biosfera.2
TRANSCRIPT
ENERGIA-FLUXUA
EKOIZLEAK KONTSUMITZAILEAK
DESKONPOSATZAILEAKNUTRIENTE EZ ORGANIKOAK
Materia zikloa
beroa beroa
beroa
ENERGIA-FLUXUA
EKOIZLEAK1. KONTSUMI-
TZAILEAK
2.KONTSU-MITZAILEAK
3. KONTSUMITZAILEAK
ENERGIA-FLUXUA
EKOIZLEAK
1. KONTSUMITZAILEAK
2. KONTSUMITZAILEAK
Kcal/m2. urte
7
ENERGIA-FLUXUA
• 6. ARIKETA:
• Fitoplanktona Zooplanktona Sardinzarra Foka HARTZ ZURIA
• Fitoplanktona Zooplanktona BALE URDINA
KARBONOAREN ZIKLOA
Erregai fosilen errekuntza
CO2 atmosferikoa
FOTOSINTESIA
KATE TROFIKOA
Deskonposatzaileak
Arnasketa
Arnasketa
Arnasketa
KAREHARRIAK
CO2 uretan disolbatuta
Karbonoa maskorretan
DESKONPOSAKETA
Hondar organikoak
Sedimentuak
Ikatza eta petrolioa
Sumendiak
Landareen errekuntza
MATERIAREN ZIKLOA: NITROGENOAREN ZIKLOA
Nitrifikazioa
Finkapena
Desnitrifikazioa FOTOSINTESIA ELIKADURA KATEA
DESKONPOSAKETA
EURI AZIDOAN2
NITROGENOAREN ZIKLOA
N2 ATMOSFERAN
LURZORUAN FINKATU BEHAR DA LANDAREEK GERO XURGATZEKO
(N2 finkatzen duten lurzoruko
bakterioak NH4+ sortuz )
NITRIFIKAZIOA, NO3 sortuz landareek xurga dezaten
MATERIAREN ZIKLOA: FOSFOROAREN ZIKLOA
Animalien gorotzak eta gorpuak
Landareak
Fosforo metaketak lurzoruan
Ibaiek garraiatutako fosforoa
Fosforo metaketa itsasoanArrainak
Itsas- hegaztiak
Gorozkien metaketak (guano)
Algak
SUFREAREN ZIKLOASO2
atmosferan
Landareak
Animaliak
Deskonposatzaileak
Oxidazioa
Harri sedimentarioak: Igeltsoa
Burdin sulfuroak eta ikatza
Ikatzaren errekuntza, sumendiak
Euri azidoa
SO4=
Oxidazioa
H2S
PIRAMIDE TROFIKOAK: ENERGIA PIRAMIDEA
EKOIZLEAK
BELARJALEAK
HARAGIJALEAK
AZKEN HARAGIJALEAK
PIRAMIDE TROFIKOAK: BIOMASA PIRAMIDEAK
BASOA: g/ m2 ITSASOA: g/ m3
EKOIZLEAK
1. KONTSUMITZAILEAK
2.KONTSUMITZAILEAK
3.KONTSUMITZAILEAK
Fitoplanktona
Zooplanktona
m3
PIRAMIDE TROFIKOAK: ZENBAKI PIRAMIDEAK
EKOIZLEAK: BELARRAK (500.000)
1.KONTSUMITZAILEAK (50.000)
2.KONTSUMITZAILEAK(1000)
3.KONTSUMITZAILEAK (50)
EKOIZLEAK.ZUHAITZAK (200)
1.KONTSUMITZAILEAK (1000)
2.KONTSUMITZAILEAK (50)
3.KONTSUMITZAILEAK (1)
POPULAZIOEN DINAMIKA
(ET)
(JT) POPULAZIOA (HT)
(IT)
+
++
+
+
+
-
-
--
-
-
POPULAZIOEN DENTSITATEA BALDINTZATZEN DUTEN FAKTOREAK:
1. Jaiotza-tasa (JT)2.Heriotza-tasa (HT)3.Emigrazio-tasa (ET)4.Inmigrazio-tasa (IT)
POPULAZIOEN HAZKUNDEA
Hazkunde esponentziala.
Denbora
BaliabideakIndibi-duoKopu-rua
Denbora
Indibiduo kopurua
Karga ahalmena (k)
1: Hazkunde geldoa2-3: Hazkunde arina4: Hazkundea moteltzea, karga ahalmenera hurbiltzean.5: Kide kopuru ezin hobearen inguruan egonkortzea.
