gyá si ké re lem be ér ke zé sét kö ve tõ hely szí ni el len õr zés so rán be bi zo nyo so dik, hogy a ké rel me zõüzem nem vagy nem meg fe le lõ en tel je sí ti az elõ írt nyil ván tar tá sok ve ze té sét, nem ren del ke zik a szük sé ges en ge dé lyek -kel, il let ve meg fe le lõ mû sza ki fel sze relt ség gel, a jó vá ha gyá si kérelem elutasításra kerül.

Amennyi ben a hely szí ni el len õr zés so rán az MVH hely szí ni el len õre hi á nyos sá got nem tár fel, azon ban az elõ ál lí tottter mék bõl vett min ta nem fe lel meg az elõ írt mi nõ sé gi kö ve tel mé nyek nek, az MVH a mi nõ sé gi hi bá ról ér te sí ti az üze metés 10 mun ka na pon be lül is mé telt el len õr zést vé gez.

a) amennyi ben a 10 mun ka na pon be lül le foly ta tott is mé telt el len õr zés so rán az MVH hely szí ni el len õre hi á nyos sá gotnem tár fel, és az elõ ál lí tott ter mék bõl vett min ta meg fe lel az elõ írt mi nõ sé gi kö ve tel mé nyek nek, a ké rel me zõ üzem in -ter ven ci ós jó vá ha gyásról szó ló ha tá ro za tot kap;

b) ab ban az eset ben, ha a 10 mun ka na pon be lül le foly ta tott hely szí ni el len õr zés so rán vett min ta sem fe lel meg az elõ írt in ter ven ci ós mi nõ sé gi kö ve tel mé nyek nek, a jó vá ha gyá si ké re lem el uta sí tás ra ke rül. Az üzem a hi á nyos sá gok ren de -zé se után új jó vá ha gyá si ké rel met nyújt hat be.

Amennyi ben bár mely hely szí ni, vagy ad mi niszt ra tív el len õr zés so rán be bi zo nyo so dik, hogy a jó vá ha gyás sal ren del -ke zõ üzem nem tel je sí ti az II./1. pont ban elõ írt fel té te le ket, a jó vá ha gyás vissza vo nás ra ke rül. A vissza vo nás tól szá mí tott leg alább hat hó nap el tel té vel az érin tett üzem is mé telt jó vá ha gyá si ké rel met nyújt hat be. Az 1. szá mú mel lék let sze rin tifor ma nyom tat vá nyon je lez ni kell, hogy a ké re lem is mé telt jó vá ha gyá si ké re lem.

Az in ter ven ci ós jó vá ha gyás sal nem ren del ke zõ üzem ál tal az el uta sí tó ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé se után be -nyúj tott újabb jó vá ha gyá si ké rel me nem mi nõ sül is mé telt jó vá ha gyá si ké re lem nek.

Ab ban az eset ben, ha bár mely hely szí ni vagy ad mi niszt ra tív el len õr zés so rán be bi zo nyo so dik, hogy a jó vá ha gyás salren del ke zõ üzem – a vis ma i or ese tek ki vé te lé vel – nem tel je sí ti az II./3. pont ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye ket, a jó -vá ha gyás a sza bály ta lan ság sú lyos sá gá tól füg gõ en 1–12 hó na pig ter je dõ idõ szak ra fel füg gesz tés re ke rül az érin tett te vé -keny ség vo nat ko zá sá ban.

Az MVH nem füg gesz ti fel a jó vá ha gyást ab ban az eset ben, ha meg ál la pít ha tó, hogy a sza bály ta lan ság nem szán dé -kos ság, il let ve sú lyos gon dat lan ság kö vet kez mé nye, és a III. pont ban fog lalt el len õr zé sek vég re haj tá sá nak ha té kony sá ga te kin te té ben cse kély je len tõ ség gel bír.

Ha a ké rel me zõ üzem a jó vá ha gyás fel té te le i nek meg fe lel, er rõl ha tá ro za tot kap, amely tar tal maz za az üzem in ter ven -ci ós jó vá ha gyá si szá mát.

V. In ter ven ci ós jó vá ha gyá si ké re lem be nyúj tá sa

A jó vá ha gyás irán ti ké rel met, an nak mel lék le te i vel együtt, az MVH Köz pon ti Hi va ta la In ter ven ci ós In téz ke dé sekIgaz ga tó sá gá ra fa xon kell be nyúj ta ni, az 1. szá mú mel lék let sze rin ti for ma nyom tat vá nyon, az aláb bi fax szám ra. A ké rel -mek benyújtása folyamatos.

(06-1) 219-6259

Hi á nyo san be nyúj tott ké re lem ese tén az MVH az ügy fe let hi ány pót lás ra szó lít ja fel. A hi ány pót lást a fel szó lí tó le vél -ben meg je lölt ha tár idõn be lül kell be nyúj ta ni a fenti faxszámra.

VI. Kap cso ló dó jog sza bá lyok

– a Ta nács 1999. má jus 17-ei 1255/1999/EK ren de le te a tej- és tej ter mék pi ac kö zös szer ve zé sé rõl;– a Bi zott ság 1999. de cem ber 16-ai 2771/1999/EK ren de le te a vaj- és tej szín pi a ci in ter ven ció te kin te té ben az

1255/1999/EK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá ra vo nat ko zó rész le tes szabályok megállapításáról;– a Bi zott ság 2001. ja nu ár 12-ei 214/2001/EK ren de le te a so vány tej por pi a cán tör té nõ in ter ven ci ó ról szó ló

1255/1999/EK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá nak részletes szabályozásáról;– a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2004. évi CXL. tör vény;– a me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i -

rõl és az ez zel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szóló 2003. évi LXXIII. törvény;


– az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer -ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vételrõl szóló141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let;

– a tej és tej ter mé kek pi a ci sza bá lyo zá sá ról szó ló 68/2004. (IV. 29.) FVM ren de let;– az élel mi sze rek elõ ál lí tá sá nak és for gal ma zá sá nak élel mi szer hi gi é ni ai fel té te le i rõl szó ló 90/2003. (VII. 30.) FVM–

ESZCSM együttes ren de let.

VII. To váb bi in for má ció:

Az in ter ven ci ós jog cí mek ben való rész vé tel to váb bi fel té te le it az MVH újabb köz le mé nyek ben ál la pít ja meg.

To váb bi in for má ció a te jin ter ven [email protected] e-ma il cí men kér he tõ.

Je len köz le mény meg je le né sé vel egy ide jû leg az in ter ven ci ós fel vá sár lás ra és ma gán tá ro lá si tá mo ga tás ra szánt tej -ter mé kek gyár tó i nak jó vá ha gyá sá ról szó ló 15/2005. (III. 4.) MVH Közlemény hatályát veszti.

Bu da pest, 2006. má jus 3.

Mar git tai Mik lós s. k.,el nök



köz le mé nyea szõ lõ fel dol go zás és bor ké szí tés so rán ke let ke zõ mel lék ter mé kek kö te le zõ le pár lá sá ban, a krí zis le pár lás ban,

va la mint a sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás ban részt vevõ jó vá ha gyott le pár ló üze mek rõl

I. A le pár ló üze mek jó vá ha gyá sa

A Bi zott ság 2000. jú li us 25-i, a pi a ci me cha niz mu sok te kin te té ben a bor pi ac kö zös szer ve zé sé rõl szó ló 1493/1999/EKren de let rész le tes vég re haj tá si sza bá lya it meg ál la pí tó 1623/2000/EK ren de let 42. cikk (1) be kez dé se ér tel mé ben a le -pár ló üze me ket a tag ál lam il le té kes ha tó sá ga hagy ja jóvá.

A szõ lõ fel dol go zás és a bor ké szí tés so rán ke let ke zõ mel lék ter mé kek le pár lá sá ról és ki vo ná sá ról szó ló 75/2004. (V. 4.)FVM ren de let 3. § (2) be kez dés b) pont ja ér tel mé ben Ma gyar or szá gon a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va talhagy ja jóvá a le pár ló üze me ket, il let ve te szi köz zé azok lis tá ját.

II. A jó vá ha gyott le pár ló üze mek lis tá ja

Le pár ló üzem ne ve Le pár lás he lyeÉves le pár lá si ka pa ci tás

Tí pus Mennyi ség

GRAPPA Ke res ke del mi és Szol gál ta tó Kft.

3326 Os to ros,kül te rü let 0160/11.hrsz.

Tör köly 450 t

Sep rõ 200 hl

Bor – mel lék ter mék kö te le zõ le pár lás

200 hlBor – sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás

Bor – krí zis le pár lás

ARANY KAPU Bo rá sza ti Mel lék ter mékFel dol go zó Zrt.

6413 Kun fe hér tó,IV. kör zet 6.097/477. hrsz.

Tör köly 60 000 t

Sep rõ 270 000 hl

Bor – mel lék ter mék kö te le zõ le pár lás 100 000 hl

Bor – sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás 60 000 hl

Bor – krí zis le pár lás 300 000 hl

VINALKO Szesz ipa riés Ke res ke del mi Kft.

6000 Kecs ke mét,Bal ló szög ta nya329., 0897. hrsz.

Tör köly –

Sep rõ 22 000 hl


22 000 hlBor – sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás


Bor bé nyi Gyu la6222 Csen gõd,Buc ka u. 37.0417/26. hrsz.

Tör köly –

Sep rõ 12 000 hl




Hill top Nesz mély Rt.2544 Nesz mély,Pe tõ fi u. 7/a.

Tör köly 250 t

Sep rõ –

Bor – mel lék ter mék kö te le zõ le pár lás –

Bor – sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás –

Bor – krí zis le pár lás –


Le pár ló üzem ne ve Le pár lás he lyeÉves le pár lá si ka pa ci tás

Tí pus Mennyi ség

Vi ta lis Kft.7045 Györ köny,Köz sé gi rét,371. hrsz.

Tör köly 150 t

Sep rõ 500 hl




Tar pa Ma nu fak tú ra Kft.4931 Tar pa,Köl csey u. 29.355-356. hrsz.

Tör köly 100 t

Sep rõ –

Bor – mel lék ter mék kö te le zõ le pár lás –

Bor – sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás –


Sá pi és Sá pi Kft.2381 Tá bor fal va,Ha tár út 4/a.011/86. hrsz.

Tör köly 18 t

Sep rõ 300 hl


480 hlBor – sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás


Sav anya Gé za7171 Si ó a gárd,Le ány vár,Hrsz.: 879/926.

Tör köly 150 t

Sep rõ 940 hl

Bor – mel lék ter mék kö te le zõ le pár lás 500 hl

Bor – sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás 500 hl


III. A köz le mény ha tá lya

Je len köz le mény a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba. A köz le mény ki hir de té sé vel egy ide jû leg a mel lék ter mé kek kö te le -zõ le pár lá sá ban, a krí zis le pár lás ban, va la mint a sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás ban részt vevõ jó vá ha gyott le -pár ló üze mek rõl szóló 105/2005. (IX. 20.) MVH közlemény hatályát veszti.

IV. Kap cso ló dó jog sza bá lyok

– a Bi zott ság 2000. jú li us 25-ei 1623/2000/EK ren de le te a pi a ci me cha niz mu sok ra te kin tet tel a bor pi ac kö zös szer ve -zé sé rõl szó ló 1493/1999/EK ren de let vég re haj tá sa rész le tes szabályainak meg ál la pí tá sá ról;

– a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá lya i ról szó ló 2003. évi CXXVII. tör vény;– 75/2004. (V. 4.) FVM ren de let a szõ lõ fel dol go zás és a bor ké szí tés so rán ke let ke zõ mel lék ter mé kek le pár lá sá ról és

ki vo ná sá ról;– a szõ lõ fel dol go zás és bor ké szí tés so rán ke let ke zõ mel lék ter mé kek kö te le zõ le pár lá sá ban, a krí zis le pár lás ban, va la -

mint a sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás ban részt vevõ üze mek és be gyûj tõ he lyek jó vá ha gyá sá ról szóló 17/2006. (II. 16.) MVH köz le mény.





köz le mé nyea ga bo na fé lék 2005/2006. gaz da sá gi év ben tör té nõ in ter ven ci ós fel vá sár lá sá ról szó ló

113/2005. (X. 28.) MVH köz le mény mó do sí tá sá ról és ki egé szí té sé rõl

A ga bo na fé lék 2005/2006. gaz da sá gi év ben tör té nõ in ter ven ci ós fel vá sár lá sá ról szó ló 113/2005. (X. 28.) MVH köz le -mény VIII. a) pont já nak „Be szál lí tá si idõ szak” kez de tû mon da ta ha tá lyát vesz ti, he lyé be az egyes tag ál la mok ban a2005/2006-os gaz da sá gi év fo lya mán az in ter ven ci ós ga bo na szál lí tá si ha tár ide jét il le tõ en a 824/2000/EK ren de let -tõl való el té rés rõl szó ló 514/2006/EK bi zott sá gi ren de let (2006. már ci us 30.) alap ján a kö vet ke zõ szö veg lép:

„A 2005/2006-os gaz da sá gi évre az in ter ven ci ó ra aján lott ga bo na utol só szál lí tá sá nak meg kell tör tén nie leg ké sõbb azaján lat be ér ke zé sé nek hó nap já tól szá mí tott he te dik hó nap vé gé ig, de a 2006. jú li us 31-i ha tár idõt nem lép ve túl.”

A Köz le mény VIII. b) pont já nak „A hely szí ni el len õr zés idõ pont já nak meg ha tá ro zá sa:” al pont já ból „A hely szí ni el -len õr zés nek leg ké sõbb az aján lat be ér ke zé sé nek hó nap ját kö ve tõ ne gye dik hó nap vé gé ig, de leg ké sõbb jú li us 31-ig megkell tör tén nie (hely szí ni el len õr zé si idõ szak).” mon da ta ha tá lyát vesz ti, he lyé be az aláb bi szö veg lép:

„A hely szí ni el len õr zés nek leg ké sõbb az aján lat be ér ke zé sé nek hó nap ját kö ve tõ he te dik hó nap vé gé ig, de leg ké sõbbjú li us 31-ig meg kell tör tén nie (hely szí ni el len õr zé si idõ szak).”

A Köz le mény „VIII. c) A ga bo na át vé te le köz rak tár ban tör té nõ tá ro lás ese tén” pont já nak, „A ga bo na át vé te lé nek nap -ja eb ben az eset ben a Köz rak tár ál tal fel vett jegy zõ könyv ki ál lí tá sá nak nap ja.” sora ha tá lyát vesz ti és he lyé be a kö vet ke -zõ szö veg lép:

„A fi zi kai át vé tel nap já nak – amely nem le het a rak tá ro zá si szer zõ dés ér vé nyes sé gé nek kez de té nél ko ráb bi, és nem lehet jú li us 31-nél ké sõb bi –, a Köz rak tá ri el len õr zé si jegy zõ köny vön ta lál ha tó el len õr zés idõ pont ja (A4 sor) te kin ten -dõ. Az MVH a fi zi kai át vé tel nap já tól fi zet tá ro lá si dí jat a Köz rak tár nak a rak tá ro zá si szer zõ dés sze rint.

A ga bo na át vé te li nap ja, azaz a tel je sí tés nap ja a la bo ra tó ri u mi vizs gá la ti jegy zõ könyv il le té kes me gyei ki ren delt -ség hez tör té nõ be ér ke zé sé nek nap ja. A vé tel ár ki fi ze té se a la bo ra tó ri u mi vizs gá la ti jegy zõ könyv il le té kes MVH me gyeiki ren delt ség hez pos tán tör té nõ be ér ke zé sé nek nap já tól szá mí tott 30. és 35. nap kö zött tör té nik, amely a ha tá ro zat mel lék -le te ként ka pott szám la ki töl té si tá jé koz ta tón, il let ve az MVH ál tal ki ál lí tott szám lán fel tün te tett tel je sí té si dátum.”

A Köz le mény „IX. A ga bo na mi nõ ség vizs gá la ta (min ta vé tel, min ta elem zé se)” pont já nak, „A rep re zen ta tív min ták ból há rom rész min ta ké szül, mely bõl egy a fel aján lót il le ti, egyet az MVH (rész ben a fel aján ló költ sé gé re) la bo ra tó ri um banmeg vizs gál tat, egy pe dig re fe ren cia min ta ként (egy eset le ges ké sõb bi vizs gá lat cél já ból) az in ter ven ci ós rak tár ban kerülmegõrzésre.” mondata helyébe a következõ szöveg lép:

„A rep re zen ta tív min ták ból há rom rész min ta ké szül, mely bõl egy a fel aján lót il le ti, egyet az MVH (rész ben a fel aján ló költ sé gé re) la bo ra tó ri um ban meg vizs gál tat, egy pe dig re fe ren cia min ta ként (egy eset le ges ké sõb bi vizs gá lat cél já ból) avizs gá la tot vég zõ la bo ra tó ri um ban ke rül meg õr zés re.”

A Köz le mény 15. mel lék le te ként ki egé szül a je len Köz le mény 1. szá mú mel lék le té vel. A Köz le mény „XI. Dön tés a ga -bo na át vé te lé rõl, vé tel ár meg ha tá ro zá sa” pont ja kiegészül az alábbiakkal:

„Amennyi ben az MVH az in ter ven ci ó ra fel aján lott ga bo na fé lét a 824/2000/EK ren de let 4. cik ke (3) be kez dé sé nekhar ma dik al be kez dé sé ben elõ írt szál lí tá si ha tár idõ után ve szi át, az e ha tár idõ és a szál lí tá si terv ben meg ha tá ro zott rak tár -ba tör té nõ tény le ges szál lí tás idõ pont ja kö zöt ti rak tá ro zá si költ sé gek re kom pen zá ci ót fi zet (a kom pen zá ció mér té ké nekkal ku lá ci ó ját je len köz le mény 15. szá mú mel lék le te tar tal maz za).”

A Köz le mény „XII. A vé tel ár ki fi ze té se” pont ja ki egé szül az aláb bi ak kal: „A tá ro lá si kom pen zá ci ót az MVH a vé tel ár ral egy idõ ben fi ze ti ki. A kom pen zá ció szá mí tá sá nál a me zõ gaz da sá gi ter -

mé kek in ter ven ci ós rak tá ro zá sá hoz kap cso ló dó áru ke ze lé si mû ve le tek fi nan szí ro zá sá ra szol gá ló áta lány össze gek meg -ha tá ro zá sá ról szó ló 1643/1989/EK (1989. jú ni us 12.) Bi zott sá gi ren de let tel össz hang ban az eu ró-fo rint át vál tá sa 249,61Ft/€ ár fo lya mon tör té nik.”

A Köz le mény „XIII. Kap cso ló dó jog sza bá lyok” pont já ban fel so rolt jog sza bá lyok ki egész ül nek az alábbiakkal: „– a Bi zott ság 2006. már ci us 30-i 515/2006/EK ren de le te a Cseh Köz tár sa ság ban, Észt or szág ban, Cip ru son, Lett or -

szág ban, Lit vá ni á ban, Ma gyar or szá gon, Mál tán, Len gyel or szág ban, Szlo vé ni á ban és Szlo vá ki á ban az in ter ven ci ó ra fel -


aján lott ga bo na fé lék rak tá ro zá sá nak fi nan szí ro zá sát il le tõ en a 2005/2006-os gaz da sá gi évre vo nat ko zó át me ne ti in téz ke -dés lét re ho zá sá ról,

– a Bi zott ság 1643/89/EGK ren de le te (1989. jú ni us 12.) a me zõ gaz da sá gi ter mé kek in ter ven ci ós rak tá ro zá sá hoz kap -cso ló dó áru ke ze lé si mû ve le tek fi nan szí ro zá sá ra szol gá ló átalányösszegek meg ha tá ro zá sá ról.”

A Köz le mény 3. mel lék le té nek 7. „Nyi lat ko za tok” pont já nak 5. al pont ja ki egé szül az aláb bi ak szerint:„Csak a gaz da re gisz ter ben meg adott szám la ve ze tõ pénz in té zet ne vét és a gaz da re gisz ter ben sze rep lõ bank szám la szá -

mot le het meg ad ni, amennyi ben a fel aján ló ar ról nyi lat ko zott, hogy a fel vá sár lá si fo lya mat vé gén a fel vá sár lá si szám látaz MVH ál lít sa ki a ne vé ben.”

A Köz le mény 3. mel lék le té nek 7. „Nyi lat ko za tok” pont já nak 5. al pont já nak aláb bi mon da ta ha tá lyát vesz ti: „(Fi gye -lem! Amennyi ben hoz zá já rul, hogy a vé te li ár szám lát az MVH ál lít sa ki és ez a pont hi á nyo san, vagy pon tat la nul lett ki -tölt ve, ak kor hi ány pót lást von maga után.)” és he lyé be az aláb bi szö veg lép:

„Amennyi ben a for ma nyom tat vány 7/5. pont ja hi á nyo san, vagy pon tat la nul lett ki tölt ve, ak kor a gaz da re gisz ter bensze rep lõ bank szám la szám ke rül rög zí tés re.”

A Köz le mény 8. mel lék le te ki egé szül a ki tá ro lá si díj és a ren del ke zés re ál lá si díj költ ség té te lek kel az alábbiak szerint:

Fel aján lót el uta sí tás ese tén ter he lõ ál ta lá nos költ sé gek

Költ ség té tel A költ ség té tel rész le te zé se Költ ség díj össze ge (áfa nél kül)

Ad mi niszt rá ci ós díj Mun ka díj, pos tai költ ség 15 000 Ft

Elõ ze tes hely szí ni el len õr zés költ sé ge*

Ki szál lá si díj, mun ka díj, pos tai költ ség 20 000 Ft

Be tá ro lás kor vég zett el len õr zés költ sé ge*

Ki szál lá si díj, mun ka díj, pos tai költ ség 20 000 Ft

Be tá ro lá si díj*Az el uta sí tott té tel be tá ro lás ra ke rült ré szé re vo nat ko-zó an – a rak tá ro zá si szer zõ dés ben fog lalt össze gek nekmeg fe le lõ en

fi zi kai moz ga tás sal: 566 Ft/t, il let ve fi zi kai moz ga tás nél kül:382 Ft/t;

Ren del ke zés re ál lá si díj*Az idõ ben be nem tá rolt té tel ese tén a rak tá ro zá siszer zõ dés ben fog lalt össze gek nek meg fe le lõ en

89 Ft/t/hó

Tá ro lá si díj*

Az el uta sí tott té tel tá ro lás ra ke rült ré szé re és a tá ro lásidõ tar ta má ra vo nat ko zó an, min den meg kez dett hó napután – a rak tá ro zá si szer zõ dés ben fog lalt össze gek nekmeg fe le lõ en

359 Ft/t/hó

Ki tá ro lá si díj*Az el uta sí tott té tel ki tá ro lás ra ke rült ré szé re vo nat ko -zó an a szál lí tó esz köz tí pu sá nak függ vé nyé ben a rak tá -ro zá si szer zõ dés ben fog lalt össze gek nek meg fe le lõ en

köz úti szál lí tó jár mû re: 477 Ft/t

uszály ra: 612 Ft/t

vas út: 510 Ft/t

La bo ra tó ri u mi vizs gá la tidíj*

A fel aján lott ga bo na mi nõ ség vizs gá la ti dí ja

bú za ese té ben: 12 700 Ft/min ta,bú za ese té ben, amennyi benvolt gé pi fel dol goz ha tó sá givizs gá lat: 32 700 Ft/min ta, du rum bú za ese té ben: 4700 Ft/min ta,ci rok ese té ben: 4900Ft/min ta, ku ko ri ca és ár paese té ben: 0 Ft/min ta.

Szennye zõanyag tar ta lomvizs gá lat to xi non ként*

Bár mely ga bo na fé le ese té ben 12 000 Ft/to xin/min ta

* Amennyi ben tör tént ilyen.


A Köz le mény 14. mel lék le te ki egé szül az aláb bi ak sze rint:

11. Food Mo ni tor Kft. bio ké mi ai és élel mi szer-hi gi é ni ai la bo ra tó ri um, 7361 Ka posszek csõ, Li ge ti ltp. 10.



A 36/2006. (V. 16.) MVH köz le mény 1. mel lék le te

A 113/2005. (X. 28.) MVH Köz le mény 15. mel lék le te

A meg té rí tés re ke rü lõ net tó tá ro lá si kom pen zá ció kal ku lá ci ó ja

Az ere de ti be szál lí tá siha tár idõ

A tény le ges be szál lí tásA tá ro lá si té rí tés

mér té ke€/t

Le vo nás ra ke rü lõki egé szí tés össze ge

€/t

Tény le ges kom pen zá ció€/t

Tény le ges kom pen zá cióFt/t*

Már ci us 31.

áp ri lis 1,31 0,46 0,85 212

má jus 2,62 0,92 1,70 424

jú ni us 3,93 0,92 3,01 751

Áp ri lis 30.

má jus 1,31 0,46 0,85 212

jú ni us 2,62 0,46 2,16 539

jú li us 3,93 3,93 981

Má jus 31.

jú ni us 1,31 0,00 1,31 327

jú li us 2,62 2,62 654

Jú ni us 30.

jú li us 1,31 1,31 327

* Az át vál tá si ár fo lyam: 249,61 Ft/€.



köz le mé nyea 2005/2006. bor pi a ci évre vo nat ko zó szõ lõ te rü le tek szer ke zetát ala kí tá si és át ál lí tá si tá mo ga tá sá nak

fel té te le i rõl szó ló 3/2006. (I. 6.) MVH köz le mény mó do sí tá sá ról

I. A köz le mény 15. szá mú mel lék le té nek mó do sí tá sá ról

A 2005/2006. bor pi a ci évre vo nat ko zó szõ lõ te rü le tek szer ke zetát ala kí tá si és át ál lí tá si tá mo ga tá sá nak fel té te le i rõl szóló 3/2006. (I. 6.) MVH köz le mény 15. szá mú mel lék le te he lyé be je len köz le mény 1. szá mú mel lék le te lép.

II. A köz le mény ha tá lya

Je len köz le mény a ki hir de tés nap ján lép ha tály ba az zal, hogy az I. pont ren del ke zé se it a ki hir de tés nap já tól – a fo lya -mat ban lévõ ügyek ki vé te lé vel – kell alkalmazni.

To váb bi in for má ció az ugy fel szol ga [email protected] e-ma il cí men kér he tõ.



I. szá mú melléklet

Ász ár-Nesz mé lyi Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa2911 Mo csa-Bol dog asszony pusz ta

Az Ász ár-Nesz mé lyi Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve

a 2005–2006. bor pi a ci évre

A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.

Ter ve zett összes te rü let 20,5275 hek tár az aláb bi bon tás sze rint:– faj ta vál tás 1,00 ha– szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se 16,8533 ha– tám rend szer lé te sí té se, kor sze rû sí té se 2,6742 ha

A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak mag va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk az Ász ár-Nesz mé lyi Bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tar tat ja.


1. Szak mai fel ké szült ség

A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõ lõ te rü let hasz ná ló javo nat ko zá sá ban.

fel té te lek

te rü let

szük sé ges szak mai fel ké szült ség

mû sza ki el lá tott ság kör nye zet vé de lem pi a ci vi szo nyok

3000 m2 – 3 hagya kor la ti jár tas ság /

3 év õs ter me lõleg alább 1 éves

mûv.szerz.szol gál ta tó fel ada ta

sa ját fel dol go zás vagy ér té ke sí té si szer zõ dés

3 ha – 10 ha szak irá nyú vég zett ségleg alább 5 éves mûv.

szerz.

alap fo kú nö vény vé -del mi kép zés, per me -

te zé si nap ló

sa ját fel dol go zás vagy ért. szer zõ dés

10 ha-tólkö zép fo kú szak irá nyú

vég zett ségsa ját érd. mun ka éserõ gép el lá tott ság

kö zép fo kú nö vény vé -del mi kép zés vagy

szak ta nács adói szer -zõ dés

sa ját fel dol go zás vagy bér fel dol go zás vagyter mék ér té ke sí té si

szer zõ dés

2. Öko ló gi ai adott sá gok

Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá súte rü le tek re ad ha tó ki.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak-dé li irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés, va la mint a fü ve sí tettsor kö zû hegy – völgy irá nyú mû ve lés is el fo gad ha tó.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek rete le pí té si ké re lem nem tá mo gat ha tó.

3. Ül tet vény szer ke zet

a) Ül tet vény mé ret:Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán, a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don

kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik lehetõvé.

b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m–A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3400 db/ha

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– Mo ser (ja ví tott Mo ser)– Er nyõ– Syl voz– Gu y ot– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -

to sí tot tak.


d) Tõ ke ter he lés:A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -

sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban, bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8vi lá gos rügy/m2 ér té ket.

A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.

e) Sza po rí tó anyag:A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek

vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált

faj tá kat és kló no kat.Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis ta:A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar -

tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter -mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács Köz gyû lé se vé -le mé nye zé sé nek.

A bor vi dé ken a kö vet ke zõ szõ lõ faj ták és azok klón jai te le pít he tõk:

Fe hér faj ták:– Char don nay– Olasz riz ling– Szür ke ba rát– Ezer jó– Sa u vig non Blanc– Cser sze gi Fû sze res– Ir sai Oli vér– Fû sze res Tra mi ni– Ot to nel mus ko tály– Raj nai riz ling– Ki rály le ány ka– Le ány ka– Riz ling szil vá ni– Hárs le ve lû

Kék faj ták:– Kék fran kos– Mer lot– Pi not Noir– Ca ber net Sa u vig non

2005. áp ri lis 26.

Ász ár-Nesz mé lyi Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa az Ász ár-Nesz mé lyi Bor vi dék Szer ke zet át ala kí tá si és át ál lá si ter vét a 2005–2006. bor pi a ci évre az Á-N HT köz gyû lé se a 9/2005. ha tá ro za tá val el fo gad ta.

2005. áp ri lis 26.

Em mer György Szöl lõ si Mi hályhi te le sí tõ hi te le sí tõ

Vá ra di György Ka mo csay Ákosjegy zõ könyv ve ze tõ Á-N HT el nö ke


Tol nai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa7052 Kö lesd, Kos suth tér 12.

A Tol nai Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -

anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Tol nai bor vi dék te rü le tén.



A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, a te le pí tõ szak mai fel ké -szült sé ge, mely nek alap ja, hogy hegy köz sé gi tag ság gal ren del kez zen, is mer je és be tart sa a hegy köz sé gi rend tar tás elõ -irány za ta it, ezen kí vül részt ve gyen a hegy köz ség ál tal szer ve zett szak mai prog ra mo kon és to vább kép zé se ken.


Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá súte rü le tek re ad ha tó.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk, il let ve szõ lõ ka tasz ter ben ta lál ha tó I. osz tá lyú te rü le tek át te le pí tés és újra te le pí tésese tén.

A fagy zu gos te rü le te ken való te le pí tés ke rü len dõ.


a) Ül tet vény mé ret:Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don

kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik le he tõ vé.

b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé sét a te rü let adott sá ga i nak meg fe le lõ en kell meg ha tá roz ni. Sor tá vol ság 100–300 cm, tõ -

tá vol ság 80–120 cm. Tõ ke szám nem le het ke ve sebb 3300 db/ha. Tö re ked ni kell a tõ ke ter he lés csök ken té sé re, elõny benkell ré sze sí te ni a 4000 db/ha tõ ke szám fe let ti te le pí té se ket.

c) Mû ve lés mód:A mû ve lés mód egy komp lex fo ga lom, mely ma gá ba fog lal ja a tõ ke for mát, a sor-és tõ tá vol sá got, a tám be ren de zés tí -

pu sát és anya ga (fa-fém) és a ter me lé si szint ma gas sá gát.Te hát mû ve lé si mód-vál to zás nak mi nõ sül a fen ti ek kö zül, bár mely meg vál toz ta tá sa.A bor vi dék te rü le tén ja va solt tõ ke for mák:– Er nyõ– Gu y ot– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos tõ ke for ma, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz to sí -

tot tak.



sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a8 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.


e) Sza po rí tó anyag:A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i -

nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, a ter mesz tés ben lévõ szõ lõ faj ták kló no zá -sa, új ne mes faj ták ki pró bá lá sa, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa. A Tol nai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa fi -gye lem be ve szi az FVM pé csi Szõ lé sze ti és Bo rá sza ti Ku ta tó In té zet ál tal el ért ku ta tá si ered mé nye it és al kal maz za azt.

A faj ta vá lasz tás nak tük röz nie kell a ter me lé si célt. (pl. bio ter mesz tés-re zisz tens faj ták)A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált

faj tá kat és kló no kat.A te le pí tés hez, il let ve pót lás hoz csak cer ti fi kált el já rás ban ál la mi lag mi nõ sí tett sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis ta:A bor vi dék vál to za tos ar cu la tá nak meg õr zé se és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa.Faj ta vál tás nak mi nõ sül, hogy ha az alap faj ta he lyett an nak ví rus men tes klón ját, il let ve klón ke ve ré két te le pít jük.A Hegy köz sé gi Ta nács rend tar tá sá ban sze rep lõ faj ták.Ki e mel ke dõ en kell tá mo gat ni a HUN GA RI KU MOK, il let ve régi ma gyar faj ták új ra te le pí té sét.A Tol nai Bor vi dék faj ta lis tá ját fo lya ma to san kar ban kell tar ta ni.A meg je le nõ új faj ták ki pró bá lá sá nak le he tõ sé gét biz to sí ta ni kell, mely nek le he tõ sé ge a bor tör vény ben elõ ír tak nak

meg fe le lõ en. A kí sér le ti ül tet vé nyek tu laj do no sá nak le he tõ sé get kell te rem te nie az ér dek lõ dõ hegy köz sé gi ta gok szak -mai ér dek lõ dé sé nek ki elé gí té sé re.

A 2006. bor pi a ci évre ter ve zett szer ke zet át ala kí tás és át ál lí tás : 30 ha a Tol nai Bor vi dé ken.Ezen be lül ter ve zett in téz ke dé se ink:– faj ta vál tás ra 2 ha– szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té sé re 10 ha– szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té sé re 8 ha– tám be ren de zés kor sze rû sí té sé re 10 ha

Kö lesd, 2005. jú ni us 1.

Schmidt Gyõ zõ s. k.,el nök

1. szá mú mel lék let

A To ka ji Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lí tá si ter ve

Szõ lõ ter mesz tés

A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.A Bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -

anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a To ka ji Bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi, és be tar tat ja.



A Bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és fenn tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te vé -keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból, az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõ lõ te rü let hasz ná ló javo nat ko zá sá ban.

fel té te lek

te rü let




3 év õs ter me lõ

egyé ni mû ve lés vagyleg alább éves

mûv.szerz.

mû ve lõ vagy szol gál -ta tó fel ada ta


3 ha – 10 ha5 éves szõ lõ ter mesz -té si gya kor lat vagy

szak ta nács adó al kal -ma zá sa

egyé ni vagy leg alábbéves mû ve lé si szer zõ -

dés

alap fo kú nö vény vé -del mi kép zett ség,vagy szol gál ta tá si

szer zõ dés, per me te zé -si nap ló

sa ját fel dol go zás, bér -fel dol go zás vagy kö -

zép fo kú ért. szer zõ dés

10 ha-tól

szak irá nyú vég zett ség vagy 5 éves szõ lõ ter -

mesz té si gya kor latvagy szak ta nács adó

al kal ma zá sa


dés

kö zép fo kú nö vény vé -del mi kép zett ségvagy szol gál ta tá si

szer zõ dés vagy szak -ta nács adó alkalma -

zása

sa ját vagy bér fel dol -go zás, kö zép tá vú ter -

mék ér té ke sí té siszer zõ dés


Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a ter mõ he lyi szõ lõ ka tasz ter nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II.be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó ki.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk.

A lej tõs te rü le te ken (10% lej tõ fe lett) kü lön ki kell tér ni a ta laj eró zió el le ni vé de lem re és az el fo lyó csa pa dék víz szak -sze rû el ve ze té sé re.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 40%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek rete le pí té si ké re lem nem tá mo gat ha tó.


a) Ül tet vény mé ret

Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó donkell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü let meg kö ze lí té sét te gye le he tõ vé, va la mint a gépi mû ve -lés hez szük sé ges ,,for du lót”, a köz hasz nú út kö zép vo na la és a vég osz lop ki kö tõ kö zött mi ni mum 6 m-t kell sza ba donhagyni.

b) Tér ál lás

A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.

A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,5 m a mû ve lé si mód függ vé nyé ben.

A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,7 m.

A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb a te nyész te rü let alap ján szá mol va 4000 db-nál hek tá ron ként.

A te ra szos mû ve lé si ágak nál ezek a mér té kek a sa já tos sá gok függ vé nyé ben ala kul hat nak.


c) Mû ve lés módA bor vi dék te rü le tén szer ke zet át ala kí tás hoz ja va solt mû ve lés mó dok:– bak mû ve lés– kor don mû ve lés (ala csony, kö zép ma gas, ma gas)– er nyõ– Syl voz (ívelt szál vesszõs mû ve lés)– Gu y ot mû ve lés

d) Tõ ke ter he lésA tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát an nak fi gye lem be vé te lé vel kell meg ha tá roz ni, hogy mi nõ sé gi szõ lõ -

ter mesz tés ese tén nem ha lad hat ja meg a 15 t/ha-t.A vé dett ere de tû bo rok elõ ál lí tá sa ese tén szi go rúbb és pon to sabb ter he lés meg ál la pí tás szük sé ges.A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát, a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -

pont ban el vég zett haj tás szám-, fürt sza bá lyo zás sal le het meg va ló sí ta ni.

e) Sza po rí tó anyagA ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a Bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek

vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált

faj tá kat és kló no kat.Csak OMMI ál tal el len õr zött sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis taAz el múlt 10 év ter mé sé nek át la gát fi gye lem be véve a Bor vi dé ken az aláb bi szõ lõ faj ták szü re tel he tõk, me lyek al kal -

ma sak meg ha tá ro zott ter mõ hely rõl szár ma zó mi nõ sé gi bor ké szí té sé re:

Aján lott:– Fur mint– Hárs le ve lû– Sár ga mus ko tály– Zéta– Kö vér szõ lõ és a fel so rolt faj ták klón jai

En ge dé lye zett:– Tar cal 10.

g) A ki e mel ten tá mo ga tan dó ter mõ he lyi adott sá go kat a Hegy köz sé gi Ta nács éven ként ki ala kí tan dó terv ben ha tá roz zameg.