1.HEDATUZ DOAN POPULAZIOA 2.POPULAZIO EGONKORRA
POPULAZIOEN FLUKTUAZIOAK
ErbiaKatamotza
HARRAPARI-HARRAPAKIN ERLAZIOA
Katamotza Erbia-
+-
Banako kopurua
Urteak
POPULAZIOEN FLUKTUAZIOAKHARRAPARI-HARRAPAKIN ERLAZIOA
Erantzun denbora
Harraparia
Harrapakina
Harraparia - Harrapakina -+
SEGIDA EKOLOGIKOA
1. Likenak eta goroldioak
2. Belarrak eta zuhaixkak
3. Zuhaitzakzuhaixken artean
4. Klimax egoeran dagoen ekosistema: Basoa
LEHEN MAILAKO SEGIDA: Biluzik dagoen harritik, klimax egoeran dagoen ekosistemara
ERREGRESIOA
SEGIDA EKOLOGIKOABIGARREN MAILAKO SEGIDA: Sutea, deforestazioa ala edozein hondamendi ondoren ematen den bilakaera da.
SEGIDA EKOLOGIKOA
KLIMAX EGOERAN DAUDEN EKOSISTEMEN EZAUGARRIAK:
- Bioaniztasun handia- Erlazio trofiko konplexuak (sare trofiko korapilatsuak)- Txoko ekologiko asko
-Biomasa handia eta honen ondorioz, produktibitate txikia eta berriztatze-denbora handia.
-Ekosistema egonkorrak.
BIOMA LURTARRAK
IzotzaTundra
MendiakTaiga
Baso epelakBaso Mediterranearra
Oihan tropikalak
EstepaSabana
Basamortua
TUNDRA
LIKENAK eta GOROLDIOAK
-28 ˚C neguan0-10 ˚C udan
TUNDRA
Elur-oreina
Hartz polarra
Azeria
Elur-erbia
TAIGA
KONIFEROAK: Pinuak, alertzeak, izeiak, pizeak,..
19˚C udan-30˚C neguan
Latitudea: 55 ˚ N
TAIGA
Altzea Hartz arrea Kastorea
BASO EPELAK (hosto erorkorrak)
PAGADIA:Pagoak, gorostiak, hurritzak,…
BASO EPELAK (hosto erorkorrak)
HARIZTIA: Haritz mota guztiak, astigarrak, zumarrak…
BASO EPELAK
Katamotza
OreinakKatagorria
BASO MEDITERRANEARRA
ARTADIAK: ARTEAK, TOMILLO, ERROMEROA, EZPELA..
BASO MEDITERRANEARRA
BASURDEA AZERIA UNTXIA
SABANA
AKAZIAK eta BELARRA
SABANA
OIHAN TROPIKALAK
FIKUSAORKIDEAK
OIHAN TROPIKALAK
ORANGUTANA
TUKANA URRE-KOLOREKO APOA
JAGUARRA
BIOMA ITSASTARRAK
KOSTALDEA NERITIKOAPELAGIKOA edo OZEANIKOA
BIOMA ITSASTARRAK: KOSTALDEA eta ALDE NERITIKOA (sakonera
txikia)
ALGAK
FITOPLANKTONA
BIOMA ITSASTARRAK: KOSTALDEA eta ALDE NERITIKOA (sakonera
txikia)
BENTOSA
BIOMA ITSASTARRAK: KOSTALDEA eta ALDE NERITIKOA (sakonera
txikia)
NEKTONA
BIOMA ITSASTARRAK:ALDE PELAGIKOA (ZONALDE FOTIKOAN)
ZOOPLANKTONA
NEKTONA
FITOPLANKTONA
UR GEZETAKO BIOMAK: LENTIKOAK (ur geldoak edo aintzirak)
lezkak
algakplanktona
UR GEZETAKO BIOMAK: LENTIKOAK (ur geldoak edo aintzirak)
UR GEZETAKO BIOMAK: LOTIKOAK(ur lasterrak edo ibaiak)
algakplanktona
INPAKTUAK BIOSFERAN
BASOGABETZEA
BIOANIZTASUNAREN GALERA
INPAKTUAK BIOSFERAN: 1.BASOGABETZEAREN ONDORIOAK
1. EKOSISTEMEN SUNTSIPENA: BIODIBERTSITATE GALERA 2. HIGADURA AREAGOTZEAN
LURZORUA GALDU
INPAKTUAK BIOSFERAN: 1.BASOGABETZEAREN ONDORIOAK
3. BEROTEGI EFEKTUA AREAGOTU (CO2 GUTXIAGO FINKATZEAN)
INPAKTUA URAREN ZIKLOAN:- LURPEKO URAK GUTXITZEA- AZALEKO URAK AREAGOTZEAN UHOLDE ARRISKUA HANDITZEA- MIKROKLIMA ALDATZEA:
PREZIPITAZIOAK MURRIZTUZ
BASOGABETZEA SAIHESTEKO NEURRIAK: USTIAPEN IRAUNKORRA EDO JASANGARRIA