A te le pí té si ké rel met a hegy bí ró csak ab ban az eset ben ja va sol hat po zi tí van az MVH Hi va ta la felé, ha a te le pí tõ ren -del ke zik a te le pí tés tör vény ben és rend tar tás ban elõ írt fel té te le i vel.

To kaj, 2004. jú ni us 30.

Mar cin kó Fe renc s. k.,el nök

Hi te le sí tõk:

Puk lus Já nos s. k. Ko vács An dor s. k.

El len je gyez te:

Ba ra ti Bé la s. k.,ügy véd,

kül ke res ke del mi szak jo gász


To ka ji Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa3910 To kaj, Rá kó czi út 54.

1/A sz. mel lék let

A To ka ji Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si, át ál lá si tá mo ga tást igény be ve võk

ter ve ze tea 2005–2006. bor pi a ci év ben

Faj ta vál tás: 12 haSzõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se: 72 haSzõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té se, kor sze rû sí té se, mû ve lé si mód-vál tás: 289 haA To ka ji Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa a mel lék le tet ha tá ro za tá val fo gad ta el.

To kaj, 2005. jú ni us 16.

Mar cin kó Fe renc s. k.,el nök

Hegy köz sé gi Ta nács Szek szárd7140 Bá ta szék, Bu dai u. 7.

A Szek szár di Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve



anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Szek szár di bor vi dék te rü le tén.




fel té te lek

te rü let

szük sé ges szak maifel ké szült ség



3 év õs ter me lõleg alább 1 éves



év. 04. 15.


fel té te lek

te rü let



3 ha – 10 ha szak irá nyú vég zett ségleg alább 5 éves mûv.

szerz.


te zé si nap ló

sa ját fel dol go zás vagy 5 éves ért. szer zõ dés

10 ha-tólszak irá nyú vég zett ség + 5 éves szak mai gya -

kor lat

sa ját érd. mun ka éserõ gép-el lá tott ság

fel sõ fo kú nö vény vé -del mi kép zés vagy


sa ját vagy bér fel dol -go zás vagy hosszú tá -vú ter mék ér té ke sí té si

szer zõ dés


Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá súte rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 280 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot, a vé -dett ere de tû bor alap anya gá ul szol gá ló ül tet vé nyek ese té ben 320 pon tot el kell érnie.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak–déli irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés az el fo gad ha tó.





b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,2 m– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga ma xi mum: 1,1 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 2840 db/ha

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– Mo ser (ja ví tott Mo ser)– er nyõ– Syl voz– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -

to sí tot tak.





nek vál to za tos sá ga mi att szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való igazí -


tása. En nek ér de ké ben a Szek szár di Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa, az FVM Pé csi Szõ lé sze ti és Bo rá sza ti Ku ta tó In té -ze té vel együtt mû köd ve ki dol goz, és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak fi gye lem be vé te lé vel ké szí tett „alany-ne -mes-ter mõ hely” táb lá zat ra, szak mai szabályként.

A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek táltfaj tá kat és kló no kat.

Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis ta:A bor vi dé ken el õál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar -

tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a termõhelyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bizottságai vé le mé nye zé sé nek.

In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kí vá na tos.

Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel het faj ták:

Fe hér faj ták:Char don naySa u vig non blancPi not blancTra mi niOlasz riz ling (ki vé ve a nagy ter mõ ké pes sé gû kló nok, pl. P-2, B-20)Szür ke ba rátRiz ling szil vá ni

Kék faj ták:Kék fran kosBí bor ka dar kaKé ko por tóCa ber net francCa ber net sa u vig nonMer lotPi not noir (ki vé ve M-2 klón)Ka dar kaSy rah

A 2005/2006-os bor pi a ci évre a fel mé ré sek sze rint ter ve zett szer ke zet át ala kí tá si tá mo ga tás ban ré sze sí ten dõ te rü let:170 ha, en nek in téz ke dé sen kén ti meg osz lá sa:

– 35 ha faj ta vál tás– 120 ha tám be ren de zés lé te sí tés, kor sze rû sí té se– 15 ha át te le pí tés

Szek szárd, 2005. jú ni us 14.Nagy Ist ván s. k.,

el nök


Sop ro ni Bor vi dékHegy köz sé gi Ta nács9400 Sop ron, Köl csey u. 5.

A Sop ro ni Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let ben fog lal tak alap ján.A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben az itt el õál lí tott ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú -

lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le gé nek ga ran tá lá sa ér de ké ben a kö vet ke zõ szak mai szem pon to kat kell be tar ta ni a sop -ro ni bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján az il le té kes hegy bí ró azMVH felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tart ja.

Szak mai fel ké szült ségA bor vi dék áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos

te vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból rend sze res szak mai (el mé le ti és gya kor la ti) to vább kép zés kö te le zõ.

Öko ló gi ai adott sá gokÁl ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú

te rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 300 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot, a vé -dett ere de tû bor alap anya gá ul szol gá ló ül tet vé nyek ese té ben 320 pon tot kell ér nie.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ér té kel he tõk.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek rete le pí té si ké re lem nem tá mo gat ha tó.

Ül tet vény szer ke zet– Ül tet vény mé ret: Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg -

fe le lõ en, oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old -ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét le he tõ vé teszik.

– Tér ál lás: A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra. = szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum 3,2 m = szõ lõ so rok tá vol sá ga mi ni mum 1,2 m = a tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb mint 2700 db/ha– Mû ve lés mód: Mo ser (ja ví tott Mo ser), er nyõ, Syl voz, va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha

a tech no ló gi ai fel té te lek és szak mai hoz zá ér tés biz to sí tot tak.– Tõ ke ter he lés: A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lé si mód -

ból eredõ szük ség sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni.Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 12 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter mék mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -

pont ban kell meg va ló sí ta ni.

Sza po rí tó anyag:A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i -

nek vál to za tos sá ga mi att szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj -

tá kat és kló no kat.Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

Faj ta lis ta:A bor vi dé ken el õál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar -

tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a termõhelyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bizottsága (szõ lõ-bor) vé le mé nye zé sé nek.


Az el múlt 5 év ter mé sé nek át la gá ban, a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel he tõ faj ták:

Fe hér faj ták:Char don nayIr sai Oli vérKo rai pi ros vel te lí niPi not blancSa u vig non blancZe nitZöld vel te li niTra mi ni

Kék faj ták:Bla u bur gerCa ber net francCa ber net sa u vig nonMer lotKék fran kosPi not noirSy rahZwe i gelt

A 2005–2006. bor pi a ci év ben a Sop ro ni Bor vi dé ken ter ve zett szer ke zet át ala kí tás in téz ke dé sen kén ti meg osz lá sa:– Ül tet vény kor sze rû sí tés: 18 ha– Faj ta vál tás: 2 ha– Szõ lõ ül tet vény át te le pí té se: 10 ha

Sop ron, 2005. június 14.Nagy Jó zsef s. k.,

HT-tit kár

Som lói Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa8482 Do ba, Szõ lõ fel dol go zó, 080/3. hrsz.

A Som lói Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt el õál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -

anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Som lói bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nyezõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tar tat ja.



fel té te lek

te rü let




3 év õs ter me lõleg alább éves



év. 04. 15.


fel té te lek

te rü let



1 ha – 10 ha

leg alább kö zép fo kúszak irá nyú vég zett -ség, vagy szõ lé sze ti-bo rá sza ti szak ta nács -

adói szer zõ dés

leg alább 5 éves mûv.szerz.


te zé si nap ló


10 ha-tól

fel sõ fo kú szak irá nyúvég zett ség + 5 évesszak mai gya kor lat,

vagy szõ lé sze ti-bo rá -szá ti szak ta nács adói

szer zõ dés

sa ját érd. mun ka éserõ gép-el lá tott ság

fel sõ fo kú nö vény vé -del mi ké pe sí tés, vagynö vény vé del mi szak -ta nács adói szer zõ dés

sa ját vagy bér fel dol -go zás vagy hosszú

távú termékértékesí -tési szer zõ dés


Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ka tasz te ri nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. osz tá lyú te -rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 260 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot, a vé -dett ere de tû bor alap anya gá ul szol gá ló ül tet vé nyek ese té ben 290 pon tot el kell érnie.


A te le pí ten dõ te rü le ten a be ru há zást úgy kell meg ter vez ni és meg va ló sí ta ni, hogy az ott lét re ho zan dó szõ lõ ül tet vény ale he tõ leg job ban hasz no sít sa a fek vést, a ki tett sé get és az egyéb öko ló gi ai adott sá go kat. Az 5% fe let ti lej tõ tar to mány banaján lott a ré teg vo na las te le pí tés.

A Som lói Bor vi dék szõ lõ ka tasz ter be so rolt te rü le te i nek to váb bi bõ ví té sét a bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa nem ja va -sol ja.



kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé tel akö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik le he tõ vé.

b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3700 db/ha

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– Lenz-Mo ser (klasszi kus)– er nyõ– Syl voz– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -

to sí tot tak.




A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te a szük ség sze -rinti gya ko ri ság gal el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.


nek vál to za tos sá ga mi att szük sé ges a hasz nált alany faj ták vizs gá la ta, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa. En nekér de ké ben az Som lói Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa az FVM ba da cso nyi Szõ lé sze ti és Bo rá sza ti Ku ta tó In té ze té velegyütt mû köd ve ki dol goz és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak fi gye lem be vé te lé vel ké szí tett „alany–ne mes– termõhely” táb lá zat ra, szak mai sza bály ként.





In ter spe ci fi kus faj ták te le pí té se a bor vi dék tel jes te rü le tén, a vö rös bort adó szõ lõ faj ták te le pí té se a Ság hegy-ki ssom -lyói ter mesz té si kör zet te rü le té nek ki vé te lé vel TILOS!

A te le pít he tõ faj tá kat a bor vi dék hegy köz sé gei il le té kes sé gi te rü le tük re az elõ zõ be kez dés fi gye lem be vé te lé vel, a ha -tá lyos tör vé nyi el írá sok nak meg fe le lõ en ma guk ha tá roz zák meg.

A 2005–2006-os bor pi a ci év ben 10 ha szer ke zet át ala kí tás vár ha tó az aláb bi bon tás ban:– Új ra te le pí tés: 3 ha– Tám be ren de zés kor sze rû sí té se: 5 ha– Pót lás: 2 ha

Som ló, 2005. jú ni us 14.

Bog dán Jó zsef s. k.,el nök

Pé csi Bor vi dék Hegy köz sé ge i nek Ta ná csa7621 Pécs, Fel sõ ma lom u. 13. 7601 Pf. 178

Pé csi Bor vi dé ki 1. sz. Rend tar tás Mel lék le te

A Pé csi Bor vi dék szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter vea 2005–2006. bor pi a ci évre

A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tör vény és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -

anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá sátja va sol juk a Pé csi bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján az il le té kes hegy bí ró azMVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tar tat ja.


A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból a szõ lõ te rü let hasz ná ló já nak a ma gyar tör vé nyek ben elõ írt szak mai ké pe sí tés selés gya kor lat tal ren del kez nie kell vagy en nek meg fe le lõ szin tû mun ka vál la lót kell al kal maz nia.



Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II/a besoro -lású te rü le tek re ad ha tó ki.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt évez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek rete le pí té si ké re lem nem tá mo gat ha tó.



kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé tel akö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik le he tõ vé.

b) Tér ál lás:A sor- és tõ tá vol sá got a lej tés vi szo nyok, a gé pe sí té si le he tõ sé gek fi gye lem be vé te lé vel a szõ lõ ter me lõ gaz da ha tá roz za

meg. Tö re ked jen a hek tá ron kén ti tõ ke szám nö ve lé sé re, ez szer ke zet át ala kí tás nál és új te le pí té sek nél 4000 tõke/hek tár felett le gyen.

– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 4000 db/ha

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– kö zép ma gas kor don mû ve lés– ma gas kor don vagy Mo ser (ja ví tott Mo ser)– er nyõ mû ve lés– Gu y ot mû ve lés– egyes füg göny– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -

to sí tot tak.

d) Tõ ke ter he lés:A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai és a mû ve lés mód nak meg fe le lõ en éven te

kell meg ha tá roz ni. Ez bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -

pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.A hek tá ron ként meg ter mel he tõ szõ lõ- és bor mennyi ség a Bor tör vény ben le ír tak nak meg fe le lõ en ma xi ma li zá lan dó.


nek vál to za tos sá ga alap ján szük sé ges alany faj ták meg vá lasz tá sa adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és táj faj tá kat Cir fand li, Olasz riz ling, Juh fark stb. és a

mi nõ sé gi bo rok ter me lé se ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és kló no kat, igen jó fek vé sek ben a vö rös bort adó faj tá kat.Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.


tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta, aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter -mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá gai vé le mé nye zé sé nek.

In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kí vá na tos, azok ból mi nõ sé gi bor nem ál lít ha tó elõ.


I. Bor szõ lõ faj ták (Rend tar tás 2. old. II. 1/c p.)

Aján lott faj ták Pé csi kör zet Ver sen di kör zet Szi get vá ri kör zet

Char don nay + + +

Cir fand li + +

Hárs le ve lû + + +

Juh fark +

Olasz riz ling + + +

Pi not Blanc +

Raj nai riz ling + + +

Sa u vig non Blanc + + +

Szür ke ba rát +

Tra mi ni +

Zöld velte lí ni +

Bla u bur ger + +

Ca ber net Franc + + +

Ca ber net Sa u vig non + + +

Kék fran kos + + +

Ké ko por tó + +

Mer lot + + +

Pi not Noir + + +

En ge dé lye zett faj ták Pé csi kör zet Ver sen di kör zet Szi get vá ri kör zet

Cir fand li +

Cser sze gi fû sze res + +

Cso mo ri ka +

Fur mint +

Ir sai Oli vér + +

Riz ling szil vá ni + + +

Ot to nel Mus ko tály + + +

Pi not Blanc +

Szür ke ba rát + +

Zen gõ +

Ze nit + + +

Zöld vel te lí ni + +

Bla u bur ger +

Ka dar ka + + +

Ké ko por tó +

Ru bin tos + +

Zwe i gelt + + +


III. Alany faj ták:

Fer calRi pa ria por ta lisRu pest ris du LotTe le ki 5CTe le ki 5C Gm. 10-K.74Te le ki 5C Gm. 6-K.64Te le ki 5C K.20Te le ki 5C Wed.-K.103Te le ki – Fuhr S.O.4Te le ki – Fuhr S.O.4 K.133Te le ki-Ko ber 125 AATe le ki-Ko ber 125 AA K.147Te le ki-Ko ber 5BBTe le ki-Ko ber 5BB Cr.2-K.18

A 2005/2006-os bor pi a ci évre a fel mé ré sek sze rint ter ve zett szer ke zet át ala kí tá si tá mo ga tás ban ré sze sí ten dõ te rü let: 25 ha, en nek in téz ke dé sen kén ti meg osz lá sa:

– 5 ha faj ta vál tás– 10 ha tá masz rend szer kor sze rû sí té se, fel újí tá sa.

Pécs, 2005. június 09.

Dr. Li si cza Ist ván s. k.,bor vi dé ki tit kár

Pan non hal mi Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa9090 Pan non hal ma, Má tyás ki rály u. 1–3., te le fon/fax: (96) 470-049 mo bil: 06 (70) 379-6149

A Pan non hal mi Bor vi dék szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter vea 2005–2006. bor pi a ci évre

A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján a bor vi dék hosszú távú cél -jainak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt el õál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi -nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá sát ja va sol juk a pan non hal mi bor -vi dék mû kö dé si te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést, vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és azt be tar tat ja.

Szer ke zetát ala kí tás szem pont já ból 32 ha te rü le tet kí vá nunk be von ni a 2005. és 2006. bor pi a ci év ben:Faj ta vál tás 16 haSzõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se –Tám rend szer lé te sí té se, kor sze rû sí té se 16 haMind össze sen: 32 ha

A szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó ki.Szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel lel -

he tõk.


1. Szak mai fel ké szült ség:

A bor vi dék áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá goste vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõ lõ te rü let hasz -nálója vo nat ko zá sá ban.

fel té te lek

te rü let

Szük sé ges szak maifel ké szült ség

Mû sza ki el lá tott ság Kör nye zet vé de lem Pi a ci vi szo nyok

3000 m2 – 3 ha Gya kor la ti jár tas ságLeg alább éves

mûv.szerz.Szol gál ta tó fel ada ta

Sa ját fel dol go zás ért.szer zõ désév 04. 15.

3 ha – 10 haSzak irá nyú vég zett -

ség, vagy 3 éves szak -mai gyak.

Leg alább 5 éves mûv. szer zõ dés

Alap fo kú nö vény vé -del mi kép zés, per me -

te zé si nap ló

Sa ját fel dol go zás,vagy 3 éves ér té ke sí -

té si szerzõdés

10 ha-tólSzak irá nyú vég zett -

ség, vagy 5 éves szak -mai gyak.

Sa ját érd. mun ka éserõ gép-el lá tott ság

Fel sõ fo kú nö vény vé -del mi kép zés, vagy


Sa ját, vagy bér fel dol -go zás, vagy hosszútávú termékértékesí -

tési szer zõ dés

2. Öko ló gi ai adott sá gok:

Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ L és II. be so ro lá súte rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 300 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot elkell ér nie.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõ ek és ked ve zõ en ér té kel he tõ ek. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak–déli irá nyult -sá gá nak meg va ló sí tá sá hoz.

Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés az el fo gad ha tó.Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re

te le pí té si ké re lem nem tá mo gat ha tó.

3. Ül tet vény szer ke zet:


kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, ame lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik le he tõ vé.

b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3300 tõke/ha

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– Mo ser (ja ví tott Mo ser)– Er nyõs,– Syl voz,– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz to -

sí tot tak.


d) Tõ ke ter he lés:A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter melõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -

sze rû ség nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi -lá gos rügy/m2 ér té ket. A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz banéven te leg alább 2 idõ pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.

e) Sza po rí tó anyag:A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek

vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj -

tá kat és kló no kat.Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag te le pít he tõ.


tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter -mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá ga vé le mé nye zé sé nek.


A bor vi dé ken te le pí tés re aján lott faj ták:Fe hér faj ták:– 1020 Char don nay– 1030 Cser sze gi fû sze res– 1120 Ki rály le ány ka– 1200 Olasz riz ling– 1240 Tra mi nis=Pi ros tra mi ni– 1260 Raj nai riz ling=Ri es ling– 1270 Riz ling szil vá ni=Mül ler Thur gau– 1290 Sa u vig non Blanc– 1310 Szür ke ba rát=Pi not gris– 1380 Pi not Blanc=Fe hér Bur gun di– 1430 Ze fír– 3350 Ir sai Oli vér 11/14

Kék faj ták:– 2030 Ca ber net Sa u vig non– 2060 Kék fran kos– 2090 Mer lot– 2110 Pi not Noir= Kis bur gun di– 2130 Zwe i gelt=Rot bur ger– 2020 Ca ber net Franc– 3180 Sy rah

A bor vi dé ki rend tar tás nak mel lék le tét ké pe zi a szer ke zet át ala kí tá si és át ál lí tá si terv, me lyet az el nök ség 1/2005.(IV. 26.) E. szá mú ha tá ro za tá val el fo ga dott.

Pan non hal ma, 2005. áp ri lis 26.

Dr. Va sza ri Lász ló s. k., Ba logh Mi hály s. k.,HKT el nö ke HKT tit ká ra


Bor vi dé ki szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si terva 2005–2006. bor pi a ci évre

A Móri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa Bor vi dé ki Rend tar tá sá nak2. szá mú mel lék le te


anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Móri Bor vi dék te rü le tén.


A Móri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa a 2005/2006. bor pi a ci év ben a bor vi dé ken in téz ke dé sen ként a kö vet ke zõ te -rü let nagy ság tá mo ga tá sát tart ja kí vá na tos nak:

1. Faj ta vál tás: 12 hek tár2. Szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se (ugyan azon faj tá val): 3 hek tár3. Szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té se, kor sze rû sí té se: – hek tár



fel té te lek

te rü let




3 év õs ter me lõleg alább éves



3 ha – 10 ha szak irá nyú vég zett ségleg alább 5 éves

mûv. szerz.


te zé si nap ló



kor lat

sa ját érd. mun ka éserõ gép el lá tott ság




távú termékértékesí -tési szer zõ dés


Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mõ he lyi ka tasz ter ben sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te -rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 300 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak–déli irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés az el fo gad ha tó.






b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,0 m– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m, ma xi mum: 1,0 m, iker tõ kés te le pí tés nél 1,8+0,2 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3333 db/ha

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– bak mû ve lés– fej mû ve lés– Gu y ot mû ve lés– ala csony- és kö zép ma gas kor don– Mo ser vál to za tok– er nyõ mû ve lés– egyes füg göny mû ve lés




e) Sza po rí tó anyag:A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált

faj tá kat és kló no kat.Csak ví rus tesz telt ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.




Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel hetõ faj ták:

Fe hér faj ták:Char don nayEzer jóIr sai Oli vérKi rály le ány kaLe ány kaOt to nel mus ko tályRaj nai riz lingTra mi ni

Kék faj ták:–


1. szá mú mel lék let

A Mát rai Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve



anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Mát rai Bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi, és be tar tat ja.


A Bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és fenn tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te vé -keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból, az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõ lõ te rü let hasz ná ló javo nat ko zá sá ban.

fel té te lek

te rü let





egyé ni mû ve lés vagyleg alább éves mû ve -

lé si szer zõ dés

mû ve lõ vagy szol gál -ta tó fel ada ta


3 ha – 10 ha

5 éves szõ lõ ter mesz -té si gya kor lat vagy

szak ta nács adó al kal -ma zá sa


dés

alap fo kú nö vény vé -del mi kép zett ségvagy szol gál ta tá si

szer zõ dés, per me te zé -si nap ló

sa ját fel dol go zás bér -fel dol go zás vagy kö -zép tá vú ért. szer zõ dés

10 ha-tól

szak irá nyú vég zett ség vagy 5 éves szõ lõ ter -

mesz té si gya kor latvagy szak ta nács adó

al kal ma zá sa


dés

kö zép fo kú nö vény vé -del mi kép zett ségvagy szol gál ta tá si

szer zõ dés vagy szak -ta nács adó

al kal ma zá sa

sa ját vagy bér fel dol -go zás, kö zép tá vúterm. szer zõ dés


Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a ter mõ he lyi szõ lõ ka tasz ter nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. ésII. be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 300 pon tos ter mõ he lyi ér -ték szá mot el kell ér nie.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek ál ta lá nos sza bály ként le he tõ leg al kal mas nak kell len nie aszõ lõ so rok észak–déli irá nyult sá gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na -las te le pí tés az el fo gad ha tó, il let ve a meg lé võ táb la szer ke zet hez való illeszkedés.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek rete le pí té si ké re lem nem tá mo gat ha tó.



a) Ül tet vény mé retAz áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don

kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü let meg kö ze lí té sét te gye le he tõ vé.

b) Tér ál lásA szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,5 m a mû ve lé si mód függ vé nyé ben.– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,9 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb 3000 db-nál hek tá ron ként.A te ra szos mû ve lé si ágak nál ezek a mér té ke ke a sa já tos sá gok függ vé nyé ben ala kul hat nak.

c) Mû ve lés módA bor vi dék te rü le tén szer ke zet át ala kí tás hoz ja va solt mû ve lés mó dok:– Mo ser– er nyõ– Syl voz– egyes füg göny– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -

to sí tot tak.

d) Tõ ke ter he lés (rügy ter he lés)A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint, és a mû ve lés mód ból ere dõ szük -

ség sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 12 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.

A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát, a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal le het meg va ló sí ta ni.

e) Sza po rí tó anyagA ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i -

nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá -sa. En nek ér de ké ben a Mát rai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa a Ká roly Ró bert Fõ is ko la Köz pon ti La bor – Tass-pusz ta,il let ve Me zõ gaz da sá gi Szak ta nács adó és Ter mék vizs gá ló Szol gá lat Kft. SZAK SZOL GÁ LAT-tal együtt mû köd ve ki dol -goz és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak fi gye lem be vé te lé vel ké szí tett „alany-ne mes-ter mõ hely” táb lá zat ra,szak mai szabályként.


Csak OMMI ál tal el len õr zött sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis taA bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar -

tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter -mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá gai vé le mé nye zé sé nek. In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kí vá na tos.

Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a Bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel he tõ faj ták:

Fe hér faj ták:

Aján lott:Tra mi ni, Char don nay, Le ány ka,Ot to nel Mus ko tály, Szür ke ba rát, Hárs le ve lû,Olasz riz ling,

En ge dé lye zett:Ir sai Oli vér, Sa u vig non Blanc, Cser sze gi Fû sze res,Riz ling szil vá ni, Ze nit, Sár ga mus ko tály,Zöld vel te li ni,


Vö rös faj ták:

Aján lott:Ca ber net Sa u vig non, Ca ber net Franc, Kék fran kos

En ge dé lye zett:Bla u bur ger, Zwe i gelt, Pi not Noir, Tu rán

A te le pí té si ké rel met a hegy bí ró csak ab ban az eset ben ja va sol hatja po zi tí van az MVH Hi va ta la felé, ha a te le pí tõ ren -del ke zik szõ lõ fel vá sár ló cég tõl nyi lat ko zat tal, hogy a ter mé sé nek biz to sí tott a fel vá sár lá sa; vagy nyi lat koz za, hogy sa játcél ra dol goz za fel.

Gyön gyös, 2004. jú ni us 3.

Dr. Nyi las Já nos s. k., Elõ há zi né Szõ ke Do mi ni ka s. k.,el nök jegy zõ könyv ve ze tõ

Cser ta Ist ván s. k., Ná da si Kál mán s. k.,jegy zõ könyv hi te le sí tõ jegy zõ könyv hi te le sí tõ

El len je gyez te:

Dr. Abo nyi Ka ta lin s. k.,ügy véd

1/a szá mú mel lék let

A Mát rai Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let ér tel mé ben min den év ben meg kell kül de ni a Hegy köz sé gek Nem ze ti Ta ná csa felé a szer ke zet át ala kí tás ra szánt te rü let nagy sá gát.

Az éven ként meg ál la pí tott te rü let nagy ság (ha) a szer ke zetát ala kí tá si ren de let ben meg ha tá ro zott in téz ke dé sek alap jána %-os meg bon tá sa a kö vet ke zõ mó don hasz nál ha tó fel:

In téz ke dés Meg bon tás 2005–2006

Faj ta vál tás 60% 42 ha

Szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se 30% 21 ha

Szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té se, kor sze rû sí té se

10% 7 ha

Össze sen: 100% 70 ha

A Mát rai Hegy köz sé gi Ta nács Köz gyû lé se 7/2005. (04. 04.) sz. ha tá ro zat tal fo gad ta el.

Gyön gyös, 2005. áp ri lis 4.

Hor dós At ti la s. k.,tit kár


3. sz. mel lék let a Kun sá gi Bor vi dék Rend tar tá sá hoz

Szer ke zet át ala kí tá si terv a 2005–2006. bor pi a ci évre

Ké szült a hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -

anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Kun sá gi bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH il le té kes szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tar tat ja.



fel té te lek

te rü let



3000 m2–3 ha gya kor la ti jár tas ságmû ve lé si szer zõ désvagy sa ját erõ- és

mun ka gép el lá tott ságszol gál ta tó fel ada ta

sa ját fel dol go zásvagy ter mék ér té ke sí -

té si szer zõ dés

3 ha–10 hagya kor la ti jár tas ság /


mû ve lé si szer zõ désvagy sa ját erõ- és

mun ka gép el lá tott ság


te zé si nap ló



10 ha-tól szak irá nyú vég zett ségmû ve lé si szer zõ désvagy sa ját erõ- és

mun ka gép el lá tott ság








Sa ját gyö ke rû ül tet vény csak az NTSZ ál tal im mú nis nak mi nõ sí tett te rü le ten lé te sít he tõ. Olt vány hasz ná la ta ese tén azalany mész tû rõ ké pes sé gé re fi gye lem mel kell len ni.




b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3300 tõ/ha.


c) Mû ve lés mód:Mû ve lés mó dot a te rü let öko ló gi ai adott sá ga i hoz iga zo dó an kell meg ál la pí ta ni.Az al kal ma zott mû ve lés mó dok:– Ta ka rá sos fej mû ve lés ka rós vagy hu za los tá masz mel lett,– Er nyõ mû ve lés,– Mo ser, ja ví tott Mo ser mû ve lés,– Egyes füg göny mû ve lés.Ma gas mû ve lés al kal ma zá sa ese tén biz to sí tó csap al kal ma zá sa, és a szál vesszõ téli ta ka rá sa aján lott.




e) Sza po rí tó anyag:Az ül te tés hez szár ma zá si bi zo nyít vánnyal ren del ke zõ sza po rí tó anyag al kal maz ha tó.Sa ját gyö ke rû ül tet vény csak az NTSZ ál tal im mú nis nak mi nõ sí tett te rü le ten lé te sít he tõ.Olt vány hasz ná la ta ese tén az alany mész tû rõ ké pes sé gé re fi gye lem mel kell len ni.A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált

faj tá kat és kló no kat.


tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter -mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá gai vé le mé nye zé sé nek.


a) Fe hér bor szõ lõ-faj ták:Arany sár fe hérBi an caChar don nayCser sze gi fû sze resEzer jóHárs le ve lûKa rátKi rály le ány kaSa u vig nonSzür ke ba rátTra mi ni

Kö vi din kaKun le ányLe ány kaMül ler Thur gau (Riz ling szil vá ni)Nek tárOlaszriz lingOt to nel mus ko tályPi not blancRaj nai riz lingZöldvel te lí niVik tó ria gyön gye

b) Vö rös bor szõ lõ-faj ták:Bla u bur gerCa ber net francCa ber net sa u vig nonDuna gyön gye

Ka dar kaKék fran kosMer lotPi not noirPor tu gi zer (Ké ko por tó)Zwe i gelt

A Kun sá gi bor vi dék nek a 2005–2006. bor pi a ci évre szó ló Szer ke zet át ala kí tá si ter ve it az igaz ga tó vá laszt mány 2005.áp ri lis 27-én 4/2005. sz. ha tá ro za tá val szó több ség gel jó vá hagy ta. A Szer ke zet át ala kí tá si terv a bor vi dé ki rend tar tás 3 sz.mel lék le tét ké pe zi.

Kecs ke mét, 2005. áp ri lis 27.

Ores kó Im re Ko vács Lász lóel nök tit kár


1/A Mel lék let

Sor számHegy köz ségmeg ne ve zé se

2005–2006. bor gaz da sá gi évre ter ve zett szer ke zet át ala kí tás

faj ta vál tás át te le pí téstám rend szer-kor sze rû sí tés Össze sen

ha ha ha

1. Akasz tó 10 – 15 25

2. Ágas egy há za – – – –

3. Bal ló szög 5 – 5 10

4. Ba lo ta szál lás – – – –

5. Bá csal más–Bácsszõ lõs – – – –

6. Bó csa – – – –

7. Csen gõd 8 5 15 28

8. Csi ké ria – – – –

9. Fü löp há za 22 22 22 65

11. Fü löp szál lás 4 – 6 10

12. Hel vé cia – – – –

13. Im re hegy – – 10 10

14. Izsák 15 5 5 25

15. Ja kab szál lás – – 4 4

16. Já nos hal ma – – – –

17. Jász szent lász ló – – – –

18. Kas kan tyú – – 10 10

19. Ke cel 8 10 6 24

20. Kecs ke mé ti Mat hi ász J. 2 1 1 4

21. Ke rek egy há za – – – –

22. Ké les ha lom – – – –

23. Kis kõ rös 35 18 40 93

24. Kis kun fél egy há za – – – –

25. Kis kun ha las 2 – 4 6

26. Kis kun maj sa 6 6 12 24

27. Kun ba ja 2 – 3 5

28. Kun fe hér tó – – – –

29. La jos mi zse – – – –

30. La ki te lek – – – –

31. Nyár lõ rinc – – – –

32. Or go vány 3 – 7 10

33. Páhi 2 – 2 4

34. Pir tó – – – –


Sor számHegy köz ségmeg ne ve zé se

2005–2006. bor gaz da sá gi évre ter ve zett szer ke zet át ala kí tás

faj ta vál tás át te le pí téstám rend szer-kor sze rû sí tés Össze sen

ha ha ha

35. Solt – – – –

36. Solt szen tim re 5 – 8 13

37. Solt vad kert 10 110 80 200

38. Ho mok gyön gye – – – –

39. Szent ki rály 45 – – 45

40. Tab di 5 5 20 30

41. Táz lár 2 2 2 6

42. Ti sza al pár – 10 – 10

43. Ti sza kécs ke – – – –

44. Ci bak há za 5 5 6 16

45. Cser ke szõ lõ – – – –

46. Csé pa – – – –

47. Jász be ré nyi hegy köz ség – – – –

48. Jász szen tand rás – – – –

49. Nagy rév – – – –

50. Ti sza kürt – – – –

51. Ti sza sas – – – –

52. Ti sza ug – – – –

53. Al ber tir sa – – – –

54. Ceg léd ber cel 10 5 15 30

55. Nyárs apát 12 – 15 27

56. Strá zsa hegy-Szá raz hegy – – – –

57. Bé nye Gom ba – – – –

58. Döm söd – 5 – 5

59. Mély kút – – – –

60. Szank – – – –

61. He ves – – – –

62. Szi get 10 – – 10

63. Dus nok – – – –

64. Dá vod – – – –

65. Ti sza föld vár – – – –

66. Nagy kõ rös 4 – 4 8

67. Kóka 5 – 1 6

Össze sen: 236 209 318 763


A Ha jós-Ba jai Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve

2005–2006. évek re vo nat ko zó an

A terv a hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004 (VI. 3.) FVM ren de let alap ján ké szült.A Bor vi dé ki Ta nács a Duna Bor ré gió hosszú távú stra té gi ai ter vé ben meg fo gal ma zott cél ki tû zé sek fi gye lem be vé te lé -

vel, ezen be lül a bor vi dé ken elõ ál lí tott szõ lõ alap anyag, bo rá sza ti ter mé kek mi nõ sé gé nek ja ví tá sa, ki egyen sú lyo zott sá ga, egy sé ges jel le gé nek ki ala kí tá sa és ga ran tá lá sa ér de ké ben az aláb bi szak mai szem pon tok fi gye lem be vé te lét és be tar tá sátja va sol ja hegy köz sé ge i nek.

A ja va solt szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí té si ké rel mek MVH te rü le ti szer ve felé tör té nõ vé le mé nye zé se so rán ahegy bí rók nak fi gye lem be kell ven ni, il let ve be kell tar ta ni.


A szõ lõ ül te tvé nyek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te vé keny ség meg va ló sít -ha tó sá ga cél já ból ajánl juk az aláb bi szem pon tok (össze füg gé sek) be tar tá sát:

– 3 hek tá ros nagy ság ren dig az ül tet vény mû ve lõ je leg alább 3 éves gya kor la ti jár tas ság gal ren del kez zen. Sa ját gép -park, mû ve lõ esz köz hi á nya ese tén cél sze rû éves mû ve lé si szer zõ dést köt ni. A ter més biz ton sá gos el he lye zé sé re aján lottsa ját fel dol go zó lé te sí té se vagy éves ter mék ér té ke sí té si szer zõ dés kö té se.

– 3 hek tá ros nagy ság rend fe lett cél sze rû a mû ve lõ nek szak irá nyú vég zett ség gel ren del kez ni, ami ter jed jen ki alap fo kúnö vény vé del mi ké pe sí tés re is. Sa ját tu laj do nú erõ- és mû ve lõ gé pek hi á nya ese tén aján lott a hosszabb tá vú (min. 5 éves)mû ve lés re vo nat ko zó szer zõ dé ses meg ál la po dás. A ter més biz ton sá gos el he lye zé sé re ajánl ha tó sa ját fel dol go zó meg te -rem té se vagy bér fel dol go zás ra, il let ve hosszú táv ra vo nat ko zó ér té ke sí té si szer zõ dés kö té se.


Ál ta lá nos sza bály, hogy te le pí té si en ge dély csak az ül tet vény ka tasz ter be so rolt I. és II. be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó ki.A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban hasz no sí tott te rü le tek pi hen te tés és ta laj fer tõt le ní tés után a te le pí té sek nél elõnyt él -

veznek.A te rü le tek ki vá lasz tá sá nál kü lö nös fi gye lem mel kell len ni a le fo lyás ta lan fagy zu gos te rü le tek re tör té nõ te le pí té sek

el ke rü lé sé re.

3. Ül tet vényszer ke zet

A bor vi dék tel jes te rü le tén tö re ked ni kell a hek tá ron kén ti tõ szám nö ve lé sé re, ami egy részt a sor tá vol ság, más részt atõ tá vol ság csök ken té sé vel ér he tõ el. Sza kít va a ko ráb bi ter me lé si ha gyo má nyok kal (a 3 mé ter fe let ti sor és 1,2 m fe let titõ tá vol ság) a jö võ ben ja va solt sor- és tõ tá vol ság, mû ve lés mód a kö vet ke zõ:

Ja va solt sor- és tõ tá vol ság:– sor tá vol ság max 3 m– tõ tá vol ság 0,8–1,1 m kö zött,– mi ni má lis tõ szám 3000 db/ha.

Mû ve lés mód:A mû ve lés mód mint komp lex fo ga lom ma gá ban fog lal ja a tõ ke for mát, a tér ál lást, tám be ren de zés tí pu sát és anya gát,

va la mint a ter mõ ala pok ta laj szint fe let ti ma gas sá gát. Te hát mû ve lés mód-vál to zás nak mi nõ sül a fen ti ek kö zül bár melyté nye zõ meg vál toz ta tá sa.