1.EGUR KONTSUMOA RAZIONALA IZATEA ETA EGUR INDUSTRIA ERAGINKORRA (EGUR KOPURUA ETA HONDAKINAK MURRIZTUZ) 2. PAPER GUTXIAGO ERABILTZEA
BASOGABETZEA SAIHESTEKO NEURRIAK: USTIAPEN IRAUNKORRA EDO JASANGARRIA
4. KONTROLIK GABEKO ZUHAITZEN MOZKETA EKIDITEA
3.ZUHAITZAK LORTZEKO ENTRESAKA EGITEA
BASOGABETZEA SAIHESTEKO NEURRIAK: USTIAPEN IRAUNKORRA EDO JASANGARRIA
4. EGURRA BAINO, ZUHAITZAK BESTELAKO PRODUKTUAK LORTZEKO ERABILI
5. LURZORU POBREETAN (GEHIEGI USTIATUTAKOAK) HAZKUNTZA AZKARREKO ZUHAITZAK LANDATZEA
BASOGABETZEA SAIHESTEKO NEURRIAK: USTIAPEN IRAUNKORRA EDO JASANGARRIA
6. SUTEEN PREBENTZIOA EGITEA
7. NEKAZARITZARAKO LURRAK LORTZEKO EGITEN DIREN BASO -MOZKETAK KONTROLATZEA
BASOGABETZEA SAIHESTEKO NEURRIAK: USTIAPEN IRAUNKORRA EDO JASANGARRIA
8. BASO – LABORANTZAK KONTROLATZEA IZURRITEAK EKIDITEKO: PROZESIONARIA
BIOANIZTASUNA
INPAKTUAK BIOSFERAN:2.BIOANIZTASUNAREN GALERAREN ARRAZOIAK
1. HABITATEN SUNTSIPENA
INPAKTUAK BIOSFERAN:2.BIOANIZTASUNAREN GALERAREN ARRAZOIAK
KUTSADURADEFORESTAZIOA
GIZAKIAREN PRESIOA EKOSISTEMAN
1. HABITATEN SUNTSIPENAREN ARRAZOIAK
INPAKTUAK BIOSFERAN:2.BIOANIZTASUNAREN GALERAREN ARRAZOIAK
2. GEHIEGIZKO HARRAPAKETA
INPAKTUAK BIOSFERAN:2.BIOANIZTASUNAREN GALERAREN ARRAZOIAK
IBAI KARRAMARRO AMERIKARRAK KARRAMARO AUTOKTONOA DESAGER ARAZI DU IA IA
PANPAKO BELARRA
3. ESPEZIE BERRIEN SARRERA
INPAKTUAK BIOSFERAN:2.BIOANIZTASUNAREN GALERAREN ARRAZOIAK
DORTOKA EXOTIKOAK
ZEBRA MUSKUILUA
BISOI AMERIKARRA
3. ESPEZIE BERRIEN SARRERA
INPAKTUAK BIOSFERAN:BIOANIZTASUNA GALERA EKIDITEKO NEURRIAK
• LEGEDIA (ekosistemak edo espezieak babesteko)
• GALTZEKO ARRISKUAN DAUDEN ESPEZIEAK KONTROLATU (katalogatu eta zaindu, harrapaketa kontrolatzeko neurriak ezarriz)
INPAKTUAK BIOSFERAN:BIOANIZTASUNA GALERA EKIDITEKO NEURRIAK
• GUNE NATURAL BABESTUAK SORTU:GUNE NATURAL BABESTUA
EZAUGARRI BEREZIAK
USTIAPENA ADIBIDEA
PARKE NAZIONALA
Estatuak kudeatzen du.Garrantzi ekologiko handien
Debekatuta dago
DOÑANA, ORDESA, TEIDE,..
NATURA-PARKEA
Garrantzi ekologiko txikiagoa
Bai, ahal da ARALAR, BARDEAK
BIOTOPO BABESTUA
Eremu txikia Bai, ahal da LEITZARAN IBARRA
BIOSFERA ERRESERBA
Nazioarteko izendapena (UNESCO)
Bai, ahal da BARDEAK
INPAKTUAK BIOSFERAN:BIOANIZTASUNA GALERA EKIDITEKO NEURRIAK
• HAZI eta GENE-BANKUAK SORTZEA
• EKOTURISMOA SUSTATZEA
BIOSFERAREN ARRISKUAK
1. ARRISKUA INGURUMENARENGAN:a) IZURRIAK:Intsektuak, onddoak, birusak, algak:
b) INBASIOAK: Europako untxia Australian, zebra muskuilua,..
c) TRANSGENIKOAK
ZUMARREN GRAFIOSIA (ONDDOA)
PINUEN PROZESIONARIA(INTSEKTUA) MAREA GORRIA (ALGAK)
BIOSFERAREN ARRISKUAK
2. ARRISKUAK GIZAKIARENGAN:a) EPIDEMIAK: HIESA, MALARIA, HEGAZTIEN GRIPEA,...
3. ARRISKUAK ONDARE KULTURALEAN: MONUMENTUETANa) Mikroorganismoak (bakterio, algak eta onddoak) Eraikinen barnealdea ondatzen dute, bereziki hezetasun handiako lekuetan.
b) Landareak, likenak, goroldioak: Eraikinen materialak desegiten dituzte.
c) Hegaztiak: Bereziki gorozkiek ondatzen dituzte eraikinak.