A bor vi dék te rü le tén aján lott tõ ke for mák:– kö zép ma gas, ma gas kor don– Mo ser (ja ví tott Mo ser)– egyes füg göny– er nyõ– Syl voz– fej-bak mû ve lés.


4. Tõ kék ter he lé se

A tõ kén ként meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát az eset le ges rügy kár fi gye lem be vé te lé vel a ter me lõ pi a ci szán dé kaisze rint, va la mint a mû ve lés mód ból ere dõ szak mai kí vá nal mak nak meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni.

Át la gos év já rat ban ál ta lá no san ja va sol ha tó mû ve lés mód tól füg get le nül a 8 vi lá gos rügy/m2 ér ték.Az el ér ni szán dé kolt ter me lé si cél meg va ló sí tá sa vé gett a ve ge tá ci ós idõ szak ban fürt sza bá lyo zást kell vég re haj ta ni.

5. Sza po rí tó anyag:

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik rok lima ti kus té nye zõ i -nek vál to za tos sá ga mi att szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, a ter mesz tés ben lévõ szõ lõ faj ták klóno -zása, új ne mes faj ták ki pró bá lá sa, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.

A Ha jós-Ba jai Hegy köz sé gi Ta nács fi gye lem be ve szi az FVM Kecs ke mé ti Szõ lé sze ti és Bo rá sza ti Ku ta tó In té zet ál talel ért ku ta tás ered mé nye it és azo kat al kal maz za.


A te le pí tés hez, il let ve pót lás hoz csak cent ri fi kált el já rás ban ál la mi lag mi nõ sí tett sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

6. Faj ta szer ke zet

Az el múlt évek ta pasz ta la tai alap ján a na gyobb biz ton ság gal ter mel he tõ és ma ga sabb be éré si cu kor fok kal szü re tel he tõ faj tá kat, régi ma gyar faj tá kat ajánl juk te le pí te ni.

Faj ta vál tás nak mi nõ sül, ha az alap faj ta he lyett an nak ví rus men tes klón ját te le pít jük.

Aján lott faj ták:A Ha jós-Ba jai Hegy köz sé gi Ta nács Rend tar tá sá ban sze rep lõ aján lott és en ge dé lye zett faj ták.Cse me ge szõ lõ ese té ben a me gyei faj ta lis tán sze rep lõ faj ták.

Fe hér faj ták:– Char don nay– Cser sze gi fû sze res– Ki rály le ány ka– Raj nai riz ling– Zöld vel te li ni– Olasz riz ling– Ezer jó (csak ala csony tõ ke for mán biz to sí tó szál vesszõ vel)– Arany sár fe hér (csak ala csony tõ ke for mán biz to sí tó szál vesszõ vel)– Ezer für tû– Hárs le ve lû– Kun le ány– Ot to nel mus ko tály– Pi not blanc– Sa u vig non– Za la gyön gye– Riz ling szil vá ni– Kö vi din ka– Tra mi ni

Kék faj ták:– Kék fran kos– Zwe i gelt– Ca ber net franc– Ca ber net sa u vig non– Mer lot– Pi not noir


– Ka dar ka (csak ala csony tõ ke for mán biz to sí tó szál vesszõ vel)

– Ké ko por tó

A Ha jós-Ba jai bor vi dé ken a 2005–2006. bor pi a ci év ben a fel mé ré sek sze rint 40 ha szõ lõ ül tet vényt érin tõ át ál lí tá si ésát ala kí tá si be ru há zást kí ván nak vég re haj ta ni az aláb bi meg osz tás sze rint:

– ül tet vény te le pí tés 9 ha

– tám be ren de zés, mû ve lés mód kor sze rû sí tés 31 ha

Baja, 2005. má jus 17.

Dr. Sü me gi Jó zsefHBHT el nö ke

Etyek-Bu dai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa

2091 Etyek, Kál vá ria tér 1.

Az Etyek-Bu dai Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. éci CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.

A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk az Etyek-Bu dai bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tart ja.



Te rü letSzük ség sze rû szak mai

fel ké szült ségMû sza ki el lá tott ság Kör nye zet vé de lem Pi a ci vi szo nyok

3000 m2 – 3 haGya kor la ti

jár tas ság / 3 évõstermelõ

Sa ját mû velõ esz közmeg lé te vagy mûve -lési szer zõ dés kö tés

Tu laj do nos fel ada ta

Szol gál ta tó fel ada ta

Sa ját fel dol go zásvagy ért. szerz õdés

év. 04. 15.

3 ha–10 haSzak irá nyú vég zett -

ség

Sa ját mû ve lõ esz közmeg lé te vagy mûve -lési szer zõ dés kö tés

Alap fo kú nö vény vé -del mi kép zés, per me -

te zé si nap ló

Sa ját fel dol go zásvagy 5 éves ért. szer -

zõ dés

10 ha-tólSzak irá nyú vég zett -ség + 5 év szak mai

gya kor lat

Sa ját érd. mun ka éserõ gép el lá tott ság

Fel sõ fo kú nö vény vé -del mi kép zés vagy


Sa ját vagy bér fel dol -go zás vagy hosszú

távú ter mék ér té ke sí té -si szer zõ dés



Ál ta lá nos sza bály, hogy a szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá -sú te rü le tek re ad ha tó ki. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak-dé li irá nyult sá gá nak meg -va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés az el fo gad ha tó.



a) Ül tet vény mé retAz áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don


b) Tér ál lás:A szõ lõ te rü le tek tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– a szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3–3,2 m– a szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 1–1,2 m

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– egyes füg göny– Mo ser (ja ví tott Mo ser)– er nyõ– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér ték biz -

to sí tot tak.


sze rû ség nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni.

e) Sza po rí tó anyag:Csak el len õr zött szár ma zá si iga zol vánnyal el lá tott olt vány te le pít he tõ. Elõny ben kell ré sze sí te ni a mész tû rõ alany faj -

ták hasz ná la tát.A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj -

tá kat és kló no kat.

f) Faj ta lis ta:Aján lott faj ták:

Fe hér faj ták: Char don naySzür ke ba rátKi rály le ány kaZe nit Olaszriz lingZöld vel te li ni Ne mes Olasz riz lingPi not blancRaj nai riz lingSár ga mus ko tályRiz ling szil vá niChas se las

Ot to nel mus ko tályIr sai Oli vérSa u vig nonCser sze gi fû sze res

Vö rös faj ták:Ca ber net francCa ber net sa u vig nonKék fran kosKé ko por tóMer lotZwe i geltPi not noir


En ge dé lye zett faj ták:Zala gyön gye, Juh fark, Tra mi ni, Ka rát, Vik tó ria gyön gye, Zen gõ, Ze fír, Tu rán

A 2005/2006-os bor pi a ci évre a fel mé ré sek sze rint ter ve zett szer ke zet át ala kí tás: 80 ha szõ lõ ül tet vényt érint, en nek intézkedésenkénti meg osz lá sa:

– faj ta vál tás: 27 ha– át te le pí tés: 26 ha– tá masz rend szer, kor sze rû sí té se, fel újí tá sa: 27 ha.

Etyek, 2005. jú ni us 14.

Zó lyo mi Sán dortit kár

Eg ri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa3301 Eger, Kõ lyuk te tõ, Pf. 83.

Az Egri Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve a

2005–2006. bor pi a ci évre


anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk az Egri bor vi dék te rü le tén.



A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból a ha tá lyos jog sza bá lyok ban elõ írt fel té te lek nek kell meg fe lel ni.



A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak-dé li irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés az el fo gad ha tó.






b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,9 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3700 db/ha

c) Mõ ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– Mo ser (ja ví tott Mo ser)– er nyõ– Syl voz– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -

to sí tot tak.

d) Tõ ke ter he lés:A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter melõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból eredõ szük ség -




nek vál to za tos sá ga mi att szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá -sa. En nek ér de ké ben az Egri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa, az FVM egri Szõ lé sze ti és Bo rá sza ti Ku ta tó In té ze té velegyütt mû köd ve ki dol goz és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak fi gye lem be vé te lé vel ké szí tett „alany-ne mes-ter -mõ hely” táb lá zat ra, szak mai sza bály ként.




tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter -mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá gai vé le mé nye zé sé nek.


Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel hetõ faj ták:

Fe hér faj ták:Char don nayMus cat Ot to nelSa u vig non blancLe ány kaPi not blancZe nitTra mi niOlasz riz ling (ki vé ve a nagy ter mõ ké pes sé gû kló nok, pl. P-2, B-20)Szür ke ba rátHárs le ve lû (Deb rõi kör zet)

Kék faj ták:Kék fran kosBla u bur gerCa ber net francCa ber net sa u vig non


Mer lotPi not noir (ki vé ve M-2 klón)Ka dar ka (csak ala csony tõ ke for mán, ha gyo má nyos mû ve lés mód dal)Sy rah

Ezen szer ke zet át ala kí tá si és át ál lá si ter vet az EBHT 4/2005. (04. 11.) szá mú ha tá ro za tá val fo gad ta el.Az el fo ga dott sza bály zat a Rend tar tás 6. szá mú mel lék le te.

Eger, 2005. áp ri lis 11.

Var sá nyi La jos Var ga Fe rencel nök EBHT tit kár

Az Egri Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


Mel lék let

Ter ve zet

A tá mo ga tás ban ré sze sí te ni kí vánt te rü let nagy sá ga in téz ke dé sen ként:1. Faj ta vál tás: 30 ha2. Ül tet vé nyek tám rend sze ré nek kor sze rû sí té se: 100 ha

A fen ti ada tok a hegy bí rók elõ ze tes in for má ci ói alap ján a ke rül tek össze sí tés re. A ter ve zet vég le ges jó vá ha gyá sa a kö -vet ke zõ Ta nács ülé sen tör té nik.

Csong rá di Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csaMó ra ha lom, Rösz kei út 47.Tel./fax.: (62) 280-524

A Csong rá di Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gekrõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõlõalap -

anyagának ki egyen sú lyo zott minõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Csong rá di bor vi dék te rü le tén.



A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõlõ te rü let hasz ná ló javo nat ko zá sá ban.


fel té te lek

te rü let



3000 m2–5 ha3 év szak irá nyú gya -

kor latsa ját érd. mun ka- éserõ gép-el lá tott ság

leg alább alap fo kú nö -vény vé del mi tan fo -

lya mi vég zett ség


5 ha fe lettszak irá nyú vég zett ség vagy 5 év szak irá nyú

gya kor lat

sa ját érd. mun ka- éserõ gép-el lá tott ság

alap fo kú nö vény vé -del mi kép zés vagy





A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel hetõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak ke let-dél nyu gatirá nyult sá gá nak meg va ló sí tá sá hoz.




b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,2 m– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m (fej mû ve lé sû ül tet vény ben 0,6 m)– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3200 db/ha

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– fej mû ve lés (karó és hu zal együtt, il let ve karó vagy hu zal, szál vesszõs met szés mód dal),– Mo ser (ja ví tott Mo ser)– er nyõ– Syl voz– egyes füg göny– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -

to sí tot tak. Va la mennyi mû ve lés mód nál aján lott a tõke tö vé nél biz to sí tó csap al kal ma zá sa és raj ta növõ vesszõk téli ta ka -rá sa.



A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban el vég zett fürt sza bá lyo -zás sal kell meg va ló sí ta ni.


e) Sza po rí tó anyag:

A bor vi dék I. II. ter mõ he lyi ka tasz ter be so rolt te rü le te i nek iga zol tan im mú nis ta la ja in sa ját gyö ke rû sza po rí tó anyag -gal, a nem im mú nis te rü le te ken mész tû rõ ala nyú olt vánnyal le het szõ lõt te le pí te ni.



f) Faj ta lis ta:

A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar -tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét meg kell elõz nie a ter mõ he lyi faj ta kí -sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott sá gai vé le mé -nye zé sé nek.

Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel he tõ faj ták:

Fe hér faj ták:

Bi an ca

Char don nay

Cser sze gi fû sze res

Mus cat Ot to nel

Raj nai riz ling

Mül ler Thur gau

Kö vi din ka

Kun le ány

Olasz riz ling

Zöld vel te lí ni

Kék faj ták:

Ca ber net franc

Ca ber net sa u vig non

Ka dar ka (csak ala csony tõ ke for mán, ha gyo má nyos mû ve lés mód dal)

Kék fran kos

Zwe i gelt

Az egyes in téz ke dé sek kap csán vár ha tó te rü let nagy sá gok 2005–2006-os bor pi a ci év ben:

Faj ta vál tás 5 ha

Szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se 0 ha

Szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té se, kor sze rû sí té se 40 ha

Össze sen: 45 ha

A fen ti ter ve ze tet a Csong rá di Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 2005. áp ri lis 28-án meg tar tott ta nács ülé sén 5/2005. 04.28. szá mú kül dött gyû lé si ha tá ro zat tal el fo gad ta.

Gé czi La josel nök


Bükk al jai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa3400 Me zõ kö vesd, Má tyás k. út 114.

A Bükk al jai Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve



anya gá nak mi nõ sé ge és egy sé ges jel le gé nek ga ran tá lá sa mi att a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá sát ja va sol juk aBükk al jai Bor vi dék te rü le tén.



A bor vi dék áru ter me lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos ter me lés meg va ló sít ha -tó sá ga szem pont já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek be tar tá sa ja va solt a ter me lõ ol da lá ról:

Te rü letSzük ség sze rû szak mai


0,3 – 3 hagya kor la ti jár tas ság

3 év õstermelõleg alább éves mûv.

szerz.szol gál ta tó fel ada ta

sa ját fel dolg. vagy ért. szerz õdé sû

3 ha–10 ha szak irá nyú vég zett ségleg alább 5 éves mûv.

szerzõdésalap fo kú növ véd.

kép zés, perm. naplósa ját fel dolg. v. 5

éves ért. szerz

10 ha-tólszak irá nyú vég zett ség

+ 5 év gyak.sa ját m.gép

és erõ gép-el lá tott ság

fel sõ fo kúnöv.véd.kép zés vagy

szak ta nács.

sa ját vagy bér fel dol -go zás

Term.ért.szerz.


Szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a ka tasz te ri nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. osz tály ba so rolt te rü le tek re ad ha tó. I. osz -tá lyú te rü let 300 pont fe let ti, vé dett ere de tû te rü let pe dig 320 pont fe let ti ér ték szá mú le het.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok ked -ve zõ nek ér té kel he tõ ek. A te le pí ten dõ te rü le tek nek al kal mas nak kell len ni ük az É-D-i sor irá nyú ül te tés re (ki vé ve a 10%fe let ti lej tõk, ahol a ré teg vo na las te le pí tés is meg en ge dett). Az el múlt 15 év so rán 30%-nál na gyobb téli fagy ká ros te rü le -tek re nem en ge dé lye zett az új ra te le pí tés.


a) Ül tet vény mé retAz áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét oly mó don kell meg ol da ni, hogy a gépi mû ve lést a

szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül el le hes sen vé gez ni. Ki vé ve a kö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö -ze lí té sét szol gálják.

b) Tér ál lás– szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum 3 m.– szõ lõ tõ kék tá vol sá ga ma xi mum 0,9 m– a tõ ke he lyek szá ma mi ni mum 3700 db/ha


c) Mû ve lés mód

A bor vi dék te rü le tén en ge dé lye zett mû ve lés mó dok:

– Mo ser

– er nyõ

– Syl voz

– összes ala csony mû ve lés mód

d) Tõ ke ter he lés

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé ka sze rint és a mû ve lés mód sa já tos sá ga i nakmeg fe le lõ en éven te kell meg ha tá roz ni. Ez azon ban nem ha lad hat ja meg a 8 rügy/m2 ér té ket. A ter me lé si cé lok nak meg -fe le lõ ter he lés be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós idõ szak ban éven te 2 kü lön bö zõ idõ pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg -va ló sí ta ni.

e) Sza po rí tó anyag

A ter me lé si cé lok és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti adott sá ga i nak vál to za tos sá ga mi att szük sé ges az alany faj ták szá -má nak bõ ví té se, az adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa. A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo -má nyos és a mi nõ sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált kló no kat.

Csak ví rus men tes alany hasz nál ha tó sza po rí tás ra.

f) Faj ta lis ta

A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és a pi a ci le he tõ sé gek jobb ki hasz ná lá sa mi att a faj ta szám szû kí -té se szük sé ges. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak kell alá tá masz ta nia.A Hegy köz sé gi Ta nács nak vé le mé nyez nie és en ge dé lyez nie kell bi zott sá gi meg hall ga tás után az eset le ges új faj ta be ve -ze té sét.

Az in ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kí vá na tos.

Az el múlt 10 év át la gá ban a bor vi dé ki át lag nál jobb mi nõ ség gel szü re tel he tõ faj ták:

Fe hér faj ták:– Char don nay– Mus cat ot to nel– Szür ke ba rát– Le ány ka– Pi not blanc– Ze nit– Tra mi ni– Olasz riz ling (ki vé ve B-20,P-2 kló nok)

Kék faj ták:– Kék fran kos– Bla u bur ger– Ca ber net franc– Ca ber net sa u vig non– Zwe i gelt

A szer ke zet át ala kí tá si és át ál lá si prog ram se gít sé gé vel a rossz faj ta szer ke ze tû és nagy tér ál lá sú ül tet vé nyek új ra te le pí -té sét le het meg ol da ni.

A Bükk al jai bor vi dé ken a 2005–2006. bor pi a ci év ben a fel mé ré sek sze rint 10 ha szõ lõ ül tet vényt érin tõ át ál lí tá si és át -ala kí tá si be ru há zást kí ván nak vég re haj ta ni az aláb bi meg osz tás sze rint:

– faj ta vál tás 5 ha

– tám be ren de zés, mû ve lés mód kor sze rû sí tés 5 ha

Me zõ kö vesd, 2005. ja nu ár 19.

Szen te Im re s. k.,BBHT el nö ke


1. sz. mel lék letBa la ton mel lé ke Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 8790 Za la szentg rót, Csány L. u. 2.

A Ba la ton mel lé ke Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gekrõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -

anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá sátja va sol juk a Ba la ton mel lé ke bor vi dék te rü le tén.




fel té te lek

te rü let



1000 m2–3 hagya kor la ti jár tas -

ság/õs ter me lõa mû ve lés biz to sí tá sa tu laj do nos fel ada ta


3 ha–10 ha szak irá nyú vég zett ség a mû ve lés biz to sí tá saalap fo kú nö vény vé -

del mi ké pe sí téssa ját fel dol go zás, ér -té ke sí té si szer zõ dés

10 ha-tól szak irá nyú vég zett ségmû ve lés biz to sí tá sasa ját esz köz zel vagy

szol gál ta tó val

nö vény vé del mi ké pe -sí tés vagy szak ta nács -

adói szer zõ dés




Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá súte rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 250 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nél tö re ked ni kell a szõ lõ so rok észak-dé li irá nyult sá gá nak meg -va ló sí tá sá hoz. 5–8%-nál lej tõ sebb te rü le te ket fü ve sí te ni kell. Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben 30%-nál na gyobb mér -tékû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re te le pí té si ké re lem nem támogatható.




b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.


A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m

– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga ma xi mum: 1 m

– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3333 db/ha

c) Mû ve lés mód:

A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:

– Mo ser (ja ví tott Mo ser)

– er nyõ

– Syl voz

– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -to sí tot tak.

d) Tõke ter he lés:

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a12 vi lá gos rügy/m2 ér té ket. A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.

e) Sza po rí tó anyag:

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nekvál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.



f) Faj ta lis ta:

A bor vi dé ken el õál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar -tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta, aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a termõhelyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bizottságai vé le mé nye zé sé nek.



Fe hér faj ták:Char don nayCser sze gi fû sze resKi rály le ány kaRaj nai riz lingRiz ling szil vá niSa u vig nonIr sai Oli vérNek tárPin tesZe nitZöld vel te li niSár ga mus ko tályFur mintPát riaRo zá liaKö vér szõlõOt to nel mus ko tály

Pi not blancTra mi niOlaszriz lingSzür ke ba rátHárs le ve lûChas se las

Kék faj ták:Ca ber net francCa ber net sa u vig nonKék fran kosMer lotPi not noirSy rahZwe i geltKé ko por tóKa dar ka


g) A Ba la ton mel lé ke Bor vi dé ken a 2005–2006. bor pi a ci évre szer ke zet át ala kí tá si tá mo ga tás ban a táb lá zat ban meg je -lölt mû ve le tek re 15 hek tár tá mo ga tá sát ter vez zük

2005–2006. faj ta vál tásszõ lõül tet vé nyek

át te le pí té se

szõ lõ ül tet vé nyektám rend sze ré nek

lé te sí té se

szõ lõ ül tet vé nyektám rend sze ré nek

kor sze rû sí té se

7,5 hek tár 7,5 hek tár

Za la szentg rót, 2005. jú ni us 13.

Mes ter há zy György nétit kár

Ba la ton fel vi dé ki Hegy köz sé gi Ta nácsBa da csony, Ró mai u. 2.

A Ba la ton fel vi dé ki bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján. A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -

anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk Ba la ton fel vi dé ki bor vi dék te rü le tén.


A Ba la ton fel vi dé ki bor vi dé ken a 2005–2006-os bor pi a ci év ben a szer ke zet-át ala kí tá si tá mo ga tás ban ré sze sí te ni kí -vánt te rü let nagy sá ga 30 hek tár.

Eb bõl:– Faj ta vál tás: 20 hek tár– Szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se: 2 hek tár– Szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té se, kor sze rû sí té se: 8 hek tár


Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. be so ro lá sú te rü -le tek re ad ha tó ki, a vé dett ere de tû bor alap anya gá ul szol gá ló ül tet vé nyek ese té ben 320 pon tot el kell ér nie.



a) Ül tet vény mé ret:A bor vi dék re jel lem zõ az ül tet vé nyek el ap ró zott sá ga, ezért tá mo gat ni kell a bir tok össze vo ná si tö rek vé se ket. Az áru -

ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg -ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zöshasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik lehetõvé.


b) Tér ál lás:

A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.

– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum 3 mé ter

– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum 1 mé ter

– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3300 db/ha

c) Mû ve lés mód:

A bor vi dék te rü le tén szer ke zet ala kí tás hoz ja va solt mû ve lés mó dok:

– er nyõ mû ve lés

– Syl voz

– Mo ser (ja ví tott Mo ser)

– Gu y ot mû ve lés

– Kor don mû ve lés (ala csony, kö zép ma gas, ma gas)

– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a hoz zá ér tés biz to sí tot tak.

d) Sza po rí tó anyag:

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nekvál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.



e) Faj ta lis ta:

Ká li-me den cei kör zet ben:

fe hér bor szõ lõ-faj ták: Olasz riz ling, Char don nay, Fur mint, Pi ros tra mi ni, Szür ke ba rát, Ze nit, Zöld vel te li ni, Pi notblanc, Hárs le ve lû, Bu dai zöld, Kék nye lû, Juh fark, Sár ga mus ko tály, Cser sze gi fû sze res, Ir sai Oli vér, Ot to nel mus ko tály,Raj nai riz ling, Sa u vig non blanc, Riz ling szil vá ni, Ka rát, Ki rály le ány ka, Kö vér szõ lõ, Zeus, Ze fír, Ba ka tor, Ba da csony 36, Sár fe hér

kék bor szõ lõ-faj ták: Ké ko por tó, Pi not Noir, Zwe i gelt, Ca ber net franc, Ca ber net sa u vig non, Kék fran kos, Ka dar ka, Syrah

Ba la to ne de rics–Le sen ce kör zet ben:

fe hér bor szõ lõ-faj ták: Olasz riz ling, Char don nay, Szür ke ba rát, Riz ling szil vá ni, Pi ros tra mi ni, Sa ug vig non blanc, Pi notblanc, Ir sai Oli vér, Ot to nel mus ko tály, Raj nai riz ling, Zöld vel te li ni, Cser sze gi fû sze res, Juh fark, Hárs le ve lû, Zeus, Ze fír,

kék bor szõ lõ-faj ták: Pi not noir, Kék fran kos, Ca ber net Sa u vig non, Ca ber net franc, Mer lot, Zwe i gelt, Sy rah.

Cser sze gi kör zet ben:

fe hér bor szõ lõ-faj ták: Olasz riz ling, Char don nay, Szür ke ba rát, Riz ling szil vá ni, Sa u vig non blanc, Pi ros tra mi ni, Cser -sze gi fû sze res, Nek tár, Ir sai Oli vér, Ze nit, Ot to nel mus ko tály, Zeus, Ro zá lia, Pát ria, Ko ro na, Hárs le ve lû, Ki rály le ány ka

kék bor szõ lõ-faj ták: Kék fran kos, Zwe i gelt, Ké ko por tó, Mer lot, Ca ber net sa u vig non, Ca ber net franc

Ba da csony, 2005. június 08.

Dr. Tóth Sán dor Né meth Lász lóel nök tit kár


Ba la ton bog lá ri Hegy köz sé gi Ta ná csa8630 Ba la ton bog lár, Sza bad ság u. 28.

Ba la ton bog lá ri Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján. A bor vi dék hosszú távú cél -ja i nak meg va ló sí tá sa, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak jó mi nõ sé ge ér de ké ben a kö vet -ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá sát ja va sol juk a Ba la ton bog lá ri bor vi dé ken.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH köz pon ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tart ja.


A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te vé keny ség meg -valósíthatósága cél já ból az aláb bi össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõ lõ te rü let hasz ná ló ja vo nat ko zá sá ban.

Te rü letSzük sé ges szak mai


0,1–3 ha gya kor la ti jár tas ság /

3 év õs ter me lõleg alább éves mûv.

szerz.szol gál ta tó fel ada ta

sa ját fel dolgozás vagy term. ért. szer zõ dé sû

3–10 ha szak irá nyú vég zett ségleg alább 5 évesmûv. szer zõ dés

alap fo kú nö vény vé -del mi kép zés,

per me te zé si napló

sa ját fel dol go zás,vagy hosszú tá vú

szer zõ dés ter mé kért.szerz.

10 ha-tólszak irá nyú vég zett ség

+5 éves szak maigyakorlag

sa ját érd. mun ka-és erõ gép-ellátottság

fel sõ fo kú nö vény vé -del mi kép zés, vagy

szak ta nács adóiszerzõdés

sa ját vagy bérfel dol -go zás

vagy hosszú tá vúter mé kért. szerz.



A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak-dé li irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz 7% lej tõ fe lett aján lott a ré teg vo na las te le pí tés.





b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum 3,2 m.– Szõ lõ tõ kék tá vol sá ga ma xi mum 1,0 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3125 db/ha


c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– Mo ser (ja ví tott Mo ser)– er nyõ– Syl voz– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -

to sí tot tak. Új te le pí tés ese tén a GDC nem aján lott.

d) Tõ ke ter he lésA tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -

sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban, bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a8–10 vi lá gos rügy/m2 ér té ket. A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a haj tás vá lo ga tás sal,ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ pont ban el vég zett zöld mun ká val, szük ség sze rin ti fürt sza bá lyo zás sal kellmeg va ló sí ta ni.


nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való igazí -tása. A sza po rí tó anyag je len tõs ré sze bor vi dé ken be lül ke rül elõ ál lí tás ra, az elõ ál lí tók messze me nõ en fi gye lem be ve szika szak mai ered mé nye ket és kí vá nal ma kat.


f) Faj ta lis ta:A bor vi dé ken szük sé ges nek tart juk a faj ta szám szû kí té sét, de ezt a jövõ fel ada tá nak te kint jük. En nek a fel adat nak a

meg va ló sí tá sa szé les kö rû tá jé ko zó dást, ered mé nyek össze ha son lí tá sát, fel mé ré sét, pon tos do ku men tá lá sát te szi szük sé -ges sé, me lyet a Hegy köz sé gi Ta nács ko or di ná lá sá val vég re kell haj ta ni és a fo ko za tos ság el vét be tart va meg kell va ló sí -ta ni.

A 2005–2006. évre a bor vi dé ken aján lott faj tá kat te kint jük alap nak.

Fe hér faj ták: Sa u vig non BlancChar don nayRaj nai riz lingSár ga mus ko tályKi rály le ány kaZöld vel te li niPi not blancRiz ling szil vá niSzür ke ba rátTra mi niOt to nel mus ko tályCser sze gi fü sze resIr sai Oli vér

Olasz riz lingCa ber net francZe nitCsa ba gyön gye

Vö rös faj ták: Opor tóZwe i geltKék fran kosPi not noirMer lotCa ber net sa u vig nonSy rah

A Ba la ton bog lá ri bor vi dé ken a 2005–2006. bor pi a ci év ben a fel mé ré sek sze rint 30 ha szõ lõ ül tet vényt érin tõ át ál lí tá siés át ala kí tá si be ru há zást kí ván nak vég re haj ta ni az aláb bi meg osz tás sze rint:

– faj ta vál tás 5 ha– szõ lõ ül tet vény át te le pí té se 10 ha– tám be ren de zés, mû ve lés mód kor sze rû sí tés 15 ha

Ba la ton bog lár, 2005. áp ri lis 12.

Mé szá ros Lász ló nétit kár


Ba da cso nyi Bor vi dékszer ke zet át ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján ké szült.

A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Ba da cso nyi bor vi dé ken.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH felé tett vé le mé nye zé se so rán figyelembe veszi és betartja.


A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te vé keny ségmeg va ló sít ha tó sá ga cél já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõ lõ te rü let használója/a l kal ma -zott ja vonatkozásában.

fel té te lek

te rü let



0,1–5 ha gya kor la ti jár tas ságsa ját gép v. leg alább1 éves mû ve lé si szer -

zõ dés

zöld és sár ga sze rekhasz ná la ta, per me te -

zé si nap ló

sa ját fel dol go zás vagy ér té ke sí té si szer zõ dés

5–10 ha gya ko rlati jár tas ságsa ját gép vagy leg -

alább 1 éves mû ve lé si szer zõ dés

alap fo kú nö vény vé -del mi kép zett ség, per -

me te zé si nap ló

sa ját vagy bér fel dol -go zás vagy ér té ke sí té -

si szer zõ dés

10 ha-tólalap fo kú szak irá nyúvég zett ség, 3 évesszak mai gya kor lat

sa ját mun ka és erõ -gép el lá tott ság vagymû ve lé si szer zõ dés

alap fo kú nö vény vé -del mi kép zett ség, per -

me te zé si nap lószer zõ dés

sa ját vagy bér fel dol -go zás vagy ér té ke sí té -

si szer zõ dés

2. Öko ló gi ai ada tos sá gok

Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá súterületekre adható ki.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és kedvezõen értékelhetõk.

A szõ lõ tõ kék tér be li el he lyez ke dé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel kerül meghatározásra.

A te le pí ten dõ te rü le ten az ural ko dó szél irány nak meg fe le lõ en kell ki ala kí ta ni a szõ lõ so ro kat, le he tõ ség sze rint tö re -ked ni kell a szõ lõ so rok észak-dé li irá nyult sá gá nak meg va ló sí tá sá hoz. 7% lej tõ fe lett aján lott a ré teg vo na las te le pí tés,vagy a gyepesítés az eróziós károk elkerülése végett.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek rete le pí té si ké re lem nem támogatható.

Ter ve zett összes te rü let 30 ha, az aláb bi bon tás sze rint:

– faj ta vál tás 10 ha

– szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se –

– tám rend szer lé te sí té se, kor sze rû sí té se 20 ha




kell ki ala kí ta ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé tel akö zös hasz nú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.

b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meghatározásra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,5 mKí sér le ti ül tet vény: 4,8 m be sû rí té se 2,4 m-re– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,6 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3200 db/ha.

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– Mo ser (ja ví tott Mo ser)– Er nyõ– Syl voz– va la mint az összes ala csony, kö zép ma gas, va la mint a ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a

szak mai hoz zá ér tés biztosított.

d) Tõ ke ter he lésA tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -

sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mi lyen mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a12 rügy/m2 értéket.

A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a haj tás vá lo ga tás sal, ve ge tá ci ós sza kasz banéven te leg alább 2 idõ pont ban el vég zett zöld mun ká val, szük ség sze rin ti fürtszabályozással kell megvalósítani.


nek vál to za tos sá ga mi att szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott termelési potenciálhoz valóigazítása.

A Ba da cso nyi Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa, az FVM Szõ lé sze ti és Bo rá sza ti Ku ta tó In té zet, Ba da csony együtt mû -kö dést dol goz ki és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak fi gye lem be vé te lé vel ké szí tett „alany-ne mes-ter mõ hely”táblázatra, szakmai szabályként.


f) Faj ta lis ta:A faj ta vál tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá -

kat és klónokat.A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar -

tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter -mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, valamint a hegyközségi Tanács illetékes bizott -sá gai vé le mé nye zé sé nek.

In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kí vá na tos. Faj ta vál tás át ol tás sal is meg va ló sít ha tó.

Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel he tõ, ezért ajánlott fajták:

Olasz riz lingSzür ke ba rát

Kék nye lûOt to nel mus ko tály

Pi not blancRaj na i riz ling

Ze uszHárs le ve lû

A Bor vi dé ki Rend tar tás nak mel lék le tét ké pe zi a Szer ke zet át ala kí tá si és át ál lí tá si terv 2005/2006. évre.

Ba da csony, 2006. áp ri lis 19.Pet ten kof fer Zsu zsan na

tit kár


Ba la ton fü red–Cso pa ki Bor vi dékHegy köz sé gi Ta ná csa8243 Ba la to na ka li, Kos suth L. u. 40.

A Ba la ton fü red–Cso pa ki Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján. A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt el õál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap -

anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Ba la ton fü red–C so pa ki Bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nyezõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró azMVH felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tar tat ja.

1. Szak mai fel ké szült ségA bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -

vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõ lõ te rü let hasz ná ló javo nat ko zá sá ban.

fel té te lek

te rü let



3000 m2–3 hagya kor la ti jár tas ság/


Sa ját gép v. leg alább1 éves mû ve lé si szer -

zõ dés

Zöld és sár ga jel zé sûsze rek hasz ná la ta

Sa ját fel dol go zásvagy ért. szer zõ dés

éven te 04. 15-ig

3 ha–10 ha szak irá nyú vég zett ségSa ját gép v. leg alább5 éves mû ve lé si szer -

zõ dés

Alap fo kú nö vény vé -del mi kép zett ség, per -

me te zé si nap ló

Sa ját fel dol go zásvagy 5 éves ér té ke sí -



kor lat

Sa ját érd. mun ka éserõ gép-el lá tott ság

Fel sõ fo kú nö vény vé -del mi kép zett ség

vagy szak ta nács adóiszer zõ dés

Sa ját vagy bér fel dol -go zás, vagy hosszú


2. Öko ló gi ai adott sá gokÁl ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ka tasz te ri nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. osz tá lyú szõ -

lõ ter mõ te rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri osz tá lyú te rü le tek nek leg alább 280 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá -mot, a vé dett ere de tû bor alap anya gá ul szol gá ló ül tet vé nyek ese té ben 300 pon tot el kell érnie.







b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3700 db/ha– Elõnyt él vez a te nyész te rü let csök ken té se, az ál lo mány sû rí té se.

c) Mû ve lés mód:A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:– er nyõ mû ve lés– vég ál ló szál vesszõs (Syl voz-) mû ve lés– va la mint a bor vi dé ki rend tar tás ban sze rep lõ összes mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér -

tés biz to sí tot tak.




e) Sza po rí tó anyag:A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i -

nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá -sa. En nek ér de ké ben a Ba la ton fü red–Cso pa ki Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa, az FVM Ba da cso nyi Szõ lé sze ti és Bo rá -sza ti Ku ta tó In té ze té vel együtt mû köd ve ki dol goz, és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak fi gye lem be vé te lé vel ké -szí tett „alany-ne mes-ter mõ hely” táb lá zat ra, szak mai szabályként.


Csak tü ne ti leg ví rus men tes sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.


tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ták aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter -mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá gai vé le mé nye zé sé nek.

In ter spe ci fi kus faj ták te rü le te nem nö vel het.A faj ta vál tás át ol tás sal is meg va ló sít ha tó.Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel het, ezért aján lott faj ták:Fe hér faj ták: Char don nay, Cser sze gi fû sze res (csak Ba la ton vi lá gos tér sé gé ben), Fur mint, Juh fark, Ki rály le ány ka

(csak Ba la ton fõ ka jár és Ba la ton vi lá gos tér sé gé ben) Olasz riz ling, Ot to nel mus ko tály, Raj nai riz ling, Riz ling szil vá ni(Mül ler Thur gau), Ro zá lia (csak Ba la ton fü red tér sé gé ben), Sa u vig non blanc, Sár ga mus ko tály, Szür ke ba rát, Tra mi ni,Ze nit,

Kék faj ták: Ca ber net franc, Ca ber net sa u vig non, Kék fran kos, Mer lot, Zwe i gelt.

A Ba la ton fü red–Cso pa ki Bor vi dé ken a 2005–2006. bor pi a ci évre ter ve zett szer ke zet át ala kí tás és át ál lí tás: 90 ha.Ezen be lül ter ve zett in téz ke dé se ink:– faj ta vál tás ra 10 ha– szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té sé re 50 ha– tám be ren de zés kor sze rû sí té sé re, lé te sí té se 30 ha

Ba la to na ka li, 2005. má jus 10.

Ke men dy Mik lóstit kár


Vil lá nyi Bor vidék Hegy köz sé gi Ta ná csa7822 Nagy har sány, Ko ló nia 9.

A Vil lá nyi Bor vi dékszer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve


A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.A Vil lá nyi Bor vi dék te rü le tén hegy köz sé ge ink 2005–2006. évre 145 ha te rü let re je len tet tek szer ke zet át ala kí tá si tá mo -

ga tás ra igényt.

Az igény hegy köz sé gek sze rin ti bon tás ban:

Hegy köz sé gek Faj ta vál tásSzõ lõ ül tetvény

át te le pí té seTám rend szerlé te sít. korsz.

Össze sen

Ten kes Hegy köz ség Sik lós 30 ha 8 ha 2 ha 40 ha

Vil lá nyi Hegy köz ség 20 ha 20 ha 10 ha 50 ha

Nagy har sá nyi Hegy köz ség – – 20 ha 20 ha

Kis har sá nyi Hegy köz ség 7 ha 3 ha 5 ha 15 ha

Nagy tót fa lu Hegy köz ség 10 ha 10 ha

Hegy szent már ton Hegy köz ség 10 ha 10 ha

Vil lá nyi Bor vi dék össze sen: 57 ha 31 ha 57 ha 145 ha

Szer ke zet át ala kí tá si terv:

Öko ló gi ai adott sá gok:Szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a ter mõ he lyi ka tasz ter-nyil ván tar tá sá ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te rü le tek re ja va -

sol ha tó. Elõnyt él vez nek a ko ráb ban szõ lõ ter mesz tés sel hasz no sí tott te rü le tek, ahol adott a mi nõ sé gi szõ lõ ter mesz tés le -he tõ sé ge.

Ül tet vényszer ke zet:

a) Ül tet vény mé ret:A szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a ki tû zést úgy kell meg ol da ni, hogy a gépi mû ve lést sa ját te rü le ten le hes sen meg -

va ló sí ta ni. (Ki vé tel a kö zös hasz ná la tú út.) Tö re ked ni kell a szom széd ül tet vény meg fe le lõ ol dal tá vol ság tar tá sá ra, amimi ni mum 1 mé ter vagy sor tá vol ság fele. A te le pí tés so rán tö re ked ni kell a mû ve lõ és szál lí tó jár mû vek biz ton sá gos köz -le ke dé sé hez szük sé ges te rü let meg ha gyá sá ra.

b) Tér ál lás:A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé sét a te rü let adott sá ga i nak meg fe le lõ en kell meg ha tá roz ni. Sor tá vol ság 100–300 cm, tõ -

tá vol ság 80–120 cm. Tõ ke szám nem le het ke ve sebb 3300 db/ha. Tö re ked ni kell a tõ ke ter he lés csök ken té sé re, elõny benkell ré sze sí te ni a 4–5000 db/ha tõ ke szá mú te le pí té se ket.

c) Mû ve lé si mód:Bak mû ve lés, Kor don kö zép és ma gas, Syl voz, Er nyõ mû ve lés, Gu y ot, va la mint az ala csony mû ve lés mó dok, fõ leg a

se kély ter mõ ré te gû he gyi te rü le te ken.

d) Tõ ke ter he lés:Cél a mi nõ sé gi bor ter me lés 90–100 hl/ha bor elõ ál lí tá sá hoz szük sé ges jó mi nõ sé gû szõ lõ ter me lé se. Rügy ter he lés

10–12 rügy/m2.

e) Sza po rí tó anyag:Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú, szár ma zá si bi zony lat tal el lá tott sza po rí tó anyag hasz nál ha tó a te le pí té sek so rán.


f) Faj ta lis ta:Ca ber net franc, Ca ber net sa u vig non, Ka dar ka, Kék fran kos, Mer lot, Ké ko por tó, Pi not noir, Zwe i gelt, Sy rah, Char don -

nay, Hárs le ve lû, Ki rály le ány ka, Olasz riz ling, Ot to nel mus ko tály, Tra mi ni, Raj nai riz ling, Sa u vig non blanc, Szür ke ba rát, Zöldvel te li ni, Pi not blanc, Zen gõ.

Sik lós, 2005. jú ni us 10.Ga dó Im re s. k.,

tit kárVil lá nyi Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta nács

Az FVM Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földmûvelésügyi HivatalVadászati és Halászati Felügyelõségének

pályázati felhívásaa Magyar Államot megilletõ halászati jog hasznosítására

A ha lá szat ról és hor gá szat ról szó ló 1997. évi XLI. tör vény 46. § (3) be kez dé se ér tel mé ben a föld mû ve lés ügyi és vi -dék fej lesz té si mi nisz ter meg bí zá sá ból az FVM Gyõr-Mo son-Sop ron Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va tal Va dá sza ti és Ha -lá sza ti Fel ügye lõ sé ge pá lyá za tot hir det a

– Wil le bal di-tó (hrsz.: Ra vazd 09/C.),– Ostf fy-Ma jo ri ka vics bá nya tó (hrsz.: Fa rád 0781/B.),– Pá li-tó (hrsz.: Páli 0145/35.),– Szú nyog ma jo ri-tó (hrsz.: Rá ba ke cöl 0150/1.)

ma gyar ál la mot meg il le tõ ha lá sza ti jo gá nak hasz no sí tá sá ra.

A pá lyá zat rész le tes ki írá sa, tér ké pi anya ga, va la mint a jog sza bá lyi fel té tel rend szert tar tal ma zó do ku men tu mok10 000 Ft/pá lyá zat el le né ben át ve he tõk az FVM Gyõr-Mo son-Sop ron Me gyei Hi va tal Va dá sza ti és Ha lá sza ti Fel ügye lõ -sé gén [9021 Gyõr, Jó kai u. 12., te le fon: (96) 514-765].

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: 2006. jú ni us 30.

Az FVM Baranya Megyei Földmûvelésügyi Hivatalánaktájékoztatója

a támogatásban részesített elõzetesen elismert termelõi csoportokról

Az ag rár gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si cé lok 2004. évi költ ség ve té si tá mo ga tá sá ról szó ló – a 75/2005. (VIII. 22.) FVMren de let tel mó do sí tott – 25/2004. (III. 3.) FVM ren de let 280–283. §-a alap ján tá mo ga tás ban ré sze sí tett elõ ze te sen el is -mert ter me lõi cso por tok Ba ra nya me gyé ben:

Sorszám Ter me lõi cso port neve SzékhelyTá mo ga tá si

összeg (E Ft)

1. TRIBÁK Szövetkezet Szász vár, Pé csi u. 127/9. hrsz. 3500

2. HIMES-AGRO Kft. Hi mes há za, Kos suth L. u. 69. 4125

3. Te vel Kör nyé ki Szõ lõ és Bor Szövetkezet Má gocs, Sza bad ság u. 21. 1890

4. Hegy há ti Ga bo na Szövetkezet Al só mo cso lád, Rá kó czi u. 71. 1166


Az FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalánaktájékoztatója

a támogatásban részesített elõzetesen elismert termelõi csoportokról

A 25/2004. (III. 3.) FVM ren de let 280–283. §-a alap ján 2005. év ben tá mo ga tást nyert elõ ze te sen el is mert ter me lõicso por tok Bor sod-Aba új-Zemp lén me gyé ben:

Település Ter me lõi cso port neve Be ru há zás célja

A meg ítélttá mo ga tásössze geezer Ft

SátoraljaújhelyTo ka ji Bor vi dék Szõ lõs gaz dá i nak Term. Ker. és Szolg. Szövetkezete

Elõ ze te sen el is mert ter me lõi cso por tok2005. évi mû kö dé sé nek támogatása

3300

PrügyTi sza men te Nap ra for gó Ér té ke sí tõ ésFor gal ma zó Kft.

Elõ ze te sen el is mert ter me lõi cso por tok2005. évi mû kö dé sé nek tá mo ga tá sa

1678

Miskolc Gi ra sol 2004. Kft.Elõ ze te sen el is mert ter me lõi cso por tok2005. évi mû kö dé sé nek tá mo ga tá sa

1125

Miskolc Gra no 2004. Kft.Elõ ze te sen el is mert ter me lõi cso por tok2005. évi mû kö dé sé nek tá mo ga tá sa

3000

Arnót Ce rag ro Kft.Elõ ze te sen el is mert ter me lõi cso por tok2005. évi mû kö dé sé nek tá mo ga tá sa

1762

Arnót Ag ro so lar Kft.Elõ ze te sen el is mert ter me lõi cso por tok2005. évi mû kö dé sé nek tá mo ga tá sa

967

Közleménya 2006. évben a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

ágazati szakmai szervezetek és ágazati érdekképviseletek számára kiírt pályázatántámogatásban részesülõ szervezetek közzétételérõl

Tár sa dal mi szer ve zet ne ve Tár sa dal mi szer ve zet szék he lyeMeg ítélt tá mo ga tás

(Ft)

Ag rár és Fa lu si If jú sá gi Kö rök Jász-Nagy kun-Szol nok me gyei Egye sü le te

5000 Szol nok, Sza pá ry út 19. 200 000

Ag rár hall ga tók Nem zet kö zi Egye sü le te 2100 Gö döl lõ, Pá ter Ká roly u. 1. 300 000

Ag rár ku ta tó In téz mé nyek Or szá gos Szö vet sé ge 1066 Bu da pest, Jó kai u. 2–4. 2 000 000

Ag rár õr ség Ag rár gaz da sá gi Véd egy let Köz hasz núEgye sü let

7477 Szen na, Rá kó czi út 15. 200 000

Al föl di Fa is ko lá sok Egye sü le te 6000 Kecs ke mét, Er dei Fe renc tér 1–3. 500 000

Ál lat egész ség ügyi és Élel mi szer-el len õr zé si Dol go zók Szak szer ve ze te

1088 Bu da pest, Pus kin u. 4. 800 000

Al ma ter mesz tõk Szö vet sé ge 4244 Új fe hér tó, Va das tag 2. 300 000

Al pe si és Szá nen tá li Kecs ke te nyé szõk Ma gyar or szá gi Egye sü le te

2451 Er csi, Ber csé nyi u. 10. 200 000

Ál tal- ér és Víz gyûj tõ Hely re ál lí tá si és Fej lesz té siSzö vet ség

2890 Ta ta, Kos suth tér 1. 2 500 000

An gol Te li vér Te nyész tõk Or szá gos Egye sü le te 1077 Bu da pest, Wes se lé nyi u. 73. 200 000



(Ft)

Az Er dõ ért Egye sü let 8000 Szé kes fe hér vár, Mó ricz Zs. u. 32. 200 000

Bor sod-Aba új-Zemplén Me gyei Mé hész Egye sü let 3555 Har sány, Bé ke út 20/A 100 000

Bács kai és Du na mel lé ki Me zõ gaz da sá gi Szö vet ség 6500 Ba ja, Tóth Kál mán tér 8. 500 000

Ba ja és Kör ze te Mé hész Klub Egye sü let 6500 Ba ja, Sza bad ság út 77. 100 000

Bá nyai Pa no rá ma Egye sü let 7400 Ka pos vár, Fõ u. 37–39. 2 500 000

Ba ra nya Me gyei Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk Szö vet sé ge

7623 Pécs, Köz tár sa ság tér 2. 500 000

Ba rom fi Ter mék Ta nács 1054 Bu da pest, Aka dé mia u. 1. 2 500 000

Ba rom fi ér té ke sí tõ és Ter mel te tõ Ter me lõi Cso por tok Or szá gos Szö vet sé ge

7342 Má gocs, Sza bad ság ut ca 23. 200 000

Bé kés és Kör nyé ke Bio kul tú ra Egye sü let 5630 Bé kés, Mú ze um köz 1. 100 000

Bé kés Me gyei Me zõ gaz da sá gi Szö vet ség 5600 Bé kés csa ba, Szi get vá ri u. 2. 500 000

Bio kul tú ra Egye sü le tek Szö vet sé ge 2621 Ve rõ ce, Lu go si u. 16/A 500 000

Bor sod-Aba új Zemp lén Me gyei Me zõ gaz da sá giÉr dek vé del mi Szö vet ség

3526 Mis kolc, Vo log da u. 4. 500 000

CEDR - Ma gyar Ag rár jo gi Egye sü let Köz hasz núEgye sü let

Mis kolc-Egye tem vá ros, A/6. épü let 102. szo ba

500 000

Csong rád és Tér sé ge Bio kul tú ra Egye sü let 6640 Csong rád, Szent há rom ság tér 8. 100 000

Dísz nö vény Szö vet ség és Ter mék ta nács 1118 Bu da pest, Vil lá nyi út 35–43. 400 000

Drá va zug Tár su lás Egye sü let 7967 Drá va fok, Kos suth L. u. 26. 150 000

Együtt-Mû kö dés Egye sü let 7215 Nak, Fõ u. 200. 3 000 000

Élel mi szer-fel dol go zók Or szá gos Szö vet sé ge 1012 Bu da pest, Kuny D. u. 13–15. 4 000 000

Emu te nyész tõk Egye sü le te 1132 Bu da pest, Vi seg rá di u. 12. 200 000

Er dé sze ti Sza po rí tó anyag Ter mék ta nács 1012 Bu da pest, Kuny D. u. 13–15. 300 000

Észak-Ma gyar or szá gi Bio kul tú ra Egye sü let 3529 Mis kolc, Ben ke Jó zsef út 15. 100 000

Éti csi ga Ter mék ta nács 2100 Gö döl lõ, Tes se dik S. u. 4. 500 000

Fa gaz da sá gi Or szá gos Szak mai Szö vet ség 1012 Bu da pest, Kuny D. u. 13–15. 2 000 000

Fe hér-Kék Bel ga Szar vas mar hát Te nyész tõk Egye sü le te

2053 Her ceg ha lom, Gesz te nyés u. 1. 500 000

Fej ér Me gyei Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk Szö vet sé ge

8000 Szé kes fe hér vár, De ák Fe renc ut ca 7. 500 000

Fi a tal Gaz dák Dél-al föl di Szö vet sé ge 6635 Szeg vár, Ró zsa u. 5. 500 000

Fi a tal Gaz dák Észak-al föl di Szö vet sé ge 1138 Bu da pest, Vá ci út 134/C 500 000

Fi a tal Gaz dák Ma gyar or szá gi Szö vet sé ge AGRYA 1138 Bu da pest, Vá ci út 134/C VI. 28. 3 200 000

Fru it VeB Ma gyar Zöld ség-Gyü mölcs Szak ma kö ziSzer ve zet és Ter mék ta nács

1118 Bu da pest, Vil lá nyi út 35–43. 2 500 000

Fu ri o so-North Star Ló te nyész tõ Or szá gos Egye sü let

6114 Bu gac, Nagy bu gac 135. 200 000

Ga bo na ter mesz tõ Ter me lõi Cso por tok Or szá gosSzö vet sé ge

7342 Má gocs, Sza bad ság ut ca 23. 200 000

Ga bo na ter mesz tõk Or szá gos Szö vet sé ge 1054 Bu da pest, Aka dé mia u. 1. 2 000 000

Gá do ro si Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk Szö vet sé ge 5932 Gá do ros, Fõ u. 8. 200 000



(Ft)

Haj dú sá gi Vi dék- és Te rü let fej lesz té si Egye sü let 4085 Haj dú ná nás-Te dej, Fõ u. 9. 2 000 000

Ha las és Kör nyé ke Mé hé sze ti Egye sü let 6400 Kis kun ha las, Kos suth u. 29. 100 000

Hal ter me lõk Or szá gos Szö vet sé ge és Ter mék ta ná csa

1126 Bu da pest, Vö rös kõ u. 4/B 2 250 000

HANGYA Rak tár szö vet ke ze ti Ter mék pá lyás Szö vet ke ze tek/Szer ve ze tek Szö vet sé ge

5600 Bé kés csa ba, Ke rek 637. 200 000

HANGYA Zöld ség-Gyü mölcs Ter mék pá lyás Szö vet ke ze tek/Szer ve ze tek Szö vet sé ge

6782 Mó ra ha lom Rösz kei u. 47. 200 000

Hols te in-fríz Te nyész tõk Egye sü le te 1134 Bu da pest, Lõ por tár u. 16. 2 000 000

Ho mok há ti Gaz da sá gi Ta nács adó Egye sü let 6782 Mó ra ha lom, Mil le nniu mi sé tány 16. 200 000

Hús mar ha te nyész tõk, Mar ha hús ter me lõk Or szá gosSzö vet sé ge HUMOSZ

1097 Bu da pest, Gu ba csi út 6/B 200 000

If jú ság a Jö võ ért Egye sü let 9700 Szom bat hely, Ber zse nyi tér 2/B 2 000 000

Já nos hal ma és Vi dé ke Mé hé szek Egye sü le te 6440 Já nos hal ma, Böj tös A. u. 30. 100 000

Jász-Nagy kun-Szol nok Me gyei Me zõ gaz da sá giVál lal ko zók Ér dek vé del mi Szö vet sé ge

5001 Szol nok, Ság vá ri krt. 4. 500 000

Kecs ke te nyész tõk és Ne me sí tõk Or szá gos Egye sü le te

5000 Szol nok, Pe tõ fi út 21. 400 000

Ke let-Ma gyar or szá gi Bio kul tú ra Egye sü let 4071 Hor to bágy, Czi ne ge J. u. 1. 300 000

Ker té szek és Kert ba rá tok Or szá gos Szö vet sé ge 1113 Bu da pest, Vil lá nyi út 70. 800 000

Kis bé ri és Gid rán Ló te nyész tõ Or szá gos Egye sü let 1024 Bu da pest, Ke le ti Ká roly u. 24. 200 000

Kis kun sá gi Me zõ gaz da sá gi Szö vet ség 6000 Kecs ke mét, Szö vet ség tér 1. 500 000

Ko má rom-Esz ter gom Me gyei Me zõ gaz da sá gi Szö vet ke zõk és Vál lal ko zók Ér dek vé del mi Szö vet sé ge

2800 Ta ta bá nya, Már tí rok út ja 81/B 500 000

Kö zép-Nyír ség Fej lesz té si Egye sü let 4561 Bak ta ló ránt há za, Köz tár sa ság tér 16. 3 000 000

Ma gán Er dõ tu laj do no sok és Gaz dál ko dók Or szá gos Szö vet sé ge

1021 Bu da pest, Bu da ke szi út 91. 1 000 000

Ma gyar Ag rár tu do má nyi Egye sü let 1055 Bu da pest, Kos suth La jos tér 6–8. 1 500 000

Ma gyar Ál lat te nyész tõk Szö vet sé ge 1134 Bu da pest, Lõ por tár u. 16. 2 500 000

Ma gyar Ba rom fi Szö vet ke ze tek Szö vet sé ge 7090 Ta má si, For nád pusz ta 0315/9. hrsz. 400 000

Ma gyar Do hány ter me lõk Or szá gos Szö vet sé ge 4327 Pócs pet ri, Kál ló sem jé ni út 47. 600 000

Ma gyar Er dõ gaz da Szö vet ség 1225 Bu da pest, Gyü mölcs u. 10. 500 000

Ma gyar Föld bir to ko sok Or szá gos Szö vet sé ge 7400 Ka pos vár, Szent Im re u. 14. 1 000 000

Ma gyar Föld mé rõ és Tér ké pész Vál lal ko zá sokEgye sü le te

1149 Bu da pest, Bos nyák tér 5. 200 000

Ma gyar Ga bo na fel dol go zók, Ta kar mány gyár tók és Ke res ke dõk Szö vet sé ge

1054 Bu da pest, Al kot mány u. 16. II/9. 400 000

Ma gyar Gaz da kö rök és Gaz da szö vet ke ze tek Szö vet sé ge

1093 Bu da pest, Zsil ut ca 3–5. 4 000 000

Ma gyar Gyü mölcs fa is ko lák Or szá gos Egye sü le te 1118 Bu da pest, Vil lá nyi út 31. 500 000

Ma gyar He re ford, An gus, Gal lo way Te nyész tõkEgye sü le te MHAGTE

7400 Ka pos vár, Dé nes ma jor 2. 400 000



(Ft)

Ma gyar Hús ipa ro sok Szö vet sé ge 1054 Bu da pest, Aka dé mia u. 1. 2 000 000

Ma gyar Juh te nyész tõk és Juh te nyész tõ Szer ve ze tek Szö vet sé ge

1134 Bu da pest, Lõ por tár u. 16. 2 000 000

Ma gyar Kecs ke tar tók és Te nyész tõk Or szá gos Szö vet sé ge

2053 Her ceg ha lom, Gesz te nyés u. 1. 400 000

Ma gyar Ker té sze ti Szak kép zõ In téz mé nyek Szö vet sé ge

1106 Bu da pest, Mag ló di út 8. 400 000

Ma gyar Ló te nyész tõ és Lo vas Szer ve ze tek Szö vet sé ge

1134 Bu da pest, Lõ por tár u. 16. 200 000

Ma gyar Lo vas Tu i risz ti kai Köz hasz nú Szö vet ség 1092 Bu da pest, Rá day u. 8. 300 000

Ma gyar Mar ke ting Szö vet ség 1139 Bu da pest, Pet ne há zy u. 50–52. 1 500 000

Ma gyar Me zõ- és Er dõ gaz da sá gi Ér dek kép vi se le tiSzö vet ség

1075 Bu da pest, Ká roly kör út 5/A fél eme let 4. 1 000 000

Ma gyar Méz út Egye sü let 8900 Za la eger szeg, Pa ta ki F. u. 6. I/5. 100 000

Ma gyar Or szá gos Ál lat or vos Egye sü let 1078 Bu da pest, Ist ván út 2. 200 000

Ma gyar Öko ló gi ai Gaz dál ko dá sért Egye sü let 1118 Bu da pest, Vil lá nyi út 29–43. C épü let 500 000

Ma gyar Ön tö zé si Egye sü let 5540 Szar vas, Sza bad ság út 1–3. 200 000

Ma gyar Pé kek Fe je del mi Rend je 1125 Bu da pest, Ha dik And rás u. 8. 200 000

Ma gyar Ser tés tar tók Szö vet sé ge 6346 Sü kösd, Arany J. u. 63. 800 000

Ma gyar Ser tés te nyész tõk Szö vet sé ge 1134 Bu da pest, Lõ por tár u. 16. 600 000

Ma gyar Sport ló te nyész tõk Or szá gos Egye sü le te 1087 Bu da pest, Ke re pe si út 7. 200 000

Ma gyar Sza po rí tó anyag Ter mesz tõk Szö vet sé ge ésTer mék ta nács

1118 Bu da pest, Vil lá nyi út 31. 500 000

Ma gyar Szar vas gom ba gyûj tõk, -ter mesz tõk, -fel dol go zók és -for gal ma zók Or szá gos Szö vet sé ge

1117 Bu da pest, Páz mány Pé ter sé tány 1/C 500 000

Ma gyar Szõ lõ sza po rí tó anyag Ter mesz tõk Szö vet sé ge

3261 Aba sár, Fõ út 179. 500 000

Ma gyar Szür ke Szar vas mar hát Te nyész tõk Egye sü le te

1134 Bu da pest, Lõ por tár u. 16. 500 000

Ma gyar Ter me lõi Ér té ke sí tõ és Szol gá la tó Szer ve ze tek/Szö vet ke ze tek Han gya Együtt mû kö dé se

1075 Bu da pest, Ká roly krt. 5/A 3 800 000

Ma gyar or szá gi Arab ló te nyész tõk Egye sü le te 2943 Bá bol na, Wes se lé nyi u. 46. 300 000

Ma gyar or szá gi Hagy ma ter mesz tõk, Fel dol go zók,For gal ma zók Szö vet sé ge és Ter mék ta ná csa

6900 Ma kó, Ná vay La jos tér 5–7. 1 500 000

Ma gyar or szá gi Strucc te nyész tõk Köz hasz nú Egye sü le te

1073 Bu da pest, Dob u. 90. 200 000

Ma gyar or szá gi Sza már te nyész tõk Egye sü le te 1015 Bu da pest, Do ná ti ut ca 20–22. III./13. 200 000

Ma gyar tar ka Te nyész tõk Egye sü le te 7150 Bony hád, Zrí nyi u. 3. 2 000 000

Me gyei Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk és Szö vet ke zõkÉr dek vé del mi Szö vet sé ge

9022 Gyõr, Czu czor Ger gely u. 18–24. 500 000

Mé hé szek Fej ér Me gyei Egye sü le te 8000 Szé kes fe hér vár, Csó ri u. 158. 100 000



(Ft)

MÉTE Ma gyar Élel me zés ipa ri Tu do má nyos Egye sü let

1027 Bu da pest, Fõ u. 68. 500 000

Me zõ gaz da sá gi Er dé sze ti és Víz ügyi Dol go zókSzak szer ve ze ti Szö vet sé ge

1066 Bu da pest, Jó kai u. 2. 2 000 000

Me zõ gaz da sá gi Szö vet ke ze tek és Ter me lõk Za laMe gyei Szö vet sé ge

8900 Za la eger szeg, Ady End re u. 45–47. 500 000

Me zõ gaz da sá gi Szö vet ke zõk és Ter me lõk Or szá gos Szö vet sé ge

1054 Bu da pest, Aka dé mia u. 1–3. 5 000 000

Me zõ gaz da sá gi Tár sa sá gok, Szö vet ke ze tek, Vál lal ko zók Csong rád Me gyei Ér dek vé del mi Szö vet sé ge

6723 Sze ged, Szent Lász ló u. 8/A 500 000

Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk Vas Megyei Szö vet sé ge 9700 Szom bat hely, Fõ tér 36. 500 000

Mucs fa Hegy köz ség 7150 Bony hád, Zrínyi u. 3. 200 000

Nóg rád Me gyei Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk Ér dek vé del mi Szö vet sé ge

3100 Sal gó tar ján, Bem út 10. 500 000

No ni us Ló te nyész tõ Or szá gos Egye sü let 4071 Hor to bágy, Má ta Lo va fa lu 409. 200 000

Nyír bá tor és Kör nyé ke Mé hé szek Egye sü le te 4300 Nyír bá tor, Baj csy Zs. u. 61. 100 000

Nyolc Pa lóc Mik ro tér sé gi Egye sü let 3127 Ka zár, Ta nács út 1. 3 000 000

Nyúl Ter mék ta nács 1054 Bu da pest, Aka dé mia u.1. 600 000

Or szá gos Bur go nya Ter mék ta nács 1054 Bu da pest, Aka dé mia u. 1. 1 500 000

Or szá gos Er dé sze ti Egye sü let 1027 Bu da pest, Fõ u. 68. 1 000 000

Or szá gos Fu tó ma dár Ter mék Ta nács 1073 Bu da pest, Dob u. 90. 200 000

Or szá gos Fû szer pap ri ka Ter mék ta nács Egye sü let 6300 Ka lo csa, Al kot mány u. 49. 500 000

Or szá gos Ma gyar Mé hé sze ti Egye sü let 1094 Bu da pest, Vi o la u. 50. 800 000

Ó vá ri Gaz dá szok Szö vet sé ge Egye sü let 9200 Mo son ma gya ró vár, Vár u. 2. 200 000

Öko ré gió Vi dék fej lesz té si és Táj gaz dál ko dá siEgye sü let

3721 Dö vény, Dó zsa György út. 8. 100 000

Össze fo gás a Sár ré ti Kis tér sé gért Egye sü let 4183 Ka ba, Ku rucz u. 7. 2 000 000

Pár be széd 2003 Egye sü let 6000 Kecs ke mét, Jég vi rág u. 3. 5 500 000

Pé csi Mé hész Egye sü let 7631 Pécs, Kul túr ház u. 9. 100 000

Pest Me gyei Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk Szö vet sé ge

1111 Bu da pest, Bar tók B. út 31. 500 000

Pol gár és Kör nyé ki Te le pü lé sek Mé hész Egye sü le te

4090 Pol gár, Ár pád u. 10/B 100 000

Pó ni és Kis ló te nyész tõk Or szá gos Egye sü le te 4032 Deb re cen, Bö ször mé nyi út 138. 200 000

Rá kó czi Bo rút Egye sü let 3900 Sze rencs, Rá kó czi út 63. 2 000 000

Sár rét ud va ri Gaz da kör 4171 Sár rét ud va ri, Kos suth L. u. 80. 200 000

Si ke res Gyõ rért Tár sa ság Egye sü let 9024 Gyõr, Ba bits Mi hály u. 9. 2 500 000

So mogy Me gyei Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk Ér dek vé del mi Szö vet sé ge

7400 Ka pos vár, Baj csy-Zsi linsz ky u. 25. 500 000

Söj tör és Tér sé ge Mé hé sze i nek Egye sü le te 8897 Söj tör, De ák út 13. 100 000

Sza bad szál lá si Gaz da kör 6080 Sza bad szál lás, Dó zsa Gy. u. 6. 200 000



(Ft)

Sza bolcs-Szat már-Be reg Me gyei Me zõ gaz da sá giTer me lõk Ér dek vé del mi Szö vet sé ge

4400 Nyír egy há za, Ep res kert u. 4. 500 000

Sza po ro dás bi o ló gi ai Tár sa ság 1122 Bu da pest, Ga ál Jó zsef u. 16/A 200 000

Szen tlõ rin ci Gaz da kör 7940 Szent lõ rinc, Mun ká csy M. u. 1. 200 000

Sze rencs-Tér sé gi Cu kor ré pa Ter mesz tõk Szö vet sé ge

3525 Mis kolc, Vo log da u. 4. 200 000

Szõ lõ-Bor Ter me lõi Cso por tok Or szá gos Szö vet sé ge Han gya Szak ági Szö vet ség

6070 Izsák, Dó zsa tér 3. 500 000

Tej Ter mék ta nács 1115 Bu da pest, Bar tók B. út 152/C 2 500 000

Ti sza men ti Te le pü lé sek Tér ség fej lesz té si Tár su lá sa Egye sü let

4456 Ti sza dob, And rás sy u. 37. 500 000

Tol na Me gyei Mé hész Egye sü let 7100 Szek szárd, Arany J. u. 23–25. 100 000

Tol na Me gyei Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk Szö vet sé ge

7100 Szek szárd, Szé che nyi u. 56–60. 500 000

Ügetõ Te nyész tõk Or szá gos Szö vet sé ge Bu da pest, Ke re pe si út 9. 200 000

Vad gaz da sá gi Ter mé kek és Szol gál ta tá sok Ter mék ta nács

2100 Gö döl lõ, Tes se dik S. u. 4. 500 000

Vá gó ál lat- és Hús Szak ma kö zi Szer ve zet és Ter mék ta nács

1097 Bu da pest, Gu ba csi út 6/B 2 500 000

Veszp rém Me gyei Me zõ gaz da sá gi Ter me lõk Szö vet sé ge

8200 Veszp rém, Ó vá ros tér 10. 500 000

Ve tõ mag Szö vet ség és Ter mék ta nács 1054 Bu da pest, Sza bad ság tér 14. IV. 414. 2 000 000

Víz gaz dál ko dá si Tár su la tok Or szá gos Szö vet sé ge 1116 Bu da pest, Fe hér vá ri út 108–112. 1 500 000

Völgy sé gi Hegy köz ség 7150 Bony hád, Zrínyi u. 3. 200 000

XXI. Szá zad Egye sü let 4400 Nyír egy há za, Dam ja nich u. 4–6. 500 000

Za lai Fal va kért Egye sü let 8900 Za la eger szeg, Kosz to lá nyi u. 10. 2 500 000



ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

Ismét megrendelhetõ, 2006. évre elõfizethetõ az immár fél évszázados hagyományokravisszatekintõ Pénzügyi Szemle, amely megújuló, bõvülõ tartalommal, állandó rovatrenddel,korszerû tipográfiával, igényes borítóval – s ami szintén újdonság – egy kötetben a magyarral,teljes terjedelemben angol nyelven is a tisztelt Olvasók rendelkezésére áll.

Több állami, pénzügyi szervezet összefogásával, neves szakemberekbõl álló szerkesztõ-bizottság iránymutatásával, új laptulajdonos gondozásában, szerkesztésében, s változatlanula Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában negyedévente jelenik meg a Pénzügyi Szemle,amely közpénzügyi szakfolyóiratként aktuális és hiteles képet ad a pénzügyi rendszer, ezenbelül hangsúlyosan a közszféra (public sector), valamint – a fõbb pénzügyi összefüggésektükrében – a magyar nemzetgazdaság lényeges vonásairól, a felzárkózási, jövõépítési törek-vésekrõl, s a kapcsolódó szakmai vitákról. A folyóirat a gyakorlati problémák oldaláról köze-lítve a tudományos eredmények iránt is nyitott. Ily módon a megújuló Pénzügyi Szemlét ha-szonnal forgathatják a különbözõ területeken dolgozó gazdasági és pénzügyi szakemberek,közgazdászok, jogászok, vezetõk, menedzserek mellett a politikai élet szereplõi, az egyetemiés fõiskolai oktatók, hallgatók és a tudományos kutatók is.

A Pénzügyi Szemle megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén:1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., postacímén: 1394 Budapest 62, Pf. 357.Éves elõfizetési díj 2006. évre 19 908 Ft áfával, vagy 80 euró.Egy szám ára: 5000 Ft áfával, vagy 20 euró.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

M E G R E N D E L Õ L A P

Megrendeljük 2006. évre a Pénzügyi Szemle címû közpénzügyi szakfolyóiratot.A megrendelõ (cég) neve: ....................................................................................................címe (helység, irányítószám, utca, házszám): .....................................................................bankszámlaszáma: ...............................................................................................................ügyintézõje és telefonszáma: ...............................................................................................

Keltezés: ……………………………

…………………………………

cégszerû aláírás


A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ

megjelentette

dr. Németh Gabriella és dr. Patyi András

A társasházi törvény magyarázata

címû kiadványát.

Hazánkban 1924 óta létezik a társasház intézménye, és a ma hatályos törvény immár a negyedik társas-házi törvény.A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény kommentárja a közös tulajdon ezen speciális formájánakszabályait igyekszik megismertetni az olvasókkal. A kiadványt haszonnal forgathatják elsõsorban közösképviselõk, társasház-tulajdonosok, társasházi ügyekkel napi szinten foglalkozók, de a jogi pályák valame-lyikén dolgozó szakemberek is.A törvényszövegbe illesztett magyarázatok önálló szövegként is, de a törvényszöveg kiegészítéseként ishasználhatók.Az egyetemi docens, illetve ügyvéd szerzõpáros könyvében jól ötvözi az elméleti és a gyakorlati megközelí-tés elõnyeit. A szerzõk sok helyütt igyekeznek megvilágítani, elmagyarázni nemcsak a konkrét jogszabály-szöveget, hanem a társasházi jogviszonyok mögöttes, általános polgári jogi háttérintézményeit, jogelveit is(pl. jóhiszemû joggyakorlás elve, joggal való visszaélés általános tilalma stb.). Sõt, a kommentár szövegé-ben megtalálhatjuk a szavazati arányokkal (pl. egyszerû szótöbbség, minõsített többség, abszolút többség)kapcsolatos tudnivalók általános ismertetését is.A kiadvány függeléke tartalmaz egy társasházi alapító okiratot és egy szervezeti és mûködési szabályzatotis. E két okirat természetesen mintadokumentum, melyek tartalmát az adott társasház alapítása során akonkrét tulajdoni és mûködési viszonyok függvényében mindenképpen pontosítani, kiegészíteni, módosí-tani kell, de mégis támpontul szolgálhat mintaszövegként mindazok számára, akik tanácstalanok abban,hogyan is induljanak neki egy társasház-alapításnak, immáron az új, negyedik társasházi törvény szabályaialapján.

A kiadvány 144 oldal terjedelmû.Ára: 1155 Ft áfával.A kötet megrendelhetõ és személyesen megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, SomogyiBéla u. 6. tel./fax: 267-2780; internetcím: www.mhk.hu/kozlonybolt), továbbá a Budapest VII., Rákóczi út 30.(bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÉS

Megrendeljük A társasházi törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 1155 Ft áfával) .................példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ....................................................................................................................

Címe (város, irányítószám): .................................................................................................................

Utca, házszám: .....................................................................................................................................

Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................

A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..............................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvételeután, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámáraátutaljuk.

Keltezés: ………………………………………

………………………………………cégszerû aláírás


A Magyar Hivatalos Közlönykiadóúj sorozatának, a Közlöny Könyveknek elsõ köteteként megjelentette

A SZÖVETKEZETI TÖRVÉNYMAGYARÁZATA

címû kiadványt.

Annak a piaci szereplõnek, aki társas tevékenységet kíván folytatni, az egyedi körülmények és feltételekmérlegelésével kell döntenie arról, hogy gazdasági társaságot hoz létre, amelyben a társak bevittvagyonukat mûködtetik, vagy szövetkezetet, amelyben a résztvevõk személyes együttmûködést ismegvalósítanak. A szövetkezet sajátossága – szemben a gazdasági társaságokkal, illetve társadalmiszervezetekkel –, hogy képes optimálisan ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, szociális,közösségszervezõ funkcióval. Európai tapasztalatok is bizonyítják, hogy a szövetkezetek, sajátosszervezõdési és mûködési elveik alapján, a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési,az agrár-, a környezetvédelmi politika keretei között felmerülõ problémák megoldásának hatékonyeszközeit jelenthetik.

A 2006. július 1-jén hatályba lépõ új szövetkezeti törvény célja ennek a kettõsségnek minél teljesebbtükröztetése annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok és a nonprofit szervezetek reneszánszátkövesse a szövetkezeti mozgalom fellendülése is.Az aktuális jogszabályszöveg magyarázatát bõséges iratmintatár teszi még hasznosabbá az érintettekés az érdeklõdõk számára.

A könyv megrendelhetõ és személyesen megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest,Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780; internetcím: www.mhk.hu/kozlonybolt), továbbá a Budapest VII.,Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971,fax: 321-5275).

120 oldal. Ára: 945 Ft áfával.

MEGRENDELÕLAP

Megrendelem a A szövetkezeti törvény magyarázata címû kiadványt ..................... példányban,és kérem juttassák el az alábbi címre.Ára: 945 Ft + postaköltség.

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................Címe (város, irányítószám): .....................................................................................................Utca, házszám: .........................................................................................................................Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvételeután, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmijelzõszámára átutalom.

Keltezés: ………………………………………

………………………………………cégszerû aláírás


Szerkesztésért felelõs: az FVM Jogszabály-elõkészítõi Fõosztály vezetõjeKiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.;1394 Budapest 62., Pf. 357, vagy faxon: 318-6668.Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 246 mellék.Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567.Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6. szám alatti közlönyboltjában (telefon/fax: 267-2780), vagy a Buda-pest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõa www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.Telefon/fax: 267-2780.Éves elõfizetési díj: 16 632 Ft áfával. Egy példány ára: 874 Ft áfával.A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 14190303

Formakészítés: SPRINT Kft.06.1722 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.9

77

14

19

03

01

31

01

06

0

kormányrend eletek mi nisz te ri ren de le t ek köz le …a me zõ gaz da s á gi és vi dék f ej...

Documents